Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)

1941-06-21 / 140. szám

fSzerkesztőség és kiaőólXivstal: Kclezsvár, jákai-utci 18., 1. emelet. Telstoa: 11—88. fivoreda: Isţetem-uice 8. szára. 7bIsí#b sz.: 28 — 23 ÄLÄPiTOITfi: BIRT Hl MSHLÓS mat LXII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM. SZOMBAT Egy láüzgyülés margéiára (Z) Az erdélyi magyar közéletnek az utób­bi eízjendckbeu mindig kimagasló eseményei volt az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlése. A rongált és egymásután leendő védőbástyák közé szorult magyarság számára erőt és hitet adtak a közgyűlések. Hiszen azt jelentették számára, hogy: vagyunk és alko­tunk! Vagyunk népünkben és alkotunk an­nak erejével, minden elnyomás, minden háttér­be szorítás, minden kísebbitettség ellenéi e. És azt it jelentette, hogy magyár és magyar között nincsen különbség. Azt jelentette, hogy a magyar parasztság az EMGE kebelé' ben és azon keresztül végre meg’aláíts az őt megillető helyet, nemcsak a magyar társa­dalomban, hanem annak vezetésében is és megssünt misera plebs contribuens — adó­fizető szerencsétlen nép -— lenni, ki a leghi* vebb magyar szerint „hä jobbágy s mily hu, jó katona s mily jó, . Ezért különös ünnep ma is a mi számunk­ra é» kell, hogy jel és példa legyen az ország számára az EMGE közgyűlése. Meri, hogy modern miiszóval éljünk, az EMGE-ben való­sult meg a magyar élettérben először és va­lóságosan a kollektív népi társadalom eszmé­je, szinmagyar köntösben és Szinmagyar ha­gyományok alapján. Nagy, igen nagy dolog sz, hiszen ugyanakkor, amikor Európa merő­ben uj rend felé törekszik és mi magyarok ebbe a rendbe simulva készülődünk buzgón az uj ezredévre, Erdélyben már önakaraiá­ból egyesült közel huszonháromezer gazda, megteremtve magyar iskolapéldáját az uj rendnek. Nem árt talán, ha itt néhány pillanatra megállunk és foglalkozunk azzal, ami a köz­gyűlésen túlmutató jelentőségű és a gazdasá­gi síkokról a politikaiakra vetődik át. Ál­landóan kisér bennünket szerepléseink alkal­mával a regionaHzmus, a különállásra való törekvés vádja. Hiába minden tiltakozás, minden határozott állásfoglalás, minden ki­jelentés és cáfolat. Amikor hazatértünk, a mártírokat ünnepelték bennünk. Igaz, szen­vedtünk 9okát és igazságtalanul. De mindég elhárító it uk magunktól a mártiromság glóriá­ját. Adott keserves helyzetben éltünk ahogy lehetett és . . . mert kellett ! Soha nem akar­tunk ebből tőkét kovácsolni a magunk szá* mára, merţ tudtuk, hogy „odaát“ — ahogy akkoriban minden álmunk országát neveztük — sem könnyű az élet. Soha egyetlen pilla­natra sem szakadtunk ki a magyar közösség­ből és ha gondolkoztunk, vagy cselekedtünk — mókán mondhatjuk — magyarul és euró­paiul tettük. Lázasak voltunk, de tudtuk, hogy a láz nem betegsée, hanem egészség, amely a szülés kínjaiból fakad. És amikor hazatértünk, a haza oltárára akartuk, akar­juk és fogjuk helyezni gyermekünket: a né­pibb. tisztább, igazabb magyarságot, hogy testvéreivel felnevelkedve jelentse a boldog, szabad és független Magyarországot. Ezért őrizzük féltőin mindazt, amit teremtettünk. Ezért — mert tudjuk, hogy mindaz, ami a mi Szenvedéseinkből fakadt, erős, megingat- hotailán és magyar. Mert tud?uk és akarjuk, mint országunk minden igaz fia, hogy ilyen­né kell lennie a megújult Magyarországnak. Meg akarjuk tartani azt, amit teremtettünk az eljövendő Nagymagyarország számára, hogy készen és hiánytalanul illeszthessük be a megújuló életbe, épüljön nz fel rendi, vagy érdekképviseleti, vagy bárminek neve­zett népi-kollektív alapon. Talán nem ön­hittség, talán nem illúzió, ha igv gondolko­zunk . . , Ám térjünk vissza az EMGE gyűléséhez. Két esztendő múlva ünnepli az, EMGE meg­alakulásának századik évfordulóját. Nagy va­júdásokban vergődött akkor is a magyar élet, amikor nróf Teleki Domokos életre, hívta és gróf Mikó Imre kiteljesiteite a szer­vezetet. Mintha az idők megismétlődnének. Az EGE. ahogy akkoriban nevezték, 1936-baa, alig, ötszáz tagot számlált. Az er­délyi nagybirtok érdekképviselete volt. .. nagybirtok nélkül. Szász Pál elnök teremtet­te meg a mai EMGE-t. Hallatlan munkabí­rással. zsenialitással, Szervezőképességgel. A belvederei döntés Szász Pált a feleki határon túlra szorította. Most „odaá“' végzi feladatát és teljesiti kötelességét. Az EMGE vezetője ismét egy Teleki, gróf Teleki Béla Megnyugvással tekinthetünk az EMGE jövő­je felé. A közgyűlésen be fognak számolni mind­arról, amit végeztek és cselekedtek. Valló, mást lesznek arról, hogy hogyan sáfárkodtak eddig és mit szándtkszanak cselekedni « jö­vőben. Minderről majd a közgyűlésről szóló jelentésünkben számolunk be. De egyetlen adateţ talán mégis érdemes ár most megemlíteni: az EMGE egyéni igjainak á száma 1940 szeptemberétől, 1941 HiadótulaidooQs: PflLLRS R. T. Kolozsvár. Előfizetés! árak: havonta 2.79, nesyadévre 8. félévre 16, egész évre 32 oengé. KOLOZSVÁR, 1941 JUNIUS 21. május 1-ig 9488-al emelkedett és ugyanez idő alatt a gazdakörök száma 208 al sza­porodott. Kell-o ennél fényesebb bizonyíték arra, hogy mi az EMGE és mit vár tőle Er­dély magyar népe? És emlékezzünk meg talán itt az Erdály- részi Földművelésügyi Kirendeltségnek a köz­gyűléssel egyidejű megalakulásáról is, ami a/, EMGE kívánságára és kezdeményezésér« történt. Decentralizáció ez? Nyugodt lélek­kel mondhatjuk, hogy n€m. Készülődés » magyar jövendőre. Kováiina, Vajnafalva, Zabola és üaráfos vidékét, a és Orbai járást elöntötte as árvis Kovásza®főterén a hidat a kivezényeli katonaság mentette meg az összeomlástól » Sok helyen teljesen szünetei a közlekedés KÉZDIVÁSÁRHELY, JUNIUS 21. (AZ ELLENZÉK TUDÓSÍTÓJÁTÓL.) A NAPOK ÓTA TARTÓ ESŐZÉSEK MIATT A SZÉKELYFÖLD MINDEN RÉSZÉBŐL KISEBB-NAGYOBB ÁRADÁSOKAT JELENTENEK. A HEGYEKBŐL LESZALADÓ VAD­VIZEK MEGDUZZASZTOTTÁK A KO VÁSZNA PATAKOT, AMELY KOVÁSZNA KÖZSÉGBEN A FŐTÉRI HIDAT SÚLYOSAN MEGRONGÁLTA ÚGY, HOGY AZT ÖSSZEOMLÁS FENYEGETI. HÁROM HÁZAT ALÁMOSOTT AZ ÁR, EZEKBŐL A HATOSA- GOK GYORSAN KITLEEPITETTÉK A LAKÓKAT. A KATONASÁG KÖZBELÉPÉSE ÉS MEGFESZÍTETT MUNKÁJA A HIDAT KÉSŐBB RENDBEHOZTA. VAJNAFALVÁN ISTÁLLÓKAT ÉS CSŰRÖKET SODORT EL AZ ÁR. KIÁRADT A TORJA, A G£- LENCE ÉS A KÁSZON PATAK IS ÉS VÍZZEL BORÍTOTTA EL A KÖRNYEZŐ VIDÉKET. KOVÁSZNA KÖZELÉBEN A TELE­FONPÓZNÁKAT IS TÖBB HELYEN KIDÖNTÖTTE AZ ÁR S EMIATT A BESZÉLGETÉSBEN IS ZAVAROK ÁLLOTTAK ELŐ. UDVARHELYI JELENTÉS SZERINT A KÜKÜLLŐ ÉS A HELYI PATAKOK IS NAGYON MEGDUZZADTAK. EGYELŐRE AZONBAN MÉG NINCS NAGYOBB VESZEDELEM. HÁROMSZÉK MEGYÉBEN A KÉZDI ÉS ORBAI JÁRÁSBAN A MEGÁRADT FOLYÓK EGYES HELYEKEN ELZÁRTÁK A KÖZLEKEDÉS ÚTVONALÁT, ZABOLÁVAL CSAK A FŰRÉSZTELEPEN ÁT LE­HET ÉRINTKEZNI ÁRVIZVESZEDELMET JELENTENEK BARÁTOSRÓL ÉS HÁROMSZÉK MEGYE TÖBB VIDÉKÉRŐL IS. AZ OLT A SEPSISZENTGYÖRGYI SZAKASZON ELBORÍTOTTA AZ ÁRTERÜLET EGY*RÉSZÉT, MAROSTORDÁBÁN A MAROS ÖNTÖTT EL NAGY TERÜLETEKET. A KÁR MINDENÜTT IGEN JELENTŐS. A LEGNAGYOBB ÁRVIZVESZEDELEM KO- VÁSZNÁN VAN, DF AZ ESŐZÉSEK TOVÁBBI MEGISMÉTLŐDÉSE SZÉKELYFÖLD MÁS VIDÉKEIN IS KOMOLY BAJOKAT ÉS KÁROKAT OKOZHAT. Finnország háborús készenlétben t Finnországban az asszonyokat is mozgósították j HELSINKI, június 21. Pénteken reggel falragaszok utján felhívták az 1897 és a későbbi tartalékos és népföl­kelő korosztályokat, hogy jelentkezzenek a hatósálgoknál. Á közleményt a honvédelmi miniszter irta alá. Félhiva­talos helyről ugyanakkor felszólították a város’ lakosságot, hogy haladéktalanul költözzék vidékre. Az InSi Suomi cimü lap hangsúlyozza, hogy Finnországnak csatlakoznia kell a.z európai gazdasági tömbhöz. Az államelnök to­vábbi intézkedésig elrendelte äJ egész hírszolgálat ideiglenes állami ellenőrzését. A Német Távirati Iroda jelentése szer’nt Finnországban hivatalosan is közölték, hogy e rendkívüli katonai intézkedés kiterjed az egész finn életre. Nemcsak a katonákat hívták be, hanem a finn munkásság ’s katonai ha­táskör alá került, ami abban nyilvánul meg, hogy a munkásokat az állam érdekeinek megfelelően rendelhetik ki a legkülönbözőbb munkahelyekre. \ A finn sajtó összehasonlítja a mai helyzetet az 1939. év végével és a következőképpen ir: A finn népnek őszinte kívánsága vo!t€ hogy békében éljen és megkezdje mimikáját s ime mégis elkövetkezett az idő, am’kor újból mindenkinek azt a kötelességét kell teljesítenie, amit 1939-ben. Ä finn hatóságok messzemenő ’níézkedéseket tet­tek, hogy a hadibavonultak helyeit a gazdasági életben mindenütt elfoglalják az otthonmaradottak. A sajtó felhív­ta a városi lakosságot, hogy hagyja el városi lakását é«s költözzék falura, ahol kapcsolódjék be az aratási munká­ba. Az ország védelmi készültségének fokozása érdekében elrendelték a finn asszonyok katonai szervezetének, a finn függetlenségi harcok idején megalakult Lottáknak mozgósítását is. (MTI.) Stíriaiban a franciák győzelmeseti elSentállnak az an VICRY, június 21. (DNB.) A pénteki francul hadijelenlés keletkezőképpen hangzik: 1 Az angolok erőfeszítése tegnap, ered­mény nélkül, Damaszkusz és Ards A jura ellen irányult. Azokat az indiai és angol csapatokat, amelyeknek sikerült Damasz­húsztól délre és délnyugatra eső terüle­ten tovább előnyomulni, páncélos oszta­gaink megtámadták és visszaverték. 400 foglyot ejtettek. Libanon kegyes délnyu­gati vidékén csütörtökön délután a fran­ciák visszaverték a Merds Ajum ellen irá­nyuló támadást és 80 foglyot ejtettek. A partmenti vidéken az angol tengere&eti egységek tovább lőtték állásainkat. Az eufráteszi szakaszon nincs jelenteni való. Légi erőnk folytatja felderítő tevékeny- ségét és csütörtökön este eredményesen bombázott ellenséges csapatgyülekezési helyeket Damaszkusztól délre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom