Ellenzék, 1941. augusztus (62. évfolyam, 175-198. szám)
1941-08-14 / 186. szám
1941 augusztus 14. A kormányzó táviratilag üdvözölt® B megalakult besztercei Magyar Kaszinót BESZTERCE, augusztus 14. (Az Ellenzék kiküldőit munkatársától.) Az ősi Besztercének nagy eseménye voll tegnap az uj Magyar Kaszinó első kulturestje. A város és a környék társadalma nag számmal töltötte meg a kaszinó dísztermét, hogy ezzel is hangsúlyozzák kulturális magyar törekvéseik jeientó'ségét. Évtizedek óta nem volt alkalma Beszterce magyarságának arra, hogy kulturális kérdéseivel, uj nemzedékei társadalmi nevelésével ilyen keretek közt foglalkozz hassék, mer! mig a város idegen nemzetiségű szervezetei évről-évre egyre láthatóbb módon és mértékben művelhették saját nemzetiségüknek társadalmi és kulturális célkitűzéseit, a besztercei magyarságnak erre nem adatott mod. Évtizedek óta sem kaszinója, sem más társadalmi gyülekező helye, sőt külön szórakozása sem lehetett a besztercei magyarságnak, holott a város ősi épületei, egész történelmi múltja, nemes hagyományai messze évszázadokra nyulóa'n igazolják ennek a magyarságnak vezetőszerepét és életjogát. Most a besztercei magyarság nagy örömére, vezetőinek lelkes fáradhatatlansága és a lakosság igyekvő áldozatkész sége révén megalakult a besztercei Magyar Kaszinó. Érthető a nagy és lelkes érdeklődés, mellyel az első kulturest miisora felé a ţfermet zsúfolásig megtöltő közönség figyelme fordult. Jellemző a‘ besztercei magyarság társadalomközi jószándékaira, hogy ezen a kulturesten valóban csak kulturális mii sor zajlott le: egyetlen beszédben, sőt egyetlen mondatban sem tartotta sziiksé- j gcsnek a rendezőség külön kihangsúlyozni e megmozdulás jelentőségét. Három távirat Annál nagyobb értékre emeli a besztercei magyarság első kulturális megmozdulásának eseményét az a három távirat, melyet minden beszédnél nagyobb jelentőséggel fogadott a közönség. Vitéz nagybányai Horthy Miidós, Magyarország kormányzója azzal tüntette ki a besztercei Magyar Kaszinó közönségét, hogy a kaszinó megalakulása alkalmából hozzáintézett hódoló táviratra a kabinetiroda utján választáviratot küldött és ebben egyrészt örömének adott kifejezést a besz tercei Magyar Kaszinó megalakulása fe lelt, másrészt pedig az egész ország ma gyarságának mindenütt és igy a távol besztercei begyek között történő, nemzet megmozdulás felé tekintő gondos atyai szeretetéről téve tanúságot, legmagasabb jókívánságait fejezte ki a kaszinó jövendő munkássága iránt. Ugyancsak szemé Ívesen köszönte meg a kaszinó megalakulása alkalmából küldött tiszteletadást Báráoasy László miniszterelnök és Hómon Bálint vallás- és közoktalásügyi miniszter. A három táviratot a kaszinó vezetősége felolvasta a közönség előtt és amint a besztercei Magyar Kaszinó magyarságának jelenlévő tagjai felállva meghallgatták a magyar nemzeti kulturális élet bárom legfelsőbb tényezőjének e terem falai közé címezett üzenetét, ebben a néhány percben benne volt az uj magyar történelem. As ünnepi műsor Á kulturest, melyen a kolozsvári Nemzeti Színház meghívott művészei szerepeltek, este 9 órakor kezdődött a kaszinó dísztermében. A meghívott előkelőségek között megjelent Szmolenszky László dr. alispán, Chumi Artur br. alezredes, állomásparancsnok, Bartcsievicz László és Pásztóhy Ernő alezredesek, Sigmond Já nos református főesperes, Bástyán József római katolikus főesperes, Beke Ödön országgyűlési képviselő, Petrás Jakab ny. erdőfőtanácsos, a kaszinó elnöke, Gás- pár-Bacher Kálmán dr., a besztercei Nemzeti Bank elnöke, a Magyar Kaszinó al- elnöke és Novák Ferenc, a kaszinó ház” nagva. Az együttes magas