Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)

1941-08-19 / 189. szám

Ki' 1941 *u9tja*ius 19. ELLENZßK öK n»tu °~A vsr, *'IU\ atzas a ü\ii^ '"iááo^ •o~a*to íróm bnoq \n$z?, I .lot; nbír » Sói ’9j\a\ nőj íam Ysn Altai A in ki basa ínus *:Wţ áarrt G«9ţ nVnr \\o ima iám tazp 3Z9t ma\ «*n sajti ?A ■ t o) hiú 19 Ä Ua :«n II» SD ion ú IDZ aş ?i iyS na si D.f ! >s\ °í ii m in ia ia ő Ä i a íi ,\ ,5 a \ \ aaaBaBaEagaaBMaaK^ 3 egy helybeli hatodikos gimnazista barát­jához. A két gyermek édesanyja annak- ide jén együtt járt tamtóképezdébe és az­óta benső barálságot tartott fenn. A Mi- riszlay-család egyébként is erdélyi szár­mazású. A két gyermek szülei elhatároz­valamennyi dunavölgyi népség kezeit ösz- szefogni termékeny testvéri együttmű­ködésre. Amely itt, Erdély földjén is ke­ményen hatott, mert az ortodoxia kizáró­lagosságát megállapította édesanyjának, a Gyuláknak földjén, a dunai népek átvo­nulási területén, a magyar integritás ké­sőbb annyi veszélyeztetésének véres rö­gein. A dicsőséges és örök szent-jobb ün­nepén Erdély földjéről emeljük föl bá­muló és ragaszkodó tekintetünket a Szent István-i eszmék elévülhetetlen igazságá­hoz és fenségéhez. (Sp.) ták még a tanév végén, hogy kölcsönös meghívással teszik kellemesebbé a két jótanuló gyermek nyarát. így került a kis pesti gimnazista néhány hétre Kolozsvár­ra a Zápoiya-utca 10. szám alatt lakó barátjához. Sslvtzéfhűdéft km^kaioíi a kis Mi riss SavKá&mér A szerencsétlenség előzményeiről a nyomban végrehajtott rendőri vizsgálat azt állapította meg, bogy a kisfiú a me­dence szélén ült, kolozsvári pajtása azzal vált el tőle, hogy amíg vissza nem jön, ne mozduljon el a helyéről. A gyermek valahogyan belecsúszhatott a medencébe és mert nem bukkant fel. ebből a rendőrség is arra következtet, hogy az ijedtségtől s^iv szél hűdé st ka­pott. A halál pontos okát természetesen majd csak a törvényszéki boncolás állapítja meg. A tragédia az államrendőrség körében különösen érthető megdöbbenést keltett, annyival is inkább, mert a kisfiú édes­apjának több jóbarátja szolgál a kolozs­vári rendőrtestületben. A rendőrségről még este telefonon ér­tesítették a budapesti rendőrfőkapi­tányság iiygeletén szolgálatot teljesítő detektiveket és ők a késő órákban ter- ' mészelesen eljuttatták a szomorú hirt a gyermek családjához is. Ugyancsak tegnap este arról értesítet­ték a rendőrséget, hogy a Szamos vizében a gát fölött az ör­vény elsodort egy Izrael Emilia nevii ■ 15 éves kolozsvári leányt. Eltűnését társai vették észre. Azonnal ki­vonult a tűzoltóság Ó3 késő este meg­kezdte az örvénylő vízben az eltűnt lány holttestének felkutatását. 4 százéves Ire&ái iCeveslcedeiini Sank aiapsiása 1830 elején harmadik kiadásban járt kéz­ről kézre az országban grof Széchenyi Ist­ván, a legnagyobb magyar müve: a Hitei", melynek mondatai kérlelhetetlenül ostoroz­ták a hibákat és élesen bevilágítottak a &ö tétségbe, mely az ország gazdaság: életét fá­tyolozta. Hitel nélkül díucs felemelkedés, nincs boldogulás. Hitel nélkül a magyar föld terményei nem értékesíthetők illő áron, nin csen egészséges kereskedelem, az iparosodás nem indulhat meg. Az országban még nem volt pénzintézet, mely kölcsönt folyósított volna az érdemes rászorulóknak. A monar­chia egyeben bankja, a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank, nem gondolt Pestre, a magyar fővárosra, mely már az akkori ma­gyar élet gazdasági vérkeringésének is köz­pontja volt. A hitelt igénylők uzsorásbkra voltak utalva, méregdrágán kellett megfizet­niük a kö’csönöket. Mindezt keservesen érez­ték azok a pesti kereskedők, akik 1330 má­jusában „Tudósítás4* t hoztak nyilvánosságra az „Első Magyar Kereskedési Bank“ felállí­tásáról. „Állítsanak fel o'y inézetet, mely ál­tal a kereskedés és ezáltal a hazai munkás­ság számára jelentékeny tőkeösszeg szerez­tessék, mely «Jgyedül a kereskedésre fordítva, hazánkban a pénz forgását sokszorozza, az igyekezetét bátorítsa, az elvállalt tartozások pontos teljesítését könnyebbitse, végre a sze­mélye* hitelnek biztos alapot szerezzen i ép­pen ez á'tál a szorgalomnak eddigelé oly ra- szedelrues uzsorát megszüntesse.4* Ebben a pár szóban gyökerezik a szszáve* Pesti Magyar Kereskedelm! Bank mai terebélyes fája. Ez s néhány mondat indítot­ta el a munkát, mely tiz«ae§yéri Tijudás után odavezetett, hogy 1841 október 14-én V. Ferdinand király aláírta az első magyar bank privilégium-okiratát, s egyben jóvá­hagyta alapszabályait s ügyrendjét. Miért ke'lett tizenegy évnek eltelni, mig az alapítók az engedélyt elnyerték? A válasz egyszerű: Magyarországon akkoriban nem volt sem váltó, -- sem kereskedelmi törvény és 2z igazságszolgáltatás menete roppant hosszadalmas vo't. Az egyik oldalon ez, a másik oldalon a bécsi kormány féltékenysó ge, akadékoskodása, s egyesek túlbuzgó ap- rólékoskodása akadályozta, késle lette a privi - légium kiadását. Idehaza, Pesten, részvény aláírási iveken már 1000 részvényt (500 pengő-forintjává’) jegyeztek, amikor az ala- ! pitók kérvényüket beadták (1830 május), de ! öt álló esztendeig nem történt semmi. Az ! első részvényjegyző József nádor főherceg, j jóakaraiu megértéssel pártolta az ügyet, de j az mégsem haladt előre. Ugyancsak a legelső ! részvényesek között voLt gróf Szíáray A bért, aki 1835-ben azt indítványozta, hogy j válasszanak maguk közül szükebb bizottságot, j csupa befolyásos férfiúból, akik személyes Ş közbenjárással szorgalmazhatják a kérvény • • elintézését. Ennek a szükebb bizottságnak tagja lett gróf Széchenyi István is, aki Jó­zsef nádor mellett a bankalapítás legbuzgóbb pártfogója volt. Gróf Sztáray Albert szem« lyesen tárgyalt, tanácskozott a bécsi kormány­körökkel és szakrsfersnsekkel, s elérte azt. hogy az osztrák nemzeti bank és az udvari kamara a»m emslt vétót a bankalapítás e len, csupán az alapszabályok és az ügyrend msg- változtatását követelte. Legkeményebben bi zonyos Weis» udvari tanácsos küzdött a pesti kereskedők bankjának engedélyezése ei­len. Az ő akadékoskodásait kcl att legyőzni, s ez a küzdelem újabb hat évig tartott Miután 1840-ben kereskedelmi és váltó­jogi szabályokat alkotott törvényhozásunk, Becs attól kezdett tartani, hogy a magyar diéta liberális e leuzéke politikumot csinál a bankalapítás kérdéséből és elutasítása eseté­ben felveszi a sérelmek közé. Arra is gon doltak udvari körökben, hogy a magyarok poliiizálási szenvedő yét legokosabb gazdasági téren végrehajtott újításokkal levezetni. Weiss tanácsos beadta a derekát, meg egyszer-kétszer megváltoztatta az ügyrendet $ é3 az alapszabályokat, de azzal csak kitolni tudta az engedély aláírását, megakadályoznia nem sikerült. A magyar ipar és kereskedelem szabadon lélegzett fel, mikor megjött a bír Bécsből: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üzletműködésének megkezdését semmi sem akadályozza. 