Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-05 / 152. szám
f __e ELLENZfíK 1*41 lu'luH 5. Történelmi nevelés Jegyzetek Baráth Tibor „Magyar történet" cimü könyvéhez Koruuk beszédes bizonyítékokat szolgált arra. hogy a nemzetek életében im-U korú fontossága sau a történelmi nevelésnek. a történelmi tudat ébrentartásának és fejlesztésének. A történelem nem lezárt mult, hanem élő valóság, umely a jövőnek legfontosabb tényezője. Helyes ismeretével, örökérvényű igazságainak alkalmazásával a népek boldogulását lehet »'iu’lgulni, inig félreismerése, vagy szumlé- kos félremagyarázása uépek és nemzetek szenvedésének beláthatatlan özönét zu dkija a világra. A történelmi tanulságok es törvényszerűségek helyes felismerése és alkalmazása éppen u kevert népiségn vidékeken, igy Középeurópában, döntő- fontosságú. ahol csak a történelmi kialakulás. a történelmi szellemiség jegyében lehet a népek további békés életét biz- tosit.mi. De éppen ilyen igazságot fejez ki a régi megállapítás. hogy a történelmet minden nemzedék számára ujjú kell írni. Az idők változnak, az emberi együttélés formái módosulnak, az eszmék, amelyek *’ nemzetet, a társadalmat irányítják, fej lödnek és ennek folytán a letűnt időknek más más vonása, más eseménye kerül előtérbe, amikor az uj eszme a maga őseinek, előzményeinek feltárását keresi a történelemben. A mai szociális irányú és egységes társadalom kiépítésére törekvő korban az embereket már nem a száraz politikai történet, vagy az uralkodó családok históriája érdekli, hanem elsősorban a nép múltja, a mély rétegek homályban maradt és eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott története. Mert végeredményében ennek a rétegnek sorsán fordult meg nz egész nemzet sorsa — ezt a tuai történetírás már tisztán látja. — uempedig a nagy ütközeteken, amelyeket a régi történetírás az iskolákban a fontos évszámokhoz kötve tanított. Mindezek a kérdések az erdélyi ifjúság történeti öntudatának irányítása, illetve történelmi nevelése hiányosságainak pótlásával kapcsolatosan merülnek fel. A román uralom alatt felnőtt magyar ifjúság a román szellemben irányított iskolákban tanulta meg úgy a magyarság, mint egész Középeurópa történelmét, ahol a hemzsegő szándékos történelmi ferdítéseken kívül, a mult egész szemlélete ellentétes volt a magyar nemzeti szemlélet és a magyarság igazi történetének szellemével. Égetően szükség volt tehát ennek a hibának orvoslására és a magyar ifjúság történelmi tudatában mutatkozó hiányok pótlására. Ezért vettük örömmel a hirt, a felszabadulás után, az ismét magyarrá vált egyetemünk megnyitásakor, hogy mindazoknak a főiskolai hallgatóknak, akik román érettségit szereztek, külön vizsgázniuk kell az egyetemen, függetlenül attól, hogy milyen szakosok és há- nyadévesek, a magyar nemzeti tantárgyakból. Enélkiil végbizonyítványt senki sem kaphat. Viszont különös fontosságot tulajdonítottunk annak, hogy ez az erdélyi ifjúság milyen bepillantást nyer most a magyar történelembe, megismerheti-e egész történelmét, annak igazi szellemét egy egy félévi kollokviumi anyagból, amit az egyetem professzorai «léje tárnak? Erdelyiségiik és eddigi ki sehbségi szemléletük összeegyeztet he lő-e akadály nélkül az