Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-24 / 118. szám
‘ — .1 viu I Ext Or OL.V'Ó F.ö.-.'Wr.í.tiA bodapko r •sz^háztér P. ~ ^rlhanat rn. ÉRI 16 FILLÉR Szerfcfiszllség és fiLiadóttívataS: Sclazsvir, Jókaá-atca ífi„ L estid Tsfeíafl: 11—oa. Kyeada: tSVcíem-Htea 3. szóm. TeStsfao sz.: 23—23 LXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM. flLflPÍTOnfi: BIRTHI MIKLÓS Kladófulajrionos : Kolozsvár. Előllzeíési negyedévre 8, félévre 16. P Ä L L a 5 R. T. árak: Kavarna 2.78. egész évre 32 pengi. SZOMBAT KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 24. hatnunk, hogy ebből az alapból1 ne csak kezdő, uj egzisztenciákat, hanem az arra reászoruló, az elnyomatás idősza kában érdemesnek bizonyult kiskeres kedő és kisiparosréteg talp ráállítására is gondoljunk. Erdélyben a közelmúltban nem volt megadva a lehetőség, hogy a magyar kisiparos és a kiskeres kedő a mindennapi kenyerét, — az adott feltételek mellett — megkeres heisse. Ez a réteg szenvedett talán a legjobban az idegen imperium alatt. Nekünk nemcsak uj egzisztenciákat kell létesítenünk, hanem mindenekelőtt a meglevő, annyi nehézséget átélt kiskereskedők é& kisiparosok megsegítése és alátámasztása a feladat. Általában mindenütt, ahol mód és le hetőség nyílik az erdélyi magyar ember védelmére, gazdasági, szociális és kul turáliis segélyezésre van szükség. A népegészségügy, szociális embervéde- delem terén rengeteg a tennivaló. Az anyaország zöldkeresztes intézményének áldozatos munkáját fokozottabban ki kell terjeszteni Eirdély magyar né pere. Az erdélyi magyar, Istenadta te kétségét, veleszületett és öröklött nagyszerű képességeit tervszerű ma gyár kultúrpolitikával kell fejleszteni. A sok megpróbáltatáson keresztülment középosztályunk a százezrekliegt eh etsé gescbb fiaiból kiválasztással nagyszerű e. ökre tehetünk szert. Megújhodáshoz, megerősödéshez, egy uj feladat megoldásához szükséges uj erők b'ríokába juthatunk. Ezáltal tovább fogjuk fej lesz temi azt a társadalmi egységet, amelyet a kisebbségi élet kényszerű hatá sa alatt az utolsó húsz évben megteremtettünk és az egyetemes magyarság számára példaadóan át fogjuk rajzolni legszebb eszményképünket, az egysé ges, válaszfalakat nem ismerő magyar MsgtÖPtént a döntés: Oikilométeres sávon tehet átlépni a magyar-román határt KOLOZSVÁR, május 24. A Kolozsváron tartózkodó magyar—román vegyes bizottság megállapodott a kolozs- megyes kettősbirtokosok határszéli forgalmáról. A megállapodást Kolozismegye törvényhatósága részéről Gaái Elemér alispán, Szász Ferenc dr. főjegyző, a város törvényhatósága nevében Deák Viktor dr. rendőrtanácsos, román részről Gavris Joan őrnagy, Gheorgescu Vasile várni Önök és Campeanu Joan határrendőrkapitány irlák alá. A megállapodás értelmében a határmenti birtokosok családtagjaikkal és munkásaikkal a mezőgazdasági mun kaik elvégzése céljából a határt kölcsönösen átléphetik, de csak ötkilométeres határsávban. A határátlépési igazolványokat az illetékes község1' hatósági elöljáróság adja ki és a névjegyzéket a magyar és a román hatóságok kői csönösen kicserélik. A határt kizárólag mezőgazdasági érdekből lehet átlépni. A határátlépő helyek a kővetkezők: Magyaroké reke, Székelyé. Kalotaszentkirály-Zenteike, Nagykaiota-Erdő falva, Gy erő monostor, Alagyarlóna, Mag,var - fenes, Kolozsvár, Felok,* Szamosfalva, Pata, Kolozsv-Cseralja, Kiskályán, Magyarkályáu és Szentgotthárd Gyeke. er sem hajihadnk, sem gyarmati területeink kiszolgáltatását nem kívánta“- raandotta Hitlerrel történt tanácskozásairól rádióbeszédében Oarlan tengernagy VICHY, május 24. (DNB.) Darlau tengernagy, helyettes miniszterelnök pénteken délben rádióbeszédben ismertette a Fiihrer- rel történt megbeszéléseit. — A kancellár — mondotta Darlan — nem szólított fel, hogy kiszolgáltassuk neki hajóhadunkat. Mindenki tudja és az angolok jobban tudják, mint bárki más, hogy a hajóhadat senkinek sem szolgáltatnék ki. A Kancellár nem követelt tőlem semmiféle gyarmati területet. Azt sem követelte, hogy Angliának hadat üzenjünk. Németország, amely egyedül vonult be a háborúba, abban a helyzetben érzi magát. hogy egyedül fejezi be azt bármilyen koalícióval szemben — A megbeszélés egyetlen pillanatában sem volt szó a francia felségjog feladásáról. Franciaország teljesen szabadon választhatja uz utat, amelyen elindul. Franciaországtól magától függ jelene és jövője. Olyan békét fog kapni, amilyet maga szerez magának. Az európai szervezet keretében azt a helyet foglalja el, amelyet maga készít elő magának. Emlékezzetek erre. hisz. bizonyos emberek ugylátszik elfelejtik, hogy Franciaország történelmének legsúlyosabb vereséget szenvedte. Európai területének lió emberünk van fogságban. E vereségünket háromötöde megszállás alatt áll és 1.5 mii- a múltban elkövetett hibáink okozták —- Franciaország jövője a szó szoros értelmében a folytatandó tárgyalások kimenetelétől függ. Arról vau szó, hogy válasszunk élet és halál között. A tábornagy és a kormány az életet választotta. (MTI.) társadalmak amelyben egyedül a valóban! érték, az egyéni, szellemi és erkölcsi jellembeli tulajdonságok a döntő tényezők. Kötelez bennünket az igazi erdélyi szellem. Ez lehet a továbbfejlődés egyedüli útja. i Mindezeket a feladatokat nemcsak a végrehajtó hatalomnak kelt magáévá tennie és megalkuvás nélkül képviselnie, hanem minden erdélyi embernek, egész magyar társadalmunknak fenntartás néJkül vállaln'a kell. Magunkévá kell tennünk nemcsak a célkitűzést, hanem fáradságot nem ismerve kel! részt vennünk és rés ztk érnünk az or- szágépilés és átállítás nehéz munkájában. Nagy miniszterelnökünk, Telek* Pál sokszor kifejtette és Ismételten hangoztatta a társadalom szerepét az országépitésben. Az ő emléke k "telez bennünket erdélyieket, akik olyan közel állónak érezzük Öt magunkhoz, hogy elsősorban vegyük ki részünket egységes magyar társadalomként abból a munkából, amelyet az államhatalom csak a társadalom segítségével és alátámasztásával hajthat végre. Erdély milden fiának bele kell kopcsolódnia az erszágépités munkájába. Ki kell vennie részét ereje, legjobb tudása képességei szerint az uj magyar életből és szőkébb hazájának, Erdélynek jelenét és jövőjét eLeve meghatározó nagy reformmunkából. Húsz éven át legfőbb feladatunk voJt, hogy megmaradjunk magyaroknak. Mától kezdve minden igyekezetünket arra kel! összpontosítanunk, hogy felszabadulva az elnyomatás alól, olyan magyar életet teremt sünk, amely a történelmi jóvátétel végrehajtásával, az erdélyi magyarság céltudatos erősítésével, ősi földünket minden időkre biztosítsuk az egyetemes magyarság számára. A magyar honvédség nyolc hónappal ezelőtt lépte át a trianoni határt, hogy felszabadítást, magyar életet hozzon Erdély népének. A mámoros öröm ün népi órái elmúltak. Átadták helyüket a IkcmO’ly épitőmunka idöszakánakl Erdély népe húszéves elnyomatás után immár szabadon önmaga intézi sorsát és hozzákezdhet az elnyomatás óráiból hozott vágyak ós tervek megvalósításához. Mindenekelőtt önmagunk előtt -s tisztáznunk keli, mit vár Erdély magyarsága a közeljövő tői s hogy ebben az erszágépkő munkában miképpen veheti ki részét az egységes erdélyi társa dakxm, miképpen segítheti elő a nagy átalakulás munkáját. A felszabadult Erdély sorskérdéseinek gyűjtőpontjában az erdélyi ember kérdése áll. Erdély magyarságának gazdasági, szellemi és társadalmi megerősödése a történelem jóvátétele. Nemcsak húsz év elnyom a tásának romjait, hanem évszázadok mulasztásait kell most pótolnunk. Az erdélyi magyarságot meg kelti erőisiite mink, de a jövő feladataira, küzdelmeire képessé tennünk. Ezzel áll vagy bukik szükebb hazánknak, Erdélynek sorsa. Ezért tehát aiz erdélyi magyar em bérnek tervszerű és minden eszközzel való megerősité&e, gazdasági felsegité- j se a legfőbb, legsürgősebb feladatunk. ! Történelmi jóvátételekről keli gon- j doskodnunk. Az erdélyi fejedelemségek j tiszta magyar impériuma után a Habs ! biirg-uralom, az abszolutizmus és» a ki j egyezést követő liberális korszak vér- láz üó mulasztása*, a közelmúlt húsz év elnyomatása az erdélyi magyarság nagymérvű számbeli csökkentéséhez és anyagi pusztulásához vezetett. A magyar elemnek elötérhejuttatása minden vonalon a legfontosabb, legsürgősebb feladatunk. Kerüljön vissza a magyar kézből kiragadott föld ismét véreink birtokába. A székelyföldi nép- feLoátegeik céltudatos telepítésével benépesíthetjük ismét azt a területet, melyet a magyar ellenséges politika elragadott tőlünk. Legyen tehát Erdély földje azoké a magyar százezreké, akik az utolsó évszázadokban minden jog ellenére kisemmizettek és hátíérbeszo- ritottak voltak, de akik, amikor áldozatról, lemondásról volt szó, — minden időben az első sorban állottak. A magyarság ellen végrehajtott földreform igazságtalanságát: magyar ellenséges politika évszázados mulasztásait kell minden erőnkkel jóváíennimk. Ugyancsak rendkívül fontos teendőnk a magyar szórvány megerősítésének kérdése és a már végleges eihagyatottságá- ban elrománosodott magyarok vissza- magyarosítása. Mindkét kérdés a ma gyár faj véd elem parancsa, mely sem halogatást, sem ped»g céltalan vitát nem tűr el. A megoldás kézenfekvő. Tervszerű és céltudatos, helyes politikával, helyes kultúrpolitikával keli megakadályoznunk, hogy a magyarság számára oly értékes magyar elem továbbra rs veszendőbe menjen. j A magyar fajvédelem és az erdélyi magyarság megsegítésének másik fon tos területe: munkaalkalmak létesítése Erdély iparosítása által. Évszázados kihasználatlan kincsek, nagyszerű adottságok tág teret nyitnak. Vizi- erőiník, bányakincseink mind olyan adottságok, amelyeknek észszerű és céltudatos felhaszná'ásával iaz erdélyi magyarság számára uj munkaalkalmat teremthetünk. Meg kell ragadnunk azokat a lehetőségeket, amelyek egy“ részt százezrek számára kenyeret nyújtanak, másrészről egy uj keresztény és magyar tőkecsoportnak adhatjuk meg alapját és ezzel az, évszázadok óta szegénységgel sújtott erdélyi magyarság sízámára a történelmi jóvátétel gyakorlati megvalósítását tesszük lehetővé. Ki kell aknázni Erdély köveseit az erdélyi magyarok anyagi javainak megsokszorozása céljából. A zsidótörvény végrehajtása, keres kedeSmünik átállítása, szintén nagy lehetőségeket rejt magában. Gondosan, minden esetre arra ügyelve, hogy az átállítás ne csak látszatra legyen végrehajtva, hanem valóban szakemberék kiválasztásával, az erre alkalmas, dolgozni akarók, protekciómentes embe rek elhelyezésével lényegbeli változás történjék. Sokezer magyar számára nyílik itt elhelyezkedési lehetőség. Ha céltudatosan, tervszerűit járunk el, uj kereskedöréteget nevelhetünk fel, amely majd képessége* és tehetségei révén nemcsak a pozíciókat fogja elfoglalni, hanem jó kereskedő létére a kereskedelmi vállalatok tőkéjét is keresztény és magyar tőkévé fogja varázsolni. Csak ezáltal valósíthatjuk meg az átállítás valódi értelmét. t Leszegényedett kisiparos és kiskereskedő társadalmunkat messzemenő segélyben kell részesíteni. Az önálló- sitási alap felhasználásánál oda kell P• T. aaftMlHBi IIIHIW■■■■ Imwmmv «■ s •*.***,*****-********■<-*** mit vár Erdély magyarsága a közeljövőtől? Irtás Gróf Teleki Béla