1842 augusztus e’ején a bank megnyitotta kapuit az akkori. Kereskedői Csarnok első emeletén, Dunára néző szerénv helyiségben. Oszlopos homlokzatával az épü­let ma is áll a Ferenc József-téren, a bank je enlegi otthonának közvetlen közelében. Az első magyar bank évszázados munkás­ságára talán a legjellemzőbb, hogy száz esz­tendő viharai és viszontagságai alatt soha, egyetlen pillanatra sem fe’edkezeţt meg hivatásszerű munkájáról, s mindig felis merte a váltakozó idők és változó körülmé­nyek adottságait: hűségesen alka'mazkodott a helyezethez. Legszebb bizonyítéka ennek, í hogy a Felvidék, Erdély és a Délvidék rész- I ber.i visszatérése után pillanatnyi késede- I lem nélkül kapcsolódott ismét be a ha- , zatért országrészek gazdaság’ életébe. A százéves Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank boldog és meghatott elégedettség­gel nézhet vissza múltjára és emelt fővel in­dulhat el munkásságának második évszázada felé. TO At**** Kata!ogiis- ésujöonság ismerteti 08l.y™lţ ingyen. BrQnner Budapest, Erzsébet-körut 38. Orszdgzászíőf ű¥Ct Sz-3e!ssIő közsli NAGYVÁRAD, augusztus 19. Szanisz- ló község augusztus 20-áa avatja fel há­ború« hőseinek emlékművét és ország- zászlaját, amelyet Uugvár városa ajándé­kozott ueki. (MTI.) Szára: 1550—1940 41. PÁLYÁZATI HIR­DETÉS TANÁRI ÁLLÁSRA. A siA" J­Wesselénvi-kollégiinn elöljárósága ^ . hirdet az 1941-42. sko a, gYar esetleg latin görög es magyar em. , í etíe-LgyarTom«» helyette, «.»«. • »; fi! Javadalma^» az íMa.mval egyeu o. Inter nátusi felügyelői munkáért külön díjazás jai. Az igazoló iratokkal felszerelt kéréseket 19-41 augusztus 25-ig kell eljuttatni a zilahi ref. Wesse lény i-kollégiuin elöljáróságához. HYflEflLSOn BÜLATOR-ndl ÉS HÉyiZ&'iiRDŐn Felvilágosítást nyújt a BeLSTQIH IRODA Andrássy-ut 29. Tel. 225-407 és minden utazási iroda. Ha Szent LészlS okiS királyi halál után majdnem egy féhzázad múltán -- mikor az avatáskor az ereklyék nyertse céljából szokásos tetemfölemelés teljes épségben nyújtotta étt az utókornak Szent István mumifikálódott kezét — az őr­zésre hivatott apátságot szent jobbi-nak nevezte, akkor ma talán joggal. nevezhet­jük a magyarság csonka országát is széni- jobbinak. Mert ez az ország, ennek az országnak magyar népe, ennek a magyar népnek állam és társadalma most inkább, mint bármikor, a Szent Htván-i sors és gondolatok irányában halad, amerre a szent jobb a történelmi távlatok felé mu­tat. Igen, ez az ország, melyet Szent Ist­ván birodalmának neveztek és közjogi- lag a Szent István koronájának országa lehetett, amikor a teljes területi alapza­ton épült ki, ma valóban szeni-jobbi: is­mét a nyugat eszméivel párosítja mind­azt, ami a keleti származása magyarság leikéből és szelleméből még megmaradt, ismét szoros sorsközösségben áll a szom­szédos német világalkotó birodalommal, ismét a keresztény kizárólagosságra tö­rekszik és az idegen származású népeié­nek teljes összekapcsolásával óhajtja tel­jesíteni. a dunai kérdés megoldására nyert világtörténelmi küldetését. A helyzet is olf nehéz, mint Szent István korában, amikor megjegyezték, hogy a legszigo­rúbb isteni megpróbáltatásokon át bírta csak törekvéseit megvalósítani. „Uj ülte­tését“, ahogy egyházi, társadalmi, és ál­lami müvét nevezték, „a háború förgeteg- je, a teutonok és magyar között kitört viszály“, ma igy mondanánk: forradalom és ellenforradalmak válságai közt hajtot­ta végre: 6 maga tel jesen megváltoztál ott mindent a magyarság életében, viszont kemény kézzel kellett elfojtania a véres ellenmozdulatokat; a Koppány ok, Tho- nuz-obák, Gyulák, Ajtonyok, Keánok lá­zadásait és a Vazul-i tragédiában, vagy az utolsó udvari merényletben rejlő nagy- válságot, mely lehetett nemzeti mozgalom is a keresztény Arpádház-i hercegek futá­sánál: tanúsága szerint, de lehetett a nyu­gatiak eléaülellenségéből eredő mozgalom is ama talio-jog bizonyítása szerint, ame­lyet később Péter idegen királyon és szent Gellérlen hajtottak