színvonalú műsort adott elő, melyen énekszámok, táncok, zeneszámok és szavalatok váltakoztak. A szereplők közül elsősorban Angyal Hagy Gyulát és Bázsa Évát kell kiemelni. Az előbbi iskolázott é» rutinos hangtechnikajával, énekének könnyedségével és biztonságával aratott megérdemelt sikert. Bázsa Éva táncolt és énekelt. Közismert magas színvonalú tánctudása és kitűnő hangjával számtalanszor ragadtatta tapsra a közönséget. Az ének- és táncszámokat Mohay Ferenc kisérte, aki külön zongoraszámokkal, többek közt saját szerzeményű darabjával is szerepelt. Biztos fellépése és fejlett rutinja nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Kiss Ilona Ady -s Petőfi verseket szavalt. Nagyszerű beszédtechnikájával és drámai előadó készségével sikeresen oldotla meg nehéz feladatát. A rendezés munkáját és a konferanszié szerepét a tehetséges Körmendy Lajos sok fáradt* ággyal és ötletfal oldotta meg:. Kr. előadás után a kaszinó vezetősége vacsorát adott, a miivésizek tiszteletére, háláját fejezte ki aziránt, bogy a kolozsvári Nemzeti Színház művészei tcljesitet- ték nemzetvédelmi és kulturális kötelességüket, mikor közreműködésükkel a besztercei Magyar Kaszinó első estélyének sikerét teljessé tették. Külön meg kell emlékezni a kaszinó vezetőségéről, akik fáradhatatlan munkásságukkal nagyban hozzájárullak az estély sikeréhez. Ezekután megvagyunk győződve arról, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatósága sem gördít akadályt a jövőben felkéri tagjainak fontos kulturális cs nemzetnevelő kötelességének teljesítése elé, mert Erdély fővárosának Nemzeti Színháza elsősorban az erdélyi magyarság nevelésére és nemzeti öntudatának felébresztésére hivatott. Az ErdélyiPár! kuíStss'esi Szerdán este az Erdélyi Párt rendezett a besztercei Magyar Iparosegyletben kul- turestét, melyen ugyancsak résztveft a város egész társadalma. Az összejövetelt Beke Ödön országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt vármegyei szervezetének el-, nőké nyitotta meg. Hangsúlyozta annak a munkának jelentóségét, amely a társadalom minden egyes tagjára vár a besztercei magyar feladatok végrehajtásában. Nagy- tetszéssel fogadott szavai után a cserkész ifjúság kitűnően szereplő szavalókórusa szavalta nagy magyar keltők költeményeit. Ezután Sigmond János református esperesnek, az Erdélyi Párt al- elnökének tartalmas beszéde követke zeit, majd Blaltny Lászlóne énekelt nagysikerrel magyar nótákat. Léstyán József főesperes, az Erdélyi Párt alelnöke igen érdekes veútettképes előadást tartott az ezévben megrendezett besztercei magyar juniálisról. Az ösbzejövetel Beke Ödön országgyűlési képviselő pártelnök szavaival ért véget. Besztercenaszódvármegye magyarsága is egyöntetűen kiveszi részét az öntudat- raébredés történelmi munkájából. A mult bét vasárnapján Beke Ödön, a párt vármegyei tagozatának elnöke ellátogat^ Or adna, Magyarnemegye, Radna és Naszód községekbe, érintkezést keresett a párt helyi szervezetének vezetőivel, megvitatták a tennivalókat és mindenütt panasznapokat rendezve hallgatta meg nagy szeretettel a felmerülő kívánságokat. Részben az ő fáradhatatlanságára, részben pedig a kitünően működő pártszervezet tevékenységére jellemző, bogy a hét folyamán a panasznapokon felmerült kívánságok már a mai napig valamennyien orvoslást nyertek. Borbély László. fí jőszivS mókus raes^is... Mintatanitáson a tanítóképzőben KOLOZSVÁR, augusztus 24. Minden egészséges társadalom szívügyének tekiu ti a néptanitóképzést és nagy fontosságot tulajdonit neki. E kérdésnek azonban soha nem volt és nem lehetett nagyobb jelentősége, mint ma Erdélyben. A felszabadulás után