Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-30 / 173. szám
19 4 1 j u 1 i u& 3 0. ELLENZÉK Kövidesen rendezik a Icon- verziós adósságok; ügyét MMWM 5 KOLOZSVÁR, július 30. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács julins 28-án Kolozsváron tartotta ülését Béleli Kálmán gróf elnökletéve'. Az ülésen első ízben vett részt dr. Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetője, akit az elnök meleg szavakkal üdvözölt. Béldi Ká mán gróf elnöki bejelentései során közölte. hegy a konverziós adósságok rendezésére vonatkozólag a Tanács előterjesztéseit minden illetékes fórum jóváhagyólag vette tudomásul és igy a vonatkozó törvény- rendelet rövidesen megjelenik. Az árel enőr- zés országos kormánybiztosa a Tanácsnak az árak hatékonyabb ellenőrzését célzó előterjesztésére elhatározta, hogy mintegy 700 helyiségbe megküldi a helyi eg kiszámított árak jegyzékét, amelyeket hirdetményekben hoznak a nagyközönség tudomására. A kormány- biztosság közölte, hogy a helyi ármegállapítások munkájának első hetében a megfelelő gyakor ati útbaigazítások közlése, és a helyi tisztviselők kiképzése céljából központi szaktisztviselőket küld ki. A buza és a rozs országos vonatkozásban történt, egységes ár- szabályozásával a székelv vidékek megnyilatkozott kívánságai ugyancsak kielégítést nyertek. A Tanács köszönettel vette tudomásul a székely kis-faíermelők vagon-kiutalási igényéire vonatkozó újabb intézkedéseket is. Örömmel értesült a Tanács a Tusnád-köi" nyéki falvak villamosítási szövetkezetének megalakulásáról A székelyföldi villamosítási akció lendületének újabb megnyilatkozásaként a kormány Székelyudvarhely, Sepsiszent- györgy, Kézdivásűrhely és Csíkszereda megyei városok, továbbá Udvarhely, Csik és Háromszék vármegyék községeinek villamosítása érdekében — mint ez a Tusnád-környéki falvak esetében is történt, — ugyancsak szakértőt küldött ki a helyszíni felvételezések megejté- sére. A közszáilitáii kérdések beható tárgyalása során a Tanács elhatározta, hogy egyes erdélyrészi termelő szakmák katasztereit össze- ál itta. hogy azok a közszállitási igénybevétel céljából mindenkor a gazdasági szakminisztériumok rendelkezésére álljanak. Beható módon foglalkozott a Tanács ezúttal is az erdélyi nyersanyagok teldo’gozá- sát célzó uj iparvállalatok létesítésének kérdéseivel. A lehetőségek vizsgálata során a Tanács a magántőke és a vá lalkozás kezdeményezésének egyre növekedőbb szükségességére mutatott reá. Megelégedéssel állapította meg a Tanács, hogy az önáliósitási kölcsön-akció egyre szélesebb lendülettel fo’yik az erdélyi gazdasági élet munkaterületein. Az eddig folyósított önáliósitási kölcsönök összege máris meghaladja az 1 mi li6 200.000 pengőt Az erdélyi részek gazdasági életének az anyaországgal való minél összeforrottabb kapcsolata érdekében a Tanács az anyaország felé vezető erdélyi telefon-összeköttetés feljavítása érdekében tesz lépéseket. A Tanács eziránvu javaslata részben a meglévő összeköttetés zavarta'anságának biztosítására, részben uj vonal létesítésére irányul. A Tanács folytatja az erdélyi kisipar talpra- állítását célzó kö csönakciók kiépítésére irányuló tevékenységét, mint aminők a fedezet né kuli kisipari és kiskereskedői ötszáz pengős, az ÍOKSz erdélyi ipari kölcsönakciója, továbbá a gépsegélyakció, melyet az iparügyi minisztérium közvetlenül bonyolít le. A Tanács munkaalkalmak megteremtésére irányuló tevékenységének további fokozása során kii önös sulvt helyez az erdélyi részeken a lakásépítkezések előmozdítására. Ebből a célból valamennyi nagyobb erdélyi varosban tanulmányozza a lakás-szükség kérdését és ezzel kapcsoiatosan a magántőke igénvbe- véte ének lehetőségeit uj lakásépítkezések vállalkazásainak előmozdításában. Az ipari élet fejlődésével párhuzamosan a Tanács a mezőgazdaság területén is uj, közcélú intézmény felállításának eszméjét veti fel olyan facsemete-kísérleti telepek létesitése formájában, amelyeknek célja az, hogy az erdélyi kiima szempontjából megvizsgálja az itt meghonosítandó gvorsnövésii kü földi fafajták ellenálló és alkalmazkodó-képességeit. E kísérleti facsemete-telepek közül egynek fel- ál itását KalotaSzegen, egy másiknak létesítését pedig a Székelyföldön javasolja a Tanács. Levizsgáztak a meii§azdasági géplcezeS®i tanfolyam hallgatói Somán íolaucs vizsgáztatta a rom n a. yansslvil isISIlekei KOLOZSVÁR, julius 30. A kormány általános gazdaságpolitikája az idők követelményeinek megfelelően arra törek- , szik, hogy a mezőgazdaság rácionálizálá- j sa és a termelvények gazdaságos és ok- ; szerii feldolgozása utján minél nagyobb terméshozamot érjen el. Az anyaországban elért eredményeket a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi részeken csak akkor közelíthetjük meg, ha az erdélyi mesőgazlaságj termelést igyekszünk minden eszközzel az anyaországi színvonalra felemelni. Az elvek és üzemi eljárások közös nevezőre hozásával a megnagyobbodott ország termelőterületének kihasználása egységesen irányifhatóvá válik. Ez a meggondolás vezette az iparügyi. kormányzatot, amikor a kolozsvári állami gépipari középiskolában folytatólagosan bárom cséplő- és vetőmagtisztitó gépkezelői tanfolyamot rendezett. Szüksé' gesek voltak ezek a tanfolyamok azért is, mert az utóbbi időben a használatban levő mezőgazdasági gépeken sok esetben többszörös műszaki javításokat eszközöltek, melyeknek alapos elméleti és gyakorlati elsajátitására s ezzel egyidejűleg a velejáró termelési többlet fokozására csak ily utón tehetnek szert a mezőgazdasági gépkezelők. C ak yizsqázoíi g^rkszeícfe tclgtüihafjäk Iparukat A Malom-utcai gépipari középiskolában tegnap tartották meg a harmadik tanfolyam jelöltjeinek vizsgálatát. Felke- restük ebből az alkalomból a tanfolyam előadóit s egyben vizsgabizottságát, fel világositásokat kérve e nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű akcióról. Kürtös János helybeli igazgaló, a bizottság elnöke, Páll Andor budapesti felső- ipariskolai igazgató, miniszteri tanfolyami előadóval együtt készséggel állatiak a sajtó rendelkezésére. Kérésünkre Páll Andor igazgató elmondja, hogy a cséplő* és vetőmagtisztitó gépkezelői tanfolyamok julius 5-én veit. 35 jelölt vizsgáztatása. Érdekes a fe \ leleteket végighallgatni. Laikus fülnek bámulatosan folyamatosnak hatnak. A bizottság tagjai természetesen itt ott igazítanak a feleletekben foglaltakon, de valóban egyetlen jelölt sincs, aki valamely kérdésen komoly formában fennakadna. Sománál vizsgáztatták a román .Öleket A tanfolyamra több román nemzetiségű és anyanyelvű jelölt is beiratkozott s azt a tegnapi vizsgán a többiekkel együtt sikerrel végezte. Bár szorosan nem tartozik ide, de érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a tanfolyam vezetősége magyarul nem tudó románajkuak számára előzékenyen tolmácsról is gondoskodott Bu- lyáki Sándornak, az iskola főművezetőjének személyében. A tolmács Í3 érti a dolgát s a kérdések és ideietek gyorsan peregnek egymásután. (Ezt a méltányos, emberséges, sőt udvarias bánásmódot hívják ellenkező részen magyar türelmetlenségnek!) A Mávag, Hoffher^cséplő* és a Petkus, meg egyéb rendszerű magtisztitógépek körül eloszlott a homály. A sikeres vizsga után boldogan mennek haza a jelöltek, hogy uj tudományukat hasznosítsák. A tanfolyam vezetőségétől nyert értesüléseink szerint elegendő számú (legalább 23) jelentkező esetén az iparügyi miniszter rendelkezései értelmében adott időben és az előbbi helyen még több hasonló tanfolvamot fosnak rendezni. (-/ Nagyszabású ünnepségek kepeiében történik & kolozsvári „öreg gazdászok€i felszabadulás uíáni g?ső tulűíkozóiu leíró Biníh? Dáni?! föídmifsíásü^i miniszteri is ií2:gnkíá& az ünnepségre kezdődtek és egymásután háromszor ismétlődve tartottak a mai napig. A három tanfolyamra összesen 116 hallgató iratkozott be, akik jórészben géptulajdonosok és hivatásos gépészek voltak. — Szükséges-e a gépkezelőknek a tan* folyam elvégzése ahhoz, hogy iparukat továbbra is gyakorolhassák, vagy egyéni ambíciótól fütve, a továbbképzés előnyeinek tudatában jelentkeznek? — tesz- szük fel a kérdést Páll igazgatónak. — Tény az, hogy a jelentkezők nagy többsége teljesen tudatában van annak, hogy egyénileg is előnyt jelent a tanfolyam elvégzése, másrészt viszont a fen- álló rendelkezések is erre késztetik őket. Az iparügyi miniszter ugyanis elrendel* te, hogy bércséplést ezentúl csakis olyan szakember végezhet, aki ezt a anfolyar mert sikeresen elvégezte s az itt nyert országos érvényű bizonyítvány alapján iparigazolványt váltott. A rendeletnek ugyanis az a célja — folytatja fejtegetéseit Páll igazgató, — hogy a cséplésnél eddig mutatkozott óriási szemveszíeség okozta kárt lehetőleg megszüntesse, illetve minél kisebbre csökkentse. Ha e nemzetgazdaságilag fontos munkát vizsgázott kezelőkre bizzuk, akik a gépek működésével, karbantartásával és okszerű kezelésével tökéletesen tisztában vannak, biztosíthatják a gazdák és a nemzet jövedelmére néz ve oly fontos, takarékos es ki* adós cséplést. — Mi a vetőmagtiszlitó-gépek szerepe? __ A modern vetőmagtisztitó-gépek ismertetésével és propagálásával e tanfo lyamokon is oda akarunk hatni, hogy a Úszta és jobb piacképességii búzát, illetve annak nagyobb terméshozamát országszerte biztosítsuk. ineg&esdStíik a vizsga Nemsokára megérkezik a vizsgálóbizottság másik két tagja, Gállos Gyula rn. kir. háziipari felügyelő és Moger Lászlú, a földművelésügyi minisztérium helybeli kirendeltségéhez beosztott gazdasági felügyelő. Bevonulunk a terembe és megkezdődik a harmadik fanfolyamon résztKOLOZSVÁR, julius 30. Röviden már megemlékeztünk arról, hogy a kolozsvári hí. kir. Gazdasági Akadémián végzett okleveles gazdák összes évfolyamai a fel- szabadulás után elsőizben rendezik meg ünnepélyes találkozójukat a Gazdasági Akadémia Alma Mater-eben ezév augusztus 16-án (szombaton.) A találkozó megrendezésében a Gazdasági Akadémiát hathatósan támogatja az EMGE és a Budapesten székelő Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete is. Ez ulóbbi javaslatára az öreg giazdászta- lálk ózó erdélyi és székelyföldi tanulmányi szemlével is bővül, melynek során a résztvevők a kolozsmonostori akadémia kisérletügyi intézményét; és tangazdaságát, valamint a nagyhírű kolozsvári egyetemi Botanikus kertet tekintik meg. Tervbe van véve gr. Btinffy Miklós bonclii- dai ménesgazdaságának és az alsózsuki állami ménesgazdaságnak a megtekinté- se is. Az augusztjus 17—20-ika közötti napokban a maroshévizi Urmánczy-gazda- ság és kastély megtekintése után Borszékfürdő, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, majd a Hargita-hegységen át Szovátarfürdö (a Medve-tó, a Fekete- és a Magyarosi-tó) és Marosvásárhely megtekintése van felvéve az útitervbe. Ezúton is felbivjuk mindazokat, akik a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetben, illetőleg a Gazdasági Akadémián szerezték meg a diplomájukat, hogy ezen a felszabadulás utáni első ünuepélven, az „üreg-gazdásztalálkozón minél nagyobb számban jelenjenek meg. A kolozsvári találkozón, illetőleg az erdélyi tanulmányi szemlén való részvétel: a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete — Budapest, V., Arany Já-- nos-u. 5., II., 1. (telefon Budapest: 112—544) címre haladéktalanul bejelentendő. A részletes utiprogramot és költ- ségjegyzéket innen küldik szét. A részvétel a jelentkezés sorrendjében válik lehetővé. Lehet csak magára, az öreg gaz- dász-találkozóra vagy csak a székelyföldi kirándulásra is jelentkezni s a költségek eszerint alakulnak. A rendező három testület vezetősége losonczi br. Bárffy Dániel földművelésügyi minisztert is meghiva az ünnepség*« re, aki mezőgazdasági oklevelét szintén a kolozsmonostori akadémián nyerte. Amennyiben a földmüveléeügyi miniszter részt tudna venni az öreg gazdász- találkozón, úgy felszólalása elé nagy érdeklődései tekinthet az egész gazdaközönség. Felvilágosításért az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülethez is bizalommal lehet fordulni: Kolozsvár, Majális'U. 22, Telefon: 21—58 vagy 31-—74. szám alatt. Magyari rózsafa (Tamási Áron könyve — Erdélyi Szépmives Céh) A székely falu fel'ázad, oly magától értetődő természetességgel, mint ahogy a rekkenő nyári nap után zápor következik. Tűrt, szenvedett eleget, a kétszeresen kirótt adót is megfizette, országőrösködött és katonáskodott, vitte a sok sápot az elnyomó hatalom hivatalaiba, egyszóval mindent meglett, de a becsületből nem engedett. Itt megtorpant a hatai’om, mert olyan eszközzel nem rendelkezett, amellyel az emberek s a falu becsületét legyűrhette volna. Rövid eszmei foglalatban ezt tartalmazza Tamási Áron uj könyve. Magyari Balázs széke’y legény előbb meg- csufolja Zsudul és Furunkat, a hatalom két letéteményesét a faluban, majd Buzgó Ignác- cal, n ,,szultánnal“ szövetkezve, társai segítségével alakilag is felveszi a harcot az uralom bitorlóival. Az üldöz!elések elöl a hegyekbe menekült Ignác poriáján megvetik az alapját Lobogó Szál1 ásnak, a házra kitűzik a magy ar zászlót, államot alkotnak az államban, éberen is álmodva, megteremtik a magyar állam folytatását — a havasokban. A jótét á'mukat megzavarni akaró csendőröket egvre-másra elfogják, emberséges módon foglyaikká teszik s becsületes munkára fogják őket. Kö nnyed, majdnem játékos ez a cselekmény, a valóság durva darócát selyem szálakkal szövi át az álom. a mese, s az önmagukat is hitegető székelyek e kegyes csa'ásában, a fajta legősibb és legszebb tulajdonságai szökkennek szárba. Virág lesz belőlük Tamási látása és ábrázolása nyomán. Rózsafa. Magyari rózsafa, Nem újság, de ismételten ki kell mondanunk, hogy a világszerte hóditó népiségben, az uj népiség irodalmi kifejezésében, nálunk Tamási a legnagyobb művész. Könyveinek világa egyre tágabb lesz. már nincsenek szélsőséges sodrásai, a mélyben örvénylik, s a népi é'etet és lelket oly természetes egysze 1 rüséggel és ösztönösséggel jeleníti meg, hogy ezzel meg is haladja a regény mai megszokott értelemben vett keretét. Nem vizionál és gazdag nyelvének ömlése nem ragadtatja eL Â vízió csak átsüt azon a nemes anyagon, amit bő teremtőképzelete a va'óság és álom összeházasításából alkot. Egyszerűen csak el* beszél, de ebben az elbeszélésben egy a tárgyával. maga a megtestesült mese. Még azzal sem törődik, látható'ag, hogy mindenki érti-e ezt a mesét. És milyen jó, hogy az iró nem törődik ezzel. Ezért más és több a könyve, mint csupán a regény. A szórakoztat. ipar színvonalára süiyedt, devalválódott értékű és értelmű műfaji megjelölést mi a kötészettel helyettesítjük. Regények jönnek manapság százával és eltűnnek a pamlagon fekvő olvasó unalmában. A költészet ritka, de megmarad, forrásai kiapadhatatlanok, arra késztet, hogy önmagunkat meghaladjuk és benézzünk az emberi és népi halhatatlanság ablakán. Ide vezet el Tamási és minden igaz művész. Uj könyvének főjellemvonása a nagyobb egyszerűség, az írói ökonemia töké'etesedése. így szólaltatja meg alakjaiban a bölcsességei, a felsőbb nyugalmat, az emberiséget és a humort, mely különösen sajátos adománya Tamásinak. Nem is keserű, nem is édes, a ig meghatározható, olyan, mint a ha\a»i lta a fenyőviz.... , , , -a„iz«, Magyari Balázs hadüzenete es a a becsületért a bitorlókkal Ş^em e“» 9 H történet — voltaképpen legszef>b könyv egyben a mag^ar^ motivutörténelemkonyve * . teljesülésbe megy embeüTSpV értelemben egyaránt: Balázs keresztséget nyer jutalmul s benne^ oko erőt • életre melynek csodalatos erkeztevel, mint elbűvölő zenei fuga — kivirulnak a lobogók.... (si■ £ m