végre, hiszen a legenda is fenntartotta, hogy kinevették ,,az ős magyar dallamokat“. i Csakugyan óriási jelképes értelme van. hogy az első király szent és kemény jobbja menekült meg az enyészettől, amely szelíden apöstolhodolt és kegyetlenül megtorolt minden ellenzéket. Szent Ist­vánhoz sok ilyen jelképes esteiem kap­csolódik, például a körülmény, hogy a sírjában megszentelt egyházi koronadarab összekötése a Bizáncból származó világi koronával, az egyszerű ünnepi koronázás tényét, amelyet minden pap is végez a süveg föltételével, apostoli és közjogi nagy cselekedetté magasztositotta föl és kiteljesitette a nagy királyi, meg kegy­úri hatalmat, mely már akkor is páratlan, szinte császári volt — mert Szent István függetlenül alapított püspökségeket és két érsekséget elképesztő hatással s vett önállóan királyi kenetet es koronázást. Az ál-szilveszter pápai bullában pontosan kifejezett és Mária Terézia korában, tuda­tossá vált Szent Jstván-i hagyomány, a le­genda fölséges költészetétől megfényesit- re, igy lett a magyarság legdrágább esz­meváltó kincse: az első király szentsége, apostoli küldetése, jobbjának örök élete, kegyúri hetei mának teljessége, koronájá­nak jogilag is szent értelme, a nyugati és keleti eszmék találkozása kettős kereszt­ben, különleges putrióniumban, sajátsze- rül magyar jogalkotásban, mind független szellemi és lelki magatartásában gyöke- reztetnek. Talán az is szimbolikus jelen­tőségű, hogy Szent István « szűz Isten­anyának ama jelentőségévé és oson iin­Szemî-ţobbi ország névnapjával hapcselédaít össze, amelyet az esi, kehiről hozott szellem. Nagybol­dogasszony neve fejez ki... E fölséges szimbolika és a magyar tör­ténelmi végzetünk teljesül meg a szert f- joblnin, meri nemcsak Szent ísfván-i volt. ae épp ugy bujdosott egykor a tenger partján, mint az Árpád-ház megmaradt ágazata Mohi után, vagy a nagy magyar hazafiasság egy-egy nemzeti katasztrófa után. Mely éppen ugy kapott apátságot I őrizetül. mint vörös „keresztes vitéz«- ! I ket“ II. József idején. Amely épp ugy egyházi, mint világi vonatkozású, éppen agy már Nyugat és még mindig Kelet I Amelyhez Szent Istvánkor, augusztus • 20-án a zarándok nemcsal: egyházi, ha- nem világi magyar áhítattal is föUolong ) badara. Amely mindig arra int, hogy \ kössük össze a jóidét az éggel, a nyuga- ; tot a kelettel, a férfiasságot az ember- I szeretettel * inaszahadásig igyekezzünk Bsw budapesti diák a kolozsvári úszó-stadionban A Szamos gáfía fatefi is títünt az érvényben 4»«» 41 a <£.««*. KOLOZSVÁR, augusztus 19. Két nap óta Erdélyben is erősen érezhető hőhul­lám elől tömegesen kerestek az emberek tegnap is menekülést Kolozsváron a strandon, a sport-park uszodájában és a Szamos vizében. A tegnapi tömeges für­dőzés két tragikus halálesettel járt. Estefelé, amikor az egyetemi stadion uszodájából kezdtek hazaindulni a ven­dégek, egy kisleány felkiáltására lettek figyelmesek az emberek. A kislány azt állította, hogy lábával emberi testbe ütközött a viz alatt! Hamarosan többen ugrottak a medencé­be, hogy a megjelölt helyet megvizsgál­ják. Megállapították, hogy valóban emberi test van a medence fe­nekén. Néhány jó úszó ki is emelte az áldozatot Miriszlay Kázmér 13 éves gimnáziumi tanuló személyében. A szerencsétlen kisfiút már hosszú időn keresztül ijedten keresték barátai, nem tudták hová tűnt el. Aggódtak érte, mert tudták róla, hogy nem úszó. Miriszlay Kázmér Miriszlay Zoltán bu­dapesti államrendőrségi detektív 13 éves gyermeke, aki mintegy 10 nappal ezelőtt látogatóba jött Kolozsvárra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom