Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-23 / 117. szám

—.8 % "Ü941 málu$ 2T.^ „Az erdélyi országgyűlés itt határozta el az Uniót“ KOLOZS\ Ít\ május 2L (A z Ellenzék munkatársaiul ) l'o4Ö május 30-án ki mondott Unió i:u,inclmi lényegét féUzá zírd múltán emléktábláiul örökítette meg u kolozsvári egyelem ifjúsága az egyesü­lés emlékére IJntó utcának clneveíPtl tgvkori Belmunostor^Utai Redout épüle­tének külső flilán. .4 román uralom idején tisztikasziiunu átulakitott épületről az emléktáblát levet­ték és csak a felszabadulás után kerítil ismét napvilágra or egyetem régiségtant muzeumiínak „lomtárából 1 Alpunk hasábjain tnéruit fel először az az ötlet, hogy időszerű lenne az emlék­tábla visszahelyezése u magyar összefogás és az együttérzés kiépítésére az Erdélyt Ráír mtézÓbizoltsáii ülésen elhatározott ,,magyar nap' alkalmából, aminek meg- iitt ni’ pl eset épp a történelmi- Színezel kedvéért — tr. Unió évfordulójára tűz ték ki. A gondolat valósággá vált, amennyiben tegnap délután ismét visszahelyezték ere­deti helyére a Mátyás-szobor hires alkotó ja: Eaűrusz János szobrászművész áhal készített emléklablal■ Érdekes, hogy az elmúlt több, mini kél évtized már teljesen elhomályosította <u emléktábla elhelyezési módját, ugyantiyi- ta, hogy elsöizben a Itapubejárattól balra akarták felszerelni. Közben azonban u tnuzeum igazgatója a régi Vasárnapi Uj súg egyik■ számában ráakadt egy egykori fényképre, melyeik tanúsága szerint n tábla a bejárul ullnlt. így feistere lését is óképpen hajtottál: regre. 1 Az igazi ntüalkotásszániba menő erez -ti barna márvány emléktáblát női él fárfe alakoktól tartott magyar timer koronáz­za. Magyarmintás diszkeretóbeií e sorokul örökíti meg: AZ ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉS ITT HATÁROZTA EL AZ I UNIÓ LÉTESÍTÉSÉT MAGYARORSZÁGGAL 1818 MÁJUS 30-AN. A FÉLSZÁZADOS EMLÉKÜNNEPEN ÁLLÍTOTTA EZ EMLÉKTÁBLÁT AZ EGYETEM IFJÚSÁGA 1898 I MÁJUS 30-AN. Az elsorvasztott Székelyudvarhely rohamos fejlődésnek indult a felszabadulás óta SZÉKELYUDVARHELY, május hó. (Az Ellenzék munkatársától.) A váró* utcái, ame­lyek a román megszállás alatt kihaltak, most csupa elevenség, sürgés-forgás. Az egykori ..székely anyaváros“ újjászületett, pedig alig kezdődött még meg az újjáépítés, a városra kényszeritett huszonkétesztendős tespedés utáu. Nem volt talán még egyetlen székely vá* ros sem, amelyet oly kitartóan, olyan rend­szeresen és főleg olyan eredménnyel sülyesz- tettek volna vissza a románok és zárták volna el a fejlődés minden lehetőségétől, mint Székelyudvarhelyt. Tudták, hogy a vá­ros nagy történelmi múltja és szerepe sze­rint jelképe a székelység életének. Iskolái­nak nagy részét bezáiták, iparát, kereskedel­mét elfojtották, csupán megyeszékhely cime óvta meg attól, hogy formailag is faluvá síi Ivesszék. Ez a rendszeres pusztítás megdöb­bentő eredményeket ért el a kisebbségi tra­gédia utolsó éveiben. A székely anyaváros teljes visszavonultságban élő magyarsága morzsolódott, pusztult, száma kétségbeejtően apadt. Hiába terült el körülötte Erdély leg- magyarabb és etnográfiailag legegységesebb vidéke (Udvarhelymegye lakossága még a ro­mán statisztika szerint is 95 százalékban ma­gyar volt), ez a vidék sem tudta menteni a várost, amely viszont kernelen volt arra, hogy a falvak kirajzó székely népfölöslegét magához kösse és megélhetést nyújtson szá­mára. Székelyudvarhely népmozgalmi adatai megdöbbentő képet nyújtottak a romáu meg­szállás utóbbi éveiben, a születések és halá­lozások aránya negatív eredménnyel zárult: amikor a románság szaporodása országosan 16 ezrelék körül mozgott, a székely anyaváros magyarsága évenkint 6—8 ezrelékkel apadt. A veszélyt még fenyegtőbbé tette az elván­dorlás- a magyar iparos és kereskedőtársa- daiom jórésze kénytelen volt más vidékekre telepedni, hogy megélhetését biztosítsa. A román módszer: a magyarság e’szegényitése, szétszórása és beolvasztása tehát eredménye­sen működött és elgondolni is tragikus, hogy mi lett volna, ha a felszabadulás még sokáig késik. Városrendezis, városszápités Annál nagyobb lendülettel indult meg az njjászervezés a bécsi döntés óta. Mikó László főispán a mozgatóereje a munkának Minden bürokratizmustól mentes munkamódszere lendületet visz. lelkes híveket toboroz a szo­ciális és népi szellemben folyó uj munkához. A szociális szervezet szép eredményeket ért el a télen, a háziipar értékesítésének meg­szervezése jó utón halad előre és a szervezet munkájának köszönhető az az impozáns kép. amelyet az udvarhelymegyei háziipar a bu­dapesti Nemzetközi Vásár látogatóinak nyúj­tott a székely ezermesterkedés eredményei­ről. A város mindenekelőtt bér házakat épít, hogy a nagymértékben érezhető lakáshiányon enyhítsen. A bécsi döntés óta ugyanis olyan örvendetesen megnövekedett a lakosság szá­ma, hogy a régi Udvarhely nem birja eddigi keretei közé befogadni a szaporulatot. Nem­csak tisztviselőket hozott vissza az uj élet, hanem egy sereg kisembert is. akik a fellen­dülő ipari és kereskedelmi életben próbál­nak megélhetéshez jutni. A város egyelőre bárom nagy bérház építéséhez fogott hozzá az OTI támogatásával és a lakásigénylések összeírása már folyamatban van. Az egyik bérházat a Barompiacon épitik fel. a másikat a Sétatér melletti részen, 2—3 szobás és für­dőszobás modern, kislakásokkal, a harmadik nagy bérház pedig a kaszárnyával izemben készül, elsősorban a katonatisztek számára. Az idegenforgalom is fellendült és a váró* vendég'átóipara már elégtelen. A város vezetősége egy nagy, modern szál­loda építését határozta el, annál is inkább, mert a város kénytelen volt megvenni az eddigi legnagyobb szálloda, a „Budapest“ épületét, hogy a városháza hiva­talait megfelelőleg helyezhesse el. Az idegen- forgalomra nagy jövő vár az egész Székely­földön, de különösen Székelyudvarbelven. amelytől néhány lépésnyire fekszik a Szej- ke-fiirdő és néhány kilométerre a birs Hom- ród fürdő, a Hargita festői szépségű kirán­dulóhelyeire pedig innen vezet ez ut, mint vasúti végállomásról. Az Országos Idegenforglmi Hivatal nagy és egészei» eredeti tervekkel kezdett hozzá Székelyudvarheiy idegenforgalmának meg­szervezéséhez. A hivatal hozzájárulásával építi fel Székelyudvarhely az ország legelső szabadtéri múzeumát a finn Skanzen min­tára. A szabadtéri muzeura a ref. kollégium kertje mellett lesz, ahol a maga eredeti mivoltában épilenek fel egv székely falusi udvart házzal csűrrel, istállóval, izénaszáritóval és természetesen az elmaradhatatlan galombducos székely kapuval. Felépitik ezenkívül a szabadtéri múzeum szomszédságában a „Néptnüvészetek Házát'1. Itt helyezik majd el a székelyföldi múzeu­mot. Ide kerül a ref. kollégium múzeuma is. amelybe Haáz Rezső tanár Vlkes fáradságot nem kímélő munkával gyűjtötte össze a ro­mán elnyomatás busz éve alatt a környék­beli székely falvak népművészeti kincseit. A városi és uéprajzi muzeurn együtt lesz majd itt, ezenkívül egy nagy kultúrtermet is épí­tenek a Népművészetek Házában. A város terve a KüküHő vizszahályozása is és az egész Kiikü lő part rendezése. Átala­kításra vár a Battyányi-tér i», amelynek par­kírozása után itt helyezik el a művészi ta* lapzstu országzászlót- Mindennek a sokféle irányú városépítési munkának tervezője és irányítója elsősorban Puskas István városi tanácsos, aki nagy lelkesedéssel dolgozik a városi tanáccsal karöltve, azon. hogy Székely- udvarhely megfeleljen annak a hivatásnak amelyet a székelység most megindult uj éle­tében be kell töltenie. Harisnyás székeSy legények az Ipari Szakiskola udvarán A székelység szegénységének, gazdasági el­maradottságának legnagyobb oka. hogy ipari és kereskedelmi élete fejletlen. Ezért biztató a székelyudvarhelyi ipari szakiskola muukája is. A Petőfi Sándor-utcai emeletes ház uj felirata büszkén hiideti: „M. kir. Állami Ipari Szakiskola“, udvarán pedig posztóharisnyás székely le­gények sürögnek-forognak akiket már az ni magyar élet szelleme hivott be a szántóföl­dekről az iskola falai közé. Sajnos, ma még ez az egyet en ipari szak­iskola az egész Székelyföldön, ahol a fa és agyagiparban szakszerű kiképzést nyerhet a jövő iparos társadalma. A magyar állam még a mult század végéu létesített Székelyudvarhelyen egy kő és agyagipari szakiskolát, amelyből évek során sok derék székely iparos került ki és ezek jelentették a román megszállás alatt is a vi­dék magyar iparosságának legjavát. A romá­nok nem szüntették meg az iskolát, de át­alakították és eljelentékte’enitették. A kő­faragó osztályt Zalatnára vitték, helvébe ^ fafaragást hozták és ma is ezzel a két szak­kal működik az iskola, nagy nehézségek kö­zöt, mert a kivonuláskor a románok minden szerszámot magukkal vittek és a specális fa­faragó vésők beszerzése a mai háborús világ ban szinte lehetetlen. Ezenfelül is az iskola berendezéséből amit csak lehetett szétromboltak, a cserépégető kemencék ol­dalait beelöntötték, a gipszmintákat össze­törték. A helyiség is kicsi, mostani keretei között az iskola nem felelhet meg hivatásának és jövő évre a város máris kilátásba helyezte, hogy a volt állami fiugimnázium épületét rendel­kezésre bocsátja. A négyosztályos ipari szak­iskolának jelenleg 74 tanulója van, akik az iskolával együtt levő internátusbán kaptak elhelyezést, a jelentkező tanulók jórészét azonban helyszűke miatt nem vehették fel. Nagy Géza középiskolai tanárt nevezte ki a kormány az iskola igazgatójává, az anya­országi hasonló iskoláknak volt sokáig veze­tője, mellette Haáz Sándor fiatal szobrász' művész és tanár lelkiismeretes munkája a biztosíték arra, hogy az iskola jövője jó ke­zekben van. Az a cél, hogy szakképzett, jó és becsületes magyar iparosokat neveljenek, gyári munkásokat; és hogy a székely és ma­gyar háziiparból a népművészet alapján me­rített magyaros jellegzetességeket bevigyék a kisipari termelésbe, olyanformán, hogy isko­lából kikerült iparosok egyben a többiek irányitói is legyenek. A vésők gyorsan működnek a kis székely legénykék kezében a deszkalapokon. A má­sik teremben a fazekasok forgatják serényen a korongot, amelyen kezük nyomán szebbriél- szebb kancsók. edények varázslódnak elő a formátlan agyagból. Első munkájuk a magyar cimer elkészítése volt, amelyet isko­lájuk homlokzatára helyeznek, eh Most ké­szülnek az évvégi nagy kiállításra, amikor először kerülnek kezük munkájával a nyil­vánosság elé. érthető hát a lázas izgalom és lelkesedés. Ezek a növendékek a falvak legszegényebb rétegéből kerültek ki. legtöbbjük tandíjmentes. Vasuiat a Székelyföldnek Székelyudvarhely fontos közlekedési góc­ponttá vá t. A MAVAUT autóbuszok egymás után indulnak el a Kossuth Lajos-utcából a Székelyföld minden irányába de annyi az utas, hogy egyrészük mindig lemarad És azt sem mondhatjuk, hogy a bécsi döntés után előállott közlekedési nehézségek miatt van igy. Vasút ugyanis eddig sem kötötte össze a Székelyföld többi részével, egyetlen vona­la, melynek végállomása itt volt, Héjjasfai váia vezetett. A nélkülözhetetlen vonal, amely Mat o»vá»ái hellyel és (.óks/.errdával öfízrkötötte volna, nem épült ki: ellenben az. autohtiizok lérhóditaaa óta önkéntelenül .1 hiányzó vasútvonal íráuyáb« terelődött a sze­mélyforgalom. Ha valaki régébben ii vonat­tal akart utazni, könnyebben eljutott Udvar helyről Budapestre, mint Csíkszeredába ér szinte olcsóbban ii- Ez a vaiutépité* uagv hibája volt a rnullbau és sürg-nen segíteni kell. mert az autóbusz nem pótolhatja a vas­utat ezen fontos, közvetlen 6» nagyforma mu útirányon, a teherszállítási ól nem is beszélve.. Komoly kezdeményezés már történt a Szé­kelyföldül! a Csíkszereda—Székelyudvarhely, majd Marosvásárhely közötti vasútvonal épí­tése érdekében s ennek sürgőt megvalósítá­sát minden gazdasági tényező követeli, ipar, kereskedelme egyformán: a székely fa, bor- vix és nem utolsó sorban a szentkereszthá- nyal vasérc, melyeknek meg kell nyitni az utat az ország belsejébe. —-di. * 2 * * 5 * 7 * * * 11 KALMÁR TIBOR KOLOZSVÁRON. Kal­már Tibor 2.3 áu tartja második önálló szer­zői hangversenyét a Savoy Kávéházbaa, aho­vá óriási áldozatok árán sikerült leszerződ­tetni. Az országszerte méltán népszerű és --a- dión 17 éven keresztül sokat hallott legis­mertebb magyar nótaszerzőnek 617 kotTája jelent meg a mai napig. Ezek közül hogy csak a legismertebbéket említsük: „Mikor az est mc6élui kezd“, „Ősszel arra ébredünk“, ,.Nem köt magához »erumi emlék“ „A ta­nyáin lett ez a kicsike bár“, „Repülj, repülj hétpetryea katicahogárka“, „A szeretőm Dunántúli“, „Megy a kocsi, porzik az ut utána“, „A zsögödi sürgönypózna“, „Tudod-*? milyeD kár?“, „Gyöngyvirág, csilingelő gvöngyvirág“, „Voltál-« májusban Bécsben?“ „Messze vau a Mester-utca", „Minek iszik az olyan“, „Azt mo<ndják a menyországban“, „Ha rosS2 vagyok hozzád“. „Úgy nézek rád“, „Ha egy őszi estén“, „Volt egyszer egy kol­dusszegény“, ..Kiballagok a vasúthoz“, „De jó volna mindent elfeledni“, „Aki nekem mnulemem volt“ srb„ stb. Mindenki előtt is­meretesek és kedvesek. Kalmár Tibor néni tévessatendő össze Kalmár Pállal, aki csak interpretálója a magyar daloknak, mig a jó­val régebbi rádióéneké-s Tibor: saját szöve­geit és saját szerzeményű zenéit adja elő művészi hegedüjátékának kíséretében. Az estére ajánlaro* asztalról előre gondoskodni (Teleforu 30—01). A nagyszerű művészt Bu­dapest gurman publikuma két évtizede áhi- tatos csendben hallgatja végig, ÁRVERÉS. Gépek, villanymotorok, szer­számok, autók, transzformátor, irodai beren­dezések, stb. 1941 május 30-án d. e. 11 óra­kor Kolozsváron, Szeptember II.-utca 14. szám alatt biróilag elárvereztetnek. Felvilá­gosítást ad dr. Deutsch Géza ügyvéd irodája, Kolozsvár. Hitler-tér 3. 01636 MEGHÍVÓ. A Ko'ozsvári Butorkészitő Iparosok Beszerzési Termelő és Értékesitő Szövetkezete 1941. évi junius hó 8-án d. e. 10 órakor, határozatképtelenség esetén 1941. évi junius hó 15-én d. e. 10 órakor a saját irodahelyiségében, Szcntegyház-utca 5. szám alatt rendes közgyűlést tart. melyre a tagok az alapszabályok vonatkozó szakasza értel­mében meghivatnak. Nemrend: 1. Multévi üz­leteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a fel­mentvény megadása. 3. Mérleg megállapítá­sa. 5. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 2 tagjának választása. 6. A feliigyelőbizottság 3 tagjának választása. 7. Az 1941. évi költségvetés letárgyalása. 8. Indítványok. Kolozsvárt, 1941 májúi 20.án Az Igazgatóság. HALÁLOZÁS Székely Sándor 25 éves földész f. hó 20-án elhunyt. Temetése 22-én délután 5 órakor volt a Nagyboidogasszonyutca 36. szám alatti gyászháztól. Özv. Benes Pál né, sz. Magyarossy Anne, f. hó 20-án elhunyt. Temetése 22-én d. 11. 5 órakor volt a Horthy Miklós-uli gyászháztól. (Munlyán P. Fiai vállalat.) B Délvidéken felrobbantott 8 épületi újra a ZOMBOR, május 23. (MTI.) Varga József tlr., a kereskedelem és közlekedés- ügyi minisztérium vezetésével meghízott iparügyi miniszter körutat tesz a vissza­foglalt Bácskában és megtekinti a szer- bek által felrobbantott hidakat a Ferenc csatornán és több más kisebb felrobban* tott hidat. A felrobbantott hidak száma 81. Ezek helyreállítási költsége mintegy 20—22 millió pengő. Ebben az összegben u nagy dunai és tiszai hídnak csupán a romeltakarítási kéltségei vannak benne mig e hidak teljes helyreállítása körülbe­lül ugyancsak 20—22 millió pengőbe ke­rül. A kereskedelem és közlekedésügyi í hidat 44 milliós kéltséggel magyar állam minisztérium hidépifési osztálya már ki dolgozta a tervezetet a hidak helyreálli tására. Varga József miniszter a helyszi nen különböző intézkedéseket tett. A mi­niszter legközelebbi szemleutja során i felrobbantott dunai és tiszai nagy hida kát tekinti meg. ELLENZÉK politikai napilap ftlelós szerkesztő: ZflTKURECZKY GYŰLŐ Fe'elJs vira Sí UGOR A Concordia Rt. nyomdai mii intéztem ík tivomása> Felelős nyomda;vehető; Katóké Üyais* 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom