Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-26 / 170. szám
n?r:w 8 ELLENZIK 10 41 i u I i u > 2 ft. yí d-’tIH ebe*VC'S* Ol'C^C&frb^' íhxíéUezés Hávzí Anti Uaffczsváú sztceptéséie bö-cgiu Polipi ár I.aji, mini leendő náe/ímgy gavallcrofcu.il (’undo V odott. Holdon, fiatul férj \o!t Kóczé Anti, d*‘ i>odogHiigut hamar gyií'z lioinélyositot ta cl. megszületett az < Nö gyermekük «•/. is Anli h'ir. de vjlágrajült 1 a/ uv/olivka élt léim került. •'/.lilő, mén az n-rn tudta íclé«ll,',,l< vele •< művész gyermeket', hogy az első há/i-agú !»ó| vui<> é» még ma i» élő Anti fia -/intőn Lívj <» I > r i i n á B ileti Í-* nagy .sikerű külföldi turneu tz'-r/.eit vagyont és dic-öicg-l. Az ulacsá évek Kerek 51) esztendeje, hogy dl)ben az. idő- tájban cgv tömzsi, halai cigjnyl.géuy kell I« tüné-M a Put u-iiU.t < s kapcsolt részein: .» kolozsvári cigány soron, barna arca him őhe- lyc.s. apró szemeinek egyikét a himlő elmarta. a másikká siiriin pin og. Estére a Főtéri tíogvó-\cmlcg e* külső hely iségéhiar telepszik h ie.egy-ör iilösehb muzsikus társaságában s szíau játszani kezd. Omló'lek a lömül' akkordok hegedűjéből, lenyűgözi a balgától nemesük az erővel, ami húrjaiból árad, de azzal a könnyedséggel is, ahogyan a technikai i. kézségeket legyőzi. Dupla luUigmcmLei, t 'az oVtfjt'i tisztán csillognak, nyir ttyiij t röpke ügy es-éggel táncoltatja a húrokon. A magvar nótának Erdélyben ismeretlen /amarat érzékelteri. a régi nagyok verbunkosait, kesergőit hamisítatlan stílusban hozza. „Reményi hires ,.Rt pülj fecském ablakára” kez- d tii da átrak változatait irt eddig nem tapasztalt művészi bravurral ragyogtatja . . . Ki ez a ragyás cigányfiu, aki igy tud? — kérdezik az éttér m belső uszta'iinál lilék ke* nező és szilvani spriccext iszogató kolozsvári polgárok. Kiderül aztán a növekvő érd k ő- déssre, hogy Kóczé Autalnak l:i\ jak az uj jövevényt, TaSSládra való. már gyerek korában mutatkozott a zseniaíirása. 8 éves rajkó volt. amikor zenekart szervezett Szatmáron. nié-y 3 éven át nagy sikerrel működött, majd elkerült Nyíregyházára, Sátoraljaújhelyre, innen aztán Buukó \ Ince hires szatmári bandájának lett a .segédprímása. Bunkó Vince volt az igazi mestert, itt fejlődött a legtöbbet. A családi banda A gyeiuge akaratú, szelíd fiú, kinek egész élete a muzsika volt, erős hatása alatt állott apjának, Kóczé Lajosnak, de különösen az erőszakos ée izgága nagyapjának. Kóczé Simonnak, akik roppant nagyra voltak az Anti művészeté ved é.s csakhamar rávették, hogy önállósítsa magát. így 1890-ben zenekart alapítottak a 17 éves fiú primásságával. az apa vöt a másodprimás, a nagybácsi a brácsás s még néhányan csatlakoztak hozzájuk a selejtesebb erőkből, mert az öregek azt tartották, hogy Antinál nem fontos a banda, ő maga kiteszi a zenekart s igy a „lóvé** megmaradhat a családnak. A zeiuekar előbb Váradon, majd Désen próbálkozott, de kiemelkedni nem tudott, igy az ambiciózus nagybácsi kezdetné nyezése folytán 1891 nyarán Ko'ozsvúrru |ütrrk. aht/l több \'h< tőség kínálkozott. Sataman és Jtwifyiác Itt akkoriban ''álamon Jánosnak, a hires kolozsvári cllő cigányprímásnak már leáldozóban volt a napja, dicső mult á otr mögötte. a játékban már kifáradt, pár év tuulva meg i- halt, amikor Kuszkó li tván, az 1848- as ereklyemuzcum vezetője disz is tme tést rendezett neki. Pongrác Lajos volt a szuverén. Az elegáns megjelcné.-ii, kitűnő modorú Pongrác Laji, .:Ki ha mem is voh virtuoz mestere a hangszerének. de kitűnő iz. ésc volt. műsora gazdag. jól betanult, a banda tagjai egyénenként kitűnőek és a sokévi együttműködés révén pompásan egybeforrottak Pongrác különösön ügyel a bandája nívójára, társait komoly. megbízható tlcmc-ből válogatja, munkájukat mint.így hivatali köti cis égtudásea’ pontosan végző, családjukért élő, gyermekei két kultúrában név t ló. tisztes po garok min. taképei gyanánt é mk a város társadalmában. V banda 1881-ben Becsben vendégszerepel, az. ott időző erdélyi mágnások persze csak a hazulról kedvenc cigányukat akarják hallani s egy mulatságukon, na yen Rudolf trónörökös is részt vett, a csupasziv királyfi előtt is feltűnt a temperamentumos, elegáns prímás és kitűnő bandája s ezentiii Pongrác Laji lett a trónörökös házi cigánya. Éveken át ott kellett lennie bandájával együtt a trónörökös mellett, lia Becsben adott esélyt, ha a budapesti Nemzeti Kas/iuóbe i rlőkfllő baráti körével szórakozott és ha Görgényben vadászott. E szerepléseiről aztán sok ru nde monda keletkezett a dicsokttini sz rető, nagy fantáziájú cigány ajkakon. — Ügy ültiiiik az asztal körül — mondotta Csicsfl, a bőbeszédű kontra» nagy büszkén — egy cigány, egy kirá > . . . Majd elmondta, hogy mikor Rudolf trasi- kusan végzett önmagával és a temetésére felmentek 1 Burgba. a császári palota egyik szobájából egyszerre csak kilépett Ferenc Jóska és kezét a Csicsa villára téve, nagy szomorúan igy szólt hozzá: — Látod, átod Csicsa. milyen bánat ért htílnünker . . . Az üldözött Pongrác Laji mellett akkoriban kezdett kibontakozni a Ciikai-banda s ilyen körülmények közölt tört be a fiataii Kóczé Anti és szinte forradalmasította a hangulatot. A kolozsvári cigányok eddig-lé csak vendéglőkben játszottak, Koczéék újítása volt, hogy a kávé- házban a délutáni feketéhez is muzsikáltak. Az Orbán-kávéház e őtti kis lerraszt a hallgatóság sűrű gyűrűje övezte, mikor a banda otr c-zerepélt és mindenek ámultak a vará- ZS.OS kezű, fiatal prímás produkcióin. A cigányság persze igyekezett csufcndáros intri- , kaival mogtépdescii a babért, melyet Kóczé ' aratott, ami még inkább tüzelte különösen i az apát és nagybácsit arra, hogy az Anti egyedülálló művészetét kihangsúlyozzák, aki mellett — szerintük — a többi csak vályog- vető . . . Rávették Kóczét, hogy cilindert viseljen, mert ez illeti őt, mint igazi művészt. Tényt ieg fői is rakta a kürtőkalapot, a társadalom mosolyogta, de a cigánysoron éles ellenkezést váltott ki Vele, még az asszonyok is belekeveredtek a mozgalomba, parázs tüntetések voltak élven«, ha végig ment ott. a ci- iinörrben, az asszonyok egyszer nyujtófával lámadtak rá és csak futássaí tudott előlük menekülni . . , A Uuiuc nóták A Pala-utcával szomszédos régi Külfarkais- utcán laktam akkoriban, mint református kollégiumi diák. Egy délutánon nyitott ablak mellett gyakorolgattam a brácsámon, éppen ez időben jélnntek mek Káldy Gyuila kurucnóta átiratai, melyeknek kotta füzeteit magyar irodalmi professzorunk az izzó magyarságáról és függetlenségi érzületeiről nevezetes Szabó Samu azonnal megvásárolta és ismervén hegedű tudásom at, magához rendeilt a kollégium könyvtárába, hogy ott néki játsz- .s/am el a dalokat. Hazavittem a két füzetet azzal, hogy másnap fogok jelcintkezni a hegedűvel a bemutatásra. Otthon nagy gyönyörűséggel átjátszogattam az érdekes gyűjteményt, melyneik minden darabja igazán rueg- kaj>ó volt sajátos hangulatával. Emlékeztem j rá, hogy Káldy e gyűjteményének bemutatása végett országos körutat járt be és az egyik J i'lven koncertjén hallottam a Rákóczi induló I magvát képező Rókóczi nóta daliamat, me- ' I fyet Mayer, az Operakáz augolkürtös.a tárogatón adott e ő. Még a fültmb. csengett a mélabus daliam s úgy láttam, hogy sokkal kifejezőbb ‘lesz, ha ezt nem hegedűn, hanem a mélyebb hangolá u brácsán fogom bemutatni Szabó tatának, ahogy őt becézték Mikor igy a nyitott ablaknál a brácsán próbá- gatţan a dalt. egyszer csak mt gáh az ablak J előtt Kóczé Anti, akit már látásból és hal- ' lásból igen jól ismertem. Illedelmesen köszönt, ajánlotta magát és megkérdezte, iiogy bejöhet-e hozzám. Percze szívesen láttam és ez időtől kezdve szoros barátság szövődött köztünk, hiszen alig egykét évnyi korkülönb- .ség volt köztük. A kottát nem igen ismerte, igazi ösztönös cigány volt, sokat magyaráztam neki az elméletből és bámulatos fogékonysággal sajátított el mindent rögtönösen. Nagyon tetszet neki, hogy brácsán, ami csak kisérő haagszer lehet a bandában. daÜ’amot játszom. Csodálta, hogy edöig ő ilyesmire nem jöt rá, de már este a brácsán játszotta a kuruc nótákat a Nagy Gábor vendéglőjében és a kitűnő hegedűs a tulajdonost is frappirozta ezzel az újdonsággal. Ettől az időtől kezdve älett divat, hogy a primás kikapja a brácsás kezéből hangszerét és ezen szólaltatja meg a sajátos hangszi- nének inkább megfeleílő dallamokat. Hát % és tyyá$<z A nagy ellenszenv, ami Kóczé kolozsvári startját kisérte a cigányság körében, bizonyos idő múltával lecsillapodott, megismerték egyszerű, ártatlan egyéniségét, tudták, bogy inkább a környfizéte kihivó és erőszakos, a tudománya e’őtt pedig meg kelle'tr ha- jolináok, igy az Anti gyereket nemsokára teljesen befogadták a maguk körébe, a vároa társadalmának pedig igazi kedvence lett- Csakhamar kitűnő fóle-séget >s kapott, szerel ir.es lelt a Poiigrácék kisbíeőaének, Dózsának Katinka nevű szép. kékszemü leányába, aki polgárit végzett és a konzervatóriumban Farkas Ödönné szül. Solti Katicának, volt egyik legtehetségesebb zongoi anövendéke. Ott voltunk az £’■ jegyzésén néhányan a Kóczé úri barátai közül és mondhatom akármilyen jó család a magáénak vallhatta vőlna e mulatság szolidságát, kedves hangulatát. A A budapesti siketek Kó •zéék 1896-ig. a mil öuiurn évéig maradtuk Kolozsvárit, amikor úgy vé tek, hogy a nagy magyar fellendülés korszakában az ország fővárosában több lesz az érvényesülési lehetőség. Budu]>chtrr mcnn-A. ahol 'a (nagyszerű |jiimás egyszerre kieinnkcdik és a legjobban fizetett szerződésekkel árasztják el a lokáltulajdonoiSok. I jrn megnősül, távoli rokonát, Kóczé Idát, veszi feleségül, kitől két lánya; Marig és Idu ér- egy fia; Lajos születik Az nj asszony igen mutatós, t-lu t'-ég o hö'gy, kinek oldalán sokat csiszolódik, a még mindig darabos ember. Ha Pesten vagyok é- az estét Korzóval töltöm, ho dogari beszél az ö nagy- szerű a zonyáról, l'ányairó1, ukik érettségi:- nck és i Lajos gyerekről, aki még nagyobb művész lesz, miii't. amilyen ö. Tényleg a fiú nagy reményekre jogotit. már kitűnőéin beeil.ik a bandába és mé'tó utóda lesz az aj)já- nak aki t Aorru már az c’v” hehre küzdötte le! magát, ö merte m<‘g a/, országos cigányver eny eNö dijár. D<- a sors újabb rsapáá -al sujtia. Lajos fia Bér inben. ahol nagse/f rii ^z rzöflé.-ben mu- i-siká Hűk. vakbi:.gyulladá sai m gbelegszik. a'. I operációba belehal, a holtteste'- hazahozzák j Pi :r< és nagy dísszel temetik e Ezt a veszteséget soha- m tudta kiheverni a melegszívű A nagyváradi Szigligeti színházban 1901- bem Somogyi Káro y bzinigaz.gató 40 éve- mii- ködési jubileumát ünnepelték t<g\áriákkor a szomszédos EMKL-kávébázb.m Kóczé Anti vi-ndégszercp'Ir. Mindig együtt töltöttük az estéket nagy -nosztalgiával az itji.kori kolo/ - vári '(-v/trndök iránt. A jubileumi vacsora után is az. EMKÉ-t kereotök fel és jellemző a Kóczé egyéniségért, hogy mikor odajött nz ászt búnkhoz, hogy ez ünnepe'r dir.-kto. t ii«1 - vt-zö je, azt a brikián« gjürüt. amilyet az egyik cigány versenyen nyert, lehúzta az uj- járói és ezekkel a szavakká) nyüjtotta á! a Somogyi igazgatónak; — Művész adja a művésznek . . . És hogy az igazgató némileg vonakodott. igy folytatta kedvet, kérő hangon: — Engtdeimét inttálok. ezt mán tessék ' K'fogadni. Fiának, Lajosnak berlini Halála derekben törte kctt<- az életét, szívbajt kapott s egyre sorvadt. 1926‘ban balt meg. pá yatársai or* szágraszóló temeté-st rendeztek neki, ott fék szik a budapesti Kerepesi uti temetőben. Maris lányát Magyar Béla. a nemrég elhunyt Imre öccse, vette nőül. Idát pedig \ i‘> rös Misi, a szintén Hires primás. Auti íia nemrég jött haza külföldi útjáról és e2o van arról, hogy átveszi az elárvu l Magyari Imre bandájának a vezetését. P. BSzóreítvények — P. ötletei — i. G.F.I. íeleségs lett 2. 3. Vonlelás i hogy hívják a másikat? Anód — Egoista — Romulus — Eufrat — Heterogen — Molekula — Schiller — Szerzás Mindegyik szó mellé Írjuk oda azt a mási- i kit, amely arról eszünkbe jut. Ha ezt helye- : sen te-'szük, a kezdőbetűk ókori álam nevét adják. MEGFEJTÉSEK A mult rovatunkban közö t szórejtvények ! megfejtése a következő: 1. Ballada. 2. Torpedó, 3. Károly kaszár- ■ nya. 4. Békekövet. Shakespeare: Macduff—Antonius — Cus- sius—Brutus— Edgar — Timon—Hamlet— Macbeth. ÜZENETEK L. D. Már egyszer megjeleni rovatunkban. : H. M. Az „agytröszt“ (Brain Trust) Roosevelt í'nők tanácsadó szervezete Amerika gazdaságának 1933-ban megkezdett újjászervezésében. Azóta közkeletű kifejezés iKtt okos emberek, megbízható tanácsadók csoportjára. Ironikusan használják. E. Cy. A bírói gyakorlat a versenytárs alkalmazottjának kedvezőbb ainyagi vagy más feltételekkel való rábírását arra, hogy eddigi alkalmaztatása helyét hagyja el és az elhagyásra rábiróhoz szegődjék, tisztességtelen verseny-uek minősiti. Az alka’mazoftnak ilyen csábítása súlyosabb megítélés alá esik, ha a vérsenytárs abban állapodik meg az alkalmazottal, hogy a felmondási idő alatt régi munkaadójának vevőit uj gazdájához csa- bipsa és ezért neki eíleaiértéket helyez kilátásba. Az aikaímazott munkaidejének a versenytárs tudta és beleegyezése nélkül való lekötése és az ebből származható e'lőnyöknek hirdetése a jó erkölcsökbe ütközik. Ifj. K. D. Az „all round“ (alraund) angol sportinüszó, olyan 'Sportoló, aki a sport minden ágában legalább is az átlagosnál jobb képességekre tett szert. Ezelőtt 30—40 évvel még jóformán minden sportember a-lüround volt, de időközben az egyes sportágak sti-u- sa annyira rökéietesedtett, hogy ma már egy- : egy \crsenvág eUajátitá-a is nehéz. Ma mar azt is allround sportembernek Tekintik, aki 3—4 különböző sportágban járatos. A Nagy- > aradi AC 1910-ben alakult, tehát több, mint 30 éve működik. T. K. Árion nem mitológiai alak. hanem husból-vérből való élőlény voh az ókorban. Hires lesbosi költő és lantos volt. aki Pe- xiander korinthosi király udvarában élt. Egy- üzt'r Tarentumban kincsekkel megrakva hajóra szállt, hogy Korinthosba visszatérjen. V hajósok azonban kincsei miatt megtámadták és meg akarták ölui. Kérte eket, engedjék mégegyszer énekelni, amire majd maga keres a hullámokban sírt. Beleegyezt-k. Árion éne. keit és azután a tengerbe ugrott, egv deifiu vette a hátára és eKitte Korinthosig. Odaérkezett a hajó is. A király, akit Árion értesített? a történtekről, maga ele hivatta a hajósokat és a költő után kérdezősködött. A/t mondták, még Tarentumban van. Egyszerre belépett Airon. kinek esodá atos megmeneküléséről nem rudtak. rögtön beva lották go- nősz tettüket s Periander keresztre feezitteíte őket. Sz. G. Ady Endrének Párisra vonatkozó költeményei a következők: A Gare de i‘Es- ten, Paris, az én Bakonyom, Párisban járt az ősz, Utolszor még Parisba, Yárnak a tabu* rozók. Az ön által em itett; Emlékezés egy nyár-éjszakára cimü költeménye háborús vonatkozású. S. K. Az amerikaiak beszédét sokan már szinre külön nyelvnek tekintik, sok fogalomra egészen más szavuk várni, mint az angolnak. Ezért mondta a csufondáros G. B. Shaw: Az amerikaiak szokásai napról-napra jobban hasonlítanak az angolokéhoz. Ha ez igy megy tovább, aíig lesz egyéb különbség az angol és amerikai között, csak az, bogy rnás-más 'nyelven beszélnek. L. Á. „Reszkess Bizánc!“ eredetije: Trema Bisanzio! így kezdődik egy ária Donizetti: Beüzar cimü operájában. Pesrketfezés! munkálatokat jutányosán válla) Lgrínezi & Ce< Zápolya-utca 6, sz. és Szentegy- ház-utca 1. (Sebók-cukraszda) ES9S0N MOZGÓ a Hiäupr filmek bskrétaja a ROZMARING Harsány! Zselt rsjén/í filmen. - Főszerepekben: f( TurcsYa Vasiary, PágerésKeibos.
