Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-18 / 137. szám
BLZBNZ6K 3 Magyar erények „A magyar Dép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét mondatta a nemzethez iníézatt inanifeaztuuiábaa kormányzóvá való megválasztása után 1920-bau Horthy Miklós. A manifesztumot mi, erdélyiek nem olvashattuk akkor, de elgoudol* / kozunk rajta ma, amikor egyik laptársunk idézi. A manifeszíum nemcsak Kormányzónk pompázatos emberi tulajdonságait idézi fel újra bennünk, nem csupán a hála érzetét ébreszti fel, hogy gondviselésünk történelmünk egyik legzordabb korszakában ilyen el' méhen és jellemben egyaránt kiváló férfit adott nekünk, de eszünkbe idézi az utat is, mellet az ország és a nemzet az ő vezetése alatt két évtized alatt megtett- Azokra az időkre gondolunk, araikor a háború és a két őrült forradalom ideje után Magyarország darabokra tépve feküdt jövendője küszöbén Az ezeréves egység, amelyért az egymást követő nemzedékek végtelen sora szenvedett, küzdött és halt meg, darabokra törve. Az or- szág kifosztva., megalázva, gazdagságának legtöbb forrásától megfosztva, otthon a pusztulás romjainak eltakarításéval, külföldön a barbarizmusról hirdetett rága inak visszaverésén fáradozva. Idegenektől, ellenségektől, vagy részvétnélküli közömbös népektől körülvéve, szinte remény, vigasz és cél né kül állt a nemzet, tele marcangoló kétségbeeséssel, kínzó bizonytalansággal, vájjon nem jött-e el „a nagyszerű halál", nem hullunk-e ki, „kedvét nem töltvén az Időnek“, pelyvaként a „kegyetlen óriás rostán?" Gyakran idézték ebben az időben Muhit, Mohácsot. De idézték azt is, hogy itt gyakran minden elpusztul, csak a magyarság életösztone nem. Ez az életösztön segített most is a ta’praállásban. Őseink — a költő szavával élve •— fel tudtak mutatni a vétkeiknél „kevéssel több erényt“ s ez a kevés „megmenté a hazát“. Ezekben az erényekben hitt Horthy Miklós is, mikor átvette a sorssujtotta ország kormányzását, s az erények most is kevéssel többnek bizonyultak a vétkeknél. A szenvedésekből uj történelem fakadt, a magyar he- roizmus talpraállította az országot. S Kormányzónknak megadatott, hogy megérje az erőszakolt békemü összeomlását és az elszakított részek visszatérését a hazáhbz. Mi segített a talpiaállásban9 Bizonyára a magunk erényein kívül szomszédaink gyengesége is, Mint szerencse fiai, ajándékba, jutalomként kapták nagy protektoraiktól határaikat, nem maga a föld s a történelem alakította ki azokat. Maguk is érezték az ideiglenességet, idegességük elárulta belső bizonytalanságukat. Úgy voltak vele, mint aki készen kap egy berendezett házat, nem tudja megbecsülni, amit benne talál, s nem tudja a maga számára olyan otthonná varázsolni, mint az, aki maga épit otthont magának. Mi nem csupán opponáltunk a világ ellen, mely semmibe vette jogainkat, de mindig élt bennünk egy olyan hivatásérket és küldetéstudat, mely ezen a tájon csak a mienk volt. Hittünk hivatásunk eredetiségében és páratlanságában, melyet kívülünk a Kárpátok medencéiében betölteni senki sem tud. Történelmünk legnehezebb ideiben is élt bennünk ez a tudat, mindig úgy éreztük, missziónk van ezen a földön. Már az Árpádok idején tudatos bennünk az európai keresztény érdekek szolgálata. „Több mint hétszáz éve, hogy a, magyarok pihenés nélkül őrködnek a keresztény kqzösség nyugalmán és békéjén“ — mondja Náprágyi Demeter püspök Krakkóban, a lengyel országgyűlés előtt. Ez a misz- 6ziós gondolat, a hűséges őrködés tudata különösen a török időkben él. Európa iránti felelősségünk és kötelességünk súlya nyom s történeti küldetésünk nyugtalanít. Ha elbukunk, mindig ugv érezzük, velünk ezen a tájon egy magasabb eszme bukott eh Mindig hittünk abban, hogy csak a magyarság egyesítő, rendező, szervező szelleme tud ezen a földöu állandó viszonyokat teremteni. Az igazi magyar hivatás talán éppen ez: a Kár" pátuiedeace külöaböző fajú é* célú népeit uj egységre megszervezni. Társakká tenni őket békében és háborúban, amint ez a birodalmakat szervező pusztai nomád népek hagyománya. A népek szervezésének, szélesebb egységek megteremtésének gondolata mindig élt a nomád népiekben, küldetést láttak abban, hogy a körülöttünk élő népeket, ha kellett, karddal, ha lehetett, békés megegyezéssel közös muukáta fogják össze. A magyarság tudta, hogy a középső Duna-medence egységes táj, melyben tartós államszervezetet létesíteni senki nem tudott, ha nem töltötte ki a Kárpátok egész medencéjét. Tudta, hogy a közös mull, műveltség, sőt vérségi keveredés ezernyi szála kapcsolja össze az itt éxő népeket. Már a középkori Hungária többnyelvű és többerkölcsü ország volt, a magyar államvezetés józan realizmusa mégis megóvta az állam egységét, s azt csak külső ellenség tudta időnként széttörni. De a Szent Korona kohéziója akkor is fenntartotta a virtuális Magyarország egységét. Ha a megtartó magyar erényeket keressük, bizonyára ez a hit és hivatástudat az első, melynek talpraáUá- sunkat köszönhetjük. Az erőnkön túl való törekvés, a magyar heroizmus az, amiből itt minden korban reményt lehetett meríteni. Balsorsunkat mindig az erő nyugodtságával türtük. Ragaszkodtunk ahhoz, ami a mienk, a másét soha nem kívántuk. Megmaradtunk a legnehezebb időkben is nemzeinek, amely senkinél sem érzi hátrább magát. , Mig élek, harcbiok az otto- rnán hóddal, vígan burittatom hazám hamujával“ — énekli Zrínyi. A magyar helyzet sokszor látszik tragikusnak, csak a fohászkodás segit: „Legyen Isten hozzád áldott Magyarország“ — s csak Isten akarata tart meg hűségben helyünkön: „hogyha az Isten engedte volna, innét én rég elfutottam volna“ — vallja az LV. zsoltár fordítója. A Trianon utáni két évtized szigorúvá tesz önmagunkkal szemben. Széttépi a káros és megtévesztő illúziókat, nemzeti önismeretünk utján nagy lépésekkel visz előre. Hibáink, vétkeink ismeretéhez a múltban legnagyobb- jfcink — Zrínyi, Széchenyi és mások — segítettek. A húszas években legjobb szellemeink ismét a nemzeti bűnöket kutatják a keresik a múltban a sorsunkhoz illő példaképeket. EGYETEM MOZGÓ Ma, helnap és hülnapuUn az idei évad Iegragyogóbb francia filmremeke : HM az igazságai keresi Fősz. RSIMU és JACQUELINE DELIIG. Csak három napig látható még. Fotnos figyelmeztetés: A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik nifg! UKÍHjI MOZGÓ Ma Baljára! BUDül CUKRÁSZDA Elfiadrsok kezdete minikét mozgóban hátk&man 5, 7 és 9, vasárnap és ünnep apokon 3, 5, 7, 9-kor Feltárul, mi minden idegen befolyás terméke a magyar gondolkodásban, szellemben, kultúrában, de kitűnik az is, ami valóban magyar érték. Egyre sűrűbben történik hivatkozás afra, hogy a magyar reformakarat egyszer már a mélyből emelte ki az országot s ma is kiemelheti. Uj magyar értékelés alakul ki. Nemzeti műveltségünk történeti öröksége és népi őatalaja kezdenek iránymutatók lenni. Felébred az értelmiség felelőssége, egyre nagyobb érdeklődés fordul a falu problémái felé. A sajátos magyar szellem, magyar látás, magyar tudat kezdi az életet irányítani. Uj magyarság születik 8 ez idővel megtenni majd az uj magyar életformákat is. Parasztság, munkásság lassan megkapják szerepüket a nemzetben, az átalakuló világban átalakul lassan maga a magyarság is, alkalmassá válik feladatai hordozására. Ha számunk nem is nagy, műveltséggel, becsülettel, neme» magatartással igyekszünk pótolni azt. Életrevalóságunkat, nemzeti erényeinket semmi jobban nem bizonyítja, mint az aj életideál s az uj műveltség, melyet legnehezebb éveinkben alakítottunk ki. Harcokban megedzett nép vagyunk, balsorsunk csak rövid időre tudott leverni, azután erőt merítettünk belőle. De politikus nép ia vagyunk » abban, hogy az ország lassan visszaszerzi azt, amit egoho kezek eltagadtak tőle. nem csupán hitünknek, hanem államépitő és szervező erőnknek, politikai ösztönünknek is szerepe vau. Ha sok elkedvetlenítő jelenséget is találunk az elmúlt két évtized politikai történetében, mégsem felejthetjük el, hogy a keresztény és nemzeti gondolat már akkor óriási tömegeknek volt na’unk hite és vágya, amikor Európa még egészen tná9 eszmékért lelkesedett. Országvezetésünk bölcs volt, céltudatos és eredményes. A magyar politika A közeli maisokban n^olc szakbizottság kezdi meg Kolozsváron a kereseti üdék kivetését KOLOZSVÁR, junius 18. (Saját tud.) Jelentettük, hogy Kolozsvár adófizető társadalmi körében mozgalom indult meg abból a célból, hogy az állam az 1941 január 1.—április 1. közti időre a meg szállás alatti román adórendszer értelmében kivetett állami adókat ne igényelje, miután erre az időpontra a magyar adórendszernek megfelelően is kirótták az adókat. Ebben az esetben ugyanis ugyanarra az időre kettŐ3 adóztatás történt volna. A megindult mozgalom, amelyet az Erdélyi Párt is támogatott, sikerrel járt és nemrég kormányrendelet közölte, hogy az állam a kettős adóztatásnak látszó kivetéstől, illetve a román adórendszer 1 szerinti adók igénylésétől eltekint Ezzel kapcsolatosan felkerestük Boga Ödön főszámvevőt, a javadalmi hivatal vezetőjét, akitől aiz ügyre vonatkozóan Banff? Dániel fiára ffUdmüvalásügyi minister: Háromnegyedmlllió holdat sikerült már vízteleníteni az egymilliéholdüs ánrizteriltetiiől BUDAPEST, junius 18. (MOT.) Az Országos Mezőgazdasági Kamara keddi köz gyűlésén igazgatóvá Halács Ágostont választották. I Khuen-Hcderváry Károly gróf elnöki beszámolójában azt hangoztatta, hogy az árvizsujtotta területek termőképességét mielőbb helyre kell állítani. Az elnöki beszámoló után Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter szólalt fel. Az idén — mondotta — egymillió katasztrális hold került viz alá, amelyből eddig háromnegyedmilliót sikerült vízteleníteni. A termelés folytonosságának biztosításába a kormány minden lehetőt megtesz. A mezőgazilasági hitelellátásra nem áll megfelelő tőke rendelkezésre. Az értékesítés ma nem okoz nehéz- séget, éppen ezért szükséges, hogy a termelőképességet teljesen kihasználjuk. A kormány folytatja a vetőmag- és a te- nyészállatakciót és a gazdaságokat rászoktatja a takarmány észszerű felhasználására. A mezőgazdasági lakosság földhöz juttatása tekintetében a kormány még fokozottabb gondossággal kiávn eljárni a jövőben. Hangoztatta végül a miniszter, hogy a gazdaérdekeh<égeknek teljes megértéssel kell viseltetniük a fennálló és szükséges rendeletekkel szemben, azokat telje* mértékben végre kell haitaniok. tájékoztatást kértünk. Dr. Boga kijelentette, bogy az 1941 január 1.—április 1. közti időre a román adórendszer szerinti adókat az állam az újabb rendelkezés értelmében valóban nem igényli. Amennyiben pedig erre az időre már az érdekeltek részéről befizetés történt volna, azt az illető magyar adórendszer szerinti adójára betudják. A kettős adóztatás látszatával bíró megadóztatás leírása mindenkinél hivatalból megtörténik, tehát azt külön kérnie sen kinek sem kell. legfőbb célja Trianon felszámolása vo t. nemzeti erényeinkhez s múltúnkhoz méltó határok megszerzése. Az ország évről-évre gyarapodik, 8 a feladat ma az, hogy okulva múltúnk minden hibáján, igyekezzünk olyan életet teremteni határaink közt, hogy a gazdag, áldoU, virágzó Magyaroiszág szomszédaink felé is vonzást gyakoroljon. Kormányzónk a nemzeti erényekre akarta építeni Magyarország jövőjét, amikor átvette a kormányzást. S ha ma visszagondolunk a nehéz huszonegy évre, amely azóta eltelt, talán Iefeiejíünk minden szorongattatást, balsorsot, komor időket, mert ime, amig any- nyian hultottak el körülöttünk, mi megvagyunk. Erényeink többeknek bizonyultak vétkeinknél. (V. S.) Enyhe, biztos h q 3 h ojl ój 2 szám 42 fill. \2 uan fitt, 20 fiain ÍOfiS .óOucaZSQt I Az inézkedés mindazokra az állami adókra vonatkozik, amelyeket a fenti időpontra a román adórendszernek megfelelően róttak ki, természetes azonban, hogy az ugyanerre az időre kivetett magyar jogrendszerü állatni adókat mindenkinek meg kell fizetnie. Elmondotta azután, hogy a házadók kivetése a városban befejeződött és most minden háztulajdonos fizetési meghagyást kap, hogy mennyi az állami adója, amihez most még a járulékok jönnek. Eddig a házadó kivetését kifüggesztett hirdetményben közölték az érdekeltekkel, most azonban mindenki Írásbeli értesítést kap megfelelő tájékoztatóval kiegészítve, I Az adóhivatal egyébként a közeli napokban nyolc bizottsággal megkezdi a beadott vallomások alapján a kereseti adók kivetését. A pénzügyigazgatóságnál a szükséges előkészületek már megkezdődtek. A nyolc kivetőbizottság mindegyike két-két állami pénzügyi közegből, egy városi pénz' ügyi közegből és két, a polgárság köréből kijelölt szakemberből áll, akiknek surá ban a kereskedelem, ipar, stb. képviselői kapnak helyet az ipartestület, iparkamara, Baross Szövetség, stb. kijelölése alapján. Ez a munka, ha befejezést nyert, kerül sor a többi adónemek kivetésére. Remdeziéh a Derm&fa-müvek isszimsetői iizeiéséi KOLOZSVÁR, junius 18. (Az Ellenzék munkatársától.) A Dermata müvek igazgatósága és az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülefébe tömörült tisztviselői kara között hetekkel ezelőtt tárgyalások indultak a fizetési bérszerződés egyes pontjaira vonatkozólag. Ennek eredményeként a héten a következő megállapodásra jutottak: Minden egyes egyesületi tag, aki a gvár alkalmazottja -— elmaradt fizetési különbözet címén — egyhavi fizetésének 80 százalékát kapja térítésképpen. A jövőre vonatkozólag pedig junius hó 1 tol a miniszteri rendelettel biztosított 8 százalékos . külön bérpótlékon felül további 7 százalék bérpótlékot kap, vagyis a nyolcszázalékos bérpótlékot a vállalat igazgatósága 15 százalékra egészíti ki. A gyár igazgatósága ezenkivül — az egyesület vezetőinek kérésére -— jóindu- latulag már előzőleg rendezte a katonai szolgálatra behívott, vagy behívandó alkalmazottak fizetését és pedig: egy évig terjedő szolgálattal rendelkező nőtlen alkalmazott havi Esetésének 10—10 százalékát, maximálisan 5t> pengőt, 1—5 évig havi fizetésének 20 százalékát, maximum 100 pengőt, öt évnél idősebb havi fizetésének 30 százalékát, maximum 150 pengőt kap. Nős, vagy családfenntartó — az idevonatkozó törvény alapján — 1—5 évig feleség után havi fizetésének 60 százalékát, minden gyermek után 10—10 százalékot, maximálisan (100 százalékot) 600 pengőt, 5 évnél túl teljes fizetést kap, maximálisan 3 hónapra. A fizetéses szabadság és a felmondási idő tekintetében a gyár igazgatósága teljes egészében elismerte az alkalmazottak szerzett jogait. A tisztviselői kar igére tét kapott a havidíjasok kinevezésének ügyében is. FŐSZOLGABJRÓI KINEVEZÉS. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny mai száma közli, hogy a belügyminiszter Dózsa Andor szolgabiró, tekei lakost, a mezőbándi járás főszolgabírójává nevezte ki.
