Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-10 / 131. szám
'•-"la a»- n t ÉRA 10 FILLÉR — pt WP mgmk — mmmmm ammmam lEFIFFi NLema Szerkesztőség és kiadóbirataf: Kaiazsvár, Jó&aHitca 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: FsToten-stca 6. szám. Telefon sz.: 29—23 0LAPÍTQ TTS: BIRTHflMIKLÓS g! a d 61 of a I i a n o s : PSILBS «. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: bavoaia 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 oengő. LXII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM. KEDD Igazak vigasztalása Oh boldog Magyarország, Ha nem hagyja magát többé félrevezetni! (Dante: Divina Commoedia.) (—e.) Ne mondja senki, hogy régi írá-SiOkat, mondásokat mindenki úgy magyaráz, ahogy akar. Ne Iegyintsen az olvasó, ne emlegesse, hogy hányszor és minő agyafúrt módon használják fel a Biblia egyes részeit is ellentétes álláspontok bizonyítására. Ne követkéz lessen abból senki arra, hogy Dán tét is rosszul értjük. És ne beszéljünk arról sem, hogy a Dante-idézet mögött talán személyes ellenszenv, rokonszenv vagy a tizenharmadik század nagyon is helyi jelentőségű betegsége, a feudális uralkodók és családok villongása rej liik. (Ugyanis Dante kétségkivü jól is merte MarteM Károlyt, a magyar trőn követelőjét és a személyes ismeretség hátterét talán éppen az adta meg, hogy a tatárjárás alatt meggyengült Ma gyairország később, még IV. Béla életében. az öreg és az ifjú király — ké sőbbi V. István — körül csoportosuló két párt véres küzdelmei idején valóban a félrevezetettaég szomorú képét mutatta.) Azt is mondhatná valaki, hogy Dante bizonyára Kun László festett életére gondolt s a magyar uralkodócsalád elfajulására, ami leg nkább a kun befolyásban vált érezhetővé. Sokféleképpen lehet magyarázni a Magyarországhoz intézett figyelmezte tést. De akit a nagy firenzei álmodó Pzava nem üt szivén, aligha érzi. mit jelent a magyarság helyzete, hivatása és örökös veszélyeztetettsége. Úgy izzik fel az Isteni Színjátéknak ez a pár szava, mintha hétszáz esztendő óta csak arra várt volna, hogy ma meg j értsük, mert a régi századokban sok j szór kellett volna megértenünk, de in j k'ább a félrevezettetést választottuk. A ! nagy és örökké igaz tanítások mindig kapnak igaz? értelmet, a napi krajcá ros igazságok pedig ritkán maradnak ötrö'kidőkre igaziak. Tengersok olyan bölcsesség, isteni és emberi kincs van Krisztus Buddha, Zoroaszter, Konfu- cse, Platoés mások tanításaiban, amely csak később kel életre, népeken, nem Tieteken át nyúlik korszakból korszakba és titokzatos módon igazol, vagy föidreeiujt embereket, eszméket, téveszméket. Ezért van az. hogy m nél inkább távozunk a nagy emberektől, annál közelebb jutunk hozzájuk. A ti zeniharmadik században például biztosan több szó esett a Dante ellen emelt sikkasztási és megvesztegetési vádak ról és az Isteni Színjáték szerzőjének száműzetéséről, mint arról, hogy ez az ember nemcsak Franciaországot, Angliát és Itáliát járta be hazátlanságában, hanem az Eget, a Purgatóriumot és a Poklot is. i Ma jobban ismerjük Dantet, minthogy jobban ismerjük korának és városának egyéb nagyjait is. Például Giotto di Bondone t, akit több félrevezetett ízlésű évszázad mindig „primitívnek“ nevezett. Csak most. am-kor a kemény élet durva kény«?ere, a személyes önfeláldozásnak korszakok óta ismeretlen mértékű kötelessége szakadt az emberre: kezdjük ismerni, érteni és értékelni az igazi nagy középkort. Most látjuk, hogy Giotto merev alakjaiban más is van, mint anatómiai hiba és van bennük valami, ami az utolsó száz év magasra fejlett képzőművésze te hasztalanul keresett, vagy nem is keresett: áhitat, böJc&eség, az animális életörömök és szénve.déiek fölé emelkedő valóság. Ezeik minidig megvoltak és mindig meg is lesiznek, csak néha szunnyadnak egy idő re, majd életreikel nek akkor és ott, ahol interpretátoru* nem is sejthette volna. Ilyen Dante megjegyzése is Magyar- ország „félrevezettetéséről“. Történél műnk a félrevezettetésnek hosszú sorozatából áll. Amikor az idő letisztított az eseményekről minden sallangot, emberi hiúságot és haszontalanságot, akkor bizony látjuk, hogy ezeréves tör ténelmünkben sokisbor két párt harcolt egymással: a félrevezetettek és az igazak pártja. Merészség volna ma világosan megjelölni, hogy kik1 a félrevezetettek és kik az igazak, a gyakori történelmi analógia azonban szinte megparancsolja, hogy kissé szem ügyre ve gyük. I A tatárjárás Dante idejében még nem vcdt egészen a múlté. Úgy emlékeztek rá visisZa az emberek, mint pél dául mi az 1914—18. év' világháborúra. A mongol katlan még nem higgadt le és néhanapján megint kiforrással fenyegetett. Magyarországon nem szűnt meg a csapások sorozata. Minden ba jók legnagyobbika: belső viszály pusztított. Abban az évben, amikor Dante született, a fiatal, uralomra vágyó és féktelen ifjú király hadat vezetett az orszázgép tö öreg király, atyja, IV7. Béla ellen. Méltatlan és torz helyzet! A hősiesség és a vásári verekedés kü lönös keveréke, amit pártoskodásnak nevezünk, később sem szűnt meg. Trónviszályok, folytonos egyenetlensé ge'k töltötték ki az időt, am'g le nem tört az Árpádok törzsének „utolsó aranygalya“, az idegenben nevelt, mélységesen európai és mégis mélységesen magyar III. Endre. Valószínűleg ezt tudhatta Dante Ma gyarországról, amidőn negyvenesztendős korában elbeszélgetett a trónkövetelő Martel! Károllyal és a köréje se regiő urakkal: a magyarok vereksze nek és nem veszik észre, hogy fejük fölött ég a ház. Tatárok és kunok szivárognak az országba, az idegen fajú és pogány szellemi befolyás már felért a trónig, már benne volt a szerencsét len végzetü Kun László vérsejtjeiben 's. A keleti veszély elvonult, de vájjon KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 10. nem tér-e vissza? Nyugatról a német uralkodók nyújtogatják kezüket a magyar koronáért, ugyanúgy, amint Itália felé. Itália úgy figyel a guelfek és ghibeilinek harcai közepette Magyarországra, m'nt Magyarország Itália felé. Ha &z étvágy az egyiknek a testébe mar, a másik együttérez vele és pillanatnyilag mégis örül, hogy nem ö az áldozat. Magyarország ma is ott fekszik föld rajz'Iag, mint Dante idejében. Mindig lesznek hatalmas szomszédai, akik között meg kell találnia a korszellemmel való kiegyezés és a rugalmas ellenállás egészséges szintézisét. És — sajnos — mindig lesznek f'ai. akik vagy az egyik vagy a másik szomszédhoz húznak, akik önérdekeiket ui lobogók és gondolatok mögé rejtik. Akik barátköntos alatt hordozzák a hegye*s vértet. A nagy igazságok és intelmek tízezer esztendei történelem során ritkán térítették meg a félrevezetetteket. De megerősítették az Igazakat harcaikban. Erre való mos is Dante igazsága a „beaía Ungheria“ ról. Hogy az igazakat megerősitse hitükben: nem véletlenül és nem hiába vagyunk >tt a Duna völgyében ... 