Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
6 ß I I. /; N l f A ii m—■win / 9 4 l in n r c i a H /N ^ Kulturális egyezmények ■i. utóbbi I</«*/»«*/• sünin szoktak ntcgjc- 'tint o /rijnrk /m.' bjuin uluiri híradósok, hint) I oi,1, miv\ muulc vision kormom amik lúgjai I ív :cg\ iila iilannih Icul I ii rah s cg\> zrncny vie n wirs, I v. Uj hois lakunk uj jelenségei r it' h a m<gn gilvánulnsok. amelyek alsósul Ian is annak bizony segíti, hogy a népek as neu.- alak minden politikai súrlódáson, sót hóim nis feszültst/tan tol is érzik u komoly szükséget annak, hogy agy mással szidlanu, unite- sieti és tudomány os i onatkosashan tartsák ás fokozzák kapcsolataikat, ami kölcsönösen < sok előnyükre lehet, mert ezekből a kapcsa, lut'terenitcsvliböl és a kapcsolatoknak ilyen fenntartásúból gazdag és gyümölcsöző eredni éti vek sziileinek. Hogy csak Human Halint vallás és közok- tatásiigyi miniszter legutóbbi szófiai és belgrádi tárgyutasairól szóljunk, meg kell állapítani, ltog\ a magyar-bulgát ás a magyar-ju- z'Oszlae szellemi érintkezés folytonosságának' megteremtése cs megerősítése mar igen sok' értékkel és eredménnyel gyarapítóttn a ma- g. ar-bulgár ás szerb-hon át népek kulturális eleiét. Bulgáriában dr. bekér Géza professzor runsitiisa mellett hosszú érek óta folyik• igen értékes tudomány.os leutalás, amely elsősorban is a két nép történelmi érintkezéseire igyekszik minél teljesebb világosságul deríteni. /erűi, nyelvészeti, képzőművészeti, stb. téren pedig máris sok cserc-ercdméns t érték (l. Egész sereg kiadvány jelent meg. amely a magyar és bulgar népek irodalmát ismerteti meg kölcsönösen. Iz a tudományos álláspont is egyre jobban erősödik, hogy a l:et nép ősi gyökökön közeli rokonságban áll egymással és ismeretes az a tadomány os felleves is. amely például a székely eket az úgy nevezett esze gel-bol górok léd származtat ja. l.z a Iconics még nines eldöntve, mert egyformán vannak ellenzői és támogat ói, de mindenesetre örvendetes tény. hogy Budapesten és Szófiában már ismételten voltaic kölcsönös bemutatkozó kiállítások, hangversenyek', színpadi előadó- sole stb. bizonyságául annak, hogy a két nép között nemcsak ősi rokonság, hanem sok érzelmi és lelki közösség is ált fenn. <.zent tanuk más sokszor megállapították, hogy a bolgéir es a magyar paraszt egyénisége, életformái, szokásai sok tekintetben rokonok és a derék, munkás, vitéz bolgár 'népnek, amely a világháborúban Magyarország hűséges fegyvertársa volt, az elkövetkezett időkben még igen sok fontos küldetése lesz Európában, főleg pedig a Balkánon. A niagyar-bulgár kulturális Icapcsolatok kérdése tehát semmiképpen sem ötletszerűen feldobott jelszó, hangon a két nép leikéből régen kiérlelödött és az ál élés és átérzés erejétől megizmosodott valóság. Ezért fogja Kolozsvár lakossága bizonyára sok szeretettel köszönteni a közelebbről ideéi Icezö kitűnő bolgár énekesnőt, Dorita Bonéivát aki ősi bolgár daiolc mellett magyar dalokat is fog énekelni. A belgrádi kultuszminiszteri látogatás és annak viszonzása sem kisebb jelentőségű. I magyar-szerb kapcsolatok szinte történelműnI; egész korszakán régig vonulnak'. Alig van olyan időszak a magyar nemzet életében, amikor a: egymás mellett elő két nép között ne lett volna valamilyen érintkezés, hol katonai, hol kulturális, hol társadalmi téren -— és ha néha ezek ellentétekké sűrűsödve szembe is állították a magyar és szerb népet, az egymás értékeinek megbecsülése soha nem halványult el egyikben sem. SoJc tekintetben csak Becs machiavellisztikus mesterkedései okozták, hogy a két nép, a magyarok és a szerbek nem tudták igazán megérteni egymást. Pedig történetük ezer szállal fűződik egybe. A szerb kulturális élet megújhodásában a magyarságnak jelentős szerep jutott, könyvnyomdák felállítása, kiadványok megjelenti lése, kultinális-csere stb., folytán és nem akadhatott magyar, aki 19'26-ban no őrömmel hallotta volna Horthy kormányzó mohácsi- beszédét, amely a két nép lelki megbékéléséin k igazi kezdeti időpontja1 jelentette. Az eseményele aztán lassan megérlelték ezt a tiszta, bensőséges közeledést. amely ISTOL /SÍEzzsSÍ&a % Hl' % DÜÜ&PaRIGN EiökeSöcsaláöi srál- lodi, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 1 pengőtől. Kétágyas szoba sná' \l pengősül. Kitűnő étterem és káváház, — Elír éken? ki 320 gálás H! j Jidci ól-fokra erősödött, l égül pedig betelő- 01 loll a magyar-jogos'hív Imi álsági szerződésben rs a magyar-jugoszláv Iculturédis e- gnzményekben. I hitek szerint üde fontos szellemi csent cu\ fcllnijiitillusát is jelenti ez (is utóbbi szerződés. Szó van orról, hogy Belgrádinál es Budo pesten köb-simlisen 4j két nép lelki közelítésének elősegítésére tudatná n\os intézeteket állítanak fel, megindul a megun -szerb kulturális élet cseréje, irodalmi, művészeti és tudományos utón. előadások, Idolii tósok, hangversenyek, stb. rendezésével, Iciadrémyolc megjelentetésével, diákcserével es nins egye.b hasznos és értékes elgondolások megvalósításával, amelyek például Kéme', és 01 asnor.szagokkal, az északi államokkal és más nemietekkel mar annyi uj értékkel növelték a kultúra egyetemességét. Budapest és Belgrad szellemi viszonylatában ezen u téren már is igen sok szőj) eredményi lehet valóságként felsorakoztatni. Ilónian kultuszminiszter most vigil éit belgrádi Htja útónban bizonyár a isid, újabb tudatokat nyit ebben a lel,intet ben es az egymás mellett, éló leél nemzet őszinte megismeréseitek és megbecsülésének nag', gontlohitni fogja nuiuli nlu n még to vább és még fidtozottahitiin szolgálni. I s ig\ van ez rendjén. 1 kulturális kapcsa- hitele es Iculturédis i sei éle Lilcozódó és erősödő hullámgvüriijv lassait-bissan mind szélesebb és n;élesebb szellemi liullámgyiirUkre tágul is idyan kulturális együttérzést és együtt- munlcálkodéist alakit ki, amely nemcsak a két nép viszonylatában lehel értékesen guzdagi tó, de az egyetemes művelődés átfogó viszonylatában is. És ezért is kell mindenkinek örömmel fogadni és elősegíteni ezt a nagy, építő értékű szellemi munkát, amely nem a jelennel, dolgozik, hanem a jövőnek, mert számolva a világvihar nk és világlcaiuklixrnák elmúlásával n népek boldog szellemi együtt- nuilcnállcodásánulc úttörő munkáját végzi és a lel l,el, igazi egymásra találásának eljöveteléért fáradozik. ízért a boldog jövendőért, amelyért minden igaz lélek vágyakozik. WAITER GYULA Találkozás egy dobrudzsai bolgár diákkal Hl DAPEST. Kelten iiliink egymással szemben- Nemrégen még ugyanannak, az or jzúgnak voltunk kényszerből á-lampolgámi o ma büszkén vallhatja magát bolgárnak és én magyarnak. Budapesten. ahol a hahóm ellenére is sok idegen fordul meg, mintha rokonok találkoztál, volna, olyan örömmel üldögélünk kelten a felet te niel lett■ az erdélyi magyar és uj ismerősöm, a dobrudzsai bolgár diák. A közös emlékek. «/ elmúlt közös nemzeti nyomorúság és a kö/ö- leb.abadulás boldog emlékei hamar felengedik az uj ismeretségeknél szokásos fagyos légkört és hamui osan rátérünk arra. am, uj ismerősi)- rnet a legjobban érdekli es a legtöbbel főz. lallcozlatja: a hazatért hoinar Dobrudzsára é., a bolgár nép nagy sorskértféseirr. — Önök keveset tudtak rólunk, dobrudzsai bolgárokról, pedig ugyanabban az országban éltünk bosszú esztendőkig De érthető i- — folytatja bolgár diákismorőbüin — mert két külön világ le, mit Romániához. A magyar Erdély és a bolgár Dobrudzsa. A felszabadulás után nem is kellett uj életet kezdeni nálunk Dobrudzsában. csupán folytattuk a régit, a háború előttit A román uralom minden jele eltűnt és a bevonulás utáui napokban már csak a felszabadulás felett érzett öröm é„ a sokévi szélivé (lések panaszai emlékeztettek arra. hogy Dobrudzsát elszakítottak tőlünk. A fiatal bolgár orvostanhallgató barna aria elsötétül és »/ája szélén keserű ráncul vág az emlékezés. Nem tud a hazatért szülői üld életéről beszélni anélkül, bugs újból : zániba ne vegye a hazatérés előtti napok embertelen szenvedéseit és nvomorgattuti- sait. \ bolgár lakosság — folytatja bolgár ismerősöm - úgyszólván kenyér* és élelmi- zer nélkül, elhajtott háziállatai miatt re ineg\e várta a hazatérést. De most minden megváltozott, illetve minden visszatért az elcsatol«» előtti kerék \ágasba. Dobrudzsában megnyíltaic a bolgár iskolák. Boldog apróságok tapodják a sarat az iskolák felé, már értik a csodát, ismét szabad használni az anyanyelvet, bolgárul tanú búinak. ■í bolgár hatoságol, kiadták n jelszót, a lakosságnak minder,b( n meg kell arini a liazru kultúra áldásait, Dobrudzsában egymásután nyílnál,' meg a könyvtárak és az olvasótermek. A lakosság 2r> évig nem jutott hozza a hazai könyvekhez és újságokhoz. Most egyszerre valóságos betiiéhség vett erőt a lakosságon. Tutrakanhan, Silistrában és Dobricsban napilapok indultak. A lapok is első sorban azt a nagy célt szolgálják. amit Bulgáriában szem előtt tart mindenki: Dobrudzsa és az anyaország te jes lelki és kulturális egye sütését. r m fl bolgár élniakarás bizonyságai — A bolgár nép élniakarását bizonyítja egyébként az is. hogy ezelőtt 10 évvel Dobricsban román uralom alatt népegxotemet létesitetlek. Bármilyen boldogan élvezte, tolna a bolgár nép a népegyeletn keretei között a népi kuliura áldásait, a román hatóságok mindent megtettek, hogy a nép.egyetem ne lépje át a tessék-lássék működés kereteit. A bevonulás után azonban ünnepélyesen nyitották meg újra a népegyetemet. A bolgár főváros legkiválóbb tudósai és irói jelentették be készségüket, hogy a szabad egyetemen előadást tartanak. Az előadások elsősor ban azok közül kerü llek ki. akik sokat szenvedtek és küzdöttek a bolgár Dobrudzsáért. A beszélgetés nem maradt meg az eddigi keretek közölt és hamarosan rátértünk népünk nagy kérdéseire. Bulgária nem akar háborút — mondotta ismerősöm, aki egyike a bolgár ifjúsági mozgalom vezetőinek. ( Nem akarunk háborút — mondotta — de azt kívánjuk, hogy állítsálc vissza az igazságos határokat a Balkánon. A bolgár felelős tényezők a legnagyobb mér- sék’etet tanúsították külpolitikai téren, áldozatot hoztak a békéért, de sohasem felejtették el Bulgária történelmi és politikai igényeit az Égei-tengeri kjiáratra. A bolgár ii- juság pedig állandóan lelkében hordozza és ápolja Bulgária e szent jogát és igazságos igényét. A szalonild öbö töl a szároszi öbölig bolgárok laklak az Égei-tenger partvidékét. A török uralom embertelen kínzásai azonban felmorzsolták az ittlakó bolgárokat. A lakosság jórészét kiirtották és a XVII-ik '■>-.,,,11,,.,! meeiuaradtekat mohamedán bit * re Jvényízeritetlék. Ennek ellenére is igen sok bo’gár él ma is az Égei-tenger partjai mentén, bár itt Bulgária és Görögország la- kosságé.*eret hajtott \ ezre. 19l.vhan, a vesztett háború ellenére is nekünk ítélték az lígei-tenger lapály ának egy részét. Ez is világosan mutatja, hogy itt olyan erős volt a bolgár lakosság, hogy igényét még vesztett háború ellenére sem hagyhatták figyelmen kivül. A szerencsétlen neuillyi szerződés azonban megfosztotta Bulgáriát ettől a partvidéktől is Igaz ugyan, hogy a szerződés szabad kulturális gazdasági fejlődést igert az itt lakó bolgároknak, de Önök is tudhatják a trianoni békcparancsbó-, hogy miképen hajtják végre az ilyenszerii ígéreteket. Szóval ez is csak Ígéret maradt és azóta is fel- szabadulást várva sínylődnek honfitársaink az Égei-tenger partján, Bulgária ablaka mögött. Ez a tenger Bulgária ablaka a szabad tenger felé és fejlődését s életét jelenti. Az ország eldugott. szegény és kiesi marad mindaddig, mig utat nem kap ebhez a tengerhez, amig övé nem lesz az a tenger, amelynek vizébe ömlik az ország valamennyi folyója* — Bulgária mindent megtelt a béke érdekében. A nép szegény és kemény küzdelmet folytat az életért. Ipara és kereskedelme nem fejlődhetett, mert elzárták az ország érvényesülésének az útját Mo>! azonban — keményednek meg a fiatalember vonásai — felvirradt a mi napunk is. Dobrudzsa hazatérése után a lélekben a tengely és Oroszország mellett álló bolgár ifjúság méltán reméli, hogy az Égei-tengerre való kijárás kérdése lényegesen, közelebb jutott a megoldáshoz. (tb.) Ä Pannónia nagy kávéház és Grill .işgft-gg WR ss^3 sg 2. Rádió közkedv Március 1-töi illlSW magyar énekesnője és Bihary SCiári d-iz-í# én-zke-itozk. Pali-ári árak! Hm bár! Éjjel 2-ig nyüvd! 35 120 pere OanmímtMy vagy Havyvbnd, perc ßodapeat lepfikJgéppeL A Magyar Légiforgalmi r. f. járatai egész éven Ü közlekedőéit Felvilágositá«: JVfátyá* királyiét 7. Telefon: 35-99. mmmmmmmmmmmmmmmmx» Szeretném megmondani a szegéi.y öreg kolozsvári Lajos bácsi gazdug pesti rokonainak, hogy ne sajnálják Lajos bév esitól azt a havi öt pengőt, mert nekik sole jiengöjük lehet, de Lajos baltinak kevés éve. Eddig eljuttatták hozzá az ötöst. de most már amint Írják ..nem tehetik“. Nem lehetik, mert „a Sanyi'' karriert csinált, s természeti törvényként feleségével, Jucival együtt olyan arányban nő a zsugoriságul', ahogy u pénzük. Ismertem én Jucit, amikor még löt) pengős tisztviselőnő volt. s ö tartotta Sunyit is, meri akkor nein volt Sanyinak állása. Akkor tudott küldeni I a jós bá< sitink öt pengőket, sőt tíz [tengőket, hogy ..vidd el neki szegény öregnek, bár többet hűlnék adni ". Azóta Sanyi karriert csinált, Juci nem koplal ju az Írógépet, hanem kizárólag mint úri- asszony él és szén pel. Szóval: szeretném megmondani a szegény öreg Lajos hatni budapesti rokonainak — akik Lajos bácsihoz viszonyítva valóságos Kiözusülc, hogy lehet hogy öle — amint La jós bácsi állítja — csakugyan drága, jó cm■ bt T(7. akiknek gyönyörű rokoni-hangú, utya- jisugüs szeretettől valósággal duzzadó léteiét könnyes szemekkel mutatta meg nekem az öreg, reszkető kezű l.ajos bácsi. Óh be drá galc. be jók — szólt Lajos bácsi s ingatta ősz fejét — sose feledkeznek meg ezek a szegény rokonról... Most is küldtek nekem egy liusz filléres bélyeget levelezésre, hogy még arra se költsék, — az áldott lelkemél:. Mutatja a levelet Lajos bácsi, öszőreg nyugdíjas a leg-.ötétcbb külvárosból. Gyönyörű levél s .zól ehéppen: „Drága Lajos bátyánk, szomorúim olvastuk, hogy mennyit fagyoshodolt abban a rettenetes hidegben, hogy nincs fája. Vigasztrdódjon lelkem, itt is nagy n szénhiány, eleget fáztunk mi is Hja, nehéz az élet. Nehogy azt higyje, drága Lajos bácsi, hogy minekünk könnyű, mert a Sanyinak ez a kis háza van, meg n rózsadombi nyaralója, meg a havi 800 pengője. Hogy lássa, hogy mennyire nehezen élünk', példának elmondom, hogy habár a Sanyi karácsonykor löOO pengőt kapott és még plusz 100 pengő renumerációt, nem tudtunk' Lajos bátyánknak egy fillért sem küldeni, még szerencse, hogy a Mariska küldött, i de neki Icönnyü. Mert nekünk igazán nem az. Úgy elment a dupla fizetés, mint a sóhajtás. Először is törlesztettük azt a kis nyaralónkul, aztán kellett a Sanyinak már egy uj ruha. vi 200 nengő volt, kellett már nekem is egy ruha az 100 pengő, a bútort is törlesztettük', s mire u ki fizetnivalók végére értünk, ügyeiméin az az 1700 pengő, hogy a bankba már csalc löO j/ensüt tudtunk betenni, bogy gondoskodjunk öreg napjainkról, mert hát amint tudni tetszik', a Sanyi állása nem nyugdíjas, elég baj. gond ez nekünk', bizony nem tudjuk mi lesz velünk. Mariska említette, hogy küldött Lajos bátyánknak egy szcrctetcsomagol meg 20 pengőt, jól tette, mert mi igazán nem tehetjük, nem olyan világ van. Itt küldök egy húsz filléres bélyeget levelezésre s az urammal együtt szeretettel csó- kolorn Lajos bácsi kezeit hűséges unokahuga: JUCI — Ugye be drága? — kérdi Lajos bácsi meghatottan a nyomorúságos kis szobában, egykori élete romjain, csaliuli képek között, ahol főhelyen díszeleg, szegény perzsubitndiís Juciba képe. — Nagyon drága — feleltem. — Aztán hogy leírja nekem, hogy mire költötte a pénzét — folytatja Lajos bácsi —- egyem a lelkét. Hiszen nem számoltatom én őket. Nem tartoznak ük nekem számadással... Veszi még egyszer a levelet, szinte simogatja. — Még bélyeget is küldött, erre is gondol, mindig jmorn lélek volt — szól mégha- t.ottan. Ebben maradtunk... __________________________________(M. L.) Erdély gazdasági címtára (Honi Ipar kiad. 1941). A visszacsatolt Er dély gazdasági cimláia és a hazai beszerzési források útmutatója Erdély részére kve 20 P. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen ujdonságjegvzéket.
