Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-16 / 86. szám
2 Cr.LENZIŞK 19 41 i p r 111 % l O.Szivbemarkolő ünnepség keretében alakult meg Koloss vármegye törvényhatósága Két évtized u\án újjáéledt a magyar alkotmány fundamentuma : a megye önkormányzata Faladatok, tervek, kötelességek „Hiszünk IRaggarorszdg feltámadásában“ KOLOZSVÁR, április ló. (Saját tud.) Pompázó díszbe öltözött kedden a vármegyeháza. Hogy ünnepi otthona legyen Kolozs vármegye két évtizedig tétlenségre kéuyszeritett magyar törvényhatósági bizottságának. amely e napon tartotta alakuló díszközgyűlését. A közgyűlésre szólító díszes meghívó szavait idézve: „Az Isteni Gondviselésbe vetett torhe- teilen hitünk. Főméílóságu Kormányzó Crunk bölcs es dicsőséges országiása, a rn. kir. kormányunk határozott és előrelátó országvezetése folytán — Kolozs vármegye törvényhatósága 22 évi idegen uralom alól felszabadulva — ismét megkezdi önkormányzati életét, hogy évszá- zados hagyományaihoz híven a Haza megingathatatlan védőbástyája legyen A vármegyeháza főbejáratánál sisakos rendőrök, ezüstsujtásos hajdúk álltak feszes őrséget. A dísznövényekkel szegélyezett lépcsőn nehéz szőnyeg mutatta az utat a nagy közgyűlési teremhez, melynek magas homlokfalát — az eJnöki emelvény mögött — háromszinü nemzeti zászló és Kolozs vármegye Rákóczi lobogója között II. Rákóczi Ferenc hatalmas olajképe díszítette. Ggflíekeznek az elő** ksőssgek Tiz órára volt kitűzve a díszközgyűlés kezdete, de már korábban megkezdődött a törvényhatósági bizottsági tagok és a díszközgyűlésre meghívott előkelőségek gyülekezése. Szebbnél-szebb nagyasszony- ruhák, feszes fekete díszruhák, tiszti atillák tették ragyogóvá a nagyszerű képet, melynek a történelmi jelentőség soha nem fakuló tartalmat ad. Szemben az elnöki emelvénnyel, az első sorban fenntartott hely várta vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkárt. E sorban az ajtótól kezdve Inczédi-Joks- man Nándor, dr. Kiss Elek, dr. Bartók György, gr. dr. Bánfjy Miklós, Ugrón István, Schwitzer István hadseregpa- rancsnok, gr. Bethlen György, dr. Papp József, szentgyörgv \ ári Stirling László altábornagy, Sándor Imre püspöki hely- nők. dr. Vékás Lajos. Feketehalmi, Czeytner és Berkovics tábornokok, valamint Horvát Ferenc vezérkari ezredes foglalt helyet. A mögöttük levő sorokban a város és a vármegye számos kimagasló egyénisége. A jelenlevők felállva köszöntöttek a vármegye tisztikarának élén a terembe lépő dalnoki Gaal Elemér alispánt, aki elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Jobbján egyelőre üresen áll a beiktatásra váró főispán széke. Mellette foglalja el helyét szovérdi dr. Szász Ferenc főjegyző. Somody István tiszti főügyész, dr. Székelyhidy Géza érvaszéki elnök, dr. Csornay Jenő másodfőjegyző, dr. Sólyom Sándor tiszti főorvos, dr. Biró Zoltán aljegyző és dr. Nánay László aljegyző, alispáni titkár. Az emelvény mögött til nek a főispánt titkár, az árvaszéki ülnökök és főszolgabirák. fl közggSíő; mesalafenfása Dalnoki Gaal Elemér alispán a közgyűlés megnyitása előtt felkéri a közönséget. hogy mondják el a Magyar Hiszekegyet. A jelenlevők ajakáról imádságos hangon szól a hitvallás: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszel; egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A hitvallás elhangzása után az elnöklő alispán felkérésére dr. Szász Ferenc vármegyei főjegyző felolvasta a törvényhatósági bizottság tagjainak kinevezéséről szóló belügyminiszteri leiratot, a bizottság kinevezett lagjaiuak, valamint a közgyűlésnek a szakszerűség képviselete címén és a hivatalból törvényhatósági bizottsági tagok névsorát. (A névsort az Ellenzék ez év március 31.-i számában közölte.) „Is mái az édesanya szivén vagyunk“ A névsor felolvasása után az elnöklő J dálnoki Gaal Elemér alispán megalakult- | nak jelentette ki a közgyűlést, melynek jegyzőjéül dr. Szász Ferenc főjegyzőt jelölte ki. majd a jelenlevők feszült figyelme közepette elmondta megnyitó beszédét. — A hit, a feltámadás és szeretet ünnepének harmadik napján — mondta megnyitójában, — amikor újabb reménységek váltak valóra, boldog érzésekkel eltelve gyűltünk össze az ősi Kolozs vármegyének a román megszállás alól való felszabadulás utáni első közgyűlésre. Huszonkét esztendeig tartó, súlyos és megpróbáltatásokkal teli kisebbségi sors után, ma ismét az édes Anya szivén vagyunk, hogy minden erőnket összeszedve munkálkodjunk azon. hogy Szent Istvánt Birodalma ismét teljessé váljon. Itt állottunk évszázadokig Európa keleti védőbástyájában tatár és török ellen küzdve. Számunk apadt addig, amíg a közöltünk élő idegen nemzetiségűek számban és gazdasági erőkben gyaraDod- tak. Magyar sors! A Mindenható megenged- I ie azonban, hogy az igazság győzzön és hogy megérjük a mai szép napot. Sokszor gondoltunk erre a napra és hittük, hogy eljön. Hittünk benne, mert a történelem nem lehetett önmagához következetlen és a magyarhoz igazságtalan. Számunkra tehát elkövetkezett a boldog építő munka ideje Olyan építő mun- Icát kell most mindenkinek vállalnia» amely az emberiség sorsának jobbrafor- dulásában számot tevő tényező kell, hogy legyen. 1 Azt mondott-am, hogy más népektől teljesen magunkra hagyatva szenvedtük át a 22 évet. Ez azt a tanulságot szolgáltatta számunkra, hogy a feltámadás erejét is mxigunl.ban kellett feltalálnunk. De ha igy van. magunkban kell megtalálnunk azt is. hogy a magyar Haza további életének felfelé való Ívelését hogyan biztosi lsük. Amidőn munkánkhoz kezdünk, nem szabad megfeledkeznünk ebben a pillanatban arról, hogy a mi épitőmunkánk bevezetője a katonai közigazgatás volt. Ez u maga katonás, határozott és gyors intézkedéseivel néhány hét alatt nemcsak rumokat takaritotl, hanem már épített is. Kolozs vármegye közönsége soha sem fogja elfeledni, hogy a magyar honvédség nemcsak visszaszerezte ezt a földet, de olyan alapot rakott a polgári köz- igazgatás alá, hogy uiuiak falai most szi lárdcm állanak. lile sse ezért hálánk és köszönetünk a tábornoktól a közhontédig mindazokat, akik a legnehezebb időkben Kolozs vármegye katonai közigazgatásánál közreműködtek. Amidőn munkánkhoz kezdünk. kérem a tekintetes törvényhatósági bizottság segítségét, üdvözölve mélyen tisztelt és l;edvés vendégeinket, a tekintetes törvényhatósági bizottság minden lúgját, Kolozs vár megyének a román megszállás utáni első közgyűlését a húsvéti ünnep 3-ik nupján a hit, a feltámadás és a szeretet jegyében megnyitottnal: jelentem ki. Megnyitó beszéde után bejelentette, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltósága dr. nagyváradi InczédyJoksman Ödön ny. alispánt nevezte ki Kolozs vármegye főispánjává. A vonatkozó belügyminiszteri leirat felolvasása után javasolta, hogy gr. dr. Bánffy Miklós elnöklete alatt, dr. Boga Alajosból, Bolior Mártonból. Székelyhidy Gézából és Velits Zoltánból álló küldöttség hivja meg a főispánt a közgyűlésre. megérkezik a főispán Nehány perc múlva a küldöttség tagjai között a terembe lép dr. nagyváradi lnczédyjoksman Ödön főispán, akjt a jelenlevők felállva köszöntének. Dalnoki Gaal Elemér alispán a következő szavak- kel köszönti a vendégeket, a törvényhatósági bizottság tagjait és az érkező főispánt: Nehéz időkben, de a szebb magyar jövendőben való szilárd hittel gyűltünk össze, hogy Főispánunkat hivatali méltóságába beiktassuk. 22 esztendei, sokszor nagyon is súlyos megpróbáltatásokkal teli kisebbségi sors után. gyönyörű un- Dep számunkra. A szónok ezután rámutatott az elmúlt kisebbségi idők szenvedéseire és méltatta azt a munkát, amelyet a főispán, mint annak a sorsnak osztályosa végzett. A mult romjainak eltakarítása után az építés munkája kezdődik. Az „építés“ szót tágabb értelemben gondolom — folytatta beszédét a szónok. Építés alatt értem a vármegye gazdasági, lelki és erkölcsi javainak olyau módon való összmüköd- tetését, hogy az nemcsak vármegyénk, hanem az egész Szent Istváni Birodalom javát szolgálja. Méltóságod munkájának az a része, amelyet a 22 éves múlt szükségszerüleg parancsol, sok vonatkozásában szoros kapcsolatban lesz a vármegye román lakosságának életérdekeivel. Meggyőződésem, hogy Kolozs vármegye románsága, I de tovább msmöleg az egész erdélyi románság a félrevezetés áldozata akkor, amikor a magyarban ellenséget lát. Évszázadokig jól össze lehetett egyeztetni a magyar állami és a román nemzeti érdekeket. Ha rejtett célok miatt néha a békés együttélés lehetetlenné is vált átmenetileg. ez nem jelenti, hogy ezen a földdarabon nem lehet ezután is a magyar és a román népnek békében élnie o magyar haza felvirágoztatására. A főispáni munkák egy másik nagy csoportját a mai nemzetközi helyzet által parancsolt helyzet és az események adják. Olyan időket élünk, amelyek valóban megérdemlik a sorsdöntő, történelmi idő elnevezést. A levegőben, vizen és szárazon folyik a nagy per, hogy miképpen alakuljon az emberiség sorsa? Ki legyen az ur Európában, ki legyen az ur a világon és melyik világnézet diadalmaskodjék? Méltóságod munkája nem lesz könnyű, mert igen nehéz időkben vette át vármegyénk kormányzását. Állása ma nem disz, hanem súlyos felelősség. Kérem az Istent, h-ogy segítse meg Méltóságos Főispán Lr munkásságát, hogy ez a munka vármegyénk és Szent István ezeréves Birodalmának javát szolgálja. Keggsíefes főispáni megemlékezés gróf Teleki Pál fragili as kajáidról Az üdvözlés után, melyet a közönség állva hallgatott meg, a főispán elfoglalta az elnöki helyet és megnyitotta a folytatólagos közgyűlést, majd megindult hangon a következő kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt gróf Teleld Pál miniszterelnökről: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Alig egy hete annak, hogy a Szent György-téri palota egy csöndes szobájában hosszú lelki tusakodás után örökre eltávozott körünkből áldott emlékű rtti- nÍ9zterelnökünk, gróf Teleki Pál. Mi. felszabadult erdélyiek valóban elmondhatjuk, hogy lehullott a mi fejünk koronája! Egy férfi, kinek 22 éven át ezer gond és tevékenység között minden gondolata Erdély volt! Egy férfi, ki kormányzása ideje alatt a mindennapi imádság áhítatával kérte I Istentől, hogy adja meg nemzetének a teljes egységet! Azt az egységet, amely egyedül lehet igazán alapja egy kis ország boldogulásának. Egy férfi, aki erős akarattal, lángoló hazaszeretettel, a tudás minden fegyverével felvértezve dolgozott hazája boldogulásáért. E férfihoz iegméltóbb emléket akkor állíthatunk, ha követjük tanítását, követjük példaadását és igyekszünk — ki-ki a maga helyén — megteremteni az egységes magyar nemzeti társadalmat. Gyászunk külső jeléül pedig hódoljunk kedves emlékének azzal, hogy egy pillanat; némán állva maradunk. Szavai elhangzása után a diszközgyuiéc résztvevői pillanatokig állva, ném.tt. adóztak az elhunyt miniszterelnök er. e- kének. >. ,-------— — — — — — » — — — — Ünnepet, gyönyörű magyar ünnepet ti11 kolo/svármegye. Történelmi keretben, történelmet, nemes és szent hagy ományokat sugárzó kövek között újra feltámadt az alkotmány legősibb, legerősebb bástyájának, a megyei önkormány zatnak élete. Az ólomsulyu időknek megfelelően elmaradt a régi jó idők minden külső attribútuma. Nem vonultak fel bandériumok, pihent a zenészek nyirettyűje, elmaradt a nagyközönség tomboló ünneplése és — mily megnyugvása a jövendőnek — elmaradt a bankett is. Fekete magyar ruhában vonultak az ősi megyeházára a meghívottak és illetékesek, hogy lélekben áldozzanak a nagy ünnepnek, a magyar feltámadás egyik élő bizonyosságának. Megillető dőlt volt a közönség és megiMetödöttek voltak a szónokok. Huszonkét nehéz esztendő veszteségeit és belső győzelmeit sorolták fel és hitet tettek a jövendő mellett. Az ünneplő lélek izzó boldogságában is hii\ös tövei nézték a jelent és reánk váró feladatokat. Európa nagy kataklizmájában Kolozsvármegye is építésre jelentkezett. Építeni vármegyét, építeni országot, épiteni egy magyarabb magyar jövendőt. Mint történelmi időkben mindenkor — Erdély szelleme tisztán és csengőén szólalt meg a megyeháza díszes falai között.
