Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-21 / 90. szám

2

ELLENZÉK.

19 4 1 i prill, 21.

Megjelent a visszacsatolt területeken működő szövetkezetek jogi helyzetét szabályozó rendelet

Ró/.ismert lény konuúuy/ii'.unk amaz elgondolása. li og\ a viss/ursHloll területeken mii koilott olyan intézményeket, amelyek uz e mult 22 évben miuden tekintetben megálljt ták helyüket es amelyek különleges erdélyi érdekeket is képviselnek. lehetőleg iiltl’.i önúUúntiiukbuti továbbra is meg kell hagyni. hogy itt alapos hely zetisme retiik alapján a köz. érdekében továbbra is kifejthessék működésüket.

E tekintetben e so.oub.in az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet helyzete tisztáz »do'l s ige ma már az erdélyi guzdaérdekek képviseletében a kisebbségi sorsban elvan jól bevált EMGE önállóan elismert és lüggetlen szervezetnek tekintendő.

Az EMGE ügyénél sokkal hosszasabban húzódott az erdélyi szövetkezetek jogi helyzetének tisztására, mive' ebben a kérdésben hosszas előzetes tanulmányozások voltak szükségesek a tekintetben, hogy a hozam! > törvényrendelet beleilleszkedhessen az anyaországban érvényben levő különféle, az ottani szövetkezeti életet szabályozó törvényekbe ég rendelkezésekbe.

Ez év április lŰ-éri aztán megjelent o ni. hír. minisztériumnak a 2150—1941. sz. AJ. E rendeleté a magyar szövetkezeti jogszabályok hatályának a visszacsatolt ke'cti és erdélyi országrészre kiterjesztése tárgyában. Ezzel a rendelettel az erdélyi szövetkezetek kérdése is megnyugtató elrendezést nyert és most már mi sem áll útjában a mar megindult szövetkezeti munkának és nagyobbarányu szövetkezeti szervezkedésnek.

Az emlitett 2150—1941. sz. M. E. rendelet, amely a visszacsatolt területeket földrajzilag megosztotta, még pedig úgy, hogy a Bihar, Szatmár, Ugor.sa és Máraraarosraegyé- l)eu levő szövetkezeteket az érdekelt anyaországbeli szövetkezeti központokhoz utalta belépésre, mig a visszacsatolt területeken levő többi szövetkezeteket pedig meghagyta eddigi központjaik keretében. Most tehát az. április 10-én ' megjelent rendelet ezen utóbbiak jogi helyzetét szabályozta, még pedig aképpen, hogy a hitel, tej és vegyestál gyű (fatermelő stb.) szövetkezetek a ,.Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának Kolozsvár, maradnak a tagjai, mig a Hangya szövetkezetek a Marosvásárhelyen most megalakult „Hangya“ Szövetkezetek Központja tagjai maradnak. A román szövetkezetek tagjai maradhatnak egy Erdélyben felállítható román szövetkezeti központnak, valamint az erdélyi szászság is szövetkezeteivel csoportosulhat egy szász szövetkezeti központba. Az előbbi a jelek szerint Kolozsváron, mig az utóbbi Besztercén fog működni.

Ki kell hangsúlyoznunk itt azt is, hogy a szabályrendelet valóban és eppen a nemzetiségek felé mennyire az egyenlőség alapelvén készült, akkor, amikor minden továbbiak nélkül tökéletesen hasonló elbirálásban részesíti a román és a szász szövetkezeteket és elősegíti, hogy ezek is itteni szövetkezeteik részére külön szövetkezeti központokat létesíthessenek! összehasonlítás kedvéért említem meg csupán, hogy annakidején évekig húzódott, amig a kolozsvári „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetketek Központja az illetékes bukaresti hatóságoktól engedélyt nyert arra, hogy működését megkezdhesse és az erdélyi magyar szövetkezeteket hálózatába ösz- szefogla'hassa!

3 „S-övifséy“ és a „Yá asztmány“

Az említett szövetkezeti központok feleit egy u. n. „Választmányt működik, amelynek a mindenkori elnöke a ,.Szövetség“ elnöke és amelyben minden szövetkezeti központ egy- egy tagot küld ki, tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezeti központ müven nemzetiségű és milyen tárgya. Ennek a választmánynak a hatásköre az erdélyi szövetkezetek működésének legfelsőbb irányítása és ellenőrzése. E ,,Választmány“ a kolozsvári „Szövetség“ mellett működik és annak tagjai a pénzügyminiszter által kiküldendő szakértők is, akiknek annyi lehet a száma, mint amennyi tagot küldöttek e választmányba az illetékes szövetkezeti központok A törvényrendelet megjelenése óta a „Szövetségi a pénzügyminiszter ellenőrzése alatt áll és a Szövetség igazgatóságába a kormány egy kormánybiztost fog kiküldeni, aki nemcsak a „Szövetség'' igazgatósági üléseire, hanem a „Választmány" gyűléseire is hivatalos. Ezzel az intézkedéssel biztosítva van. hogy úgy a „Szövetség“. mint a ,,Választmány“ működése abban az irányban fog folyni, ami a legfelsőbb gazdasági érdekeknek a leginkább megfelelőbb anélkül, hogy szövetkezeti szellemű önállósága a „Szövetségnek“ megnyirbáltatna. A törvényrendelet, szerint minden szövetkezeti központ köteles a „Szövetség“-be tagul belépni, aminek az a célja, hogy az erdélyi szövetkezeti hálózat bizonyos csúcsmagasságban egymással összekapcsolódhassam, tekintet

nélkül nemzetiségi és tárgyi kii oufójesé- geikre.

3 közpon i tsgsáfii kénysrer

Igen fontos intézkedése a szabályrendeletnek■ az egyes szövetkezetek központi tagsági kény szét r. Ez az egészséges szövetkéz - ti hálózat alapvető feltétele, mert igv ki van zárva a különféle ál.szövetkezetck és olyan összeadások, érdekcsoportok létesiilése. amelyek működésükké1 kihívhatják a szövetkéz-* ti szellem és általában a szövetkezeti forma elleni ellenszenvet. Ez a központkénvszer ina még az. anyaországban nincsen meg.

\ törvényrendelet elve tehát, hogy minden érdé vi szövetkezet vn'amelyik erdélyi központnak kell tagja legyen tárgya vagy nemzetiség szerint. Ez alól kivételt csupán az u. n. kisipari szövetkezetek képeznek, amelyeknek ilyen tárgyú központja Erdélyben nem lévén, szobaion léphetnek be tagul úgy az erdélyi szövetkezeti központokba, mint a Budapesten székelő Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe.

A rendelet intézkedik afelől, Iiogv az egyes szövetkezeti központok a rendelet megjelenésétől számított liáioni, az egyes szövetkezetek pedig hal hónap eltelte előtt alapszabályaikat a rende ct szellemének megfelelően módosítsák. A határidő elmulasztása a szövetkezeti központ vagy pedig a szövetkezet megszüntetését vonja maga után.

A szövetkezeti központok tagjai lehetnek rendes és alapitó tagok, mindkét vonatkozúBUDAPEST, április 21. (MTI.) Az ár- ellenőrzés országos kormánybiztosa r<rr j deletileg szabályozta a részlet ügyletek

brutto haszonkulcsát.

A rendelet szerint a bútor részletiizle- tek halhavi törlesztésnél legfeljebb 45 százalék, hosszabb törlesztésnél 50 százalék bruttó hasznot érvényesíthetnek. A cipő. textil és ruhanemű részletüzletek ölnél kevesebb alkalmazott esetén 05 százalék, ötnél több alkalmazott esetén

KOLOZSVÁR, április 21. (Saját tud) Dicstelen vendégszereplése után a kivonuló román uralom siralmas állapotban hagyta hátra Kclozs vármegye úthálózatát. Az állami utak kivételével, melyeket a nyugat felé riadozó kormányzat hadászati meggondolások alapjan miiuttá építtetett kk huszonkét év alatt a hatóságok nem fordítottak sem pénzt, sem időt az úthálózat karbantartására. A pénzek eltűntek kézenközöu s az utak megmaradtak sárfolvónak, már-már . egészen megsemmisülőben és régi panamák emle- ke, az ellopott cementet sirató sebeket szaggat a műúton is. A M. Kir. Áüamépi- lészeti Hivatalra súlyos és költséges feladatot hagyott ez a bűnös gazdálkodás. A munka azonban céltudatos módon, időveszteség nélkül megindult s immár több fontos szakaszon befejezéséhez közeledik.

Teljes erővel folyik az állatni u!ak javítása

Mult év októberében indult s a télen át sem szünetelt a munka a vármegye területén a Budapest—Sepsiszentgyörgyi állami közút királyhágói szakaszán, ahol még a románok megkezdették a műut újjáépítését. Mintegy hat kilométeres szakaszon kiskő-burkolattal kell beborítani az úttestet. Két kolozsvári vállalkozó végzi a 800.000 pengős munkát, amelynek a befejezését június l.-re tervezik.

Ugyanezen a közúton Nagykapus községben 7 méter széles és 30 méter hosszú uj vasbeton-hidat építenek, melyet julms

1.-én már átadnak a forgalomnak. Afc ut Kolozsvár s Szolnok-Doboha vármegye közötti részén át kellett épiteni ] 6. a román útépítők felületességét dicsérő úgynevezett „bukkanót 4 —- hepehupát — mely addig súlyos zavarója volt a gépkocsiforgalomnak. Mintegy bét kilométeres szakaszon átbengerelés folyik, már i közel a befejezéshez, jobb időjárás beálltával az áthengerelt útszakaszt bituMl Ü/ I 11 r-/. ji|; \ rli II Ug.V *>Ú JT ál II li'llilrhl lllllp j*«i u „Sziii etség“ által I. id-dgo/andii uljp- ft/.ahá'yok fogják irieguzahni. Alapító tagok leli cinek li/.ikui o jogi c/.i on I yrk, inig a mule.-* tagok csuk in »/iivrtUr/i lek lehetnek.

A hivatkozott 2150 1941. hz. M. E. ren

delet végeredményben mák a már meglevő t./.ii vei kezeli törvén vek, illetve i'Midelkezések k irgr* /.itcM-re h/olgál mindaz ami ezen ren- (le i then kiüun nn-p miiive i.inesen, arra a fennálló cs érvényben levő intézkedések vannak érvény hen. I kedvezmények leién magyar jogszokások csuk a hitelszövetkezeteknek és n kisipari szövetkezeteknek nyújtanak dilá és illetek kedvezményeket, mig minden másfajtája és jellegű szövetkezet, el eiité-tben a volt román szövetkezeti törvény vonatkozó intézkedésével, nem élvez sem adó, sem illetékkedvezményt.

1 ..Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja a rendelet megjelenése óta teljes erővel dolgozik a szükséges alapszahá- lyok elkészítésén és általában azokban a teendőkben. amik a rendelet következtében legsürgősebb tennivalóknak látszanak.. Rövid időn belül abban a helyzetben lesz, hogy ugv az egyes szövetkezeteknek, mint az érdekelt szövetkezeti központoknak segítő rendelkezésére fog állani és a szükséges felvilágosításokat az. érdekelteknek idejében és kéretlenül meg fogja küldeni.

Reméljük, hogy az. annyira várt és az erdélyi szövetkezetek sorsát megalapozó és irányát megszabó rendelet hamarosan éreztetni fogja jótékony hatását abban, hogy valóban minden vonalon és minden tekintetben az eddiginél jobban fellendül az erdélyi szövetkezeti mozgalom. E tekintetben már eddig is biztató jeleket láttunk, most, a jogbizonytalanság megszűnése után szövetkezeti téren is megkezdődik a komoly célkitűzésű értékes szövetkezeti munka.

70 százalék bruttó hasznot számíthat ru-k, mig készpénzfizetés esetén megfelelő engedményt kell adniok. A rendelet szerint részletkereskedönek az tekinthető, aki az egyéb feltételek mellet' forgalmának legalább 70 százalékát rí szleteludás- sál bonyolítja le. Aki nem tekinthető a rendelet szerint részletkereskedönek, az részleteladásoknál öt százalékkal magasabb haszonkulcsot érvényesíthet, mint, amennyi a készpénzeladásokra van megállapítva.

menes felületi kezelés alá veszik. Ugyancsak most van folyamatban a Kolozsvár- Zilah közötti állami ut hengerelése, amelyet mély szakaszain, ahol ki van téve a Nádas áradásának, i> jjáépitenek. Körülbelül 600.000 pengőbe kerül ez a munka s julius l.-re készül el. Ezenkívül gyors ütemben folyik az utaknak a szükséges táblákkal, jelzőkészülékekkel felszerelése.

R megfej mák mobiímája

A törvényhalósági utakon súlyosan érzik, hogy a román hatóságok 22 éven át úgyszólván hozzájuk se nyúltak. Ko- lozs vármegye ulhálózata már-már a tel- I jes megsemmisülés fokán állott, mikor magyar kezek gondoskodásába került. Tel jes rendbehozatala huzamos időbe telik, annál is inkább, mert körülbelül 5,000.000 pengőre lenne szükség a hálózat helyre- állitásához, a kozutalapnak pedig, mely ezt fedezni van hivatva, még nincs elég fedezete. A vármegye egyelőre 200.000 pengős kamatmentes állami kölcsönt kapott a legsürgősebb munka elvégzésére, ebhez az összeghez kapcsolódik még az adókból folyó jövedelem. Évek munkája kell ahhoz, hogy eltüntesse a mult mulasztásának nyomait és a vármegye úthálózatát korszerű, az anyaországi állapotoknak megfelelő színvonalra emelje.

A vármegye úthálózatán levő hidak ugyancsak siralmas állapotban voltak, a egyrészük összedőlt. JSzek legtöbbjét, körülbelül 100.000 pengős költséggel, már kijavították; további javító, újjáépítő munkálatok most vannak^ folyamatban.

Ami a jövőt illeti, tervbe vették a hálózattól félre eső s eddig bekötő ut nélkül maradt községeknek a bekapcsolását, amit fokozatosan, az egyes községek fontossága s a már megállapított munkarend | szerint valósítanak meg, Elsőbb köteles- I ség azonban a meglevő utak jó karba he- | lyezése; az úthálózat fejlesztése csak ez- I utáni feladat. H

Rendeletileg szabályozták a részletiigynökök brutto haszonkulcsát

ÖimiHíó pengőbe kerül a koiozsmeggei utak rendbehozatala

Magyar iparosinas 1941-ből

Ieri inkatosinu*. 'leijei neír Nagy Ilari /-<■- reue. Tatárkojionyáju. jóliotéiu gyerek. I élűn a. Aji/a ID én előtt halt meg. Cséplőgép nél dolgozott és ott érte szerem ellenség. Akkor kendi be. Kolozsvárra, hogy az anyja sorsún segitsen. Egy ideig szol gulegériy keilet t, Volt kifutó, rikkants, bolti izol guf éle, aztán inas lett. Vonzotta a mülnly ttiokzulos i;arú- zsu. Ahogyan maga mondotta mindig kovács vagy lakatos akart lenni.

En úgy ismerkedtem meg vele, hogy az elromlott szekrényem zárját nyitotta ki Jött a Ins szerszámosládával, kulcsokkal, motozott a zűrön, dől gozol t seremen és kinyitotta.

■ Gyenge munka jelentette ki a zár rol. Értelmes, nyílt arra megtetszett és beszélgetni kezdtem tele. így ismertem meg egyszerű, de sok hullámzása életét. Eleinte szűkszavúan fclelgetett, munka közben, aztán lassan kinyílt a szive, őszinte, magyar falusi szive.

Most 16 éves. Két év muieri szabadul. Nehezen megy a dolog, mert csak 5 iskolája van. Többre nem futotta. Pedig szívesen tanult volna. Boldogan lenne gépmester a nyomdában, mint a mester ur öccse. Az jói keres, fis nagy ur, igazgatja a gépeket. Neki a reggelije jurhár tej. karajka kenyér. Délben egy túl leves, este is az vagy csésze tej kenyérrel. A mestereknél lakik. A műhely-sarokban tan fekvőhelye. A nagysága jó asz- szony, szépen bánik vele, azt dicséri De a mester kemény legény. Hamar rájár a szája a csúf beszédre — Így mondja — meg a fül- cibálásra. Borravaló nem sok van. 10—20 fillér egész nap. Falusi, szőttes ruháját anyja csinálta, egy eyenge bakancsot pedig a mesterek adtak neki. Most gyűjti a pénzt cipőre, már ven 7 pengője. Ha lesz 15, az ószeren vesz egy pár viseltest, jó les: ünneplőnek. — Arra tóm nem kell cédula? — kérdezi. Aztán a soh- könyvre téved a szeme. — A Nagy sásur ezeket mind elolvasta? Boldog lehet. Sokai olvashat. Én is szeretnék, de nincs mV.

— Mit szeretnél olvasi? — kérdem tőle.

— Petőfitől a János vitézt — válaszolja felcsillanó szemmel.

Megajándákozom egy Petőfi kötettel.

— No, nesze fiam, itt van.

— Nekem adja az ur, igazán?

— Hát persze, hogy neked.

Odaszorilja a könyvet a szivéhez, pillanatra, majd gondosan leleszi. Aztán odeadóan folyiajta a munkáit. Percek múlva készen is van.

— Tessék, a zár újra ló. Lehet nyitni, csukni.

Pénzt akarok adni neki, de nem fogadja el.

— Én már megkaptam a magamét — mutat a könyvre. Kis újságpapírt kér, hogy becsomagolhassa. Hiába próbádéin a pénzt rá erőszakolni. mereven elzárkózik előle.

— Nem és nem, ne tessék engem megbénítani.

— No és a mesterrel mi lesz? Mit mondasz neki?

— Legfeljebb kikapok, hogy nem viszek semmit. De Petőfi megéri.

És már fut is a ládával, meg a könyvvel.

Ez Feri. falusi magyar fiú 1941-ből. Iparosinas Életrevaló, tanulékony, jellemes. Az uj magyar »övendő egyik komoly ígérete.

(W.)

Ezeríiaíszáz apsáííaíoí jűííaíott a kormányzat a népies állattenyésztésnek

BUDAPEST, április 21. (MTI.) A földművelésügyi miniszter az országos tenyészállatvásáron igen nagyarányú te- nyészállatkiosztási akciót bonyolított ie. amelynek keretében a minisztérium irányítása és messzemenő támogatása, továbbá a gazdasági felügyelőségek közreműködése mellett a kiállított tenyészbikáknak több, mint 80 százalékát, 770 darab tenyészbikát, továbbá 630 tenyészkant és nagyobb számú tenyészkost és tenyészbaremfit vásároltak meg közte- nyészlési célokra. Ily módon a kiállításon mintegy 1600 törzskönyvelt leszármazása és nagvértékü apaállat kerüit a népies állattenyésztésbe több, mint 1 millió 650.000 pengő értékben. Ennek a nagyvonalú kormányintézkedésnek a jelentőségét csak akkor lehet teljesen méltányolni, ha figyelembe vesszük, hogy a kiállításról a köztenyészetnek juttatott apaállatok után évenként legalább 35.000 darab kiváló leszármazásit borjai a, legalább 100.000 darab törzskönyvelt leszármazásit malacra lehet számítani, amelyeknek további utódai még szélesebb körben fogják a magyar állattenyésztés fejlődését elősegíteni-