Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-19 / 189. szám

crr.FNf

.ti

»r-nKfra»>wji .-.lm ymm

László Dezső:

i.

Az erdélyi magyarság megmutatta, Jiojjv egy idegen faj uralma alatt éló államban tisztán társadalmi keretek kö7.üií miképpen lehet nemzeti életet fenntartani és fejleszteni. A mai magyar nemzetben a kisebbségi sorsot át eltek a*ok, akik igazán tudják, hogy u nemzet életében milyen óriási jelentősége van az öntudatos és jól szervezett társadalmi életnek. Másfelöl azonban ugyancsak mi vagyunk azok, akik keserves tapasztalatokon keresztül láttuk meg, mit jelent a magunk nemzeti álla mán kívül élni. Fölismertük, hogy m'- flyen életbevágóan fontos a nemzet tár sadalmr megszervezése, de azt is, hogy milyen sok nemzeti feladatot nem lehet társadalm lag. hanem csupán államilag megoldani. Mi — legalább elgondolásainkban — élesen ki tudjuk jelöl vni azokat a feladatokat, amelyeket a ‘nemzeti társadalomnak és amelyeket íiz állami szerveknek kell elvégezniük. \lz a látás magátol értetődően nem fej- Jődhetett ki ilyen élesen azokban a magyarokban, akik saját erőfeszítésükből született magyar társadalmi szervek munkája nélkül az államtól nyerhették meg mindazt, amire szükségük van.

Magától értetődő, hogy az állam minidig lassabban mo’-og, mint n nemzet társadalma. Az állam mindig egyetemes szükségek megoldásán fárad, részletérdekeket egyeztet, konzervál és -egységesít. Megrögziti és kötelezően yfiő'rja a társadalmi utón elért biztos és kipróbált eredményeket. Az állami élet haladása mindig egyénekből indul ei és a társadalmi szervezetekben érlelődik k\ A társadalom az állami élet kísérleti telepe, de egyben előre morcai- tója is. A ma már elavultnak látszó állami életszahályok és intézmények valamikor radikális emberek legmodernebb ötletei vagy eszméi voltak. Az egyénektől a gondolatokat és eszméket társadalmi szervek vették át s az ál îam a társadalomból iktatta bele azokat a maga életrendszerébe.

Veszélyben forog annak az államnak élete, amelv huzamosabban megbénítja a szabad egyéni kezdeményezést és a nemzet tagjainak társadalmi munkádét. Az állami éleiben életbevágóan fon- TGs kérdésekben kísérletezni nem szabad, annál inkább meg lehet ezt tenni a társadalom életében. Ma az nj magyar élet, szerkezetének, minden irányú uj feladatvállalásának megteremtésére az idő eljött. Ma éppen úgy át kell aiakitani az egész magyar életet, ahogyan azt gyökerében átszervezte a laza kapcsolatban élő törzsekből nemzetet formáló Árpád, vagy a pogány nemzetből keresztyén államot szervező István király. Ezek az egy ember nevéhez fűződő nagy állami változások éppert úgy a nemzeti társadalom anyaméhéből va judtäk elő, mfnt az 1848-as törvényhozás által megteremtett uj magyar alkot mány.

Éppen elég okunk van tehát arra. Iiogv a mi sajátos erdélyi viszonyaink között tegyük a társadalom és állam egymáshoz való viszonyát vizsgálódás tárgyává.

II.

Teleki Béla mondotta az Erdély Párt alakuló gyűlésén, hogy az erdélyi magyarság — anélkül, hogy az egyetlen ember nevéhez fűződnék — átment azon a belső nemzeti forradalmon, amely nagy keretek között uj Olaszországot és Németországot teremtett, Valóban Erdélyben uj nemzeti társadalmi élet alakult ki. Meglátszott, hogy a gazdásági és társadalmi törekvések siker? nem a más nemzethez tartozó hasonló foglalkozásokkal való együttműködéstől, hanem a különböző foglalkozású magyarok közös összefogásától és egymás 'ráüti kölcsönös támogatásától függ. Az erdélyi magyarág tisztán a magyar erő, társadalom mozgósításával és megszervezésével olyan nemzeti feladatokat oldott meg. amelyekkel az 1918 előtti magyar állam nem tudott vagv nem akart megbirkózni. Nemzeti törekvéseink, társadalmi utón való megvalós fása közben meg kellett látnunk, hogy igen sokan minden hivatal nélkül, tisztán belső hivatásérzethöl milyen jelentős, maradandó szolgálatokat végeztek.

Az a fölfoeásuftk, hogy egészen ká ros ezt az életerős pezsgésnek és egészséges termésnek indult erdélyi magyar íáradalmi életet akár az erdélyi

I magyaroknak, akár a7 állami élet hivatalos szerveinek leúllitaniok. Ellenkezőleg, most a kedvezőbb körülmények között ezt a folyamatot még üntuJnto sabbá és szervezettebbé kell lenn', istinek az oka világos.

j A magyar állami élet megújulásában ! társadalmibbá tételében az egyetemes j magyarság szempontjából is szükség I van arra a társadalmi nyomásra, ame- : Ivet az egységes erdélyi magyar társa- ! dalom az egész nemzetre gyakorol. Sn- j lyosan vétkezők tehát az egész magyar- I súg megújulása ellen iO a' erdélyi ma- I gyár társadalom, amely a benne rejlő egészséges társadalmi gondolatot és íe I sziíö erőt most a magyar államban 1 szélnek ereszti. Nekünk az egész ma- í gyár faj érdekében halálosan komolyan i kell vennünk azt az igényt, amelyet h - I vaíalosak és nem hivatalosak velünk,

' erdélyiekkel szemben támasztanak a i magyar élet megújulása érdekében. Mi I nem engedhetjük be magunk közé a ! magyar társadalmi élet beteges jelen- ! ségeit. k rivó cicomáit és magyart magyartól elválasztó kinövéseit. Mi nem engedhetjük el egymás kezét akkor sem, ha a magyar állam ölelő karja tc:rt végre együtt. Egymásba kulcsoló dott kezünk a magyar államot teszi még erősebbé.

Nem szabad elfelednünk, hegy Erdélyben majdnem annyi román él, mint magyar. A magyar állam a szentistvá- \ ni gondolat alapján a román állumpol» j gárnak is megadja mindazt, amit benne a magyar nemzet fiai élveznek. A ma ‘ gyár alkotmány é-s joggyakorlat nem ! ismer másodrendű állampolgárokat. Az ; 1918 előtti 'dukben a' erdélyi magynr- 1 ság azért \eszitett olyan nagv teret főleg gazdasági és társadalmi téren a ro- ! mánsággaí szemben, mivel mi jórészt 1 csak állami magyar életet, ök ped'g a magyar állam támogatása mellet j ól - szervezett zárt román társadalmi gazdasági és kulturális életet éltek. .Más szóval: egv társadalmilag és gazdaságilag rosszul, vagy egyáltalán nem szervezett erdélyi magyarság, egy társadalmilag és gazdaságilag jól szervezett románság mellett vagy közölt élt a magyar államban. Nem kétséges, hogy az uj politka' helyzetbe került északerdélyi románság a maga nemzeti közösségének társadalmi, gazdasági és kulturális megerősítésére társadalmi utón ismét mindent meg feg tenni. Nem szorul bizonyításra tehát, hogy nekünk a múltbeli bukásunkon okukra, a magyar államon belül is társadalmilag és gazda ságilag jól szervezett erdélyi magyar társadalmi életet kell fenntartanunk. Anny ra nem szabad az erdélyi magyarság egyetlen meglévő társadalmi, gazdasági és kulturális szervét vagv szervezetét uj helyzetünkben megszüntetni vagy csak meggyengiteni is, hogy megkell teremtenünk azokat a társadalmi szerveket, amelyekre szükségünk volt, de amelyeknek működését a román Ş időkben nem engedélyezték. Mindenek- i előtt mozgósítanunk kell az Erdélyi j Magyar Közművelődési Egyesületet és i már az ősszel meg kei! teremtenünk az j összes erdélyi magyar társadalmi, gaz- j das ági és művelődési szerveket össze- j fogó Erdélv; Magyar Szövetséget, i Az igazi életrevaló magyarok a nem zeti társadalomban szüleinek meg és fejlődnek ki. A magyarság az ország , többi faja között még nem jutott el az egyén'ség kifejlődésének olyan fokára, I hogy az betegesen veszélyeztetné az ! állam egységes életmenetét. Ellenkező- i leg, azt kell mondanunk, hogy a ma- I gysrság nagy tömegeit kitévő magyar föld népe a lezártnak látszó individualista korban sem tudta a maga egyé- n ségét igazán kifejleszteni. Ha kirriii veit. öntudatos és rugalmas magyar í egyéniségek napszámu kiképzése nem I elő"' meg a magyar élet rendszerének I törvényes utón történő átszerelését.

, igen könnyen abba a helyzetbe jutha- i tünk, ahová a? 18-18-as és 1867-es átala- j kulás sodort: törvényeinkkel a magva- i rok rovására előnyös helyzetet terem- i tettünk az ország kimüveltebb, rugal- i masabb és élelmesebb másfaiu polgá- j ra'nak. Ma arra van szükség, hogy tö~ I megével képződjék ki a szabadon, lelkiismeretesen gondolkozó és belső hivatástudatból cselekvő magyar ember. Az esedékes uj Magvarország megterem lésére és fenntartására uj magyar nemzetfenntartó történelmi osztályt kel! a magyar föld népéből megteremteni. Szükség van ui magvar 'páros és ke 1 rösksdőtársadalom kialakítására, hogy

' 7f?T 1 19.

a Zsidó kézből kivett jnar és kereskedelem magyar kezekbe kerüljön. Ezeket a célokat csakis széleskörű, öntudatosan vezetett magvar társadalmi élettel lehet előkészíteni. Siilvos veszedelem ma, hogy sok erdélyi ember a kemény harccal kivívott és nagyszerűen betöltött szabad foglalkozásból szükebb életlehetőséget biztosító állami állásokba megy át. Jól mondotta Móricz Zsig- mond, hogy igen veszélyes tünet Erdélyben a nyugdíjas állások cíözönlése.

Éppen eleg okunk van tehát arra, hogy .sajátos társadalmi szerkezetünkhöz és alakulata nkhoz a szabad magyar világban még görcsösebben ragasz kodjunk, mint az elmúlt nehéz esztendők alatt.

III.

Most föl kell tennünk a kérdést, hogy melyek a magyar államnak azok n? cr délyi feladatai, cmelyelc társadalmi utón nem végezhetők és hol és íréképpen kell az állami szerveknek a társadalom munkáját erősíteniük? Magától értetődő, hogy a honvédelem, törvény- hozás, törvénykezés, közigazgatás, a maga teljes egészében állami feladat. Éppen az volt eddigi legnagyobb nyoma rusii gun k, hogy közösségi életünkben éppen ezeket a legdöntőbb életnyM- vánulásokat nem kaphattuk meg a ma gyár államtól.

A közoktatás és szociális szolgálat, az állami életnek ez a két rendkívül fontos tény kedése, már megosztható az állam és társadalom között. A közoktatásban Erdélyben a kipróbált egvházi iskoláknak egvre növekvő mértékben kell szerepet juttatni. Igen mert ezek az iskolák a keresztyén jellemképzés és világnézet kialakítás munkáját szervesebben végezhetik, mint a többvallá- stt és egyházi felügyelet alatt is nem álló állami iskolák. Az egyházi iskolák által főleg nemzetiségi vidéken zárt keretek között lehet tartani a magvar gyermekeket, mindaddig, amíg hódító magyar missziói lendülettel nem telítődnek. A román nacionalizmus a román egyházakba vonult vissza. Ezzel a nációnál, izmussal szemben nemet iségi vidéken csakis az egyházi iskola többletével rendelkező magvar egyház vehet' fel a versenyt. A társadalmi szolgálat terén kétségkívül az államé a legfontosabb feladat az egész magvar

analii anyagi c* iilvuiuii ur i

van szükség, hogy a Icsxcgényedclt or délyi magyar emberek sok gazdaságii és társadalmi sérelme eLintéy>é*t nyer jen. Másfelől a magyar állam r.zociáli . berendezkedése olyan arányu feladató kát tölt be, amelyekre még a legszervezettebb magyar társadalom sem vállalkozhatok. A széleskörű magyar társa dalmi szolgálatban azonban, amint az az Lrdélyi Szociális Szervezet és a Ma gyár Norma eddigi működésében meglátszott, kiváló szolgálatokat tud a társadalom is végezni. Tizeket a szolgálatokat hovatovább egyre fokozottabb mértékben kell az állami szociáJ s mun kákban igénybe venni.

A társadalmi, gazdasági és kulturális egyesületek munkáját, gondolunk itt elsősorban az Erdélyi Magyar Gazdasági kgylctre, az I rdélyi Alagyar Közművelődési Egyesületre, az Erdélyi Museum Egyesületre, a Hangya és hi telszövetkezetek munkájára, az államnak nem szabad feleslegessé tennie. Az a"/ állam föladata, hogy ezeknek az életbevágóan fontos szerveknek megadja azt az erkölcsi és anyagi támogatást, amelv mellett még sikeresebben működhetnek. Ezek számára az állam előírhatta a legfontosabb nemzeti feladatokat és ha azokat támogatja, szigora vizsgálat által felelősségre !s vonhatja őket. Szükséges volna, hogy az állam ezek között a fontos társadalmi szervezetek között együttmüködést teremtsen és maga csak olyan ui alakulatoknak adjon engedélyt, amelyek más által még nem vállalt feladatokat akarnak betölteni. Az államnak arra is legyen meg a joga, Hogy a/ életképtelen, meddőségre jutott szervezeteket megszüntesse s a társadalomnak újak létesítésére adjon indítást. i

Az állam maga csak akkor létesítsen állami szerveket, ha azok feladata tár- sadaLmilag meg nem oldható, a gyengébb munkabírású társadalmi alakulatokat a hasonló célú állami szervek mellet akkor is fenn kel! tartani, ha azok munkája nem lehet a legteljesebb. Ilyen esetekben a hasonló célú állami és társadalmi munkaszervek között a? organikus együttműködést biztosítani kell.

Erdélyben annyi nagy magyar feladat van, hogy annak elvégzésén a magyar állam és a magyar társadalom szerveinek megfeszített erővel kell együtt dolgoznia. A társadalmi szervek előkészítik és élettel töltik meg az állami szervek munkáját, az állam pedig uj anyagi és erkölcsi erőt kölcsönöz a társadalmi szervezeteknek. így épül a magyar nemzet Erdélyben megrongálódott épülete a magyar állam és társadalom közös munkája által.

«M

•11.1 -bíb* dd&J - -nun:

Irta: HESZKE BÉLA

íllu

VȒ>l

r-Gß Î fcÜ-ba

ne-ne-sl

'Ja

éri

im-ai-Ií-B

m

II:-M

4,

V

\<

IL-i

Európaiságunk megáeremtöfe

I

Sorstudatunk leggyümölcsözőbb lelkiisme. retvizsgálati uapja a szent király, István, au* gusztusi nemzeti ünnepe. Ha bármi’yen alkalommá] időszerű számot vetnünk európaiságunk kialakulásávaJ. Sorstudatunk, hovátar- tozandóságunk és mibenlétünk égető nagy kérdéseivel, akkor a legidőszerűbb, a legmél- tóbb éppen Szent István kirá'y napján a számvetés.

A szent király napja a magyar európaiság fdett való elmélkedés gondolatokat érlelő ideje is. E nap történeti szerepünkkel va*ó Számvetés napja és külsőségekben, belső el. mélyedésben gazdag alkalom arra, hogy' méltókká nemesítsük önmagunkat ahhoz az európai ^orsvállaláshoz, melyet nekünk Szent István az ezeréves haza osztatlan egységében kijelölt.

Nyugat, vagy Kelet? Függetlenség vagy hűbéres alávetettség? Nemzeti egység, vagy törzsi tagoltság? Byzánc, vagy Róma? Ezek azok az életbevágó és sorsdöntő problémák, amelyekkel minden Európa szivébe szakadt keleti és északi népnek számolnia kellett.

E kérdések helyes megoldásától függött t népek pusztulása, vagy fennmaradása. Függése, vagy szabadsága, sajátos n ó p e g y óni&égének módosulása, vagy sértetlen megőrzése

A latin-keresztény és görög keresztény kulturkörzetek szomszédságába sodródott avarok, besenyők, uzok, hunok ütközőpontra kerültek. Keieti rokonaik és nyugati szóm- Szódáik két irányból jövő támadásainak ütközőpontján vergődtek. Sorsuk a teljes bomlás, szétszóródás, felszívódás lett. Szinte nyomtalanul tűntek el a népék tengerében. Hasonló sors várt a magyarságra is. ha a Szent Kiráíy nem jelölte volna ki a követen, dő utat. Ez ut első je*zőküve pedig a latin- kereszténység volt. Ezen útra való térés nem volt sem az uralkodói szeszély, sem az ötletszerű meggondolás játéka. Tudatos tctt volt. igazi kuhura teremtés, melv már akkor egyet

i jelentett az európaiasodás útjára rali teré*- ţ sei.

j Szent István, európaiságunk mega^p'tója. ! nemcsak országépitő, hanem ku'tura-tcremtö [ i». Tudatos munkása annak az időtlenné ma- j gasztosuló nagy műnek, amit európai mit- ! gyarságunk a történelem nagy ntján büszke 1 öntudattal tárhat az emberiség elé.

I Magyar-európaiságunk megteremtésében I nemcsak tudatosan, hanem tervszerűen is ; munkálkodott a Szent Király. Nem vé'etlen, ! hogy éppen az egyházi ujjászü»etcs szellemi I mozgalmában vezető szerepet vivő cluny re- I formirányzathoz tartozó bencések közül vá- j lasztotta ki téritő munkásait. Az sem hival* j kodó ötletszerűség, hogy éppen a pápától j kért koronát, mellyel legszebben kiáombori- ; tóttá a királyi hatalom és jog természeHö- i lötti elhivatottságát. A koronakérés sorsdön- I tő ténve pedig magyarságunk európai kap- I csolatairól is példáz, mert a magyar kirá'y ! olasz földrő', francia eredetű pápától kér ko- i rónát, amelyet német apát Hoz magyar fo'dre. j S e korona elnyerése nem rejtette magában a j hűbéri kötelék keletkezésének a veszedelmét, j Felemelkedés, az európai müve'ődéssl való j clköte'ezettscget jelentett. Keresztényi erőknek . kiapadhatatlan forrásfakaszíását. Olyan for- I rását, melynek áradó vize nem posványosi- totta el sajátos, népi, szellemi erőink nedveit, hanem megnemesitette.

És a magyarság méltónak bizonyult 3 Szent Btván adta urópaisághoz. Erre az első számú bizonyíték az. hosy ezer év keserves történelmi csapdái ebenere is vagyunk. Az átvészelt Századok pediz a legjobb erőforrások a jövendő megpróbáltatásainak az e'vise- lésére. Szent István méltóvá tette a magyarságot az európaisághoz.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban ax ELLENZÉK könyvosztúlyábant Kolozsvár»

■i

i

Társadalom és állam