egységes magyar történelmi szellemmel? Eölíegyverai e ez a történelem kellő alapismeretekkel a kevert népii Erdély igazi múltjának és főleg mai problémáinak helyes felismeréséhez? Es mindezeken túl szilárd alapot uyujt-e a történelem az erdélyi ifjúság szociális szemléletének, mely utón egygyé kell forrnia a legszorosabban az egész magyarsággal, belső ügyeink intézése és belső kérdéseink megoldása érdekében. A kérdésekre nem késett a megnyugtató válasz. A napokban u kolozsvári egyetem Történeti Intézetének kiadásában Ízléses könvv jelent meg: .,Magyar történet“ cimmel, Baráth Tibor egyetemi tanár tollából. Az utóbbi évek során számos munka jelent meg hasonló cimek alatt, amelyek történelmünket foglalták össze bizonyos szempontok szerint. de habozás nélkül mondhatjuk. Baráth Tibor könyve mégis meglepetést hozott: uj és eredeti szempontokat a magyar tör ténelirásban. de legfőképpen igaz nemzeti. magyar és szociális szellemet. Mert éppen a mostanában megjelent történelmi összefoglaló munkákból láthattuk, mennyire vissza lehet élni a történetírással, ha rejtett szándékokat szolgálnak vele cgv-egy felfogás, vagy szellemi irányzat igazolására. Baráth professzor könyve címlapjának belső oldalán azt a szerény Tisztelt Olvasó! Zászlót szenteltel: a minap Mező pani- ton. Valljuk meg őszintén, nem nagy dolog, hiszen annyi zászlót szentelünk ma- napság, hogy a sok lobogótól nem látszik a katona, mégis rá szeretném nyi- tani a szemedet erre a szinte szórványba lábaló magyar községre, itt u Mezüség kapujában, amint ünnepi díszben egyszerűen. tisztán odajárni a jelkép elé és megkoszorúzza. Csurog az égből az isten- áldás, mégis sokan vannak, a városból is, Marosvásárhelyről olyanok, akiket eddig sem rettentett vissza semmiféle légköri zavar, ha egyszer a faluról volt szó. Egyszerűen jöttek ide ki, kicsit mintha majálisra mennének, nem akkora képpel, olyun szigorúan, hogy a szegény járatúmnak izitiţe borsódzik a háta bele. -í gombh'uh’uhban is egyedül piros pipacsot hordtak, ott szedték játékos kedvvel a mindég ünneplő természetben(. Így /közelebb jutottak a lényeghez, mely inkább a belső meleg, mint a programhoz merevedő külsőség. Eszembe jut. hány bensőséges ünnepet ültünk, rímig nem volt szabad ünnepelni. Felállt valaki közülünk és n szabad szellőről kezdett beszélgetni. Ha idegen látta, bolondoknak hitt. mi van a szellőben annyi örörnrevaló, annyi reménység, de m-gjegy/ést olvashatjuk. hogy miivé a kolozsvári Ke re I ic József tudományegyetemen az l'MO 11 tanévben tartott bevezető előadás. 1 ellát tulajdonképpen \iz* gaanyag. amelyből valamennyi román érettségit tett egyetemi hallgatónak le kell vizsgáznia, így nevelési szempontból különös jelentősége von. Azonban, amint a könyvet végigolvassuk, nem érezzük rajta a szokványos , tananyag“ legkisebb nyomát aera. Elejétől \égig „érdekfeszitö“ olvasmányként olvashatja a diákság és nagyközönség egyformán, a régi történettanításnak: évszámok Ó9 uralkodók unalmas felsorolásának nyoma sincs benne De érdekfeszitö en megragad az a két kérdés, amely vezérfonalként végigvonul a könyvön é» minden egyéb köréje csoportosul: a magyar nép szociális története és nemzetiségeink, valamint nemzetiségi kérdéseink kialakulása, fejlődése napjainkig. Tehát úgy módszerben, mint szemléletben, uj világot túr elénk ez a könyv, amelyre nemcsak nekünk, erdélyieknek, de úgy érezzük, az egész magyar ifjúságnak szüksége van. Baráth Tibor könyvének elolvasása után döbbenünk rá, hogy milyen hiány tátongott mostariig a közkézen forgó és a ..nagyközönség számára irt“ történelmi munkák között. A liberális korral és szellemmel leszámoltunk gazdasági, poli'.i- i kai és kulturális vonatkozásaiban, de nem vettük észre, hogy türténefiráaunk még mindig nem végezte el ez.en a téren a maga feladatát. Bizonyara nem tévedünk megállapításunkkal. hog> Baráth ..Magyar történetbe az ebő nagyközönségnek szánt munka, amely a keresztén*- nemzeti és szociális szellem szemszögéből veszi vizsgálat alá múltúnkat. És milyen megdöbbentően érdekes, hogy ez a múlt köztünk még a kicsi gyermek is tudta miről van szó. Kevesebb volt a zászló, inkább csal,- agy. az is gondosan elrejtve padláson, csűrben. Azért nézzük u panic, zásziószetilelést szigetnek, az egyre szaporodó lobogórengetegben. A református énekkar zászlóját koszo- ruzlák meg ez alkalommal. Régi dalaKjda, hűségesen lopogatta u magyar lelkekbe a hitel a tilalom idejében. Alighogy megtisztelték a derék dalosokat, rögtön be is mutatták, mit tudnak. Kodályt és Bartókot tudták kiválóan. Erről is eshetne egykét szó. Ahol még nincs, ott adjuk n nép szájára, ami az övé. Ahol pedig megvan, o't ne hagyjuk kiszorítani Kodályt és Bartókot, ne hagyjuk, ha még olyan jó hangosnak is tetszik az a másil;. Ez is olyan dolog, minthogy szabad magyarságunkat ne aggassuk ki a mellünkre, hanem küldjük oda vissza, a lélek mélységébe, ahonnan eloráncigáltuk, hogy felcicomázzuk. A tanítókon, papokon ki viii. akik hűéi- maradtak a faluhoz, néhány jeles erdélyi zeneművész is megtisztelte a pani ti énekkart, beszélt is hozzá, a néphez is. Valami nagy indulat lehetett bennük, hogy kiléptek a hangjegyek égmagas elefánttornyából és élő szóval bizonygatták' azt, ami tisztán, érthetően olvasható kő- | tóikban. .1 . Székelyföldi levél mennyire más, mint ahogy a liberális történetírók ecaetelget lék. Ott fontosnak hirdetett események, aianjlatok el törpéinek, viszont olyan tényezők kerül uek előtérbe, amelyekről liberali» tudó »aink bölcsen hallgattak, vagy ft-rd*- meg világításba helyezték őket. Szociális szempontú történetírásunknak S2tkfu Oyulu megvetette az alapját hatalma» igyekezettel összeállított munkájában, d- mintha mind azért hordta volna össze a rengeteg és kitűnő anyagot, hogy bizo nyitékokat, alátámasztást szolgáljon vele uagy ügyéhez, a Habsburgok érdekvédel rnéhez. Baráth szemlélete mentes az ilyen tehertételektől s ha valamilyen szempont irányítja munkáját, úgy az a magyarság jobb jövőjének, a legújabb történelmi események által megnyitott uj hivatásának célja, hogy a történelem tükrében tisztán lássuk azokat a feladatokat, amelyek elé a történelem most ismét oda állított bennünket a Kúrpútmedencében. Ellenben sajnáljuk, hogy a magyar népcsoportok életének, sorsának kitűnő ismertetésében a székelységnek, az erdélyi magyarság e legnagyobb egységben élő és talán legértékesebb csoportjának sajá tos történetére oly kevés teret szentel. Származásuk és letelepedésük kérdésénél mintha megrekedt volna. Reméljük, hogy könyve újabb kiadásában pótolhatja majd ezt a hiányosságot. Külön öröm számunk ra egyébként, hogy Baráth Tibor Magyar története Kolozsváron jelent meg. igy a szegényes erdélyi tudományos irodai műnk benne nagy gazdagodást nyert. Hos’zu évek óta ez az első komoly történelmi munka, amely az erdélyi sajtóból kikerült. Az ifjúság pedig bizonyára há lás lesz érte és szeretettel forgatja tanulságos lapjait. BÖZÖD1 GYÖRGY. Egy neves orvos a szónoklatok során végre kitört és lázas szavakkal beszélni kezdeti n falu és a város ölelkezéséről, összefogásáról. Akik ott voltak, mind meghallották és megértették. A falu ott volt, a szomszéd falvak is, de vájjon el- jött-e maradéktalanul a város a mezőpaniti zászlószentelésre? Megértette-e az, oki a beszéd alatt azzal fészkelődön a helyén. hogy már mehessen ki az ivóba, hadd kacagjon egy jót a székelyek kitűnő „bemondásain”. Nem mondom azt, hogy néhány jeles művész, világosan látó nadrágos emb&r Punitra ment ünnepelni. Komoly falu- munka folyt egy napig Mezőpaniton. Sajnos, másnap már mindenki elfoglaltsága után kellett lásson ét a falut mindinkább kezdjük elfelejteni..,. GYILKOSSÁGOKHOZ ÉS DRÁMÁKHOZ VEZET A DÜH ÉS AZ ITAL. Szc-kizárd- ró 1 jelentik: Varga Nánoorué Priger Katalin téglagyári munkásasszony Magyarkeszi községben összeveszett részegen hazatérő férjével, akit. amikor elaludt, baltával agyonvert. Később jelentkezett a -sendőrségen, ahol elmondta, hogy nagyon sokat szcovedetr ré- ízegeskedő. férje miatt és előre mşgtontoltao követte el tettér. —• Ugyancsak Szeksz|jdró: j?lentik: Nagydorog községben Tibor Gábor községi Írnok vendéglői borozgatás közben leintette a hangoskodó Gerzeei István 59 eve* földművest, aki hazament és fejszével tért vissza, majd hátulról úgy fejbevágta az írnokot, hogy szétloccsant a koponyája és nyomban meghal!. Ezután kiment a határba, ahol felakasztotta magát. Bosszú Még egy pillanatra megállón a püffedtre párnázott ajtó előtt. János, a régi, hűséges János, mar beléiörödött, hogy zavarják a gazdáját: ezt a látogatást nem sikerült elhárítania haragos uráról. Szabad volt az ut a látogató előtt, aki nem hagyta, hogy eltérítsék szándékától. Mégsem nyitott be. Keze tétován siklott a kilincsre tgy szemhunyoritásnyit várt még. Ez a kis idő bóvon elég volt arra, hoev a közeli mult frissen lerakodott emlékeiből előkeresse, amire szüksége volt. A sebtében előkapkodott képekről letöriilgelte a port. Kövérkés arcot látott, amint barátságosan nézett vele szem' be. A barátja volt. Az, aki most a párnázott ajtók mögött uh Utolsó találkozásuk óla felvitte az Isten a dolgát. Megérdemelte: törekvő és tisztességes legényke volt világéletében. Rászolgált a megbecsülésre. a párnázott ajtóra, a kényelemre és a havi halszáz pengőre. A látogató még állt. Pedig be volt jelentve. Jött sok szerencsét kívánni s mert vérbeli újságíró, egyúttal kifaggatni: hogyan fogja fel hivatását uj feladatait Aztán széttárta az ajtószárnyat. A jól ismert bodroshaju fej inegadóan hajolt a rendezetlen papírok fölé. Az ajtó halk csukó' dasára sem nézett fel. A látogató egy észrevehetetlen kis ideig várakozott. Ez volt az első meglepetés. Csendesen az íróasztal elé állt és régi, megszokott baráti hangon üdvözölte. Az ülő férfi lassan kiegyenesedett. Arcán kissé kényszeredett mosoly fanyalgolt. Majd lecsukta a szemét s mielőtt kezet nyúl* tott volna a látogatónak, végigsimitott ráncba futó homlokán. —- A munka, a fáradság — gondolta a látogató elnézően. A kissé hűvös fogadtatás után vontatottan indult meg a beszélgetés. Az újdonsült vezér túlhajszolt munkateljesítményéről beszélt. A látogató megádóan és megértőén hallgatta. Aztán rövidesen rátért arra, hogy tulajdon- héppen nem is mint barát jött, hanem mint újságíró: a magyar közvélemény ugyanis élénken érdeklődik az iránt, ami itt a pár' názQti ajtó mögött történik. Ez a néhány elejtett szó, mint titkokat rejtő varázsige, egyszerre megváltoztatta a beratet. Bőbeszédű és közlékeny lett. Öblösre eresztett hangen beszélt terveiről, elképzeléseiről, nehézségeiről és önmagáról, önma' góró! s ismét önmagáról• Első személyben beszélt s az ,.én“ szabályosan i isszatért mór.' danivalójában. A látogató papin és ceruzát vett elő. A barát hanyattvetette magát a puhán süppedő zsöJyeszékben. Vaskos szivart csípett fogai. közé s pöfékeli Közben beszélt, beszéli. A látogató szorgalmasan rajzolta a kacskorin- gós vonalakat, pontokat és pálcikákat, a gyorsírás szabályai szerint. Mikor rosszul értett egy szói, elnézést kért és külön megkérdezte, mit is mondott. A bodroshaju fej nyilatkozott. Szciénv volt, mert csak arról nem nyilatkozott, hogy mit tenne, ha ö t olna a japán császár. Egyébről azonban mindenről volt egykét finom észrevétele, bírálata, hoz- záf iizni roló ja. A látogató lelkiismer etesen je- gyezgetclt. Mar jó öreg órája beszélt az egyik és irt a másik. A nyilatkozat azonban nem akart véget érni. Hosszú idő mulvu n mondatok el'elukadtak, az összefüggés egyre lazább és bizonytalanabb lett közöttük. Ekkor azonban u látogató tagadta meg a beszéd fonalát. Kérdezett és a felele1 el gondosan lejegyezte A papírlapok már rég betgünk A hátlapjukon is alig akadt hely az u/abb világrengető igazságoknak. f)e azén csak irt rendületlenül Úgy kifaggatta a nyilatkozót, mintha a e pillanatban belépne a történe' lembe, honnál aztán nem lehet többé visz- szalámi nyilatkozni, helyesbíteni, utasítást adni, birálgalni. Mkor már nem tudott több körmönfont kérdést kiagyalni, egy mély lélekz-ettel letet' te a ceruzát. Összegöngyölte a teleirt papírlapokat. Féltő gonddal a zsebébe sülyesztene és búcsúzott. A barat, aki nagy nyilatkozató' val éppen most rendítette meg a világrend alapjait, nem állt fel. csak úgy, az asztal fölött nyújtotta át kezét o bucsuzásra. A látogató barátságosan utáncnyult. Megrázta, mint régen, jeléül annak, hogy ö még ma is tartja a barátságot, noha a bodroshaju fej nem ragaszkodik nagyon hozzá. Távozott. Az ajtó nyilasára János úgy kiegyenesedett az előszoba padjáról, mintha kákát nyelt volna. A látogató megállóit János előtt. Zsebéből előhúzta az összehajtogatott nyilatkozatot. — János — szólt hirtelen ötlettel. — Figyeljen ide. Fogja, itt van ez a fontos iratcsomó. Úgy vigyázzon rá, mint a két szeir.Q fényére. És aztán, hivatalos óra után adja át Öméltóságának. Hálái lan ént. (JP.J tí Jl> itue t ‘ Mi I» □ 3 tm itn-B fit-9 •q Í7 öl b 1