nemcsak újjá kellett szervezni az egész erdélyi uépokta- tásügyet a külön erdélyi tájegységben j adott helyzetnek megfelelően, de állan dóan bővíteni kell a tanítói kar kereteit. Ugyanakkor gondoskodni kellett arról is, hogy a különféle képző- és átképző- tanfolyamok résztvevői, a nemzet igazi napszámosai, a tényleges és leendő néptanítók, minél rövidebb utón, de annál tökéletesebben elsajátíthassák azokat a modern népoktatási elveket, amelyek az anyaországban már régen átmentek a gyakorlatba. A könnyebb, gyakorlatiasabb, a gyermek fejlődésével és lelki adottságaival folytonosan számot vető uj pedagógiai gyakorlatnak az erdélyi nép oktatásban való meghonosítása valóban korszerű feladat és parancsoló szüksé gességgel jelentkezik. E cél mielőbbi elérése érdekében illetékesek számos tanfolyamot rendeiz/lek a nyár folyamán Erdély több városában, sőt némely községében is s ágy többek közt Kolozsváron. Lapunk a tanfolyamok megindulásáról, beosztásáról s azóta is menetéről több ízben közölt adatokat. A következőkben magának az uj módszerekkel dolgozó néptanitóképzésnek, illetve a leendő tanítóknak az uj módszerre való megtanítását, e tanfolyam munkáját akarjuk egyéni benyomásaink alapján szemléltetni. *. Kék sztn9 told szim„ 1 Felkerestük a csöndes é3 barátságos Eper- jes-utcában lévő állami űceum- és tanítóképző intézetet. Domokos Fail Péter igazgató irányifása alatt'itt működik ,a leendő tan-irók egyik tanfolyama. Az intézetet a megszállás ideiéből ismertük. Most. amikor a félszabadu’ás után először lépjük ár küszöbét, csemdes meghatottság vesz rajtunk erőt. De hamarosan hatalmukba kerítenek a friss benyomások. Bizony ennek az intézetnek csak a kövei maradtak a régiek. Egyéb mindé® megváltozott benne és körülötte. Megállunk a lépcsőházija® és szétnézünk az elágazó folyosókra. Kiderül az arcunk, amikor ráeszmélünk, hogy mi az oka ennek a nagy változásnak!. Egyszerűen c&alc az, hogy faliakról, ajtókról, ablakokról, mindenünnen eltűnt a kék festés. Ehelyett barátságos zöld színek fogadnak. Sajátos vonása volt ez a megszállóknak. A legkülönfélébb rendeltetésű épületekéit, főképp azok belsejét, különös előszeretejtté! fesţtették kissé elienisizeaaves árnyalatú kék színre. Az Eperjes-utcai tanítóképzőben mindez nyomtalanul eltűnt már a falakról. Mindenfelé viruló friss, zöld festés fogad. Uj életre vall a kert is. Uj ember látása és felfogása érzik meg rajta. Domokos igazgató igen időszerű meggondolások alapján — egyelőre — száműzte a kertből a virágokat. Káposzta, kalarábé, murok, petrezselyem s a konyhai növények sokféle fajtaja sütkérezik és nő az augusztusi napban, az egykori virágágyások helyén. A sötétvöröse® virító pdárgóniákat az ablakok rácsai közé száműzte az uj idők követelménye. A termőtalajjal ma más céljaink vaminak. Az igazságukért küzdő európai miemoizeíek ma mind igy csinálják. Sebaj, nem nagy áldozat. Tudjuk, hogy ismét ©Ijön a virágok ideje ... Ez a kert megszivffeilést és követésit érdemel mindazok részéről, akik még nem hallottak! volna róla. A folyosókon, tantermekben és irodákban pezsgő élet. A tanfolyam hailgjtói — nők, férfiak vegyesen — könyvekkel! jegyzetekkel igyekeznek a díszterem felé. Megnézzük a kifüggesztett órarendet: olvasmánytanitás következik, tartja Dróaéy Gyula. Csengetnek . . . Ä cselekvő fakofa Ismét uj képek. A világos, ke^emes nagy terem előterében jókora falbaépitett színpad foglal helyet. Szabályszerű szinpad, szabályszerű festett háttérrel, mely erdőszélet ábrázol vadászkunyhóval. Éppein csak hogy előterében iskolai padok vannak s nagy fekete tábla. Megkezdődik az előadás, a szónak racionális és szinszerii értelmében. Nem túlzás, hogy van benne valami szakrális hangulat is. Drózdy Gyula, a nagy magyar mintatanitó második elemi osztályos mintaPanitást ad elő. Elmondja az elméletet: a modern népiskola már kiküszöbölte a daloló olvasást. A természetes kiejtésű élő nyellvre tanítia a magyar gyermeket. Nem szótasró! (Mó-kn- ur-fi . . .), hanem szóképről (Mókus urfi . • •) olvastatunk. A mese eik-ölcsi famu’ságát pedig nem száraz megájlapifgató kijelentésekben közöljük a gyermekekkel, hanem saját eszük segíts égével rávetetjük őket erre a tanulságra. Ahogy Drózdy Gyula mondja: megtanítjuk őket a sorok közt is olvasni. Az elmélet illusztrálására most má&cdeíe'- mi&ták mennek fel a színpadra s hé’yet foglalnak a padokban Felmegy a tanító is s bemutatja a tanítást.-— Miféle állatok vannak az erdőben, tudjátok-e? kérdi a gyermekekéit. Ezek meg egész csomó állatot sorolnak feü. Többek közt a mókust. Mókus urfiróü szól a mese— Mit esizik á mókus? — a következő kér* dós. Felsorolják. Egy kisfiú kikiáltja magát: — Afrikában kókuszdiót is eszik, tanító bácsi! j — És melyiknél: szebb a természete, a mókusnak, vagy a rókának? — A mókusnak, mert annak jobb szive van — felelik a gyermekek kipirult arccal, izgatottan, érdeklődéssel, jólesően és mosolyogva, csaknem vetélkednek egymásai a fele* lésben — mert nem volt hajlandó a vadgalambp fiakát kiszolgáltatni a rókának. Eszébe jutott, hogy milyen fájdalmat okozott volna ezzel a galambapának és galambanyának Gyönyörűen pereg a tanítás. A gyermekek nem hallgatnak félősen lesütött fejekkel, mereven a padra helyezett kezekkel, moc* canni s természetszerűleg majdnem gondokozni sem merve, mint a régi feszes-merev isko’ában, hanem alkotó részesei annak ai értelmi munkának, amit a tanító kezdemé* nyezése indii meg bennük. És ülve olvasnak a gyermekek. Törékeny testük nem fárad el, nem reszket kezükben a könyv, hanem nyugodtan, hangosan és feltűnően ertelmes hangsúllyal olvasnak. Nem' tiszteletlenség ez. A tanító figyelmezteti is a jelölteket, akikért ez a lelket derítő szép, „színpadi jelenet“ folyik, hogy tegyenek élénk különbséget a szabadság és a szabadosság közt. A cselekvő iskola ugyanis teljes szabadságot nyújt a gyermeknek. Kezdeményezhet, kifejezést adhat képzettársításai révén előállott ötleteinek, elmondhatja azokat. A tanító nemcsak megengedi, de elősegíti a gyrermek cselekvő részvételét. Közben ezer apró (és mégis milyen nagyj dologra terjed ki a figyelme. Nvelvkincsbő- vités, szavak és fogalmak helyes értclmezése *tb A hallgatóság, tanítók és jelölte’ s a ve degek lelkesülten figyelnek. Nézik a színpadot. Nézik a színpadot a tanitóképzőinlézet- ben. És szorgalmasan jegyeznek . . , I * Lelkes emberek vezetik a tanfolyamon Domokos Pál Péter intézeti igazgatóval he kapcsolódott a napi nyolc kemény órán át folyó munkába az intézet tanári kara s a kitűnő vendégelőadók. Elsősorban Drózdy Gyula a huszonegyezeres példányszámban megjelenő Néptanítók Lapjának és sorozatos vezérkönyveknek szerkesztője, a modern pedagógiai iskola hive és nagymestere. Kot ácsi Pál. a modern népiskolai rajztanitás mindenütt elfogadott vezérkönvvének srcizoje e Kmetyán János testnevelési reformer, a es. nevelési mintatanitások előadója. Ily tapasztalatok után joggá 11 j“- , “/ep.emberben m.gindn ° er.l.lv, ba„ a Ieekorszeriibb (levelesben ban részesülnek erdély. gyermekemk, akik« épp„gy meglépett az elírni t 2^ esztendő. •Mókus urfi meséje szén- tiszta magyat uvelven csendül fe! majd ezer meg ezer m.v jyar gvennek ajakén s az erkölcsi tanulság ■zép és magyar életre hódit ja meg szivüket íz egész életre ... ^ (s:, i.) j
