Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-26 / 95. szám
_ 6 I. I I UNZÉ K muarnaattasMi-^am I Ű 1 I u p r 11 i o * 0. Mit kell tudni az állampolgárság megszerzésének médiáról KOI.O/S \ I /v\ április hó, (Saját (ml.) \ ki st* hb *égi sorsra jutóit magyurságn.ik két r\ tizeden at I',-lotto sok keserűséget okozott a/ állampolgár-ász tigve. V/. ugv- nevezett „utódállamok". különösön ltomon iu, céltudatos im'ó/kodt s-. kkol igyekeztek kisemniizni az országukhoz csatolt területeken élő magvakokat, a szomorú- emlékű trianoni In-kes/,-r/mlos által biz- tositolt és a kisebbségi egyezmény ekbe.i megerősített jogaikból. Hár utóbb nemzetiségi életre kénvsz-nílt neptönibiink vezetőinek hathatós közbelépésére sokban enyhítettek a drákói szigorral megfogalmazott kezdeti intézkedéseken, meg a felszabadulás előtti legutolsó évben is — esak Erdély területén — több, mint százezer rendezetlen állampolgárságú . hontalan'4 magyar volt. akik nem tudtak hozzájutni az elsőrendű életszükségletté vált állampolgársági bizonyítványhoz. Valósággal megváltásként hatott tehát különösképpen ezekre a bécsi döntés, amelv az anyaországhoz való visszacsatoláskor az elfogult nemzeti szempontok szolgálatába állított kisebbségellenes érdekékét a jog és igazságosság terére terelte. A magyar jogrend n*'m ismer különbséget. a törvényben biztosított egyenlőség azonban mindenkit egyaránt kötei- z bizonyos formaságokra. Áll ez. az állam- polgárság kérdésére is. Ezért látjuk időszerűnek ismertetni azokat a rendelkezéseket. amelyek a/ anyaországhoz visszatért erdélyi és keleti országrészeken élő honpolgárok számára lehetővé tették a magyar állampolgárság megszerzését, illetve motlot nyújtanak az erre való jogosultságuk igazolásához szükséges áll ampolgársági bizonyítvány elnyerésére. Az állampolgársági bizonyítvány megszerzése Az idevonatkozó intézkedéseket lapunk munkatársának illetékes helyen nyert értesülése alapján az alábbiakban foglaljuk össze: Erdély és a vele összefüggő keleti országrészek lakosságának állampolgárságát az 1940 augusztus 30-án történt bécsi döntőbírósági határozat 3. pontjában foglalt rendelkezések alapul vételével az 1940. évi XXVI. t. c. 4. cikkelye szabályozza. Ennek értelmében minden külön hatósági intézkedés nélkül magyar állampol- I gárok. akik 1940 augusztus 30-án a szó- { banforgó visszacsatolt1; .területen bírtak állandó lakhellyel. Az igy megszerzett állampolgárság a magyar állampolgárrá lelt férfi feleségére és 24. életévét még be nem töltött gyermekeire is kiterjed. A magyar állampolgárságot állampolgársági bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ennek kiállítása a belügyminiszterhez intézett kérvényben kérhető. A vonatkozó kérvényeket falvakon a községi, vagy körjegyzőség, városokban a polgármesteri hivatal utján kell benyújtani1, amelyek hivatalból terjesztik fel. A kérvényhez csatolni kell: 1. a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát, 2. az 1940 augusztus hó 30. napjáig fennállott román állampolgárságot igazoló állampolgársági bizonyítványt. Ennek hiányában a román állampolgárság valószínűsítésére valamely más okirat (pl. illetőségi bizonyítvány, vagy a jelzett időpontban érvényes útlevél) is bemutatható. 3. A rendőrség által kiállított lakbizonylat arról, hogy a folyamodó 1935 augusztus 31-töl 1940 augusztus 30-ig bezárólag — megszakítás nélkül — állandóan a Magyarországhoz visszacsatolt keleti és erdélyi területeken lakott. Ameny- nyiben több helységben lakott volna ezalatt az öt év alatt, ugv mindenünnen külön helyhatósági bizonyítvány, vagy lakbizonylat szerzer.dő be. Huszonegyedik életévüket be nem töltött (kiskorú) törvényes gyermekek e két utóbbi pont alatti kellékeket atyjukra, törvényes feleségek pedig férjükre vonatkozólag kell igazolják. Mellékletként csak eredeti okmány (nem másolat!) terjeszthető fel. Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérvény bélyegkölsége 2 pengő, együttes kérelem esetén személyenként 2 2 |k ngö. \ magyarnyelvű okmányra 30 Idler. az idegen nyelvűre egypengős ok- mans !>él>eg ragasztandó. \ kiállított állampolgársági bizonyítván) ra általában 10 pengős, állatni szolgalatba való belépés céljai a. nyugdíjjogosultság igazolására, vagy iskolai célra kiállitoil állampolgársági bizonyítványra 2 pengős, közszolgálatban álló egyének és nyugdíjasok részére bármely célra kiállított állampolgársági bizonyítványra 2 pengős okinánybélyegei kell ragasztani. Sorozati célból kért. bizun \ it lány és Kérvény díj- és bélycgmcntcs. I gyuncsak hélyegmenb-s az eljárás szegénységi bizonyítvány beterjesztése '-'serében. I A visszaírólOHílárs Akik e feltételeknek nem felelnek meg. azok visszahonositás utján kérhetik a magyar állampolgárság elnyerését, az esetben, ha már valamikor rendelkeztek ilyen állampolgársággal. A visszahonositá» iránti kérelmekhez melléklendők; J. a kérvényező atyjának születési es ItCZUsságl (lm ölt eg\asszon V, i ll áit, I agy férjétől külön élő. férje atyjának születési es házassági) anyakönyvi kivonata, 2. saját születési es anyakönyvi Kivonata, 3. hatósági bizonyítvány, hány saját jói etl< Irnéböl keresetéből magát es (sáléul jut a község megterhelése nélkül eltartani képes, I. luKInzotiylat (a rendőrségtől) és 5. záradékolt erkölcsi bizonyítvány. A kérvény bélycgköltsége 2 pengő, szegénységi bizonyítvány bemutatása est lén hélvegmentes. I visszahonositás díjtalan. \ i> zahonositási kérelem esetében a belügyminiszterhez intézett kérvényben a folyamodónak arra nézve is nyilatkoznia kell hogy mely magyarországi községet kivan illetőségi helyül kijelöltetni, megjelölve erre a jogcímet is (családi körülmények, élethivatás, stb.) \ visszahonositás hatálya ugyancsak kitörjed a törvényes feleségre, tie már gyermekeknél (természetesen a törvényeseknél) csak a 18-ik életévüket még he nern töltöttekre. A visszahonositás joghatálya az állampolgári eskü letételével kezdődik meg. Ez a belügyminisztérium állal kiállított okiratnak a felterjesztő hatósághoz való leküldése után történik, amidőn a folyamodó az illető hatóság előtt annak felszólítására honpolgári esküt tesz és igy magyar állampolgárrá válik. A honosítás Aki hatósági intézkedés nélkül nem jutott állampolgársághoz. sem pedig magyar állampolgár nem volt soha, az iio- nositú'. vajrv házasság utján szerezheti meg magyar állampolgár-ágát. Ehhez 1. ötévi ittlakás szükséges. 4 hc-lybeniakást igazoló lakbizonylaton ki- i ül. amit a. rendőrség bejelentőhivatala állit ki. mellékein' kell még: 2. u folyamodó születési anyakönyvi kivonatát, ha nős, luizasságlevelét, valamint felesége és gyermekei születési anyakönyvi kivonatát. 3. erkölcsi bizonyítványt az illetékes kerületi rendőrkapitányságtól, 4. helyhatósági bizonyít ványt arról, hogy a folyamodónak run olyan vagyona, vagy keresete, amelyből magát e.l tudja tartani. Ha alkalmazott, ezenkívül a munkaadói bizonyítványt is be kell mutatnia, 5. legalább ötévi adózását igazoló adófőtlöki kivonatot az adószámviteli hivataltól, 6. a jelenlegi nllatnpolgárságáról szóló bizonyítványt, 7. u Kiilföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, vagy rendőrség által kiadott lakhatási bizonylatot, 8. a törvényhatóság első tisztviselőjének la- nusiványát arról, hogy a kérelmező és családjai nem esnek az 1939.Í IV. t. c. — az úgynevezett zsidótörvény — korlátozó rendelkezései alá, 9. kiskorúaknál aoai, vagy gyúrni beleegyezés is szükséges. Örökbefogadás megkönnyíti a honosítási eljárás egyes kellékeit (a 4. és 5. pont alatti helyhatósági hizonvitvánv és adófőkönyvi kivonat esetében, melyek ez örökbefogadó okmányaivá! igazolhatók). iE áliampolsárság elnyerésére közvetlen nem jogosít. Éppen igy a házasság s°rn. ha valaki a zsidótörvény rendelkezései alá esik. A honosítási kérvényre 20 pengős állami bélyeg kell. Az optálás Optálás utján román—magyar viszonylatban a magyar állampolgárság pillanatuyilag nem színezhető or g. amennydi i a bécsi döntés ideronuth zo rendeli,ez <•/ értelmében az érdekelt kél állam: ^logy arm szag és Románia kozott ern t ot' il kozákig a közi ellen megállapodás rrg nem töt télit meg. Az. állampolgársági hi/onyitv ány megszerzésének kötelező határideje mm mi. természetesen szükség ecetén az. állampol gársúg bizonyítására nem mellőzhető. \ kiállított bizonyítvány 10 éven át érv«’*, nyes. ugyanis ennvi idő szükséges alilmz. hogy külföldre távozás, illetve külföldön élés folytán a magyar állampolgárság megszűnjék Az illetőségi tfzon.i vány Jelentős szerepe van az illetőségi bizonyítványnak is. Ennek megszerzését az. 18B6. évi XXJI. t. c. szabályozza. Az említett törvénycikk mondja ki, hogy minden magyar állampolgárnak valamely magyarországi helység kötelékébe kell tartoznia. Az illetőség elnyeréséhez legalább négy évi ottlakást kell igazolni az illető község területén, úgyszintén a községi téritekhez való hozzájárulást. Kiskorú gyermekek és édesatyja, törvényes feleség a férje illetőségét követi. Volt román állampolgárok részére az illetőségi bizonyítvány kiállítása iránti kérvényhez az alábbi okmányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. rendőrségi lakbizonylat az 1935 augusztus 31. és az 1940 augusztus 31. közötti lakóhely, vagy lakóhelyek igazolására, 3. adószámlakivonat a városi adóhivataltól, hogy a kérelmező itt lakása alatt legalább egyizben városi adót fizetett, 4. az 1940 augusztus 30-án fennállott román állam- jiolgárság igazolása. Ha valaki nagykorúságát el is érte, azonban önjogon illetőséget még nem szerzett, továbbra is megtarthatja atyja illetőségét. Az a magyar állampolgár, aki az illetőség megszerzésének kellékeivel nera rendelkezik (nern adózott, 4 évig nem lakott ugyanazon helyen), az valamely község kötelékébe való felvétellel kérheti illetősége igazolását. Az illetőségi bizonyítvány hatálya négy év. Két illetősége senkinek sem lehet, tehát uj illetőség megszerzésével az elob* heni magától megszűnik. Illetőség állampolgárság nélkül nem lehetséges, a magyar állampolgárság azonban illetőség nélkül is elnyerhető. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamm Megindult a tavaszi szezon az óctkapiacon mám Hogy adja ezt a rongyát? — kérdezik a szegény emberek „szalonjában' A Borom vásártéren tan a kolozsvári szegény emberek zsibvására, az ócskapiac Amint itt nevezik, az ószer, tagy külvárosi humorral: a „szalon.1' ilyenkor van a „nagy szezon“ kezdete ott is, mint a tenniszpályákon, vagy evezős-sportban. Ilyenkor járják sorra az uriliázakat az ószerárusok s mustrálják, becsülik az eladandó holmikat. Tiz százalék jár nekik az eladási árból, de már az átvétetnéd úgy lehúzzák n sárga földig azt, ami eladó, hogy a tulajdonos megszeppen s alig mer kérni valamit. Ezek a hivatásosak. Vannak aztán olyanok, akik a magukét árulják szemérmesen restelkedve. Van egy „nagykereskedő", aki ócska gyermekkocsiban hozza ki mindig az árulnivalót. Maga előtt tolja, mint édesanya a kisgyermekét. Azt mondja a hivatásos ószerárus: — Rosszul megy a holt kérem. Ez a folytonos eső rontja el a szezont. Máskor ünnep előtt ötven pengőre is árultam. Most nem járt ki az ószerre a kutya sem. Alig kerestem valamit. Aztán roppant nagy a drágaság is. Tisztára tönkrementem, bizonyisten . . . Pedig a helypénzzel is takarékoskodók. Tavaly a legdrágább jegyet vettem, annyi árulni valóm volt, most elég nekem a legolcsóbb, a hatfilíé- rés is . . . Mert úgy megy ez itt, mint a színházban. Különböző áru jegyek vannak. A hal filléres jegy a kéksziriü, az csak kicsi helyen való árulásra jogosít. A sárga huszf Hier esért már nagy területen .,rakodhat“ le az ember. Ha a karján targjü valaki az árut, csuk 6 fillér hely pénzt fizet. De ha a földre tesz le valamit, drágább jegyet kell váltania. Megyünk, megyünk az ószeren a szemerkélő esőben s nézelődünk. Van itt minden elképzelhető s elképzelhetetlen. Cipő és csöbutor, antik ékszer és selyem- ruha. Még két gázmaszk is van, abból a román fajtából, amelyet muszáj volt megvenni tavaly. Persze, legtöbb a ruhaféle. Leteszik ezeket a földre, onnan emelik fel a szegény asszonyok, cigánylányok, újat vásárolni nem tudók. Cigánylányok imádjak a pirosat, meg a fényeset, amelyiken egy kis flitter is van, azt megveszik bizonyosan. Ha valaki felemel megnézés céljából egy ruhát, jól megforgatja, beledugja még az orrát is és azt kérdi megvetően és utálattal: — Hát mennyit kér ezért a rongyért... Az árus felpattan: ! — Ez nem rongy, ha akarja tudni, egy igazgatónéé volt. Ilyen ugyan nem volt soha magának... — Adok érte öt pengőt — szól nagy gondolkozás után. Mire az árus: t — Nem szégyeli magát! Kalapos létére öt pengőt ígér. Mert aki „kalapos“, az már nem tartozik törvény szerint az ószer járók nagy közösségébe. Az már más társadalmi osztály: kalapos, hölgy, aki csak nyomorúságában ereszkedik le az uraságoktól levetett ruhák vegyes birodalmába... 1 Vannak itt aztán úri vevők is, régiség után kutatók. Megszorult úri házak lakói gyakran küldenek ki ide antik órát, J finom szobrocskát, nippet, ékszert. Finom kis feketeruhás uriasszony áll most is a holmijár áruló leány mellett, ijedten es szemérmesen, hogy meg ne lássa valaki. Mikor valaki felemeli azt a régi tárgyat, amelyhez Isten tudja, milyen emlék fűzi, fejét elfordítja, mert talán tele van a szeme könnyel... Általában — amint tőzsdei nyelven mondják: az irányzat lanyha. Alig cserél gazdát egy-egy ócska selyemblúz, félretaposott sarkú cipő. öreg esernyő. ÜzŐnviz- előtti dolgok vannak itt, hosszú és hegyes cipők, melyeket az 1920-as években sem vi seltek már. De van néha egy-egy uj holmi is. az aztán elkél., de mindig áron alul. Nem érdemes most már ószerárulás* sál sem foglalkozni — mondják a hivatásos árusok — olyan olcsón adnak el mindent, hogy a részesedés jóformán a semmivel egyenlő. S a megbízó haragszik, mert elkótyavetyélte a holmiját, amit még talán el tudott volna használni... Konyhaedények, vasalók, agyonnyomo- rilott gyermekjátékok között érünk a gázmaszkos emberhez, aki értékesíteni akarja ezt a furcsa és mai kincset. Egy falusi bácsi vette kézbe éppen s forgatja nagy csodálkozással. — Hát ez mi a szösz? — kérdezi tág- ranyitott szemmel. . — Ez gázmaszk, bácsika — pereg árus nyelve. A bácsi hümmög s megkérdi: — Mire való? Mire a gázmaszkárus, jó kereskedőhöz illőn, dicsérni kezdi portékáját: ' — Ez, bácsi? Ez olyan maszk, hogyha a fejére teszi, nem árthat magának tűz, gáz, bomba, megvédi ez mindentől a világon... A bácsi hiszi is, nem is, de arra gon dől, hogy mit lehessen tudni? Előveszi a bugyellárisát és hazaindul a gázmaszkkal a hónéi alatt.... (M. L.),