Ellenzék, 1941. július (62. évfolyam, 148-174. szám)

1941-07-26 / 170. szám

194 1 j ul I u& 2 6. tLLhi\jZ£K ■iniiwfn Színes ie'jegyzések a Számos-völgyéből. .. r „Aídásos munkát.. „Uj magyar nemzedék van kialakulóban — mondotta vitéz Szinay Béla g! ábornagy, a nemzeti munkaszolgálat parancsnoka Látogatás az Egyetemi és Főiskolai hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatá­nak kékesi és ördöngősfüzesi táborában ÖRDÖNGŰSFÜZES, július 26. (Az El­lenzék kiküldött munkatársától.) Napok óta járom a Szamos-völgy ét. A táj és a lélek egyre változik. Egyszer búval telt szekeres vergődik velem a hihetetlen rossz állapotban lévő utak végtelen so­rán, máskor bizakodó lelkii és csillogó- szemű munkaszolgáíatosok utitársairn a rozoga tehergépkocsin. A Mezőség domb­jain és lankáin, az erdélyi alkony csodá" latos szépségében igyekszem a legfiata­labb magyar nemzedék nyári „otthona" felé. Ot,thon .. . Mennyi 'jcíság, remény és szeretet fér bele ebbe a szóba. Ez a legalkalmasabb kifejezés táborhelyük megnevezésére, mert társaim oly szere­tettel beszélnek róla, mint mi is egykor a szülői házról. Egyik vízválasztó tetejéről mutat a völgybe az egyik munkaszolgálatos: — Kékes . . , s abban a kis fenyvesben van a táborunk. í í ipikus mezőségi falu. Nem szebb és nem gazdagabb a többi ezernél. Emberek élnek itt is •— magyarok, románok — és késő estig dolgoznak a kenyérért. . . A kis fenyves felé vivő utkanyarban egyenruhás munkaszolgálatos teljesiti kö­telességét. Várja a vendéget. . . — De milyen .. . erősiti meg egyik fe­ketére sült szakaszparancsnok, aki, hogy- hogynenn kitalálta gondolatomat. Én is fáradt voltam, hát még ők . . . A munkahelyen ... A falutól mintegy másfél kilométerre terül el a munkahely. 1 Derékig meztelenre vetkőzött munka- szolgálatosok hordják talicskában a földet, ásnak, döngölnek, csákányai­nak. Utat épilenek. Két tábor munkásai ta­lálkoztak itt. A kékesi és a delelőapáti. Százhetven izmos fiatal kar dolgozik, hogy a falusi gazdáknak jó ut álljon a rendelkezésére. Mielőtt a fenyők alatti táborba be­érünk, vessünk egv pillantást az eszme és a cél felé .. . Három fogalommal találkozunk ezen a téren, mely többé-kevésbé ismeretlen az erdélyi olvasóközönség előtt. „Mim- ka szóig ál at“, „munkatábor“ és „munka- szolgálatos“ Munkaszolgálat a magasabb nemzeti célok és erkölcsök érdekében szervezett, a köz javát szolgáló munka- szolgáltatás, ahol a résztvevők nem. mun­kabér ellenében dolgoznak. A munkaszol­gálatban a súlypont nem csupán a mun­kavégzésen nyugszik, mert jelentkezik benne az erkölcsi tartalom is. A munkaszolgálat cselekvő egysége a munkai óbor és ennek alanya a munka- szolgálatos. Emlékezhetünk az 1931—1932. években bekövetkezett gazdasági válságra cs a nyomában fellépő kétséges hangulatra, mely a magyar ifjúság szellemi beállí­tottságát és érdeklődését a népi szociális problémák irányába terelte. Az értelmi­ségi ifjúságot ekkor még csak papíron érdekelte a népi mélyrétegek szociális elesettsége, de ez a kiinduló pont elég volt ahhoz, hogy lelkes vezetők munkája által ez a mozgalom egyre nagyobb mé­reteket öltsön. Először a Turul Szövetség rendezett ilyen eszmekörben mozgó táborokat az 1935—1936. években. Az eredmény kielégítő volt. Az 1936-ik év őszén Hóman [Bálint közoktatásügyi miniszter az egészséges j közszellem kialakítása és a célszerű nemzetnevelés érdekében Kultsár 1st- > ván értelmiségi kormánybiztos és vitéz Szinay Béla altábornagy segítségével megteremti az Egyetemi és Főiskolai Elallgatók Önkéntes Nemzeti Munka­szolgálatát. Î Az eszme egyre népszerűbbé vált ér­telmiségi fiatalságunk között. Évről-évre nagyobb számban jelentkeznek táborba- szállásra a munkaszolgálatosak. Ma már az ország minden vidékén ott találjuk őket, fiukat és leányokat egyaránt, ahol a falvak népén segíteni kell És mivel az erdélyi magyar nép a huazonkétéves el­nyomatás alatt testben és lélekben egy­aránt leromlott, hát Erdélybe is eljöttek, hogy a kar erejével legyenek magyar testvéreik szolgálatára. Tábortűz a fenyvesben A táborhoz vivő utón fehéregyenruhás munkaszolgáíatosok sürögnek'forognak* A késői alkonyban a forró naptól feke­tére sült arcuk alig látszik. Kedves, izes beszédük hallatszik csupán. Szavaikról, hangsúlyukról ismerem meg őket: egyik szegedi, a másik pécsi, felvidéki és er­délyi. Összegyűl ezekben a táborokban az egész Magyarország fiatalsága... t A szép, ágakból faragott táborkapu mögött megható kép fogad. Hangos ve­zényszavak metszik át a fenyőillattal telt levegőt és a felsorakozott tábor esti je­lentése hangzik messze, a völgy mélyé­be . .. A történelmet formáló idők szele Ké" kesre is eljutott. A légvédelmi elsötétí­tésnek itt is eleget kell tenui. Ergo: tá­bortüzet ül a munhalábor tábortűz nél­kül. Mit is számit a holt anyag tüze? Szebben világit a lelkekben égő láthatat­lan láng, ami ezeknek a fiuknak mind­egyikében izzik s ami a szavak és mór dalok nyomán bennem is kigyul. Egymásután peregnek a müsorszámok dalban, versben, prózában. Mosolyra hú­zódnak az arcok és tapsra ütődnek a te­nyerek. Vidámságba olvad a tábor ke­mény katonai fegyelme ezen az estén. Későre jár már az idő. Felhangzik a sudár fenyők mögül a kürtszó. Takarodó és ima. Az egész aapi kemény munka, a derűs este után édes a pihenés. Az elvégzendő feladat nagy és sulyös. De önként vállalták ezt és becsülettel tesznek eleget. A munka reggel héttől délután ölig folyók egyfolytába. A na­gyobb távolságra szekerekkel hordják a földet a tengelyt-törő gübbenésekbe, máshol egyenesitik és feltöltik, egyenesí­tenek és uj kanyart készítenek. így dolgozik egy tábor négy héten át. Rendben, fegyelemben. Azután újabb csapat veszi át az ásót és kapát. Mig el­készül az ut és véget ér a szünidő. Ek­kor uj munkaterületen folyik a munka: a tantermek és könyvtárak helyiségében. Szellemi és fizikai munka egyaránt a célt szolgálja: a magyar nép jövendőjének biztosítását... „Áldásos munkát“. A fiuk kékesi munkatáborából az ör" döngősfüzesi leánytáborba visz az utam. A falu szélén már látom a pirospettyes egyenruhába öltözött „katicabogarakat", ahogy a szolgálatot teljesítő leányokat országszerte elnevezték. Az eszme és a cél ugyanaz. Az eszközök és a módszerek mások. A fiuk barakkokban laknak és a falu közösségével csak a tábortüzeken át tartják a kapcsolatot. Zárt katonai egy­ségben élnek, mig a leányok legfőbb fel­adata a családgondozásban és az ezzel kapcsolatos munkákban merül ki. Az egyik éppen olyan fontos, mint a másik: a férfi és a női lélek differenciáltsága okoz eltéréseket. A tábor az iskolában székel. Farkas Magda táborparancsnoknő fogad a műn- katáborosok köszöntésével: — Áldásos munkát. . . A szervezet „bonyodalmaiba“ is beve­zet. Az ördöngősfüzesi tábor két pajtás­ságból áll, egyegy vezetővel, husz-husz tagból álló munkaszolgálatossal. A fegye­lem itt is nagy, akár a fiuknál. Kivétel nincs. Egyformán dolgoznak és egyfor­ma elbánásban részesülnek. Egyik névtelen kis „katicabogárral" beszélgetek: — Miért jött a táborba? — kérdezem, miután egyik társamtól megtudtam, hogy igen gazdag szülők gyermeke és nyári szünidejét tánccal és flörttel bárhol el- tölthette volna. Nem is akarja érteni a kérdésemet. Mintha megfoghatatlan vol na előtte, hogy nyáii szünidejét máshol is tölthetné, mint a munkaszolgálat tábo" rában. Tenyerére pillantok és megértem azt a hallatlan lelkesedést, ami ezekben a leányokban él. Bőre eldurvult a mun­kától, megkeményedett és nem egy viz- hólyag helye látható rajta. A nehéz mun­kát csak a lelkesedés ereje gyűrheti maga alá, amely erősebb az egyéni érdeknél, kényelemnél. Mert mindezekről itt szó sem lehet. A tábor helye? Olyan, mint a legpéldá- sabb háziasszony otthona. Tisztaság ra* gyog mindenütt. A falakon papírból vá­gott jelmondatok, magyar motívumok, az ágyak felett ízlésesen festett névjegyek. Az ember nem is tudja, hogy mit Írjon I róluk és milyen jelzőkkel illesse őket. I Talán azt, hogy igazi katicabogarak, szé- 5 pék, rendesek és végtelenül kdvesek... A munka értékéről a helyszínen lehet meggyőződni csupán. Végigjártam Ördön- gősfiizes utcáit és beállítottam, ahol dol­gozó leányt találtam. Meghúzódtam Deák István gazdauram portájának egyik lát­hatatlan szegletében. A munkaszolgálatos leány ágakat tört a tűzgyújtáshoz. Az ágakat nem vihette be és tüzet sem gyújthatott, mert a kisfiucs" ka — kinek szülei a mezőn voltak, gond­jaira volt bizva — sinn kezdett, ölbe vette, simogatta, játszott neki és énekelt, mig az apró jószág mosolyra húzta szá­ját. Énekelve gyújtotta meg a tüzet, tet­te oda az ételt, látta el a majorságot, takarította ki a szobát, szellőztetett, ud­vart sepert- egyszóval minden házimunkát elvégzett, hogy mire a család fáradtan hazaérkezik., minden készen legyen. El­hagytam rejtekhelyemet és idegenként léptem be a lakásba. Deák Istvánná gver* raekágyban feküdt. Helyette dolgozott a munkaszolgálatos. Beszélgetés közben az étel is elkészült. A dűlőn folyt a munka. Aratás. Nehéz kannáklcal vitte az ételt, a leány, akit otthon esetleg ezüst evőesz­közökkel szolgál ki két inas. Más 32 élet itt. Szebb. Egészségesebb. De ez az élet folyik itt minden ház­nál. A faluban oktatnak, segítenek. Gyer­meket nevelnek és aratnak. Ahogy a szük­ség kívánja és a helyzet parancsolja. Szeretik is őket mindenütt. Az előbbi tábor tagjait megsiratta a fa­lu népe. Két hét után a mostani mun- kaszol gálát osokat is könnyek búcsúz­tatják majd el. De a fizikai munkájuk mellett ott van még egy felbecsülhetetlen érték, melyet szintén a falunak hagynak. A magyar ön­tudatot. Ezt élesztik, ahol hialvóban van. ezt fejlesztik, ahol szükség van reá Éi bizony a Mezőségen szükséges ez, mint forró égető hetek után az áldásos eső... Vitéz Szinay Béla nyilatkozata Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatának «MIIIIÍIUIII Ilii Ismert fogpasztagyár keres őskeresztény utazói aki a MÁV. bé let keleti rajon körzeté­ben gyógyszertárakat, dro ériákat, iiiaí- szertá akat és szaküzleteket lendsze- re en látogat és jövedelmét cikkeink hoz áváte.ével jeentösen növelni akarja. Aján.atokat „Iá te/ezeîsîî eligére a Közporti Hirdető Irodába Budapest, IV. Váci-u. 1/3. (Bejárat: Türr lsiván-utca 8. szám.) kérünk. — parancsnoka, vitéz Szinay Béla altábor­nagy. az erdélyi táborokat látogatja sói­ra. Körútja alkalmával találkoztunk az ördöngősfüzesi leány-táborban. Megelége­dését fejezte ki a látottakon. — Ezek a munkatáborok a lelkesedés és a nemzetszeretet eredményei —- kezd­te nyilatkozatát a parancsnok. — Ered­ményei fiatal lelkek akaratának, melyek megbonthatatlan egységben törekednek- a végső cél: a nemzet erőssé és hatalmassá tétele felé. Ezekben a munkatábor okban uj magyar nemzedék van kialakulóban, amelyek könnyelmű időtöltés helyeit a nehéz, fegyelemben élő és fárasztó közös­ségi életet választották. A levente, a mun­kaszolgálat és a katonaság után ifjúink a magyar nemzet őszinte szolgáivá vál­nak, melyekre építeni lehet és ked a jö­vőben. Mert tudják, hogy az élet és a magyarság kemény küzdelmek árán pit el megérdemelt nagyságára s ezért a célért áldozatot kell hozni. A munkaszolgálat fi­saim önként hozták ezt az áldozatot és ebben rejlik igazi értéke, nagysága és biz­tosítása a magyar jövőnek... Csákányt ragadj .. Közben elmult a dél. Pihenő nincs Az iskola udvara piros pettyekkel telik meg. Sorakozik a két pajtásság. Indulnak mun­kára. Előtte jelentések és kihallgatások folynak. Parancsok és útmutatások hang­zanak el. Ez a tábor rendje. Panasza sen­kinek sincs. Hamar véget ér tehát a tá­bori életnek ez a legkényesebb forma­sága. Mert a munka az könnyű itt min" denkinek. Kettes sorba állanak. Elköszönnek pa­rancsnokaiktól: ,,Áldásos munkát...“ És felhangzik az utca távolából vidám indulójuk: — Csak az a nemzet lesz tettekben hős, melynek mindenih fia bátor, erős. Csákányt ragadj, ásót, kapát, hősként igy szolgáld a munka táborát... I SZABÓ ENDRE. Újabb zsidóellenes intézkedéseket sür­getnek a debreceni iparosak A Debrecen és Vidéke Ipartestület elöljá­róság! ülésé dé indítványt terjesztett a Ma­gyar Jövő Szövetség, melyben javasol ja, hogy az ipartestület kezdjen országos mozga’mat olyan érteimü kormányintézkedés kiadása érdekébe11, bogy a zsidók sem ócskavas, sem fém, sem pedig fa% általában szerszám- és miifakereskedést ne folytathassanak. Indít­ványozza továbbá, hogy a zsidó iparosoknak az ipartestületben sem aktiv, sem passzív választójoga ne legyen és addig is, mig a zsi­dókérdés az országban véglegesen nem ren­deződik el, a zsidókereskedők tüntessék fe! cégtáblájukon zsidó mivoltukat. (Magy. lúd.) patt at arcbfoU&z­PUDER HELYETT SULFAT _ Szaküzletekben kapha ú. Eszme és céi Körséta a faluban

Next

/
Oldalképek
Tartalom