1 Hz olasz hadsereg vezetőtőngezőfve! tárgyalt tegnap Rómában vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter RÓMA, junius 10. (MTI.) Vitéz Bar- tha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter hétfőn reggel hivatalos látoga- ' tásra Rómába érkezett. A magyar honvé- I delmi minisztert Romában ünnepélyesen i fogadták. A termini pályaudvart olasz és j magyar zászlókkal díszítették fel. A pályaudvaron a különböző fegyvernemek képviselőiből összeállított diszegyenruhás tiszti küldöttség vonult fel és karabinieri diszszázad sorakozott fel zenével. A miniszter vonata 10 óra 10 perckor futott be a pályaudvarra. A minisztert Cavallero tábornagy, a nagyvezérkar fő nőké fogadta katonai tisztelgéssel és szívélyes kézsfcoritással. A miniszter ezután fogadta a többi megjelent magyar és olasz előkelőség üdvözlését, majd Papp Gábor ügyvivő bemutatta a magyar követség és a magyar kolónia megjelent tagjait. Bariba Károly honvédelmi miniszter a bemutatkozások után Cavallero tábornok társaságában ellépett a tiszti küldöttség és a karabinieri diszszázad sorfala előtt, miközben a karabinieri zenekar eljátszotta a magyar himnuszt, az olasz királyi himnuszt, a Giovenezziát és a Rákóczi indulót. Amikor a magyar honvédelmi miniszter a királyi várótermen keresztül kilé pett a pályaudvar előtti térre, az ott egybegyiilt tömeg melegen megtapsolta. Ezután a miniszter kíséretével szállására, a Grand Hotelbe hajtatott, amelyet magyar és olasz zászlókkal lobogóztak fel. Amerre a gépkocsisor elhaladt, az egybeverődött tömeg melegen megtapsolta a magyar honvédelmi minisztert. Fontos katonai tanácskozások RÓMA, junius 10. (MTI.) Vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter íétfön délelőtt 10 órakor a quirináli palotába hajtatott és beírta nevét az udvari látogatókönyvbe. Ezután II. Vittorio Emanuelle király, I. Umberto és a Névtelen Katona sírját koronázta meg. Délelőtt 11 órakor a honvédelmi miniszter látogatást tett Cavallero hadse- regtábornoknál. az olasz nagyvezérkar főnökénél. 11 óra 20 perckor Calbiafi tábornokot, a fas'szta milicia főnökét kereste fe! hivatalában. Déli 12 órakor a Chiggi palotában meglátogatta Ciano gróf külügyminisztert és vele szívélyes megbeszélést folytatott. Délután i7 óra 15 perckor a honvédelmi miniszter a hadügyminisztérium palotájában felkereste Scuero tábornok hadügyi államtitkárt, 17 óra 45 perckor Riccardi tengernagy tengerészeti államtitkárt látogatta meg, 18 óra 15 perckor pedig Priccolo tábornok légügyi államtitkárt kereste fel. A Duca hosszasan tárgyalt Bartha Károly honvédelmi miniszterrel Hétfőn este 19 órakor a Duce fogadta vitéz Bariba Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter látogatását a Venezia-palo* tában. A Duce hosszú és szívélyes megbeszélést folytatott a magyar honvédelmi miniszterrel. A honvédelmi minisztert vitéz Szabó László vezérkari ezredes, katonai attasé kísérte el a Dúcénál mint az olasz honvédelmi tárcák miniszterénél és egyben az olasz hadsereg főparancsnokánál tett látogatására. Bárdossy miniszterelnök távirata a BUDAPEST, junius 10. (MTI) Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter az cb'.Sz terűiét elhagyása alkalmával a határról a következő táviratot intézte Mussolini olasz miniszterelnökhöz: Amikor Nagyméltóságod hazájának földjét elhagyom, mélyen áthatva a szívélyes fogadtatás emlékétől és az irányomban tanúsított barátság jeleitől, indíttatva érzem magam, hogy kifejezésre juttassam Nagyméltó- ságod'nak igaz hálám érzéseit Magyarország iránti rokonszenvének eme újabb tanúbizonyságáért. Különösen boldog vagyok, hogy felvettem Nagyméltóságoddal a személyes kapcsolatot és meg vagyok győződve, hogy találkozásunk, amely a hagyományos olasz-— magyar barátság és a két ország viszonyát jellemző kölcsönös bizalom jegyében történt. mind a két országnak jelentős hasznára fog válni. Kérem Nagyméltóságodat, tolmácsolja a király és császár Őfelségének mély hódolatomat és fogadja legőszintébb nagyrabecsülésem kifejezését. Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter ugyanakkor meleghangú táviratot intézett Ciano gróf olasz külügyminiszterhez is.
