Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-04 / 102. szám

mm \ .'c'iii. iii vnciali-.tu fon .illahun INcmolor '.a.u erő-/ bee? \ iig viit hi'lefrk tét te abba, bog' In ’ I« «'Cge* Ü •K'lt.lln le (>ii. lis/.tf' l'CS, . ollll illllkklli I l/C M !), Ml* pedig »leillo!. ruta csalok p.ipiijaivul. I--ek l’ijr>**lt*n»l»**\ •*- leiével a Ncmrl bin dalomnak ti a már rg\.»Italait politikai c rdrkckrül akar \ alaki In ■.»•lm c>ak t':v érdeke vo ’ mégpedig a. hog\ kereskedő tai <ait ejosegesnek es irö'Utk lássa. 1 neme! birodalom tűnél fogva mindem megtett hogy befolyásúiul és segítségével, tanúé síivel és csel ebedet ével ezeket nz lil­iomukat támogassa, fennállásuk es belső rendjük megerősítésében. (ohmét nélkül arra. hogy milyen az egyeni államformájuk. E/ekuek a szempontoknak a betartása ezek- licn ti/ államokban nem csupán növekvő vi­rágzásra vezetett, hanem arra is, hogy fok- ról-fokra nőtt a kölcsönös lii/.aloiu Annál uagvobb inértékhen törekedett azonban ( liur- chill, a világgyujtogató a/ élet hi kes lej ő- »lését megszakítani. \ magukban véve telje sen értéktelen brit scgiuégigéretek es brit garanciák areátlan rajuk erőltetésével igye­kezett Európának ebbe a megbékélt részébe belevinni a uyugtalansá«, bizonyta'auság. bi­zalmatlanság, végül pedig a viszály ténye­zőit. Ezekkel az úgynevezett garanciákkal an­nakidején először a román államot hálózták be. majd később a görög államot. Hogy a ga­ranciák mögött éppenséggel semmi erő, ha­talom nem állt a segítségnyújtásra, az idő­közben bebizonyosodott. Görögország tra édiája A Führer ismertetve a bekövetkezett ese­ményeket, kijelentette, hogy }iémetors:ág abban a halvány reményben, hogy talán valamiképpen mégis hozzájáru;- hat a kérdés tisztázásához, annakidején nen< szakította meg kapcsolatait Görögor­szággal. Sajnos, azt a figyelmeztetésemet — mondot­ta — hogy eltökélt szándékunk, ha Anglia Európa bármely részében megvetné lábát, visszaüzni a tengerbe, nem vette elég komo­lyan. Amint nem lehetett többe kétség Ang­liának ama szándéka iránt, hogy meg akarja vetni a lábát a Balkánon, azonnal megtettem a szükséges intékedéseket, hogy német rész­ről is lépésről-lépésre készenlétbe helyezzem ezen számunkra életbevágóan fontos terüle­ten azokat az erőket, amelyek szükségesek voltak, hogy haladéktalanul szembeszálljanak Churchill esetleges minden bajkeverésével. — Hangsúlyozottan meg kell itt állapíta­nom — mondotta — hogy ez nem Görögor­szág ellen irányult. A Dure maga soha sem kért engem arra. hogy e tekintetben akárcsak egyetlen német hadosztályt bocsássák rendel­kezésére. Meggyőződése volt, hogy a kedvező évszak beköszöntéseve! a Görögország elleni küzdelem egy vagy más módon gyors ered­ményre fog vezetni. Magamnak is ez volt b véleményem. A német erők felvonulásával tehát nem Olaszországnak Görögország ellen nyújtan­dó segítségről volt szó, hanem megelőző rendszabályról az ellen az angol kísérlet ellen, hogy az olasz—görög háború harci zaja mögött megbújva titokban befészke- lödjék a Balkánon és hogy ily módon még további erőket is besodorhassanak a hábo­rú örvényébe, Jugoszlávia áldozatául cselt a brit rnes erk^désnek Az angol reménység többek között két ál­lamra támaszkodott: Görögországra és Jugo­szláviára. Én a hatalomrajutás évei óta ép­pen ezzel a két állammal igyekeztem szoros gazdasági célszerűségeken alapuló együttmű­ködést teremteni. Amig Törökország kor­mányzata a realitásokkal számoló magatartása következtében megőrizte saját elhatározásá­nak függetlenségét, Jugoszlávia áldozatául esett a brit mesterkedésnek. Amikor a brit mesterkedés következtében e veszély közele­dett a Balkán felé, hogy előbb vagy utóbb szintén belesodorja a háborúba, még jobban igyekeztem mindent elkövetni, hogy Jugo­szláviát megóvjam ettől a be'esodrástól. A Führer a továbbiakban ismertette azo­kat a körű menyeket, amelyek végül is Ju­goszláviának a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozására vezettek, majd igy foly­tatta1. „rten a tanúm, hogy fcékst akí?rt?_m“ Két napra rá mindnyájunkat megdöbben­tett egy maroknyi felbérelt pucesszcrvező csapat államcsiny-hire. Erre nyomban kiad­tam a parancsot a támadásra. Leheteitóenség, hogy ilyraódon járjanak el a német biroda­lommal Szemben. Nem 'lehet évekig kunye- rá’ni valakinek a barátságát, néni lehelt olyan szerződési megkötni, cimedy csak a má­siknak válik a javára, hogy aizurán c*zt érjük meg, hogy nemcsak megszegik ezr a szerző­dési! egyik éjszakáról a másikra, hanem vá­laszul még inzultálják is a német birodalom képviselőjét, a katonai attaisét megfenyege- íik, más németeket bántalmaznak, irodákat, iskolákat, birodalmi németek lla.kásait szét rombolják, általában pedis a népi némete­ket megint üldözzék és öljék, mintha jognél- küí'i vadak volnának. Isten a tanúm, hogy békét akartam! I Maiit, Mm GjiszhaKgban látunk eJ Bulgáriával és Magyarországgal Ilyen rossjsjnduk'itul Wi mini nem cseh keilhellem iná í. mint hogy a hinni.mim ér­dekeit \ étlr^cmiit- \ egyéni azokkul uz e .''.kö­zökkel, aim vek litv a Istennek — rendel kézé -re ái amik. Iv/.l- az elhatározásomat un­na1 nMigiJultuihhun lio/luuittani meg, inert tudtam, hogy ötK/liuiigban járok el u né­met birodalomhoz megienililhetetleniil és álluiidó.'in Ilii Bulgária érzületével é-s mu guUirhiHin nk úgyszintén Magyarországnak most már hasonlóképpen jogos felháboro­dásával. A világháborúból való mind a két régi szövetségesünknek provokációnak kel. lett ereznie ezt a/ aktust, amely olyat ál­lamból indult ki, amely Cgys/t'r már egész Európát hingh'iboijloUu és ennek kövei- kc/.teben Németország, lYlugyurország és Bulgária mondhatutlunul nagy szenvedései, ben volt hiinü'i. IMugyaroi'szúg megértő he- giiscgt- nélkül csuk niig\on nehezen sike­rülhetett volna, hogy u kitűzött rövid idő idutl keresztiilvig) ük uz elrendelt intézke­déseket. A I'iihrcr n továbbiakban részletesen ismer- tette a lefolyt hodinii vele' kel. Jugoszlávia cs Görögország to.ji-s leveri lésének ebben a hadjáratáhii) — mint mondotta — a német véderő valósággal fplülniulta önmagát. Íz a diád Imener alig három hét alatt két or- tv ágban eilfojtnrta a háborút.. B magyar hadsereg ujbóS beigazolta fegyveríorgató hírnevét Tudatúban vagyunk annak, iiogy ezekben u sikerekben nagy részük van szövetségeseinknek. A magyar hadsereg is újból beigazolta fegyverforgutói hírnevét. Megszállta Bácskát és gépesített kötelékek a Száván túl meneteltek. A történelmi igntiaságosság köteilez annak megállapítására, hogy a wliink szemben á ló ellenfelek közül különösen a görög katona a legnagyobb bal úlmegvetéssteí harcolt. De kénytelen vagyok most már arról az el'lten- 1 élről is beszélni, amt:y erre a harcra kész­tette és inditotta. Churchill legújabb hazugsága Minit német ember és mint német katona, méltatlannak tartom, hogy bármikor is meg- v illéssel szóljunk ogv háior elfenségrőf. Szük­ségesnek látom, hogy védelembe vegyem o’.yiata ember lóditásaival szemben, aki mint katona nyomorúságos politikus és mint po­litikus nyomorúságos katona. Churchill, aki ez,t a harcot elkezdte és megkísérelte, hogy olyat mondjon, umit előbb vagy utóbb talán mégis sikerré lehet áthazudni. Ennél az embernél ezt minden esetre érthetőnek találom. Ha más bárki, mint politikus oly sok vere­séget és mint katona oly sok szerencscticnsé- get ért volna meg, semmi esetre sem maradt volna még hat hónapig sem hivatalában, ha nem left volna meg szintén az a képessége, ami Churchiiér egyedül viszi, még pedig az, hogy jámbor -arccal tudjon hazudni és az igazságot addig csavarni, amig végül a leg- szörnyübb vereségből dicső győzelem lesz. Churchill csökönyös arcátlansággal kijelenti, hogy ez a háború nekünk 75.000 halottunk­ba került. Tehát több. mint kétszer ctmyibü', mint a nyugati hadjárat1. Adatok a legutóbbi háborús veszteségekből A jugoszláviai hadműveltetek során tisztán 6 298 szerb tiszter és 337.864 katonát fog­tunk él. Ezek csak az eddigi számlálások eredményed és nincsenek benne a német szár­mazású, úgyszintén a liorvát 6« macedón -származásit katonák, akiket többnyire azon­nal szabadon bocsátottunk. A görög foglyok száma kereken 8.000 ítészt és 210.000 katona, főként a görög macedóniai és opiruszi hadse- I regről van szó, amely a közös német—olaisz j hadműveltetek következtében kényszerült i megadásra. A görög foglyokat nyomban el Í9 bocsátottuk és eí is fogják bocsátani, tekin­tettel ezeknek a katonáknak ál'lMlánosan bá­tor magatartására. Az elfogott angolok, uj- zélandiak és ausztráliaiak számG, a liszteket é- legénységet együttvéve több, mint 9.000 A zsákmányt még megközelítőleg sem lehet áttekintteni. Eddigi számítások szerint több, mint félmillió puska, több, mint ezer ágyú, sokezer gépfegyver, légelháritó fegyver, jár­mű, lőszer erb. a hadizsákmány a némdti fegy­verek közreműködést folytán ránk eső rész. A délkeleti hadműveletekre 30 teljes és két fél cémc.r hadosztályt jelöltek ki. Ezek­nek az erőknek a felvonulását két nap alatt bonyolítottuk le. Ténylegesen résztvett a harcokban 11 gyalogos ét egy hegyi hadosz­tály, hat páncélos hadosztály, három teljes éi két fél gépesített hadosztálya a hadsereg­nek, illetve személyes testőrségemnek. Az angolok, ujzé'landiak és ausztráliaiak ellen azonban gyakorlatilag mindössze két páncé­los hadosztály, egy hegyi hadosztály és a sze­mélyes te tőrség állt harcban. A német veszteségekről a Führer a követ­kezőkben számolt be: Jugoszláviában és Görögországban 57 fegyveres SS tiszt, 1240 altiszt és legénység vesztette ételét, 131 Üszl és 3.571 altiszt és legénység megsebesült, ezenkívül 13 tiszt és 372 közlegény eltűnt. A légi fegyvernem vesztesége halottakban 10 tiszt és 42 altiszt vagy közlegény, elriinit ebben 36 tiszt és 104 altiszt vagy közlegény. Ezt a történelmileg bizonyitotS1 döntő si­kert igen csekély áldozattal!, ugyanabban az időben vivíuk ki. amikor a két szövetséges tengelyhatalom Északafrikában alig néhány hét alatt hasonlóképpen meg tudta semmi­síteni az ottani brit haderők úgynevezett sikerét. Együttérzés a magyar Örömmel üdvözöljük — mondotta beszéde további részében a Führer — hogy szövetsé­geseink most már kiedé gir hetik jogos nemze­ti és politikai törekvéseiket. Hogy a magyar nép további lépést l^bet az egykor rákényszeritett igazságtalan bé­keszerződések revíziója felé, az szives együttérzéssel tölt el bennünket. örülünk egy független horvát állam létre­jöttének is. Különösen közelről érint, hogy a Bulgária eile n annakidején elkövetett igaz­ságtalanság jóvátevődötr. Hogy pedig4 a ve­lünk szövetséges Olaszország területi és poli­tikai tekintetben megkapja az egyedül őt miié tő élettérben a megfelelő befolyást, na­gyon is megérdemelte azzal a rendkívüli nagy véráídozatt'al, amelyet a tengely jövő­revíziós törekvésekkel jéért viselt. A szerencsében görög nép iránt részvétét fejezte ki ezután a Führer, majd kijelentet­te, hogy a szerb nép taüán le fogja vonni a következmények tanulságát az államcsínyt szervez.5 tisztek szerencsétlen cselekedetei­ből. Az otthoniakról szólva, elismeréssel il­lette azokat a vezetőket, akik bölcs intézke­désekkel! megkíméljék a katonák vérét. Beszédét azzal fejezte be, hogy nagy nyu­galom és bizakodás tölti el a jövő iránt. A német birodalom, u szövetségesei, fegyverba- rá't'ai olyan erőhatalmat jelentenek. amely minden létezhető koaiciónak fölötte áU. Németország mindenhol cselekvőleg közbe­ié p. ahol csak ke’î. Az 1941-es évnek úgy kell bekerülni a történelembe, minit a fel- emelkedés legnagyobb esztendejének. Hitler bsszáds a magyar revíziós politika diadalának elismerését jelenti BERLIN, május 5. Berlinben az eisti órákban már megjegyzéseket fűzlek Hitler vezér és kancellár beszédéhez és német po­litikai körökben különösen nagy fontosságot tulajdonítanak a beszéd ama részének, mely­ben a Führer a németi birodalom szövetsége­seiről, fegyvertársairól, barátairól emlékezteit meg. A vezér kifejezésre juttatta, hogy mig Anglia ismételten a leggaládabb módon cser­benhagyta barátait, addig Németország bebizonyította, hogy barátait nem hagyja cl, sőt arra törekszik, hogy hű­ségükért jutalmat nyerjenek. Hitler örömének adott kifejezést, hogy Magyarország, a bú odaloni hii szövetségese, ismét hatalmas lépést tett a revízió utján és a trianoni békeparancs egy bűnét ismét jóvá lehetett tenni. Megelégedéssel állapította meg. hogy régi szövetségese és fegyvertársa, amely most ismét együtt menetelt a biroda­lommal, megint e'őbb jutott az igazság ut­ján. Amit a birodalom tettekkel állandóan kifejezésre juttat, most a birodalom Vezére szavakba öntötte, hogy őszintén kívánja Ma­gyarországnak az igazságos revíziót. Német politikai körökben az a felfogás alakult ki, hogy Hitler beszéde a világháború óla egyenes vonalban követett magyar reví­ziós politika diadalának elismerését jelenti. Értekezletei tart az Erdélyi Párl kolozsvári tagozata KOLOZSVÁR, májú« 5. Az Erd< )i Bárt Kolozsvári l'ago/zJltiü májuk 8-án «•.»'»• 7 óra kor a tagozat gyüléstermében (Farka- utca 7. fvz. 1 <•/. intézőbizoLl. agi párt (T t «T.••/.>1 «•' tail, amelyre Nyirő Jozref elnök <•» Botor János főtitkár aláírásával rno«T küldőitek *zét u meghívókaf. A pariért kéziét, tárgy- soroznia a következő: 1. A nagygyűlés] kikuldőlitek választá-a az országos alakuló nagygyűlésre. 2. A nagygyűlés vidéki vendégeinek elszál­lásolása. 3. A szociáli, szakosztályok létesítése. Az országos alaka'u nagygyűlés e'őkészité­sé>l a párt központja é., a kolozsvári tagozat együttesen végzik és máris igen [tevékeny munkát fejtenek ki ebből a célból. A párt­központ nevében ugyancsak kimentek a meg­hívok Albrecht D zió országgyűlési képviselő és dr. PáJM György főtitkár aláírásával az összes megalakul/! párlfagozatokboz. A kolozsvári május 8-iki intézőbizottság] pártértek'tezlet 35 kiküldött rn/gvá'aszrására van hivatva, tekin'.ettel arra, hogy a tago­zatnak eddig 17.000-nél több bciratkozalt iflgja van és a párt szervezed szabályzata értelmében minden lagozal megkezdett 500 beiratkozott tag után választ egy-egy kikül­döttet. Ezeukivül a kolozsvári tagozat részé­ről hivatalból résztvesznek a május 20-iki országos alakuló nagygyűlésen a kolozsvári (agozar elnöke, al'elnükci. főtitkára, továb­bá a kerüle'i tagozatok elnökei és ale/uökei. Bnyák napja Kolozsvári KOLOZSVÁR, május 5. (Saját tud.) Bensőséges templomi és iskolai ünnepé­lyek során tartották meg tegnap az ország összes keresztény felekezetei az anyák napját és az ünnepségeken meleg szere­tettel adóztak mindenütt a család, az egyház, a haza, az ország leghívebb és legönzetlenebb munkásainak, az édes­anyáknak. — Ma már világszerte el­terjedt az a gondolat, hogy évente egy napot szenteljenek az édesanyáknak és május első vasárnapján a föld kerekségén levő legkisebb keresztény gyülekezet tag­jai is kegyeletes megemlékezéssel róják le bálájukat az édesanyák iránt. Kolozsvár összes templomaiban isten­tiszteleten méltatták a nap jelentőségét, mig az iskolákban műsoros ünnepélyeken, szavalatokkal, énekszámokkal rótta le bá­láját az ifjúság az édesanyák jóságos sze- retete iránt. A belvárosi református templomban délután 5 órai kezdettel tartották meg az anyák napi templomi ünnepélyt, melyen Dósa Albert s. lelkész imája és bibliaol­vasása után László Dezső lelkész megha­tó, szép beszédet mondott az édesanyák szent hivatásáról és rendeltetéséről. Az­után a belvárosi vasárnapi iskolás nö­vendékek énekükkel hódollak az édes­anyáknak, majd A'agy István színművész alkalmi verset szavalt. A műsor további részében Bíró Sándorné tartott előadást a legszentebb és legmagasziosnbb édes­anyáról, a Megváltó dicsőséges emléke­zetű anyjáról. Azután a Lakatos-vonós­négyes Mozart vonósnégyesét játszotta, majd Dezméri Ilonka vasárnapi iskolás növendék verset mondott. Végezetül a református leány és fiugimnázium egyesí­tett énekkara Verdi: „Szárnyat olts fel ‘ című müvét adta elő Tárcza Bertalan zenetanár vezényletével, majd befejezé­sül a gyülekezet a Himnuszt énekelte el. FELÍVÁS KOLOZSVÁR VÁROS LA­KOSSÁGÁHOZ! A m. kir. 9. honv. élel­mező raktár parancsnoksága felkéri a vá­ros közönségét arra, hogy a m. kir. hon­véd hadtestparancsnokság hadbiztossága által elrendelt és a katonai beszerző osz­tagok utján zárolt készletekből az alábbi élelmiszereket: zsír, zsír-szalonna, sózott fehér szalonna, háj; továbbá bab. borsó, lenesé-1 szállítsák be a 9. honv. élelmező raktárba Magyar-utca 46. szám alá. A lobbi zárolt élelmiszerek elszállítására vonatkozó rendelkezés idejében közölve lesz. Beszállítási idő: 1941. évi május hó 5, 6 és 8-án reggel 8 órától este 6 óráig. Mindenki hozza magával az Igénybevételi jegyét! A zárolt készletek kifizetését a 9. honv. élelmező-raktár parancsnoksága az átadáskor azonnal eszközli. Azok a tulajdonosok, akiknél a zárolt készletek beszállítása nehézségekbe ütközik, jelent­sék fenti parancsnokságnál. A m. kir. 9. honvéd élelmező-raktár parancsnoksága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom