Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-18 / 137. szám
2 MDB N 7 fl K T?T7 TUTIT ui 7 n." ggacagawagt«: jiaffiKamtMBuicwjw Ori Tele! lie nagyszabású ; *; itt ií lamei™ Laky Dezső a köze!látás kérdéseiről nyilatkozott BUDAPEST, június 18. (MTI.) A képviselöház keddi ülésén napirend előtt pos elnöke hejelentette az Erdélyi Párt országos megalakulását és ismertette a párt célkitűzéseit és programját. gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt orsza Mindenek élőit az egység szükségét érezzük Gróf Teleki Béla többek között a következőket mondotta: — Az Erdélvi Párt szervezési munkai a május 28-áu tartolt központi alakuló nagygyűléssel betetőzést nyertek. Mint megválasztott elnök, kötelességemnek tartom pái tóm irányát és közelebbi céljait pur szóval ismertetni. Elsősorban eloszlatni szeretnem azt az itt ott felmerülő félreértést, hogy regionális párt vagyunk. Mi a huszoukétéves megszállás és elnyomás után mindenek fölött az összmagyarsággal való elszakíthatatlan összetartozást, a magyar egység és egy erős, korszerű Magyarország kiépítésének szükségességét érezzük. De Erdély köztudomásúlag nemzetiségi terület és mivel tudjuk, hogy a nemzetiségek politikailag mindig egységesek szoktak lenni, különös fontossága vau annak, hogy ezzel a nemzetiséggel szemben politikailag egységes és ne megosztott magyarság álljon. Ezt az Erdélyi Pártban tartottuk legI inkább megvalósíthatónak. Magyarország eras I várának keleti bástyáját rombadöntötté!:. Es ' mi elsősorban ezt a bástyát akarjuk megint í felépíteni, hogy újból teljesíthesse feladatát i az ezeréves vár védelmében. Ez azonban csak egy része feladatunknak. A szerveseu összetartozó ükszmagyarság egyik részének ügyét som lehet anélkül szolgálni, hogy ne irányuljon figyelmünk állandóan a uagy magyar kérdésekre, az egyetemes magyar élet a'akulá- sára. Ennek javára akarjuk kisebbségi életünk tapasztalatait és meglátásait fe használni — annak a kisebbségi életnek, melyben nem állott e magyarság fölött és mögött a magyar á'lamhatalom, igy tehát a tiszta valóságra levetkőztetve mutatkoztak u nemzeti és társadalmi kérdéseink. Ezért értettük mex világosan Teleki Pál uagy gondolatait, aki a társadalmi nevelésben és korszerű átalakulásban jelölte meg az utat a magyarság fejlődése feléNemzeti létünk alapja a nép — Ezért támogattuk nagy halottunk, Teleki Pál politikáját és ezért támogatjuk Bir- dossy László kormányát, amelyik Teleki elgondolásait kívánja követni Ez a támogatás nemcsak az uj miniszterelnök személyének szól, akinek az utolsó hat év alatti munkája annyira összeforrott Erdéllyel és aki kisebbségi sorsunkban a magyar állam szimbóluma volt közöttünk. De szól ez annak az ország- gyarapitó államvezetésuek, ami a mai nagy háború közepén csak altkor vezethet további eredményekre, ha a nemzet minden fia fegyelmezetten, nem pártérdekeket, hanem a nemzet jövőjét tartva szemelőtt, azok mögé áll, akiket a sors ilyen nehéz történelmi időkben az ország élére állított. Erdély mai helyzete is arra kötelez, hogy a kormánnyal bensőséges kapcsolatot teremtsünk. Erdély magyarsága a kiegyezés utáni korban ellenzéki volt és ezzel is megérthető, hogy főként a székelyaég még annyi támogatásban sem részesült, mint a kormánvhü vegyes lakossága kerületek. A román uralom huszonkét éve alatt pedig Erdély gyarmati sorsra jutott s benne a magyarságot teljesen kifosztották anyagi javaiból. Erdély felemelését és az erdélyi magyarság uj honfoglalását csak úgy tudjuk keresztülvinni, ha nem politizálunk, hanem építkezünk. Ez pedig csak a kormány támogatásával lehetséges. De az a tény, hogy a kormányt támogatjuk és a nemzeti egységet háborús időben mindennél fontosabbnak tartjuk, nem jelenti azt, hogy a korszerű reformokat ne sürgetnék és ne követelnők azt, hogy a népi és szociális magyarság megteremtése érdekében minden rei’ormterv megvalósíttassák, ami a háború alatt megvalósít- i a nemzeti vagyonban. fl tehetség prstekciámenles érvényesülése — Következő nagy kérdésünk az általános oktatás ügye. Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter ur (Legutóbb tett erdélyi körútja alkalmával kitünően látta meg a teendőket ezen a tén&n és mi minden erőnkből támogatni fogjuk, hogy ezeket a legsürgősebben megvalósíthassa. Tökéletesen egyezik a mi elképaeJésünkkeil az az elgondolása, hogy a különös jelentőséggel bíró iskolánkivüli D ép nevelést meglévő társadalmi egyesületeinkre, az egységes irányitást pedig saját felügyelete alatt az ezen társadalmi egyesületek összefogásából alakított szervre óhajtja bizui. Nagy örömmel hallottuk, hogy a nyolcosztályos elemi népiskoláknál falusi és városi iskolatípust kívánnak megkülönböztetni. És ezt nem is tudjuk másképp elképzelni, minthogy ? falusi iskola négy felső osztálya kizárólag, vagy főleg mezőgaz dasagi oktatásból álljon. Az oktatás feladat körébe vág az is, hogy a friss, elhasználás lan népi rétegből végezze állandóan a he'v szelekciót, az iparos és kereskedő rétes: megteremtésére. sőt a hivatalnoki réteg a középosztály pótlására is, ahol legyedül a tehetség proUekciómentiOsen legyen az irányadó. A hitvallásos iskolák nálunk egészen rendkívüli feladatot töltenek be. Tehát meg kell találni a módját annak, hogy az ezekbrrn alkalmazott tanszemélyzer az állami iskolákéval teljesen azonos javadalmazást kaphasson. 0 szórványk:rdés — És ide kapcsolódik harmadik nagy kérdésünk, a szórványügy. A miniszter ur az okható. A hagyományos erdélyi szellem és kisebbségi sorsunk tapasztalatai arra köteleznek, hogy nemzeti életünk alapjának a magyar népet tekintsük és a társadalmi reformok kérdésében mi mindig a haladás oldalán fogunk ádani. — Programunkban részletesen leszögeztük az összes kérdésekben álláspontunkat. Most csak a főbb vonásokban szeretném azt ismertetni, elsősorban Erdélyre vonatkozóan. Gazdasági szakoktatás!! — A mezőgazdaság terén a fő cél ma a termelés fokozása és e'sősorban mennyiségileg arra a színvonalra való emelése, sutit földjeink minősége szerint sürgősen el éxB érni és amitől még e'ég távol állunk. EnneJc két főeszköze: először az egységes megszervezés, mert csak igy lesz a termelés irányítható. Egységes megszervezés, mely a kisgazdán kezdődik és a gazdakörön, majd az érdekképviselet megyei és kerületi tervén keresztül az országos központig ér A szétforgácsolódó kis érdekképviseletek ezt lehetetlenné teszik. Másodszor a mezőgazdasági szakoktatás iskolákban is, de most sürgősen elsősorban iskolánkiyüli népneveléssel, hogy mentől szélesebb réteg kaphassa meg a szükséges korszerű ismereteket. Természetesen a szakiskolákra is nagy szükségünk van. Lehetőleg mentői kevesebb isko'atipust, mentői több iskolával. Ma mindinkább képesítéshez kötjük a foglalkozások gyakotJását. Egyedül a mezőgazdaság az, ahol szakismeret nélkül legalább is a magángazdaságban mindenki tetszése szerint kontárkodhatik földbirtokán hogy szőrtatás terén leszögezte az alapeüvet, minden magyar gyermek a Legkisebb vánvhól is anyanyelvén való oktatásban részesüljön. Ugyanezt kérjük az elromátaoso- dott magyarjaink gyermekei részért is. Ezeket az elhagyottságukhan elrománosodptt magyarjainkat vissza kell magyarosítani. Gcndo&kodni kell róla, hogy a szórványok gondozására minden vonalon, tehát lelkészekben. tanítókban és gazdasági szakemlse- rekben eaten kategóriák legjobbja álljon rendelkezésre, akik apostoli lelkesedéssel ’átják el hivatásukat. Meg kell teremteni az nyagi feltételeit, hogy ezt el is láthassák, hogy a költségtöbblet, ami a szétszórt és 'bbnyiro nebezien megközelíthető szórváok g- akori látogatásával jár, ne képezzen ,o !u'7 ég»t. Az ott munkában eltöltött éveik '“'l". ne életűiéből elveszett évek legyenek, m komoly érték e<lő menetel ük és nyug- 1 óiknál való beszámításra. A Szórványok- ó! gazdasági téren 13 a legnagyobb mértékben gondoskodni kell és meg kell találni a módját, hogv a szórványügy egy kézben, egységes elgondolás szerint legyen irányítható. HcimeSi keresztény életet — A gazdasági élet minden vonalán, földbirtokban, iparban és kereskedelemben nemzeti keresztény életet akarunk. Aktiv keresztény szel emel - lénvegbemenő és n-un látszatmegoldásokat. Ez nem csupán azt jelenti. hogy a zsidó helyén keresztéin7 üljön, hamem hogy magának a tőkéntek tevékenységét hassa át a nemzeti szolidaritás gondolata és ez a munkások beüyzctének javításával és boldogulásával is szolgálja. Erdélyben hatalmas iparosító munkára van szükség, ami uz egész ftliszubudilott területen fontos, de leginkább u Székelyföldön. Erdély természeti kincseinek kiaknázásával ennek lehetősége adva vun. A döntő szempont a létesítendő telephelyek megválasztásánál, mindeuürt a szociális érdek, a munkaalkalmak teremtése kvll hogy legyen, csak másodsorban jöhet a kommerciális szempont. Ebben várjuk. 4 kormány erélyes irányítását. B SzékeltfiM problémái — Az egész Székeiyföddr! gazdajűgi téren a legk omolyalibau lceM foglalkozni. Sürgő scu a legnagyobb áldozattad lm u»og kell t«- re inteni u vasúti hálózatot. Nemcftuk a fo lyumathan lévő kiépítését uz cisnzfckötő vasúti vonalnak, hanem Háromszék és Udvarhely rtregyc teljes bekapcsolását is. A magyarság nak a székely megyékben élő nagy tömeg«- tudjuk, hogy döntőim befolyásolta f szaktr- dély vise/acsatolását. Ez magyarságunk egvik legértékesebb eleme, amelyik szűk halárai között elszaporodva, alig találja rneg megélhet éwe feltételeit. Ezért kell elsősorban ezen a területen iparosítani, mezőgazdaságát az állattenyésztésre átállítani, gondoskodni róla. hogy erdeik kihaszuálárának minden jövedelme a székely népnek jusson és ez az a kimeríthetetlen' tartalék, ahonnan a magyarságban miCiggyöngült területek telepítésére meríteni kell. • Szociálisabb, népibb magyar élelet! — Hogy ez a hatalmas építő munka a felszabadított területen kellő ütemben folyhasson ahhoz elengedhetetlen, hogy amint a miniszterelnök ur is hangsúlyozta bemutatkozó beszédében, az egész magyar életet, a közszellemet és rendszert korszerűbbé tegyük. Nem akarom a bürokrácia leegyszerűsítését emliteni, amit minden illetékes számtalanszor hangoztatott és amit mindnyájan kívánunk. De h angsulyozni szeretném a szükségességét az önálló tisztviselői hatáskörök bővítésének, szoros kapcsolatban a legszigorúbban értelmezett tisztviselői felelősséggel. Arra is szükség van, hogy a központi hivatalokat, a minisztériumokat is közelebb hozzuk az élet realitásához. A hatásköröket jobban meg kell határozni és elkülöníteni. Ez meg fokozottakban vonatkozik a társadalmi szervekre. Minden ügynek legyen meg a felelős gazdája, de lehetőleg csak egy. Ne dolgozzanak azonos területen párhuzamosan társadat mi szervezetek, melyek azonban sokszor keresztezik is egymás munkáját és esetleg megbéníthatják azt. Társadalmi feladat az életet egyszerűbb formáihoz visszavinni és egyben o társadalmi rétegeket közelebb hozva egymáshoz, a társadalmat egységesebbé tenni A cimkórság megszüntetése is egyik eszköze volna ennek. Az egész magyar életet szociá isabbá és népibbé kell tenni. Ez fogja az egységes társadalmat és ezzel az egységes magyarság ügyét legjobban szolgálni. Éppen ezért Pártunk úgy a kisiparon, mint a munkáskérdéseknek igen nagy figyelmet kíván szentelni: kívánjuk az erdélyi kisiparos társadalomnak helyes politikával való talprállitását. Országosan modern, autonóm, szakmabeli képviseletre van szükség, esetleg önálló kisipari kamarákra. A kisiparosokat az egész vonalon hathatósabban kell támogatni, anyagellátással, közszállitáesal, a kisipari hitelrendszer és szövetkezések fejlesztésével, könnyebbétételével. A magyar tanoncoktatást magasabb nívóra emelve és az országot jobban behálózva a tanoncotthonok intézményé* veE A munkásságot elsősorban az egész vonalon nemzeti alapra kell helyezni, elvégre magyar munkásokról van azó. Az uj szervezeteknek anyagi téren is biztosítania kell mind' azt a munkásnak, amit a nemzetközi szociáldemokrata szervezetekben megtalál. Fejlettebb munkaügyi jogszabályok kellenek, mun* kakamarák és munkafelügyelőségek frfállM tása. * A birtokpolitikai kérdésekre fdőfovídségérS most nem térek ki, de lényege mentői több' önálló létalappal rendelkező kisbirtok megteremtése az egyes vidékek sajátosságának: megfelelően olyan birtoktipussal, melynek sé- pességeltartó ereje és termelőképessége a legnagyobb. Egyben a kisbirtok egészségtelen elaprózódásának megakadályozása az örökösödési jog reformjával. Ezek kell, hogy az általános belaő or3zag* építés gerincét képezzékMindnyájan magyarok vagyunk Pártunkkal foglalkozva felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e homogén az a párt, melynek tagjai a múltból különböző életszemléletet és társadalmi felfogást és igy más-más előítéleteket hoztak magukkal Könnyen kitérhetünk a kérdés elől, ha más pártokra mutatnánk. Helvessebbnek látom azonban erre a kérdésre is nvilt feleletet adni. Lehet, hogy ma is különbözik pártunk tagjainak felfogása bizonyos mértékben a konzervatívabb vagy haladóbb irány tekintetében. Lehetnek kisebb különbségek, személyes megítélésekben is. De a kisebbségi élet közös élmények és küzdelmei alatt a kialakulóban levő egységes társadalom nem az egymástól elválasztó elemeket látta meg, hanem azt, ami mindnyájunkat összekapcsol — hogy mindnyájan magyarok vagyunk. Mi, akiknek az elnyomás éveiben minden vágya a visszatérés és minden gondolata, minden magyar együvétarto- zása volt, most is ettől áthatva, megtaláltuk pártunkban is az egységet és a nagy magyar egység gondolatában kívánjuk pártunkkal az ország érdekét szolgálni. Teleki Béla gróf minden oldalról tetszéssel fogadott beszéde után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtotta a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről és a bolgár—magyar kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Ezután folytatták a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló javaslat tárgyalását. A vita során Meskó Zoltán, Kossuth Pál és Piukovich József szólalt fel, ß vásárlási könyv és a rac'o- Mlliém kérdése A. vita során elhangzott felszólalások ra Laky Dezső közellátási miniszter válaszolt. Javasolta, hogy az általános aggodalmak eloszlatása érdekében a javaslat szövegét pótszöveggel egészítsék ki, melynek megszerkesztésénél elsősorban a termelés rentabilitásának biztosítását lelj szem előtt tartani. Foglalkozott beszéde során azokkal a nehézségekkel, melyek eddigi működése során elébe tornyosultak és megemlítette, hogy következő javaslatában javasolni szándékozik, hogy a ve zetése alatt álló tisztviselői kart felvegyék a köztisztviselők sorába. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a vásárlási könyvek behozatala tisztán azt a célt szolgálja, hogy a gyakran tapasztalt hisztériának gátat vessenek. Megemlítette, hogy nemsokára történik olyan intézkedés, mely szerint a nagy családokban a vásárlási könyvek időtartamát megrövidítik. A cipőellátás kérdésével foglalkozva megállapította, hogy szerinte a kormány intézkedése mindenképpen helyes volt, mert a jelenlegi helyzetben csak igy lehetett azoknak a számára zavartalan ci- pőellátást biztosítani, akiknek hivatali elfoglaltságuk és beosztásuk miatt feltétlen szükségük van rá. Remény van azonban arra, hogy belátható időn belül enyhül a helyzet ebben a kérdésben is. Leszögezte, hogy a kormányt mély szó ciális érzület hatotta át akkor is, mikor a szappan-, liszt- és zsirfogyasztást szabályozta, mert csak igy lehetett biztosítani a kisemberek részére szükségleteik zavartalan fedezését. Beszéde végén megállapította, hogy a közellátásügyi minisztérium eddigi működése során is jelentékeny eredményeket ért el, de tudja azt is, hogy a felmerült kérdéseket nem lehet tökéletesen megoldani. Számolni kell azonban azzal, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a prob lémák még fokozódnak, de remélhetőleg biztosítani lehet mégis a célt. ami a jelenleg tárgyalásra kerülő törvényjavaslat alapja volt. A. Ház a miniszter beszédét nagy tetszéssel fogadta, majd megállapodjak, hogy a legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. A MAGYAR NORMA TÁMOGATÁSA. A kolozsvári ,.Uuio“ szálitási vállalat 10 pengőt juttatott koszorumegváltás cimén a „Magyar Norma“ keretében gondozott kolozsvári szegények javára. A „Magyar Norma“ bizottság köszönettel nyugtázza az Unió szállítási vállalat nemes adományát.
