Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-04 / 102. szám
19'4'í május 3. ELZT5NZÉR Tűz poszüíott a N3aaöold»aassioni|-«lcal olaj- €$ bcnzinicraftai Iclcpcn Végzeíís feafaszf/őfdíóí msmiette susp a ndda^meníí Ifîkossdgoi a derekasan dolgozó tűzoltóság KOLOZSVÁR, május 5. (Saját tud.) Könnyen végzetes katasztrófához vezető tüzeset volt szombaton a késő délutáni órákban az Unirea olajlerakat Nagybol- do^asszony utca 3. szám alatti telepén, ahol bádog- és vashordókban jelentékeny mennyiségű olaj és benzin állott hsrakta- rozva. Délután 5 óra tájban a szolgálatot teljesítő katonák, akiknek felügyelete alatt áll a telep, észrevették, hogy a raktárhelyiségből füst szivárog ki. Amint a raktár ajtaját kinyitották, a kitóduló füst nyomán már a lángnyelvek is kicsapódtak. Ez a tény annál inkább megdöbbenést keltett, mivel tartani lehetett a felraktározott benzin robbanásától. Telefonon jelentették az esetet a tűzoltóságnak. A tűzoltók két szerelvénnyel, vitéz Zorn- bory A. József tüzoltófőparancsnok és Tar Ernő tüzoltófeliigyelővel élükön azonnal a helyszínére siettek és derekasan, halálfélelmet nem ismerő bátorsággal láttak munkához. Egyikük, Karaki János csővezető, hogy a tűzoltói ecskendőnek helyet csináljon, öklével zúzta he a raktárhelyiség ablakát. Eközben az üvegszilánkok karján súlyos sérülést okoztak. A vizvezetékhálózatba bekapcsolt fecskendő hatalmas sugarakban ontotta a vizet, ugyannyira, hogy a raktárhelyiségben levő mintegy 50—60 hordónyi benzin robbanását sikerült megakadályozni. A könnyű bádogtartányokban lévő olaj azonban a nagy hőségtől forrásnak indulva, megolvasztotta hurkát és sisteregve, lángolva elöntötte majdnem az egész helyiséget, miközben a gyúlékony farészek tüzet fogtak. A tűzoltóságnak másfélórai megfeszített munkával sikerült csak eloltani a tüzet, ezáltal nemcsak a raktárbeli anyagokat mentve meg a robbanástól, de a környéket is megoltalmazta a tűz katasztrofális továbbterjedésétől. Az elszenvedett kár igy hozzávetőlegesen 300 pengőre tehető. A tűz okát pontosan még nem sikerült megállapítani. 3 _ reggel és este: egy kis ODOL-fogpep, Mindannyian megegyezünk aboan, hogy az ODOL fogpép dús és kiadós haDja folytán a legjobb fog és száj- ápoló szer. Az ODOL-fogpép habja eljut a szájüreg legrejtetteb zugába is. erősíti a íoghust, magakadályozza az ártalmas fogkó képződést és a íogait ragyogó fehérré teszi. Gróf Tholdalagl Mihály: „Erosebb» boldogabb és magyarabb Magyarországot akarunk!“ Nagy lelkesedés jegyében alakult meg az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozata — Dr. Mikó Imre képviselő az erdélyi szellem jelentőségét ismertette beszédében MAROSVÁSÁRHELY, május 5. (Saját tud.) Vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor tartotta meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Párt városi tagozatának alakuló közgyűlését. Az alakú1 ó gyűlés a Kultúrpalota nagytermében folyt le, amelyet zsúfolásig megtöltött a város közönsége. A gyűlést Adorján Gábor református vezetőlelkész nyitotta meg. Keresetlen szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta, hogy azért hivták össze az alakuló közgyűlést, hogy az Erdélyi Párt városi tagozatának vezetőségét megválasszák. Az alakuló gyűlés jelölőbizottságot küldött ki a városi tagozat vezetőségének összeállítására, Szíjgyártó Gábor elnökletével. Mialatt a jelölőbizottság munkáját végezte, azalatt Mikó Imre dr. országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt központjának, kiküldöttje mondotta el beszédét. Dr. Mikó Imre képviselő beszéde Beszéde elején az Erdélyi Párt központja nevében üdvözölte Marosvásárhely közönségét, majd utalt Marosvásárhely szerepére, amelyet a múltban betöltött. Marosvásárhely a múltban fontos tényező volt az erdélyi közé’etben. A város, mint székely fórum szerepelt a történelemben és az erdélyi fejedelemség korában 33 országgyűlési tartottak Marosvásárhelyen. Bethlen Gábor szabad ki rályi várossá emelte Marosvásárhelyt. Ez a város Erdély kuiturá is életében is fontos szerepet játszott. Tudományos intézetei ma is országszerte ismertek. Erdély szellemi életének ma is egyik központja a hires Telekikönyvtár. Marosvásárhely sok kiváló férfit adott a tudománynak és a közéletnek. Marosvásárhely a Bólyaiak és Borsos Ba'áz? városa. Az uj határmegvonással Marosvásárhely határváros lett és holtvágányra jutott, de szellemileg ma is összekötő hid a Székelyföld és Felsőerdély között. „Vannak bizonyos erdélyi hagyományok, amelyeket meg keii őriznünk“ Ezután ismertette az Erdélyi Párt programját. Ismertetésében ki(ért arra, hogy van-e jogosultsága a külön erdélyi politikának. E kérdés felvetése most annál is inkább időszerű, mert most van négyszázéves jubileuma annak, hogy Erdély különvált Magyarországtól, tehát az erdélyi gondolat most tartja négyszázéves fordulóját. Egyesek szerint külön erdélyi politikának nincs jogosultsága, mert Erdély a múltban is mindig arra törekedett, hogy az anyaországgal egyesüljön, úgy a fejedelemség idejében, mint azután. Ilyen beállításban ez igaz, de az erdélyi gondolat nem ocla irányult, hogy Erdély külön államot képezzen. Vannak bizonyos erdélyi hagyományok, amelyeket meg kell őriznünk, amelyek uj szint, ui magyar gondolatot jelentenek a magyar politikában, ezeket ápolnunk kell. Erdély egyideig távol élt az anyaországtól és ez bizonyos önkormányzati szellemet fejlesztett ki, Erdély a magyar életcél olyan részének is tekinthető, amely szükség esetén az tud anyaországtól függetlenül külön is meg élni. Erdélyi hagyományunk — amelyet a jövőben még fokozottabban ápolnunk és terjesztenünk kell — a felekezetek közötti béke, az osztálykülönbségnek kevésbé hangsulyozottsága és a népies szellem, ami az erdélyi irodalomban megnyilvánul. Ezekkel a gondolatokkal nemcsak erdélyi politikát akarunk csinálni és azokat Erdélyben meg akarjuk őrizni, hanem ezzel a szellemmel az anyaország közéletét is fel akarjuk frissiteni. „Újabb ezer évre akarunk berendezkedni“ Másik legfőbb célkitűzése az Erdélyi Pártnak, hogy a huszonkétéves román uralom nyomait tökéletesen likvidálja és Erdélyt el- esettségétől az anyaország gazdasági színvonalára emelje. Erdélyi politikára és Erdélyi Pártra tehát szükség van, annál Í3 inkább, mert távolabbi jövő felé nézünk és nem huszonkét évre, hanem újabb ezer évre akarunk berendezkedni. Az egybegyűltek Mikó Imre dr. képviselő beszédét élénk helyesléssel kisérték és a végén lelkesen megtapsolták. dást ki kell küszöbölni, hogy Magyarország inegerő-södhessék. 2800 magyar munkás csatlakozása A főispán nßgy tetszéssel! és lelkes tapssal fogadott beszéde után elsőnek dr. Bogdán István, a Nemzeti Munkaközponái marosvásárhelyi tagozata nevében beszédje éí bejelentette, hogy 2800 magyar munkás csatlakozik az Erdélyi Párthoz. A kisgatzd'a társadalom nevében Tor day Ferenc üdvözöllto az Erdélyi Párt marosvásár- helyi tagozatát, majd Várady Árpád a kereskedő 'társadalom üdvözletét tolmácsolta, hangoztatva, hogy minden kereskedőnek 8z Erdélyi Pártban van a helye. Herczeg Ferenc a magyar iparosság nevében kijelentette, hogy az erdélyi magyar iparosok büszkék arra, hogy az Erdélyi Párt tagjai lehetnek. Dr. Imecs Károly ferencrendi rendfőnök s mondott ezután beszédet. Hangoztatta, hogy egy népnek addig van jövője, Smig hivatásának él. A magyar nép hivatása az, hogy védője legyen a keresztény gondolatnak Európa ebben a részében, mint azt már ezer éven át tette. Ezt a feladatott a magyarság csak akkor képes effllátni, ha egységben él. Kölcsönösen tiszteljük egymás hitét, szeretettel, megértéssel bánjunk egymással, mert a nemzet minden egyes togja felelős egymásért. László Gyula a munkásság üdvözletét töí- ruácsolta és a főispánt arra kérte, hogy a románok álltai elvett magyar munkásotthont adják vissza a munkásságnak. Tholdaüiagi Mihály főispán megígérte, hogy lépéseket tesz. hogy az elvett magyar munkásotthon ismét a magyarság érdekeit szolgálja. Az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozá- tán'ak alakuló közgyűlése a főispán szavaival ért véget. A közgyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt e. A marosvásárhelyi tagozat tisztikara A jelölőbizottság javaslata alapján az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozatának vezetőségét választották meg egyhangú lelkesedéssel. A tisztikar a következő: Elnök gróf Tholdalagl Mihály, aleluökök: Nagy Endre, Duha Tibor, Biró István, Bogdán István, Bustya Béla és Várady Árpád. Főtitkár: dr. Szilágyi Olivér, pénztáros: Or- bay Sándor; ügyészek: dr. Iván Mihály, dr. Balázs Béla és dr. Mikó István. Ellenőrök: Elek János. Elekes Lajos, Zabhegyi Béla és Tőkés Károly. Az elnöki tanács tagjai: Adorján Gábor, Anghy Balázs, Halmágyi János, Imecs Károly, Szíjgyártó Gábor, Tor day Ferenc és vitéz Zita Gyula. Ezenkívül száztíz tagú intézőbizottságot választottak. Gróf Tholdalagi Mihály székfoglaló beszéde A választások megtörténte után Adorján Gábor átadta az elnökséget TholtMagi Mihály főispánnak. Tholdalagi Mihály főispán megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmai és hangsúlyozta, hogy már a múltból kapcsolata van minden társadalmi réteggel. Már ezelőtt is nagy feladatokat ke'Mt'tí megoldani, de a bécsi döntés óta a tennivalók tzáma megnövekedett. Programját a következőkben foglalta össze: Erősebb, boldogabb és magyarabb Magyarország. E nagy cél eléréséhez Szükséges, hogy tíz ország vezetőrétegét és minden egyes tagját népies és szociális szellem hassa át. A magyar tömegeket szociális téren fel1 kell emelni, a társadalom egyes rétegei között a válaszfalakat ki kell küszöbölni, mert csak igy lehet egységes, erős Magyarországot felépíteni. Az életben ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami a lelkeket közelebb hozza egymáshoz. „Minden pártoskodást ki kell küszöbölni" A főispán a továbbiakban kitért arra, hogy a mai háborús idők mindenkiről áldozatot kivánnak. Főként az éliellmezés terén kellert korlátozásokat életbeléptéink A korlátozásokat minden magyarnak vállalnia kell. A magynir közigazgatás a legszigorúbban jár éli mindazokkal szemben, akik a mai időket egyéni meggazdagodásokra, spekulációkra igyekeznek kihasználni. Tholdalagi Mihály főispán felhívta az egybegyűlteket., hogy a nemes erdélyi hagyományokat, az erdélyi széliemet őrizzék meg. Az erdélyi szellemnek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy a szélsőségektől tartózkodó. Ezt a szellemet a szívnek keIII irányitaniuí, azonban az észnek kellí korlátokat Szabnia. A magyarságnak a miaii időkben szoros ösz- ez.frt'artásban keli élnie és minden uártoskoA KAPOSVÁRI REFORMÁTUSOK AJÁNDÉKOKAT KÜLDENEK HÁROM ERDÉLYI KÖZSÉGNEK. A testvéri szeretetnek cs együttérzésnek gyönyörű bizonyságáról tettek tanúságot néhány nappal ezelőtt a kaposvári ref egyházközség hívei. Már az Erdély visz- szatérését követő, örömteljcs napokban kiválasztottak három kicsiny, nehéz helyzetben levő erdélyi ref. egyházközséget és megtudó költők tőlük, hogy különösképpen mire volna nagvobb szükségük. A választás a szilágymegyei Szilágybvrzás, a szolnokdobokamegyei Domokos és a háromszékmegyei Szörcse községre esett. Saját kívánságukra, a szilágykor- zási ref. gyülekezetnek hatalmas címeres magyar zászlót és egy gyönyörű urasztali teri töt adott a kaposvári ref. egyház, mig Domokos község szép, címeres masyar zászlót és templomi harmonimumot kapott. A szörcsei egyház részére a földrengés által teljesen használhatatlanná tett templomuk renoválási céljaira 220 pengő persely pénzt küldteli: u kaposváriak. Az ajándékokat május 8-án Far kas Béla kaposvári ref. lelkész vezetéséve népes küldöttség hozza el cs templomi ünnepély kapcsán adják át erdélyi testvéreiknek A Domokos községnek szánt zászlót, harnm- niumot és a- újonnan épített kéttanerös do- mokosi felekezeti iskolát Vásárhelyi János ref. püspök junius 8án fogja felszentelni
