Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-27 / 145. szám

CLLTiNIÚK 194 1 luníui 2 7. „Ha őzt akssfjtth, hogy a székelyek^ iovúbbp'Q ss £S magyar bércek védőn legyenek Kelet kapufában, segíteni kell raşiuit“ flgsiltostői raensásfeházban tartotta v:nd3rjsii;ís;( a miskolci [olaszok iufisia-egxesüleie KOLOZSVÁR, június 27. (Saját tud.) A miskolci jogakadétniu kebelében működő Miskolci Jogász Turista Egyesület nyo'ctur pos kirándulást rendezett Erdélyben. Ennek a kirándulásnak keretében a Gyilkos-tói me- ne.dékházbau tartotta meg évi vándurkü/- gyiilését. A közgyűlésen dr. Bruckner Győző jognkadémiai dékán elnökölt, aki megnyitó­jában széles történeti áttekintést adott a fel- szabadult Erdélv múltjáról, az erdélyi ha­gyományos vallásszabadságról, végül pedig a turisztika nagy nemzetgazdasági jelentőséget ismertette. Hangsul) ózta, bugy az idegenfor­galom a megszállás évei alatt hihetetlenül ieszegényült Székelyföld szamára jövedelmet és kereseti forrást jelent. A magyar turista forgalom most már a szokottnál nagyobb mértéiben fordul Er­dély felé és ezért a román uralom alatt teljesen elhanyagolt turistaszállók és me- r.edékházal: korszerű felszerelése a Szé­kely földön elsőrendű közgazdasági követel­mény — usondotta. Az idegenforgalom arra vau hi­vatva, hogy ennek a derék népnek, melyet a tornán uralom gazdasági téren tönkretenni iparkodott, újabb kereseti lehetőséget nyújt­son. A székelyek termőföldje nem elegendő fiainak ellátására. A fakitermelés és székely háziipar (fafaragás, szőttes, hímzés és agyag­ipar) vasutak hiánya miatt szintén kátyúba jutott, mivel a jó összekötő vasútvonalakat és' viziutakat a bécsi döntés nem juttatta vissza ősi jussunkból. Ha azt akarjuk, hogy a székelyek tovább­ra is a magyar bércek védői legyenek Ke* SORKA RENDBEHOZZÁK KOLOZS­VÁR PARKOSÍTOTT RÉSZEIT. A vá­ros vezetősége a főtéri parkosított részek után sorra rendbehozatja mindenütt a parkosított területeket s igy a Hitler- téren a görögkeleti katedrális, továbbá aa orzságzászlo körül, valamint a város más területein Ls. Hasonló kertrendezési munkálatok folynak a Sétatéren és a Horthy-parkban is. A strand rendbeho- zataJa is teljes ütemmel folyik, itl csak a legutóbbi árvíz során megrongált gát tatarozási munkálatainak befejezését vár­ják, hogy a rendes vízszolgáltatás meg­indulhasson s ezzel együtt az igazi strand- élet is. SOK A MUNKAKERESŐ ÉS KEVÉS A MUNKA. Az álllami munkák özvetitő- hivatalnál naponta sokan jelentkeznek munkaalkalom keresésével. Különösen sok napszámos, cseléd és házi alkalma­zott, valamint különböző iparos jelentke­zik a nyilvántartásba való felvételre. Ez- időszerűit nagyszámú asztalost, szabót, géplakatost, stb. tartanak itt nyilván, mint munkakeresőt, mig munkaalkalom viszonylag csak nagyon kevés van. Fő- képen csak kifejezett sznkmunkásoltat keresnek. Érdekes, hogy a legjelentősebb számmal szÖvcmunhásohat. ügynököket és takarítónőket leér esnek. Ezekben. a je­lek szerint hiány van. A munkaközvetítő vezetője, Kovács László, minden lehetőt elkövet a munkakeresök elhelyezésére s a hivatal révén csak január óta több, mint 2000-en kaptak elhelyezést. KENYÉR HELYETT CUKOR. Német­országban megengedik, hogy a kenyér­jegyek egy részét becseréljék cukor-je­gyekre. A csere aránya egy a négyhez. Félkiló kenyérért tehát tizenkét és fél deka cukrot adnak. CSÍKSZEREDA ORSZÁGZÁSZLÓT KÜLD MURASZOMBATNAK. Csíkszere­dáról jelentik: A Csíkszeredái tűzharcos- főcsoport a nemrég felszabadult Mura szombatnak országzászlót ajánlott fel és a zászlót a julius 6-án történő avató ünnepségre Csíkszeredáról küldöttség vi­szi el és adja át. BUDAPEST, június 27. (MTI.) A szén­gazdálkodási bizottság értesíti az érdekelte­ket, hogy rendeletileg utasította a bányavál­lalatokat a cséplési célokat szolgáló szenek­nek elsősorbani rendkívüli, a háztartási sze­let kapuján, segíteni kell rajtuk nehogy megélhetés hiánya miatt kén) telenet; legye­nek eddi rí fontos őrhelyeiket elhunyni. A székelyek <• hegyekben, melyeket bejár­tunk és ahol jelen ei; a Misko'ci Jogász Tu­rista Egyesület vándorgyűlését tartja, a szo­kottnál is fontosabb jelentőséggel biruuk. 11 j a magyar nemzetnek ez az egészséges és iz­mos törzse a Székelyföldről eltűnnék, ez esetben hazánk e termetét idegen nép pré dájává engednénk, mindörökre. Befejező szavaiban meleg szeretett* I kő szöntötte a hazatért székely népet, amelynek lelkét semmi sem törhette meg es amely mind kemenyakaratu, acélos hegyinép, meg­mentette Magvarország területének drága ékkövét, a hegykosr.oriuta. szép Székelyföl­det. Ezt a sokat szenvedett és megpróbált népet egészségügy 1, népegészségügyi, nevelés- politikai, tie elsősorban gazdasági téren kell megerősíteni, liogv a Székelyföld magyarsá­gával az. ostromáé hullámveréssel szemben jól kiépített, bevehetetlen gátnak bizonyul­jon. A vándorgyűlés ezután folyóügyeket tár- gvalt. Hosszú évek óta halljuk már a hoz­zánk érkező külföldi vendégek Magyar országot őszintén dicsérő szavait. Bará­taink és idegen országbeli látogatóink azonban mind gyakrabban vallják be, hogy kellemetlen meglepetés éri őket az országhatáron. Minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt „borzasztó“ különlegességet: a „balra hajts“ irányú közlekedést. Mert az európai szárazföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirój\yu közlekedés van már, csak nálunk nem. Részletezni sem kell, milyen keserves, éber figyelmet, mennyi kényelmetlenséget, nyugtalansá­got és állandó közlekedési veszélyt jelent valamennyi külföldi számára a mi „meg­fordított“ hajtási rendszerünk. Legalább olyan kellemetlen ez nekik, mint ahogy Magyarországon gondolnak most a „jobb­ra hajts“-ra. Viszont nem kívánható, hogy Európa alkalmazkodjék Magyaror­szághoz: természetes, hogy nekünk kell inkább vállalni az uj rendszer párhóna- po9 megszokásának a nehézségeit. Annál is inkább, mert Nyugat és Kelet közt ta­lán soha sem játszott még az ország olyan fontos gazdasági és közlekedési összekötő szerepet, mint ma s régi közlekedési ren­dünk már érezteti hátrányos hatását a nemzetközi forgalom szempontjából. Ezórt határozta cl a kormány, hogy hajtási irányt megváltoztatja és a régi „balra hajts, jobbra előzz“ helyett a ..jobbra hajts, balra előzz“ elvét vezeti be. Bevált külföldi példák szerint nálunk is először vidéken rendelik el a jobbrer hajtást. A fővárosban csak később kerül erre sor Vidéken ugyanis aránylag kevés akadályba ütközik a most már sürgetően esedékes áttérés s igy jóval előbb végre­hajtható, bár az országutakon, a városok­ban és falvakban is igen sok átalakítást kell végezni. Viszont Budapesten a bo­nyolult villamosvasúti hálózat, a nagy­számú autóbusz és a komplikált forgalmi berendezések átépítése, legalább további 4—5 hónapot vesz igénybe! nőket is megelőzően való elszállítására. Csép- lési szénmegrendelésnek csak azok a megren­delések tekintetnek, amelyekhez a megren­delő az április 30-án megjelent rendelet sze­rinti községi bizonyítványt csatolta. HOCYAA AKARTAK KIFOGNI AZ ÜST FOLTOZÓ CIGÁNYOK A ..DRAG.A S' I /• N) KÉRÉSZEN? A na- paliban eg) serig fnrrusztú és üst föl to:n sátoros cigány állított he az I. fo­kú iparhatósághoz. \ag\ falui rágtak a fejszéinket, iparengedélyhez akartak hozzá jutni: ..Magyar or széig ran. rend vtiU mondotta közülük a legöregebb s ipar igazol vány nélkül most még üstöt sem szabad foltozni.“ A cigá­nyok kezükben fényképekéi szoron­gattak-, hogy azokat ragasszák rá majd az iparengedélyre. Csakhogy villámény- im felvétel egyforma volt. Mint /;<’ de­rült, egyihiik lefénylcéjieztctte mázát, hogy u mulatság kevesebbe Izeiül jön, a feli éleiről 12 másolatot készítettek. Mikor megmondták nekik, hogy mind­egyikről kiilön jénykéf elvétel kell. méltatlan kodra mondottál;: „Mi a Ir­res fyarajdi Cábor-dznasztiából kerül­tünk ki s úgy hasonlítunk egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Instálom másán — fiilytatta a vajda — ha kii- lön-kiuön állottunk volna a masina elé­be, akkor is egy forrna lett volna a ké­pünk.“ A cigányok nagy reménykedés­sel léptek a lűrutaiba, de hamar el­szontyolodtál:, mikor megtudták, hogy az igazolvány l csal; agy adják ki, ha előbb illetőségi és erkölcsi bizonyít­ványt hozna!;. ..Instálom, az lehetetlen, — mondotta a vajda — mert olyim üstfoltozó cigány nincs a világon, aki­nek erkölcsi bizonyítványa is lenne." Vidéken, vagyis általában az egész or­szágban, tehát julius 6-án hajnali 3 órá­tól kezdve már a „jobbra hajts, balra előzz" lesz kötelező. Az áttérés időpont­jául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes kirándulóhelyek­től eltekintve — vasárnap van minde­nütt a legkisebb forgalom, hajnali 3 óra­kor pedig az előző napi éjjeli forgalom már elcsendesedett, a reggeli közlekedés meg alig indul meg. Aki gyalogos, kerék­páros, szekeresgazda, teherautó vagy sze­mélygépkocsi, ebben az időpontban mégis az utakon akad. baloldalról egyszerűen áthajt majd az ut jobboldalára. A napi közlekedés pedig csak fokozatosan árad el az utcákon és igy lassanként, menete­lesen könnyebben megtalálja majd min­denki uj közlekedési irányát — a jobb oldalon is. Remélhető, hogy ilyen módon az áttérés első nehézségei nem okoznak komolyabb fennakadást. Budapest és közvetlen környéke azon­ban csak november 9-én illeszkedik be az uj közlekedési rendbe. A mintegy 30 km.-es körzetbe tarlozik mindaz a terü­let, ahonnan jelentős napi forgalom irá­nyul a fővárosba. A két hajtási irány határvonala az utak kevésbé forgalmas szakaszát metszi, mindenütt úgy, hogy az irányváltásra messziről figyelmeztető jel­zéseket előre jól fel lehet majd ismerni. Természetes, hogy a közlekedésnek ilyen megváltozott rendje igen sok kér­dést vet fel. Közönség és járómüvezetők egyaránt egész sereg uj feladattal talál­ják magukat szemben. S az átalakítás és annak megszokása nem is mehet máról- holnapra. Alaposan át kell ezért gondol­ni, mi mindenre kell majd vigyázni. Mert ,,vigyázni" kell elsősorban. óvatos­ságra és megfontoltságra van szükség leg- föképen, hogy a nekünk szokatlan, uj forgalmi irányba beleilleszkedjünk). Ér­dekel is mindenkit és tudnia is kell min­denkinek már előre, hogy hogyan fest majd ez az átmeneti probléma, micsoda átalakulásokkal fogunk találkozni min­denfelé, amerre járunk, milyen uj szabá lyokat kell szemeíőtt tartani és általá­ban: mire kell leginkább figyelnie majd a közönségnek és járómüvezetoknek, kü­lönösen a megosztott rendszerű átmeneti időszakban. Ezeket a fontos kérdéseket a követke­zőkben sorra mind megvilágítjuk ezen a helyen, hogy a közönségnek ezzel is le­hetőleg megkönnyítsük a nehézségeket, amelyekkel kétségkívül eleinte meg kell majd küzdenie. „Ejtőeragűsök-e felszabadítóink?" c rnniol mond beszédei ma este a Magyar Színházban Mzél Ede báró, az erdály. Kézület lölövészniestere KOLOZSVÁR, juuius 27. (As Ellenzék in unka tarkát ó!.) K*-t hónap of» működik •cár Kolozsvárt a Wc»i>eléuyi Eövétzegy* ü- irt. Megalakulásai a leg nemesebb lelkesedés es u magyar nemzeti eszme, a magyar biro­dalmi gondolat gyakorlati szolgálatának értel­me» célkitűzései érlelték meg. Magyarország varosadban *-> falvaiban, nzit‘rte az égé*»'/ or- szágbnn rz a lclkcvdé» is ez a/, értelein töl­ti meg mimkmiitt a iövészi-gye-űh-t'k életét. A kolozsvári Wesselényi Lövészegy --.ültt hi- v.ita-a kii onösvii fejeio" fegyelmezett ri m- zt lvédelemre kel nevelni- a társadalmat, főként az ifjúságot, mely a román uralom 1 ui;'oiikci esztendejének mostoha Sor-ábaa nemersk L Így veret» kiképzésben pern része­sülhetett, hanem néikülözui kényszerült min­den olja.i gyakorlati lehetőséget, amely i yen ilnludatc«, programszerű, ka tortaszél di­mii önfcgyrimezé»t biztosíthat. Az uj Európa el* 1 feltételei között kiröi-öe*“/: Erdélyben van messzcmC-uő jelentőség« ennek a mun­kának. mely cgyb. n e huszonkét e.szíe-ü*iő loányait é-, kártevéseit hivatott p< tolni, begy ugyanakkor megfelelőbb, öntudatovabb jö­vendőt bizto-itson a magyar társadalom nem­zeti életjogai számára. Atzé! Ede báró, erdélyi főMvé-zme-ter, aki egész Erdély terű etéu legfőbb irányitója a lövészmozgalomnak, személyes népszerűsé­gével iá az egész erdélyi társadalom előtt többszörösen megpróbált kemény magyarsá­gával áll a kolozsvári egyesület élén, hogy mintegy mintaszervezette tegye a Wesselé­nyi LövéfzPgyesületet és céltudatosságban, f'^gyeáirpezettségben, teljesítőképességlven és munkaeredmény ben személyes biztosítéka le­gyen az egyesültet tikért.- tevékenységének. Az Egyesület Unió-utcai központi helyisé­gében Kiczkó Z. László ügyvezető igazgató ad készséggel felvilágosítást az egyesület munkásságáról: — Ma este a Magyar Színházban rende­zőn* előadást. A színház művészei az E'né- tnu't harangokat adják elő, ezt az Erdély örök lelkiismereti problémáját ébrentartó színmüvet, melynek rendje oly világosan lát­ta meg már annakidején a magyar «nemzeti éter fenyegető vesz ieJmét Az előadás előtt Atzé! Ede. az erdélyi kerü’et főlövé-zrne.-te- re mond beszédet: Ejtőernyősök-e felszaba­dítóink? cimrnel. Utána Gerenf-iér Ist váj dr. bt szél a szórványkérdésről ,.A sírt, hol nem­zet süiyed c'!1“. . . címmel. Az előadás végén Otbay Ferenc mond záróbeszédet. Hisszük, hogy a kolozsvári közönség, mely máris nagy érdeklődéssel fordul a ma esti előadás fölé, még nagyobb szeretettel támogatja majd moz­galmunkat. Kiczkó Z. László a leglelkesebb ügyszere­tettel, mindenre tekintő alapossággal éa sok kitűnő ötlettel végzi jelentős munkáját az bgyesiiler vele dolgozó vezérkarával együtt. Hisszük, hogy munkája és a Wesselényi Ló­vé szegyes ület egész tevékenysége hozzásegiti városunk társadalmát ahhoz a fegyelmezett lelkű megfiatalodáshoz, mely Erdély eaéez ma­gyar életére kisugározza majd jó hatását va­lamennyiünknek s a magyar birodalmi jöven­dőnek az érdekében. Jul us 3.-án farija ország tl ffárí értekezleté! az Eráá’vs Piri KOLOZSVÁR, június 27. Az Erdélyi Párt országos központja ezúton is közli az érde­keltekkel, hogy az országos titkári értekezle­tet nem julius 6-án. vasárnap, hanem fi reze- tőség másirányu közbejött el foglaltsága miatt már julius 3~án. csütörtökön délelőtt fogják megtartani Kolozsvárott az országos központi irodában. A titkári értekezleten dr. Páll György országos főtitkár elnököl. Doktorrdasaíds ö SFersßC 35zsel TadonîâRY-sg^s emen KOLOZSVÁR, juntas 27. (Az Ellen­zék tudósítójától.) Csütörtökön dél előtt a Ferenc József Tudományegye­tem aulájában ünnepélyes külsőségek között avatták a jog- és áüamíudomá- nyok doktorává Parajdi Incze Lajos, Stranyai György, Strandit Zoltán, Bla- ha Ferenc. Horváth Levente, Bartha Albert, Toronyi István, Szabados Fe rene, Tarisnyás Gusztáv és Váradi Im­re jogszigorlőkat. A felavatott jogszi­gorlók közt volt Parajdi Incze LajO'S, eu Ellenzék és Estilap munkatársa, I akiit kolozsvári újságíró kollégái szeren csekivánataikkal halmoztak el doktori címének elnyerése alkalmából. ­SsrenMf szállítják a cséplésl szene! Julius 6-áft hajnalban át kell térni az úttest túlsó oldalára Badapssien és börn^éÁén esik novennerban fteröí sár a „Jobbra hajts“ bevezetésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom