Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-26 / 95. szám

■ t í 04 í április 2 6. B 70 éves iragyar bélyeg életrajz*: ELLFNZCK wmmmwm MMB— Magyar dicsőség és magyar fájdalom a bélyegeit tükrében Május elsején hetvenéves lesz a magyar pcstabélycg. Semmiképpen sem engedhetjük még, hogy ez az évforduló csak a bélyeg­gyűjtőknek legyen meghitt ünnepe. A bélyeg mindenben hozzá van kötve a nemzet sorsá­hoz. A bélyeg története tehát egyben a nem­zet története is. A magyar bélyeg sorsa külö­nösen történelem: minden benne van, ami száz év óta megesett a magyarral. A bélyeg elkísérte a nemzetet hatalma csúcspontjára is, legmélyebb hanyatlásakor is. A bélyeg lii- ven őrzi emlékét a dicsögnek is, a megle­pettségnek, niegalázottságnak is* mintegy emelékeztetőül. Benne van a császári házzal folytatott közjogi harcunk nyoma, benne a századforduló szép Magyarországának eszmei kiteljesedése, a világháborúnak figyelmet megosztó gondja; de benne van a nemzeti had­sereg összeomlásának minden részletes követ­kezménye, a megszállás, a területek ideigle­nes elszakitása, kifosztása, a harcra mindig kész magyarság elszánt védekezése. A ma­gyar bélyegnek az a szomorít sors jutott, hogy a magyar történelem kis tükre legyen. Az a 603 magyar bélyeg tehát múltúnknak egyegy kis freskója. m Első kísérletünk elég korai. Az első posta­bélyeget az angolok hozták forgalomba 1840- ben. Nálunk közvetlenül' a Kossuth hankje­gyek megjelenése után Thar Mór 1848 jú­lius 3-ra elkészíti az első magyar postabé­lyeg tervezetét. Sajnos, a magyar szabadság- harc gyászos kimenetele miatt soha sem lett ebből valóság. Helyette kaptunk hamisitatlan osztrák csá­szári bélyegeket. 1850-ben bevezetik a jól is­mert osztrák címeres, majd a Merkúr-fejes, fogazatlan (reee nélküli) sorozatot, mely a következő években több kiadást ér el 1853- ban uj sorozat jelenik meg I. Ferenc József dombornvomatu képével. Ez a sorozat azért nevezetes, mert a 10 krajcáros értéken a ma­gyar eimer is raita van. Ugyanez évben a tokaji postamester ajánlotta hogy a bélyege­seket lássák el fogazattal. Ettől kezdve a 'e- vélbélyegek fogazattal jelennek meg, de a hirlapjegyek többnyire fogazatlanu! A következő állomás az 1867. évi április 2'áu kötött bécsi postaegyezmény, melyben a magyar királyi postát jogaiba helyezik. Ger- vay Miklós első országos postai főigazgató, műszaki okokból kénytelen osztrák bélyege­ket rendelni. A sorozat egyikén még osztrák császári korona díszeleg, de a bélyegek lebsr tiizése (lepecsételése) kivétel nélkül magyar nvelvii s ez a körülmény magyar bélyeggé teszi valamennyit- 1868-ban megjelenik az első magyarjelvénves hírlap jegy. Ugyanez év augusztusától már csak magvar bélyegek le­hettek forgalomban. A régi osztrák postabé­lyegek érvénytelenek lettek a magyar királyi postán. Csupán a déli határőrvidéken forga­lomban levő bélyegek őrizék meg ennek a korn ak a nyomát: rajtuk a magyar címer mögött az osztrák császári S8s feketéken. m Mikor a császársággal szembeni közjogi \ i* ízonvunk rendeződött, 1871 május elsején ' megjelent az első merőben magyar bélyeg, Magyarország címerével. Egy értékjelz.és nél­küli hirlapjegysorozat is készült ekkor. Mind­kettő kőnyomatos volt, de két hónap múlva már réznyomatos kiadást ért el. A hirlapbé" lyeg és a távirdajegy magyar feliratot is ka­pott. 1874-ben megvalósult a magyar feliratú po.stabé’yeg terve is. Most már csak a bélyeg- papir vizjelzése maradt változatlanul német­nyelvű. A német vizjelzés is lassan kimarad s 1881b en megjelenik az első magyar vizjel- zésü postbélyeg is. Hasornó utat tett meg a magánbélyeg is. A Duna Gözhajózási Társaság 1866-ban né­metnyelvű bélyeget bocsát ki. 1895-ben a Hohe Rinne üdülőtelepe ad ki ugyancsak né­metnyelvű magánbélyeget. A következő év­ben a Zala-Somogyi'Gözhajózási Társaság „7... S. G. f.“ felirattal magyarnyelvű bélyegeket hoz forgalomba. 1903-ban a magyar királyi kincstár is bocsát ki bélyeget nyaralótelepei ellátására. Utána még kél németnyelvű ma­gánbélyeg jelenik meg, melyeknek egyikét a szász Kárpát Egyesület szászvárosi osztálya adja ki a Bistra-fürdőtelep részére. Ez utóbbiak már korona-értékben jelennek meg. S ezzel a magyar bélyeg történelmének egy újabb szakasza zárul be. Llí Az események beleszólnak a magyar nem­zet zavartalan fejlődésébe. Természeti és ka­tonai veszedelmek fenyegetnek, pusztítanak. A magyar bélyeg, üiint a magyar nemzet ko­ronatanúja a mindentudó itélőbiró előtt, mindnek emlékét híven megőrizte. 1913-ban. az országszerte pusztító árvizek áldozatainak megsegítése végett segélybélyeg- sorozat jelenik meg. Felirata: „Árvízkáro8ul~ laknak külön 2 fillérA kövelkeő évben ki­tör a világháború. Erre már október hónap­ban megjelenik a hadisegély-bélyeg. Feliirata: „Hadi segély. Özvegyeknek és árváknak két. (2) filléré'' 1915-ben más szövegelosztással ismét megjelenik ez a soroat. Ugyanakkor napvilágot lát az első értékátnyomásos kise­gítő portóbélyeg. 1916-ban élénk bélyegkiadó tevékneység folyik. Megjelenik az ngyneve* zett sürgős bélyeg, melyet nemsokára a pos- tatakarék-bélyeg követ, majd a nyíregyházi mezőgazdasági és ipari kiállítás bélyege. Ezen alkalmazzák először a később világszer­te ismertté vált magyar aratócsoportot. Egy kétnyelvű hadisorozat is készül. Megismétlik a hadisegély-bélyeg kiadását. December 30- án pedig kibocsátják a koronázási sorozatot IV. K áro’y és Zita királynő képével. A háború harmadik évében, 1917-ben gyűjteményünk a margitszigeti sorozattal gaz­dagodik. Felirata- „József főherceg vezérez­redes hadikiállitása. 1 korona.1‘ Egy évre rá forgalomba hozzák a ,,Repülő posta“ átnyo- matu bélyegeket. Még egy Kár oly-Zita-soro­zat következik, az erős Magyarország utolsó bélyege. Jött a német—francia fegyverszünet, a központi hatalmak katonai erejének megin­gása. Ahogy a hadsereg észrevette az uszitók és bujtogatók romboló munkáját, a forrada­lom szellője nyomban meglegyintette a ma­gyar királyi tekintélyt is. Az utca népének su’ya mérhetetlenül megnövekedett. A fele­lőtlenül és felkészületlenül orditó elemek egyszere felszínre vetültek. IV. Károlyy 1918 november 16-án, az eckartschaui nyilatkozatban lemondott az ügyek viteléről. E naptól kezdve a magyar postabélyegeket köztársasági postabélyegző­vel betűzik le. November 23-án már megje­lennek a Köztársaság“ átnyomatu bélyegek. Minden fajta van közöttük, még a koronázási bélyegek mintájára készült Károly—Zita-so- rozat is. Természetesen, ez nem lehetett ki­elégítő megoldás a hatalom birtokosainak. Teljesen el akarták tüntetni a régi Magyar- ország emlékeit. 1919 januárjában úgyneve­zett Magyar Posta-sorozatot bocsátottak ki. Erről a bélyegről hiányzott a „királyi“ szó és a magyar szent Korona. A sülyedés tovább tartott. Megalakították a magyar tanácsköztársaságot (szovjet). A magyar bélyeg azonban itt is elkísérte a nem­zetet. 1919 júniusában a magyar tanácsköz­társaság emlékbélyeg-sorozalot adott ki, melyen Petőfi, Martinovics és Dózsa mellé Marx és Engels ábrája került. Júliusban újabb bélyegmennyiség kerül forgalomba ..Magyar Tanácsköztársaság“ átnyomattal Ez volt az utolsó ténykedés, mely által — a ma­gyar bélyeg révén —- a tanácsköztársaság még egyszer bejegyezte nevét a magyar nem­zet történelmébe. Szegedről már elindult a magyar nemzeti fe'támadás. 1^19 junius 26-án újabb bélyeg- sorozat jelent meg ,,Magyar Nemzeti Kor­mány, Szeged 1919" átnyomással. Ugyanaz a magyar bélyeg, mely eltűrte, hogy különbö­ző kiskirályok rányomják jelenlétük bélyegét, ezúttal örömhirt jelentett a megsemmisülés szélére sodort magyarságnak. Szegedről már elindult ugyan az uj magyar élet nagy Ígérete, de a forradalomban fel­morzsolt erőket nem tudta nyomban pótolni. A magyar birodalom peremvidékeire idegen lándzsások törtek be, nagy igényekkel és tü­relmetlenséggel. — Északnyugatról csehek, északról tótok, északkeletről ukránok, kelet­ről románok, délről franciák és rácok. S mind kielégíthetetlen területi és hatalmi vá­gyakkal. valami csúnya rontásul ránk. És megkezdődött a leghősibb küzdelem, mely valaha volt a nap alatt. A négyéves há­borúban meghurcolt kis magyarság, mely for­radalmakat és rémuralmakat élt át. szembe nézett a követelőkkel. A központi hatalom akkor még nem tehette. De ki tudta volna visszatartani a szülőföldjét veszélyben látó magyart abban, hogy fegyvert ragadjon is­mét? Szabadcsapatok, önkéntes alakulatok keletkeztek itt is, olt is. Még nem tudtuk, hányadán vagyunk. De azt az egyet jól igen. hogy aki fegyverrel a kézben teszi lábát az ősi magyar földre, az csak ellenségünk, soha jóbarátunk. Akkor még nem lehetett tudni, hogyan alakul a helyzet északon. Cseh légionáriusok, tót szabadcsapatok és ukrán alakulatok tör­tek előre a magyar rónák felé. A betörő karhatalmi szervezeteknek sem szere, sem száma. De mindeniket hűen őrzi a magyar bélyeg. 1919 decemberétől megjelennek a ■ Posta Ceskoslovenská 1919“ átnyomatu ma­gyar bélyegek. Magyar állami értékek mind. Követi a ,,Ceskoslovenská Statni Posta“ át- nyomatu sorozat. Később jön a Hlinka-oszta" gok „Slovensku Posta'’ átnyomatu magyar bélyege. Ettől kezdve aztán többé már nem lehet nyomon követni a gyorsan tömörülő és osztódó kis vezérkarok bé'yegátnyomását. Különböző szövegű és jelvényü átnyomatos magyar bélyegek kerülnek forgalomba, me­lyekről nehéz megállapítani, hogy magánem­berek müve-e, vagy valamelyik tartalékos hadnagyocska pénzszerző buzgólkodása. 13 Keleten hasonló a helyzet. A Bánságba be­nyomult francia hadak már 1919 májusában kibocsátanak egy sorozat magyar bélyeget ,,Occupation francaise“ átnyomással. 1919 márciusában román cimeres átnyo­matu magyar bélyegek kerülnek forgalomba Nagyszebentő! Borosjenőig. Kibocsátója megállapíthatatlan. Bizonyára valamelyik ka­tonai parancsnok, aki megfeledkezett arról, hogy szöveget is tegyen rá. Követi a temes­vári sorozat. Az előbb szerb, majd román megszállás alá jutott városban mindkét ha­talom átnvomásos magyar bélyegeket ad ki. Sőt, olyanokat is ellát átnyomással, melyek már egy magyar királyi vagy köztársasági át- nvomást viselnek. A május 23-án megjelenő kolozsvári soro­zaton szövegátnyomás is van: ,,Regatul Roma­nţei P. T. T.“ A szöveg közé cirádásan be van iktatva a kettős F. F., Ferdinánd román király nevének kezdőbetűje. Amint a fran­ciák engedélyt adnak arra, hogy a román csa­patok egyre nagyobb sávokat szálljanak meg, a magyar bélyegek átnyomása is szinteret változtat. November 9-én forgalomba kerül a nagyváradi sorozat, mely a kolozsvárival azonos. November 20-tól a debreceni sorozat „Zona de ocupaţie romana“ szöveggel. Kö­veti a hortobágyi sorozat, a népköztársaság bélyegeinek „Romania, zona de ocuptie“ át- nyomásu kiadása. Később sor került a segély-, portó* és más bélyegek átnyomásáta is. A Délvidékre benyomult szerbek is kezd­tek berendezkedni. A magyar posta vezér- igazgatóságának megkérdezése nélkül Temes­váron 1919 júliusában különböző alakú „Bá­nát Bácska 1919“ átnyomásos bélyegeket hoz­tak forgalomba. Eredeti értékét sem hagyták meg. hanem uj értékátnvomással látták el. Legérdekesebbek azok a bélyegkülönlegessé­gek, melyek már azelőtt is egy-két átnyomást viseltek. A Dunántúlra is kiterjesztett szerb meg­szállás ott is bélyegeket akart kibocsátani. A magyar posta meg is adta az engedélyt, hogy „Dunántúli megszállás 1919“ átnyomattal bé­lyegeket adjanak ki. A pécsi postaigazgató azonban nem akarta elismerni a szerb meg­szállást s ezért „Baranya 1919“ felirattal hoz­ta forgalomba az áltnyomásas sorozatot. A szerbeknek igv is jó volt. mert tetemes jö­vedelemhez jutottak. Ezt követte a második, jobb kivitelű átnyomásos sorozat. Fiume bélyegének ekkori története külön regény. 1919 november elsején benyomulnak a horvátok és ,-S. H. S., jelzéssel (Srbska. Hrvatska, Slovenska) átnyomásos sorozatot bocsátanak ki. November 18-án azonban d‘Annunzio (Rapagnetta) légionáriusai meg­szállják a várost és „Franco Fiume“ átnyo­mattal hoznak forgalomba magyar bélyege­ket. A horvátok ekkor a magyar Szent Korona birodalmában Horvátország néven ismert te­rületre szorulnak vissza s olt folytatják ebbeli tevékenységüket is. Előbb ..Hrvatska S. H. S.“ átnyomattal Zágrábban, majd ..No­rod vijecc“, később „Zurno“ stb. átnyomattal használják a magyar bélyegeket. Lendvavá- sárhetyen 1919 augusztusában „Preko . . . murfe S 11. Sé átnyomatosak kerülnek for­galomba. De Matzenau gróf és ,Svctec had­nagy s ki tudja még kik bocsátanak ki át­nyomatos magyar bélyegeket. A perlaki s a muraszerdahelvi sorozat egyszerű „S. H. Sé‘ átnyomajtot visel. 1919 februárjában vala­melyik szerb katonai parancsnok inég kiad egy szerb cimeres átnovmatu sorozatot is. 8 És ekkor jött a magyar bélyeg történelmé­nek hőskora. Ausztria is, szövetséges társunk. akiért hadba szálltunk g akiért elvéreztünk a becsület mezején, jelentős teriiletsávot ka poll tőlünk. A magyar hatóságok ennek tr telméhen hadmenAesitették a nyugatmagyar országi terű-eteket. Ámde valakinek az a főül is hazája volt, valakinek azért a földért .3 érdemes volt továbhharcolni s ha kell, meg is halni. 1921 augusztusának végén megtörtént a nyugatmagyatországi területek katonai kiürí­tése, de az osztrákok niég nem szállották meg. Felkelő magyarok seregekbe verődtek Práriay és Héjjas körül. Készek voltak a ma­gyar területeket bármilyen áldozatok árári megmenteni. Előbb a feltétlen magyar főhu- talornhoz ragaszkodtak, később a független és magyar Fújta bánság eszméjéhez. Ez a katonai küzdelem és lelki vívódás tagadhatat­lan bizonyitékokat hagyott a magyai bélye­geken. 1921 szeptemberének elején jelenik meg az első sorozat „Felkelő Magyarok által meg­szállt Nyugat-Magyar ország 1921 aug. szept.“ átnyomással. Két héttel később a hires halál- fejes sorozat kerü't forgalomba az úgfalví ütközet emlékére. Ennek közepén, a régebbi feliraton kívül, még egy keresztbe tett láh- szárcsontokon nyugvó halálfej van s alatta ez a szöveg: .,A“ zóna. Prónay Fővezérsége kiadja a Lajtabánság állam kiiiön bélyegét Ez is átuvomás: a .,magyar kir. posta“ szö­veg „Lajtabánság posta“ átnyomattal vau megsemmisítve. Szerepel értékátnyomásos ,‘s. Később megjelenik egy sorozat „50% felár. Fövezérség“ átnyomattal. Október 7_én pedig a megrázó szövegű uj átnyomássorozat: „Ma- gyarország népe Nem Nem Soha!“ Ezalatt a Héjjas-különítmény Magyaróvárat „Felkelő Magyarok Északi Hadserege 1(,21“ átnyo­mással ad ki egy sorozatot. Nyomban utána mejelenik a magyar és német átnyomásu so­rozat ,,Nyugatmagyarország Országos Védel­mi Szervezete“ estungarn Organisation für den Landesschulz) szöveggel Hiába. A magyar ügy itt el volt vesztve. Prónay még kísérletet tesz egy külön „Laj­tabánság posta“ feliratú eredeti bélyegkiadás­sal, további hélyegtervezelet készíttet, de a i politikai fogásnak nincs elég katonai sulv . á. A szakaszt a „Soproni népszavazás /1921 dec. 14.“ átnyomatu sorozat zárja le a mely a kérdés elodázását jelenti. 3 JÍk Mig az ország egyes peremvidékekéin a ma­gyarság élet halálharcot viv a r.‘aözönlő ide­genekkel, a magyar központi bSíata^om egyre erősödik. Ez, természetesen, a»^. bélyegeken is nyomban kifejezésre jut. Megj-^cn*k a Hor­thy- sorozat „A nemzeti hadsereg' .bevonulása 1919 XI. 16.“ átnyomattal. Követi™ az úgyne­vezett kalászos átnyomat, melynek / buzaké- vés rajza a régebbi, főleg köztársság es más átnyomás megsemmisítésére szolgált.* Jött a jótékonysági célú hadifogolysorozat eredeti bélyege. 1920 júniusában megjelent az aratós bélyeg uj kiadása, melyen már „magyu'-r ki- j j rályi posta“ felirat van. Mellette a Mafiás- bélyegsorozat. Utána a kisegitő légi posta- át­nyomásos sorozata, a portóbélyeg átnyomása, majd a pénzszaporitás idején koronaérték átnyomásával kibocsátott sorozat. 1923 ja­nuárjában megjelent a Pclőfi-sorozat, szüle­tésének százéves fordulójára. A következő esztendőben jött az /karos-képes repülőposta- bé’veg. Több jelentéktelenebb után 1925-ben a Jó/cai-emlékbélvegsorozat. születésének száz éves fordulóján. Még egy rendkívül szép sportbélyeg-sorozat került forgalomba s ez­zel az inflációs bélyegek kora végképen le­zárult. 1926 április elsején megjelent a pengő-ér­tékben megjelölt uj sorozat s ezzel a magyar ügyek rendje helyreállt. A magyar koronázá­si jelvények, a Halász-bástya, a budai vár és Magyarország Nagyasszonya került a bélye­gekre. A magyar bélyeg, mely a nemzet leg­sötétebb korszakából, a megtépettség, meg- alázottság idejéből is örökre magával hozta történelmi emlékeinket, ezen túl nemzeti fel- emelkedésünk. országgyarapitásunk, erős nem­zetté válásunk tanúja és hírnöke lett. Parajdi Incze Lajos. BRISTOL SZÁLLODA BÜ0HFESÎ 0UNAP0RT0K Elökelöcsaiádi szál­loda, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 7 pengőtől. Kétágyas szoba már 12 pen­gőtől. Hiliinö étte­rem és kávéház. — Előzékeny kiszolgálás!!! 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom