Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-16 / 86. szám
"ELLENZÉK ţ ,ÎJIi Tptnis Dr. Szász Ferenc üdvözlő beszéde Ezt követŐleg (Ír. «Övérdi Szász Ferenc vármegyei főjegyző üdvözölte a főispánt. Beszédéheu rámutatott a éves idegen uralom alatti veszteségekre és azokra a súlyos gazdasági nehézségekre, amelyek a jelenlegi háborús helyzetből fakadnak és amelyek különleges feladatokat rónak Kolozs vármegyére is. Méltóságod személyében — mondotta ü inegye kormányzata olyan embert kapott, akire teljes bizalommal és szeretettel tekint a vármegye közönsége és tekint a tisztviselői kar. Dr. Szász Ferenc ezután részletesen ismertette a főispán értékes munkásságát, amelyet a román impérium ideje alatt végzett az erdélyi magyarság érdekében. Alig néhány hónapja folyik a munka a magyarrá vált Kolozs vármegye törvényhatóságánál —- folytatta beszédét a szónok. — Mégis úgy látom, hogy mi, tisztviselők, máris elértük azt a fokot, bogy munkánkért a felelősséget vállalhatjuk. Igyekezni fogunk, hogy munkánk még tökéletesebbé váljék. Munkánk közben bizonyára sok nehéz kérdéssel kell majd megkíizdenünk. De igyekezni fogunk mindezeket a munkákat erőnkhöz mérten jól elvégezni. A. magyar királyi kormány rendelkezései a megyénkben lakó románság helyzetét megnyugtatóan szabályozták. Mi csak a magyar királyi kormány rendelkezéseit követjük. amikor a magyar és román között a közigazgatásban nem teszünk különbséget. Midőn szavaimat zárom — fejezte be beszédet — Ígérem Méltóságodnak, hogy én és a tisztviselői kar arra fogunk törekedni, hogv minden munkát tőlünk telbetőieg jól végezzünk el. ígérem, hogy i magyar királyi kormány és az. önkormányzati szervek rendelkezéseit teljesíteni !og jnk. Kérjük Méltóságodat, hogy ebben segítsen meg bennünket. Adja az Isten, hogy Méltóságod életén áldás legyen, egészséget és kitartást kívánunk ahhoz, bogy munkája a magyar reménység fáján újabb nemes gyümölcsök érését segítse elő. I A főispán, mielőtt a közgyűléshez szolt ! volna, üdvözölte a belügyminiszter képviseletében megjeleni vitéz dr. íionezo.> , Miklós belügyi államtitkárt s kérte, hogy j hazatérve jelentse, hogy itt, 22 év alatt | edződött öntudattal indul a munka. Fz- utári mondotta el nagy figyelemmel, le- , szült érdeklődéssel hallgatott beszédét, mely egyben munkalervet jelöl. Inczédg-Sofcsman Ödön: Tnlmaradf igazság napja véreinkre Is feívirrad az Isteni Tekintetes Törvényhatósági B zottság! Amikor most a Törvényhatósági Bi zottság előtt Kolozsvár megye főispáni székét ünnepélyes keretek között is el foglalom és a vármegye kormányzatát; Önök előtt is átveszem, az első szó, amely ajkaimat elhagyja, az első ér2és, ami leik«met és egész fényemef áthatja, nem lehet más, mint a hála szava, a hála érzete, amely a Mindenhatóhoz! a magasba tör. Az az érzésem, hogy ez a magasba törő szó és ez az érzés nem egyedit száll fel a Gondviselő Istenhez, hanem nagy kíséretet talál a Törvény- hatósági Bizottság mnden tagjának szavában és érzésében is. De amikor e boldog érzések fogva tartanak, szomorúsággal kell ' megállapítanom, hogy aiz örömünk nem teljes! A testvéri keretet lángoló melegével, de a fájdalom szomorú érzésével gondolunk a határon túl maradt honfitársainkra, akikre a legutóbbi időkben is súlyos megpróbáltatások nehezedtek. Hisszük és reméljük, hogy e meg pro- bal tatások véget érnek és az Isteni igazság napig reájuk is fe1 virrad. ; Tekintetes Törvényhatósági Bízott - ság I. I Ma olyan időket élünk, amikor egy részletes programróí nem lehet beszélni. Hiszen a világesemények forgása olyan szédületes gyorsaságú, hogy' azt sem tudjuk, mit rejt magában a holnap. De azért program, célkitűzés nélkül mégsem állok. Programom a munka, céikitiizésem a vármegye boldogulása, jólétének minden esZkpzztf való elönrcZditása. Éhhez pedig elsősorban szükséges a jogrend hé'yrealitása, a leZüHött törvényti&Ziet visszaállítása, a magántulajdon szentségének ismét elismerése, egymás megbecsülése és megsegítése, nemzeti és felekezeti különbség nélkül. Ezek és csak ezek az alapkövek, amelyekre fel kell építenünk e boldog uj élet kezdetért vármegyénk közigazgatásai. j A mai fejlett közigazgatás tengelye a helyes szociálpolitika, amely azonban nemcsak karitativ szolgálatokat köve tel. Az élet realitásokat kíván, de olyanokat, amelyek valóban szolgálják a szó* ciális szempontokat. És itt, mint mun ka programra kívánok reámutatni há rom olyan területre, amelyen haladni éis szívvel, lélekkel dolgozni akarok. SE területek egyike és pedig legelső- sorban^ tekintetbe jövő, a céltudatos egészségügyi intézkedések, röviden a né p égé szs ég ii g y. A vármegye hatósági orvosi szolgálatát, népünk ^ orvosi ellátását nagyobb mértékben óhajtom biztosítani, B cél ból parancsoló szükségnek látszik a körorvosi állások lényeges szaporítása. Szükségesnek tartom a lakosság gyógyszerellátásának zavartalan biztosítását, gyógyszertárak, esetleg kézi gyógy szertárak létesítésé Vek Messzemenői eg óhajtom támogatni az úgynevezett egészségházak építését, de ezen tulme nőleg feltétlen szükségét látom, hogv a vármegye lakosságának kórházi ápolást Igénylő betegei részére megfelelő köz kórház építtessék. i Ha a I örvény hatóság eat saját erejéből nem tudná megvalósítani, abban az esetben Kolozsvár városával együtt óhajtok gondoskodni arról, hogy egy nagyobb ágylétszámu kórház létesittes- sék. A második terület, melyről megemlékezem az, hogy intenzív népművelési' tevékenységet óhajtok folytatni, illetve elősegíteni. Szükségét látom annak, hogy a huszonkét év alatt felnevelkedett ifjúság számára magyarnyelvű tanfolyamok rendeztessenek, figyelemmel a hiányzó nemzeti műveltség alapismereteinek pótlására. j Valamennyi országos, áltruisztikus intézmény bevonásával feltétlen szükségesnek tartom a népünk (szociális I helyzetén javító szövetkezeti gondolat nak beiktatását a lelkek be és ilyen ilrá nyu gazdasági szövetkezetek megszer vezését. I Az iskola hatásai alól kikerült ifjúság lelkiszükségleteinek kielégítésére dalos körök létesítésiét, műkedvelő? elő adások, kulturdéiutánok rendezését, stb. 1 A szociális haladás nem kis jelentőségű kritériuma a gazdaság* jólét. Ezt előmozdítani hivatva vannak a szoros értelemben vett gazdasági szerveink. Ámde ebben véghetetlen nagy szerepet játszik a helyes és céltudatos útügyi közigazgatás. ( Az elmúlt huszonkét esztendő alatt a román hatóságok nemhogy a meglévő úthálózatot jókarban tartották és fejlesztették volna, hanem azt annyira elhanyagolták, hogy úgyszólván teljesen megsemmisült. , A vármegyének jóformán egyetlen útja sincsen olyan, amely biztonság» san használható volna bármilyen jár- : müvei és bármilyen időben. Ez a sajná Ş latos körülmény a vármegye közgazdaságát rendkívüli módon megbénítja, miután a termények szállítása, akár az eladási gócpontokra, akár a vasutállo ■ másokra esős időjárás mellett, megfe- ! lelő utak hiányában szinte lehetetlen. : A legsürgősebb feladatok egyike te hát, a vármegye közutainak ujjáépité- ! se, mert csak ezen utak teljes rendbe hozása által lehet a hálózatot tovább- i fejleszteni és az egyes községeket meg- j felelő bekötő utakkal ellátni. I Tekintetes Törvény hatósági Bizott; Ság! i Egy leromlott, egy tönkretett köz j igazgatást kell újrateremteni. Huszon- j egy év alatt az anyaország kolzigazga ! tási képe is megváltozott. Mi, akik né- j hányán a régi világban is a vármegye 1 szolgálatában állottunk, az akkori tu j dással ma nem sokra mennénk. i ! Uj elvek, uj irányzatok, uj szabályok, j uj törvények, amelyektől huszonegy J évig el voltunk zá.rva és amelyeket : most kellett és egyre kell íianulmányoz- ! zunk, hogy méltóképpen illeszkedhes sülik bele az anyaország fejlett közigazgatásába. A mi politikánk, uraim, nem lehet ! más, mint testvéri megértésben, szere- j tétben, egymás iráni jóindulattal, tűre- , j lemmel, Hazánk szeretőiében eggyé j forrva, ennek javára, boldogulására, e9f i szebb jövő reményében dolgozni és ! megint csak dolgozni1 Tartsák széni ■ előtt, hogy vármegyénk közönsége több ! nemzetiségű. Nem akarok a 'közelmúlt I hibáiba esni, hogy harmadlagos állampolgárokat különböztessünk meg. E vármegye közigazgatása egyforma készséggel kell minden fiánalk rendelkezésére álljon, akármilyen nyelven i beszél és akármilyen hittel ilmádja Is • lenét. j I A kontinenseken, tengereken dúló j nagy küzdelmek — hála a Gondviselés- ' nek — bár eddig még közvetlenül nem érintenek, közvetett kihatásaikban nagy súllyal nehezednek máris úgy aiz egyesre, mint a közre, mint mindannyiunkra! A kormányzat előrelátó gondoskodása, a közszükségleti és élelmezési cik kék korlátolt felhasználása által biztosítja a mindennapi kenyeret és elejét veszi bizonyos javakban való felesleges duskálódásnak, pazarlásnak. E végeredményében szociális elgondolásnak azonban csak akkor teszünk elegek ha a zárt ajtók és lébocsátott függönyök mögött is szigorúan betartjuk az erre vonatkozó (rendelkezéséitet és átérezzük e nehéz időik járásában azt, hqgy a köz, a Haza szent ügyéért hozzuk meg az áldozatot — ha ugyan egy kis lemondás, egy ki® önmegtaga- dás egyáltalában áldozatnak nevezhető. Gondoljunk ésszel és szívvel arra, hogy a magyar honvédek a Sent István i ország határainak visszaáll italáért már napok óta életüket és vérüket áldozzák és akkor reájövünk arra, hogy mit jelent ehhez képest a ml csekély kis áldozatunk. \ Gondoljuk el, hogy a jelenleg fennálló korlátozások még mennyire mögötte maradnak azoknak a kényszefle- mondásoknak, amelyeket a nagy háború teremtett meg a nagy nyersanyag hiánya által értékes ipari társadalmunk bizonyos rétegeiben! Gondoljunk anyaországbeli árviz-suj- totta szerencsétlen te sv ér cinkre, nagyrészük hontalanságára, szenvedésére! Merítsünk ezekből erőt az élet terheinek elviselésére, de éljen bennünk az ember mindenkori lég jobb barátja és hűséges kísérője: a remény, hogy a dúló háború befejezése után egy szebb, egy jobb kor következik s felkel még Szent István országának ragyogó napja! E hittel üdvözlöm a Törvényhatósági Bizottságot és ezen keresztül a vármegye közönségét és ha elgondolásaimat helyeslik, akkor azzal a kéréssel zárom beszédemet, hogy az újjáépítés munkájához előlegezzék nekem bizalmukat és adják meg őszinte támogatásukat. Gróf Bethlen György beszéde A törvényhatósági bizottság tagjai részéről elsőnek gróf Bethlen György üdvözölte az újonnan beiktatott főispánt. Vázolta az elmúlt 22 esztendő keserű tapasztalatait és a hála szavaival emlékezett meg mindazokról, akiknek érdeme, hogy ennek a nehéz korszaknak vége szakadt. Az örömben azonban azokra is gondolt, akik most nem ülhetnek itt. A főispáni szék betöltésénél történt választást szerencsésnek tartja, mert olyon férfiút ültetett e felelősségteljes helyre, aki itt élt nehez időkben is és egyéb érdemei mellett éppen a közigazgatás terén szerzett gazdag tapasztalatokkal, gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Az itt lakó románok helyzetével foglalkozva, megemlítette, hogy 1918-ig az itt évszázadokon át együttélt nemzetiségek között békés és testvéri volt a viszony. Erre a jóviszonyra szükség van ezután is, az egység- kialakulását azonban nagy mértékben akadályozzák a vissza nem csatolt területen történő események. Ezt a kérdést, mindnyájunk óhajára, kielégítő módon csak a viszonosság alapján lehet nyugvópontra helyezni. Befejezésül hangoztatta, hogy ma a közös cél érdekében el kell hallgatnia a pártok közötti ellentéteknek. Mindnyájunk feladata az, hogy vállvetve támogassuk az állam kormányát. It*, a megyében pedig a kormány kiküldöttjét, a főispánt, akinek a törvényhatósági bizottság egyeteme nevében sikert, erőt kíván és Isten áldását kéri működésére. Boga ftlaíós üdvözlő beszéde Boga Alajos dr. kanonok lendületes Szavakkal méltatta a főispán érdemeit s a választást, mely benne elsőrangú szakembert, minden jó kezdeményezést felkaroló és támogató férfiút állított a vármegye felszabadult részének élére. A törvényhatósági bizottság az ő Vezetése alatt bátran vállalhatja a felelősséget ennek a vármegyének népe előtt, hogy megérti az idők szavát és a követelményeknek megfelelően fogja vezetni a közügyeket. Jövőt építeni nem lehet a mult időle számbavétele nélkül. A múltat pedig senki nem érzi úgy át, mint az erdélyi magyarság, amelynek ezeréves múltja egyik eleme és tápláló forrása annak a nemzeti érzésnek és öntudatnak, mely minden időben erőt adott, hogy necsak a puszta életet tartsa meg, de az itt élő népek ver senyében a politikai, a művelődési téren vezető szerepet játsszék és ennek a földrésznek szervezője és megtartója legyen. Ez a magyar élet mindig a magyar állam keretében zajlott le, vagy ha állam szerkezetileg külön szervezettségben éli is, az összmagyarsággal mindig szoros lelki egységben volt. Beszéde befejezésében Isten áldását kérte a főispánra és működésére s a törvényhatósági bizottság nevében őszinte odaadó támogatásáról biztosította. Koíozs vármegye területe Az ünnepélyes beiktatás után, a tárgy- sorozatnak megfelelŐleg, dr. Csolnay Jenő másod-fojegyző felolvasta a Kolozs vármegye területéről szóló belügyminiszteri leiratot. Eszerint a törvényhozás további rendelkezéséig a varmegye terülnie: Kolozs vármegyének felszabadult területrésze, az uj magyar—román határvonal megállapítása következtében a vármegye nyugati részétől elvágott községek kivételével, továbbá. Szolnok-Doboka vármegye területéből: Doboka, Füzes. Füzes - Szentpéler. Kecskehatu, Kcndilona, Kom- lósujfaiu, Lóna-lPoklostelke, Magyar Derese, Magyar Köblös, Páncélcseh, Réee- keresztur. Szótelke, Vajdaháza és \ öles községek, végül Bihar vármegye teriiJe- tébül: Királyhágó és Körösfeketetó. Ezután a vármegye tisztikarának kinc vezéréről szóló belügyminiszteri rendelet felolvasása következett. Hódoló felírat a feor- mdngtioz Az alispán előterjesztésére a díszközgyűlés a következő hódoló feliratot intézte a kormányzóhoz:
