Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-27 / 145. szám

J MegkanÉiit a lélekharang (Z) A világ talár» legnagyobb és iegfclclmc- ?ebb titkáról: a bolsevista Oroszországról iebbeu most fel a fátyol. Irtózalos és riasztó kérdőjelként meredt reánk a szeges drótsö­vénnyel szegett haláron túlról a mérhetetlen ország. Éles kard metszi most ketté a sö­vényt és a fátyolt és a süriin hulló bombák robbanása rebbenti fel a sűrű ködöt, amely nyirkosán és fogvocogtatóan érintette u»eg néha buMc éven át az arcunkat Mint a re­csegő gátak mögül reánk sóvárgó iszapos rőt ár riogott bennünket egy negyedévszáza­don keresztül Lenin és Dzsugaszvil József birodalma. Hírek lopakodtak át a drótsövc- r-yeken rémségeiről és ügyeskedő agitátorok hintették szét korhadoző világunkban a hitet, Bogy a „megváltás“ odaátról jő. De bizonyos­ság csak egy volt: a fenyegetés! A sarlóval és kalapáccsal aztán, a kettős kereszt után, szembeszállt a horogkereszí és a bárdos vesz- fzőköteg Mióta Hitler Adolf feltűnt a világ­politika fórumán, uiinde5»»*» tudta, bogy a nagy leszámolás cákerülbetctlen. Talán ncm hiábavaló és nem szerénytelen­ség. ha megemlékezünk arról, hogy a vörös rémmel két kicsiny rokon nép szállt szembe dőször. Amikor egész Európa niár-már re­megve hullott térdre előtte, a trianoni Ma­gyarország birkózott meg elsőnek v&le és két évtizeddel később a kießiny Finnország törte meg a fegyverrel a kezében r hirdetett csodát. íme. hát kis népek Ls tudjak törté­nelmet csinálni. Amikor 1939 őszén Berlin és Moszkva meg­kötötte a nagy megegyezést, a kérdőjel még nagyobbra nőtt. És a háború vérzivatarábaa uj kérdőjelek sorakoztak mellé. Az esemé­nyek másfelé kanyarodtak, mint amely irányt a szerződés szelleme és szövege mutatott. Va­sárnap hajnalban Hitler felelt ezekre a kérdé­sekre. A vörös áradat gáládul át akarta törni a gátat és alattomosan szivárgott az utolsó töltések felé. Negyedik napja a német véderő pörölycsa­pásai döngetik a bolr>evizmu3 páncélzatát. A főparancsnokság első szabatos híradása bizo­nyára csodát fog jelenteni. Nevetséges kísérlet volna jósolgatni arról, hogy milyen lesz ez a háború és hogyan oldják meg katonai felada­tait. Egy bizonyos, hogy villámgyorsan. És bizonyos, hogy összetörik a vörös bálvány. És akkor? . . , eltűnik a világforradalom vé­res fantomja, hogy helyé? elfoglalja a talán meg sem álmodott . . . eredmény. Mérhetetlenül nagy a feladat, ami a Biro­dalmat terheli. Nemcsak a katonai. Hanem ami a háború után következik. Európaivá kell i tenni az európai életteret. Rendet keli vinnie ; az anarchia helyére és civilizációt kell terem­ti nie ott, ahol egy mondvacsinált technokrá­cia potemkinrendje és az istentelettség er­kölcstelensége uralkodott. Emberré és társsá kell tegye az embert, ott abni a kollektiviz­mus irtózatos torzképében csak kevés zsar­nok kényére-kedvére kiszolgáltatott statiszti­kai adatként szerepelt. De mindez csak belső feladat. A külsők még nagyobbak. Be kell kapcsolni ezt az elvadított mérhetetlen em- bertönreget az európai közösségbe és végre kell hajtani azt a két évszázada Nagy Péter által megindított civilizátor! munkát, ámely a nánSzláv orthodoxia rejtelmes és fojtogató ködében csak a boLsevizmusig tudott elycrgőd- ni, bogy ismét visszazuhanjon a tatár és kir­giz kánok ázsiai titkaiba, amelyeket a leiek s t pénz ügyes kalmárai kamatoztattak a ma­guk számára Európában. Nagy lesz a tisztu­lás itt s odaát. A háború azonban még csak most kezdő­dött. Feszült idegekkel lessük az eseményeit. Permeteznek reánk a jelentések. Irtózatos a tusakodás. Nemcsak két nemzet, de két vi­lágot igénylő eszme harca ez. Nincsen fél­megoldás. nincsen kompromisszum, nincsen meghátrálás. Életre.halálra, mindenre megy •a harc. És Németország mellett lélekben és fegyverre! ott áll Európa. A leomlo vörös bálványba görcsösen kapaszkodnak a plutok- tnciák. De felette s felettük mCgkondult a lélekharang. Talán nem felesleges, há egy percre ma­gunkra is gondolunk. A nagy harcból e pilla­natban nem kell fegyverrel kivenni a részün­ket. De ki kell vegyük lélekkel, magatartás­sal. áldozattal, mindenre készen. Mint a há­romhatalmi egyezmény előkelő hölyet elfoglaló lígja, megszakítottuk mi is a diplomáciai vi­szonyt a Szovjettel, abban a pillanatba!», miikor az fegyveres konfliktusba kevere­dett nagy barátunkkal és Szövetségesünkkel. Első lépés e-z talán a következők felé, ame­lyekre sor kerülhet, vagy sor kerül. Bátran, emelj fővel és szívvel tesszük meg ezeket a lépéseket. Mint egy évezreden út, most >s őrt állunk a Kárpátok peremén Európa felett és mint mindenkor, most is megtesszük fér­fiul és magyarul a kötelességünket. És gondoljunk másokra is. Testvéreinkre, akik odaát maradtak délen és a kiscbbiégi sors általunk meg nem élt keservében szolgál- | jók idígen járom alatt ezt a nagy európai j crímét. Hogy mit jclrrthet számukra, azt j talán mi tudjuk legjobban Erdélyiek. É* j gondoljunk testvéreinkre északon, akik a ! történelem legragyogóbb szabadságharca után, j most végső ler.zámclásra indulnak a/, örök J ellenségre. És gondoljunk a Baltikum ki« | t'íztaszemii népeire, akiknek Sorait ki tudja J hányszor tizedelte meg ez esztendőben Moszk­va és akik az elmúlt uyáron talán úgy hitték, hogy minden elvégeztetett. Feszülten hajiunk h rádió fölé és kezünk- j ben megrezzen az újságpapír. Páratlan had­járat eseményei rikoltanak felénk. Egv világpusztító szörnyű akarat felett, kong-kong a lélekharang. R®îgâg’m$sgyai!‘ kuliúrhagyomátiyók tf magyar mariamén! bee kkel/gzte a bo gár-msgya? sieikmi együ fmllkö- dásrái széló tüiYéstyjavaslaSsí. — Ez a ia*as!at hagjomáRyskon nyugszik A magyar társadalom érdeklődése egyre in­kább azok felé a nemzetek felé fordul, ame­lyek az uj Európa kialakításában velünk egy zászló alatt menetelnek és amelyeknek ere­dete, művelődése, történelme, nyelve veliiak kapcsolatban áll. A bo'gár testvérnemzet iránti ragaszkodásunkat nem fejezhetjük ki jobban, mint hogyha megismerni igyekezünk történelmét, művelődési viszonyait. A Magyarországon működő Bolgár-Magyar Társaság célul tűzte ki, hogy kiépiti a két testvér nemzet kulturkapesolatát. Tagjai cik­keikben, könyveikben, előadásaikban min­dent megtesznek, hogy a magyarságban fel­ébresszék az érdeklődést. Igv Atzél Nándor, a Társaság h. elnöke, aki Bulgáriában már többször járt és alapos ismerője a bolgár életnek, cikksorozataiban bemutatja a bol­gár művelődési viszonyokat. Csodálattal ir arról a szorgalmas iparkodásról, amellyel a sokszázéves török hódoltság alatti elmara­dottságot igyekeznek pótolni Dr. Szilády Zoltán müvében Bulgáriát „az j iskolák hazájának“ nevezi. A bolgár nép í közmüve ődésének fejlődésével érdemli meg ' ezt az elnevezést. Amikor a XIV. század végén területe a félhold uralma alá került, ez nemcsak a nemzeti létét veszélyeztette, hanem hitéle­tét is súlyos helyzetbe hozta. Az egyházi élet irányítását a görög célokat néző görög fő­papság ragadta kezeibe. Szomorú korszaka ez a bolgár népnek. Tüzzel-vassal elnyomták nemzeti törekvéseit ée pusztították az ősi bolgár népi kultúrát. De talán éppen ez az elnyomottság ébresztett felelősségtudatot a nemzet sorsát „virrasztókban“. Megindult a munka és a cél a nép eme’ése, erősítése, a munka helye pedig az iskola volt. 1835-ben alapitották az első bolgárnvelvü iskolát Gabrovoban és vezetője Rilski Neo­fit szerzetes, a bolgárok Apáczai Cseri Jáno­sa volt. 1880-ban, a török uralom megszű­nése utáni időben már 1936, mig ma már 5370 népiskolájuk van. Ma 202 óvoda, 3918 progimnázium (háromosztályu, polgári isko­lánkhoz hasonló iskolatípus). 115 középis­kola, 1 zene és 1 szépművészeti akadémia, 2 kereskedelmi és 1 szövetkezeti főiskola je­lenti a bolgár közművelődés fejlődésének alapját. Jellemző a fejlődésre, hogy mig 1887-ben irni-olvasni az összlakosság 14.5 százaléka, ma már 60.6 százaléka tud. A szófiai Nemzeti Könyvtár 170.000, a plovdivi 175.000, a tiruovói 74.000, a eu- meni pedig 66.000 kötet könyvvel rendelke­zik. A magasabb művelődést szolgálja a Tudo­mányos Akadémia, a Makedón Tudományos Intézet és a Régészeti Intézet. Szófiának operája, nemzeti szinháza és a bolgár viszonyokra jellemző, szövetkezeti alapon működő »perettszinháza van. ljT s*. gJESm diszbâvfytyteCik is beillik a „YITO" a viláQhirű ©bjekhVvtii ellátóit kiskápmé/etú fényképtzi- gáp. £* nemesek rcáp, e-s ugyanolyan ji «. Mufafcsie rr.og rr,ciánok a fofokerotkedőnél, hoyy milyen könnyen 6? biitoson lehet fóny- képazni o ,ViTO'-va!. Ké'i»n ísmertelít fctokefnsksdőjó'il, vagy a vez^rKpvlsn’el’ál: Budapest, • ^ IV. Kecjkemétl-utca 8/17 Vegyen Tcrrr-ci—::jvt i So15.~ perrgöí £*?■ BcSÎâPAN pólyóiaton . 3i deteb 24x36 mm felvételre. 473 újság, 373 folyóirat és az évi 2500 kö­tet különféle nyomdatermék jelenti még a nagyarányú fejlődést. A bolgár nemzet önálló nemzeti léte még csak hat évtizedes, de a fenti adatok bizo­nyítják, hogy helye van aa európai koJtur- közöaségben és nagy szellemi adottságokkal megáldva az építő teellemü népek sorába tartozik. „Az embert ruhája szerint fogadják él esze szerint köszönnek ei tőle“, mondja a bolgár példabeszéd. A bolgár nemzeti kultú­rát megismerve, mi magyarok büszkék lehe­tünk a bolgár testvérnépre. S-otrarj Nagy Géza. Országos szigorú légvédelmi készültség A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. honvédelmi miniszter a hatósá­gi légoltalcm szervei számára az or­szág egész területén a könnyített ké­szültségi szolgálatról a szigorú készült ségi szolgálatra való áttérést rendel te el. A lakóházakban és házcsoportokban a riasztóügyeletesi szolgálatot további intézkedésig folyamatosan eí kelti lát­ni. A riasztó ügye let esek a házon belül ott tartózkodjanak, ahol a hatósági ri­asztószolgálat jelzéseit félreért hetet! e­mii meghallhatják. j A lakóházak és egyéb épületek, vala* mint jármüvek elsötétítését junius 27- én, pénteken 21 órakor kell végrehaj­tani. 1 Pel keSi készülnünk az ejtőernyős támadásokra is Az uj világháború sok katonai meglepe­téssel szolgált. A Németország és a Szovjet­unió között lejátszódó mérkőzés megindula* sakor méltán kérdezheti bárki, hogy orszá­gunk területét érheti-e vörös ejtőernyős tá­madás. Nagyobb légi erőkkel rendelkező nagyhatalmak, kiváltképpen a Szovjetunió, amely ejtőernyős szervezetének kiépítését különösen szorgalmazta, bizonyára élni fog­nak a szervezetben rejlő katonai előnyökkel. Megvan a lehetősége annak, hogy külön­leges feladatokat megoldó ejtőernyős csapa* tok területünkön is megjelenhetnek. Számol­nunk kell tehát ellenünk , irányuló ejtőer* nyős támadással Megalakult az országos szociálpolitikai tanács BUDAPEST, junius 27. (MTI.) A föld­művelésügyi miniszter rendeletével to­vábbi három évre újjáalakított országos mezőgazdasági szociálpolitikai tanács csü­törtökön rendezte alakuló ülését. Az el­nök megnyitója után Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter szólalt fel. Kiemelte a mezőgazdasági szociálpoli­tikai tanács feladatának fontosságát. A nemzetek nagy versenyében csak az állja meg helyét, akinek népi állománya erős egészséges — mondotta. A magyarság túlnyomó részét a föld népe alkotja, ép pen ezért, eltökélt szándékom, hogy me­zőgazdasági szociálpolitikánkat korszerű­sítem és fejlesztem. Meg vagyok győződ­ve, hogy ezzel a ma különösen jelentős mezőgazdasági termelés ügyét is szolgá­lom, mert a termelés eredményessége nem utolsó sorban attól függ, hogy kod* vező-e a mezőgazdasági munkásság sorsa. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Csergő Károly ügyvezető-alelnök olvasta fel jelentését a tanács munkatervéről. EGYETEM MOZGÓ Szombaton, junius 28-án minden eddigit felülmúló látvány! BiOÄPWäY MELODY 1940 Káprázatos kiállítású, egyedül álló a maga nemében ez a tökéletes mü. — Fősz. Eíeattsr Pow;!l, Frad Halaira ás Seorga Murpiy A METRO-filmgyár legszebb filmje. Ma, pénteken utol-ára: Dr. KSLDAItE TITKA. ! Az_ ejtőernyős elhárítás alapja a gondosan telepített éber figyelős>zolgálat, táv'Vóvonalak rongálása esetén jó! működő jelent és köz vetítés. A fegyveres elhárító csapatok 'készenlétbehelyezéséről is gondoskodnunk kell. Min­den magyar állampolgár, bárhol is legyen, tagja kell hogy legyen ennek a f igyeloszervezetnek, amely gondoskodik arról, hogy országunk területén bárhol földre szálló ellenséges ejtőernyősökről a leküzdésükre hivatottak mielőbb tudomást szerezzenek. Bzért, ha repülőgépet látunk, 'kisérjük szemmel* mindaddig, amíg el nem tűnik és figyeljük meg, hogy nem szállnak e alá ejtőernyősök. Ha a repülőgépből ejtőernyősök bocsátkoznak le, vagy valahol repülő­gépek szállnak földre, akkor a leggyorsabb módon kell jelenteni a legközelebb: katonai parancsnokságnak, csendőr­nek, rendőrnek, vagy más hatóságnak, pénzügyőrnek, vasúti állomásnak, postahivatalnak, jegyzői hivatalnak. A jelentés megtételére a legközelebbi magán, állami vasúti távbeszélő állomást is felhasználhatjuk. Ha ejtő­ernyősök ^ leszállását akarjuk távbeszélőn jelenten', akkor amikor a kapcsolást kérjük, mondjuk be „ejtőernyős be­szélgetés“ jelszót. E jelszó soromk/ivül és díjmentes kapcsolást jelent a posta részéről. Ha bejelentésre távbeszélőt használunk, mindenkor mortdjuik meg pontosan nevünket és más címünket. Ha távbeszélő nincs, akkor a leggyor­sabb eszköz, ló, gépkocsi vagy kocsi igénybevételével kell a jelentést a legközelebbi katonai parancsnokságnak, csendőrségnek vagy rendőrségnek eljuttatni. Az észlelt ellenséges ejtőernyősök leküzdése az arra kijelölt fegyve­res alakulat feladata. Az^ elhárítás sikere attól függ, hogy a lakosság megőrzi e nyugalmát és határozottságát. Isme­retlen környezetben fellépő támadó mindig hátrányban van a védővel szemben, ha helyén van a szive. Mint min­den küzdelemben, itt is a lélek fölénye eredményezi a sikert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom