Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

ELLENZÉK ■ í <J -/ I mire i n s J. S Uj verseny a kulisszák mögött (ß.) A /lapokban két előkelő budapesti színházigazgató látogatott el Kolozs­várra. Mindkettő igen elfoglalt, nehezen elmozduló ember, egyikük különösen az, mert nemcsak igazgatója a legnagyobb fő­városi magánszínháznak, hanem egyben igen neves és termékeny iró is. Egy teljes napig utaztak ide s egynapi ittartózkodás után már visszafelé is megtették a fárasz­tó utat. Mindezt azért, hogy Bókay János darabjának kolozsvári bemutatóján uz il­lusztris szerzővel együtt résztvegyenek. A két előkelő színházi szakember — kiknek egy-egy színházlátogatását a szi- nészkörök még ott Budapesten is nagy eseménynek tekintik — megjelenését kel­lő megtiszteltetésnek tekintjük természe­tesen mi is, annyival is inkább, mert egyi­kük, a neves iró, kedves, régi kolozsvári ismerősünk, ki esztendőket töltött igen boldogan e város falai között maga is. Lényegileg azonban nem erről a meg­tiszteltetésről van most szó. Hanem arról a gyors sietségről és együttes felvonulás­ról, mely Nagy István nemzeti színházi vendégszereplése és szerződtetése után nyilatkozott meg az előkelő budapesti ma­gánszínház két direktora — tehát egész direkciója — részéről a kolozsvári szín­ház prózai együttesének megtekintésében. Ne vegyék zokon a dikrektor urak. kik­nek természetesen minden okuk és jo­guk megvolt ahhoz, hogy Bókay János Négy asszonyt szeretek cimü darabját a budapesti előadás után itt is megtekint­sék, ha látogatásukat nem a megszokott és nekik is kijáró vendégszeretet egyszerű keretei között őr vendjük meg, hanem, ha kissé óvatosan figyeljük demonstratív megjelenésük okát és körülményeit. Ez a színház és ennek együttese a mi­énk. Nehéz esztendők kockázatos magyar huliurmunká járnak tüntetőén megvallott hűségével nőtt a szivünkhöz. Lehetnek hibái és fogyatékosságai, mint ahogyan büszkén valljuk, hogy vannak kimagasló értékei. Érthető, ha megvédett hibái mel­leit értékeihez is ragaszkodni kívánunk. Nem könnyen vettük tudomásul Nagy István -elszerződését a budapesti Nemzeti Színházhoz, de a fiatal kolozsvári drá­mai színész tehetségének ily erős elisme­rését azzal a büszkeséggel könyveltük el, hogy elvesre a kolozsvári Nemzeti Szín­ház hivatalból testvére a budapesti Nem­zeti Színháznak és hogy ez a szerződés mégsem olyan megrövidítése az állami színházak közös kapcsolatai miatt a mi színházunknak, amit teljesen veszteség- listánkra kellene írnunk. Azzal a gratuláló öleléssel azonban, mellyel előkelő budapesti direktor ven­dégünk drámai művésznőnket átölelte az előadás valóban nagy sikere után és őt félig tréfásan, mint leendő „gazdája“ üd­vözölte — mar egy kis zavar van. Sze­rény megítélésünk szerbit több oknál fog­va. Először, mert a kibontakozó tervek szerint a kolozsvári Nemzeti Színház, mint az ország második színháza olyan jelentőségűvé vált, melynek színpadára Budapest legkiválóbb művészei körében indult meg máris a vágyakozás és így az innen odamenni, vagy onnan idejönni fogalma körül változott méreteket öltött a meggondolás. Másodszor, mert a kolozs­vári előadás színvonala akkora meglepe­tést okozott előkelő vendégeink számára is, hogy drámai művésznőnk alakitómü- vészetét beismerten állították e Bókay- darab budapesti női főszereplőjének ala­kítása mellé azzal a kikerülhetetlen elis­meréssel, hogy a budapesti női főszereplő — ki mellesleg az ország drámai színmű- vészeiének legelső női márkája — lehet kiforrottabb és nevesebb egyéniség, de alakitómiivészetben semmiképpen sem he­lyezhető sokkal magasabbra, mint a ml drámai művésznőnk. Mindezen felül — hántás nélkül, minden lovagias tisztelő tünk mellett legyen szabad szólanunk: — javunkra billenti az összehasonlitéis mérlegét egy kolozsvári üde teremtés megdöbbentően huszonegyesztendős fiatal­sága. íme a mérleg: a művészetnek már­is egymásmellett hangoztatott képesség- egyenlőségével — mit ott a múlt di­csősége koszoruz, mialatt ezt itt a lö­vendő bizonyossága teszi óráról-órára je­lentősebbé. Harmadszor azonban: bár­mily megtisztelő a budapesti direktor ér­tékes mondata, mellyel gratulációját tel­jessé tette, szabadjon szerényen megje­gyeznünk, /»ogy Fényes Aliz legalább anyá­nyira ónálló egyéniség is, mint aineny nyire meg nem kérdezett portékának mi­nősíthető. Mindeneseire . értékeljük any- nyira karrierjének gazdag érvényesülésé­nél: szubjektív kötelezettségeit, hogy sze­lényen megjegyezhessük: az uj gazda fo­galmának tisztázásához az ö elszegőd esi hajlandósága is legalább olyan mérték­ben szükséges, mint amennyire ahhoz ma­gának a szegodtető gazdának a szándéka kell. A kolozsvári közönség — mint öröm­mel halljuk — uj harcra indul. Ez a harc nem jelent kövesebbet, mint azt, hogy a romániai, versengésmentes szinházszere- tés után Budapest üzleti versenye ellen mutatja meg tüntetőén ragaszkodását mű­vészei és egész színházi kultúrája iránt. A mi miivészeink nem a budapesti színi akadémián nevelkedtek s ezzel szemben nen a budapesti színpadi nyelvet és nyelv járást beszélik, hanem a miénket. A sza­vak első szótagját hangsúlyozzák, isme­rik az ikes igéket — ha a szerző meg is feledkezik sokszor erről — a feltételes és felszólító módban is és tisztában van­nak például akarva, nem akarva a vonat­kozó névmások időrendi jelentőségével is. Együttesen különös izt adnak a kolozs­vári. színpadnak és ebben az együttesben Nagyarányú közmunkák kezdődnek a tavasszal Kolozsváron II családvédelmi alap, a hadsereg, az QTi és a város építkezései nagyobb értéket jelentenek, nmil ami­lyent például Nagy István Budapesten, mondjuk. Tamási Áron uj darabjában je­lenthet, aki bizonyára feltűnést fog kel­teni, ha a székely tár gyű darabban nem­csak mint magyarszakos középiskolai hí­nár, hanem mint székely fiú is valóban székely dialektikával igyekszik majd bele­illeszkedni a budapesti együttes tájszólás- keretébe. Nem kár, hanem haszon a nemzeti kul­túra szempontjából, ha sem Fényez Aliz, sem Kovács György nem siet az első egy­oldalúan elképzelt megtiszteltetés mozdu­latára a budapesti előkelő magán szíri ház jövőévadi együttesébe beleölelődni. Norn naiv ábránd, hanem észszerű feltételezés, hogy ők is, mint a többiek, az ország má­sodik színházának — állam és közönség részéről egyaránt — megbecsült különér- lékei maradnak, kiket Budapestről éppen- ugy eljönnek majd a komoly művészet- kedvelők meghallgatná, mint ahogyan a kolozsváriak eljárnak a budapesti színhá­zak nézőterére. Szivünk kívánja, hogy őket együtt­kifejlesztett művészetüknek szeretet-érté- kéire emlékeztessük. Érveink azonban reálisabbak. Többek s fontosabbak lesz­nek, ha itt maradnak. Országos viszony­latban is. A kolozsvári közönség most kü­lönösen felkészül e nemes versenynek a keretében ennek az érvelésnek az igazo­lására. KOLOZSVÁR, március 1. A Főtéren, a Biasini előtti gyalogjárón, mint minden évben, most is találkozót adtak egymás- . nak a „szabadkőművesek”. Azok az épitő- I iparosok, akiket együtt kicsalt lakásaik- I ból a tavaszi napsugár. Az Iparosegylet és a Biasini-iizlet előtti gyalogjárón van már emberemlékezet óta a kolozsvári építőiparosok munkabörzéje, vagy ahogy ők mondják „páholyuk". A munkabér- zén nagy megelégedést keltett a polgár- mesternek az Erdélyi Párt ülésén tett az a kijelentése, hogy ez évben Kolozsváron két és félmillió pengőt fordítanak köz­munkákra. Két és félmillió pengő het­venötmillió lejnek felel meg. olyan nagy összeg ez. hogy a román uralom alatt tiz évig sem használtak fel ekkora összeget építkezésre. Éppen ezért illetékes helyen érdeklődtünk arról, hogy milyen építke­zésekről van szó és a válasz a legtelje­sebb mértékben megnyugtatott, ÉPÍTKEZÉSI tervek Megtudtuk, hogy a Családvédelmi Alap nagycsaládu kis­embereknek harminc családi házat jog építtetni. A magyaros stilusu, egyszerű, de kényel­mes családi házakat a Monostori-ut végén, a volt Fapiacon fogják felépíteni. Egy- egy telek átlag 1500 öl lesz, úgyhogy Ez év legnagyobb építkezése a tűzoltó­laktanya lesz, amelynek tervei elkészül­tek és amelynek építési költsége 450.000 pengőt tesz ki. A laktanya építéséhez még a tavasz fo­lyamán hozzákezdenek. | Értesülésünk szerint az uj laktanyát a Magyar-utcában a Vöröskereszt-kórház szomszédságában azon az állami tulajdont képező területen épilik fel, ahol pár év­vel ezelőtt egy textilgyár részére emeltek ideiglenes épületeket. Komolyan szó van arról is, hogy Kolozsváron érdekelt kö­rök kérésére a kormány úgynevezett 'mélyépítő-ipari szakiskolát állit fel, amelyen felső ipariskolának felel meg. E célra a városmajor udvarán már meg­kezdett, de be nem fejezett gimnázium épületét fogják felhasználni és tovább­építeni. j A közeljövőben a hadtestparancsnokság részére uj épületet, emelnek a Hunyadi-téri kaszárnya és az igazság­ügyi palota közötti területen. Az előzetes tervek szerint itt uj utca nyílna meg, amely a Hunyadi-teret a Tótfalusi Kiss Miklós-utcával kötné össze. ISKOLA ÉS KASZÁRNYAÉPÍ­TÉSEK A városi mérnöki hivatal most készíti A jugoszláv külügyminiszter látoga ása Székesfehérváron SZÉKES! EH ÉRV ÁH, mén dus I. (MII 1 Cincár-Márkovics jugoszláv kiiliigymiuiszlci. tiki hivatalos látogatásának’-leteltével még k-t napol magánemberkén.! Magyarországon tölt, pénteken Ilórnan Hédim vaílás és közoktatás ügyi miniszter meghívására Székesfehérvárra látogatott cl. A jugoszláv külügytninUzt r Hitman fíédiol miniszter társaságában gépko­csin érkezett Székesfehérvárra. Velük jött n jugoszláv külügyminiszter felesége is, továb­bá a hivatalos kiséret. tagjai. A vendéget: megtekintették a városházéit, az újjáépített közgyűlési termet és az 19Ö8. évi jubiláns országgyűlési megörökítő és most készülő freskókat, majd gyalopsétára indultak a va­rosban, A jugoszláv külügyminiszter először a hősök emlékművénél tisztelgett, majd a Bazilika altemplomát., a bazilikát, az Anna- kápolnát, az egyházmüvészeti múzeumot és u Szent István-szohroi tekintette meg. Azután hosszan időzött az árpádkon bazilika helyér, létesített rond-keituen. Mindenütt Hómon Bálint miniszter vezette a vendégeket. Ebéd után Ciricár-Markovics és a többi vendégel, ellátogattak a szerb templomba, ahol az egv- be gyűlt hívek élén a görögkeleti pap űdvö. zölle. Sorra bemutatta uz egyház tagjait a jugoszláv miniszternek, aki hosszabb ideig elbeszélgetett velük. Egy kis gyermek a mi­niszter feleségének virággal kedveskedett. I látogatás alkalmából a várost j'(lobogóztál:. A városháza erkélyén a magyar nemzeti szinö zászló és a város zászlaja mellett jugoszláv nemzeti zászló lengett. Cincár-Marhovics külügyminiszter és fele­sége, valamint a kiséret tagjai délután géj>- kocsin visszatértek a fővárosba. négy uj elemi iskola építési tervét. Ezek az iskolák a legmodernebb kivánal­maknak fognak megfelelni, mindegeik napközi otthonnal lesz kapcsolatos, ahol a szegényebbsorsu gyermekek ebédet és reggelit is fognak kapni. A város tanácsának nagy tervei vannak a kaszárnyákkal kapcsolatban is. A ka­szárnyák most már a város tulajdonát ké­pezik és a város mérnöki hivatala sze­retné elérni azt, hogy a kaszárnyákban elhelyezett katonaság részére a hadiigymininszter építsen uj Kaszár­nyákat, hogy a felszabadult épületeket a város más célokra használhassa fel.- ALIG VAN MAGÁNÉPITKEZÉ3 Amint a fentiekből kitűnik, ellenére annak, hogy számbavehető magánépitke- zések ez é\ ben nem lesznek Kolozsváron, minthogy eddig mindössze két épités iránti kérést adtak be, mégis lesz bőven építkezés, amely foglalkoztatni tudja egész éven át Kolozsvár egész építőiparát és azt a busz iparágat, amely az építő­iparhoz kapcsolódik. Az építkezések meg- j kezdésének végrehajtását csak az anyag­hiány fogja kissé korlátozni, de a már eddig zárolt készletekből köiép it kezesek­re bizonyosan megfelelő mennyiséget fog­nak majd kiutalni. Tisztítsa meg szavazatát * felhalmozódott tatakté?, 'fia «met i* éppan tzékmkadéaa Jó tisztító hathajtó • Ormai Kálmán halálára Alig van kolozsvári ember, aki ne ismerte és ne becsülte volna Ormai Kálmánt, ezt a kedves, mindenkihez szives öreg urat, alr- nek az élete nyitott könyv volt, a becsületes, munkás polgár lisztes éleiénél: nyitott köny­ve. Pár nappal ezelőtt hah meg Budapesten, ahol olt élő. barátainak és tisztelőinek nagy részvéte mellett temették el. Nyolcvan évet élt Ormai Kálmán s ebből a szinte matliu- ssálcmi korból a legnagyobb részt Kolozsvá­ron töltötte. Külföldön szerezte meg szakis­mereteit és egészen fiatalon telepedett meg Kolozsváron, ahol megalapította a Tors és Ormai céget. A vállalat együtt nőtt, terebe- lyescdett a fejlődő Kolozsvárral s rövidesen Budapesten is megnyílt a fiókja. Cégét egész­ségügyi berendezésekre specializálta s ezen a téren országos vonathozásban is az elsők közé küzdötte fel magát úgy. hogy csakhu mar Budapesten is fiókot kellett, nyitnia. A kolozsvári központ természetesen továbbra is Ormai Kálmán személyes vezetése alatt maradt és feltétlen megbízhatósága, elismert üzleti szolidsága annyira feléje fordította a bizalmat, hegy évtizedeken kérésziül o ka- polt megbízást minden épülő közintézmény vízvezetéki, csatornázási és központi fűtési berendezésének beállítására. Csak példakép­pen említjük, hogy Ormai Kálmán építette az egyetemi klinikái:, a Nemzeti Színház és egész sereg nagyszabásn középület ma is ki­tünően működő egészségügyi berendezését. De Ormai Kálmán nemcsak elsőrendűi szakember, hanem igazán jó ember is volt. Mindenkin segitett. aki hozzá fordult s kö­telességének érezte, hogy a köz iránt is meg­hozza a maga áldozatát. Lelkes tagja volt a Magyar Kaszinónak, a Társadalomnak s min! buzgó hive és presbitere az unitárius egy­háznak. központi fűtési berendezést ajándé­kozott az unitárius templomnál:. A ronuín uralom, mint majdnem minden erdélyi magvar vállalkozást, az Ormai cégét is súlyos helyzetbe hozta. A trianoni határok elvágták a vállalat magyarországi üzletkörét. a budapesti fiók önállósitctta magát s mint. ilvcji dolgozik most i<. Ormai ezentúl is !:n- potr bőségesen megbízásokat, de nem volt sok köszönet benne, t román állam sokmil­liós megrendeléseit ével: nullra sem fizette ki, esed: sokszoros bukaresti kilincselés. nau' levonások- és sá]>olások után lehetett kivere­kedni egv-egv részletet. ,Mindez; nagy kamat­veszteségekkel. időpocsékolással járt s Ko­lozsvár egyik legjobban megalapozott leg­szilárdabb cége megingott, előbb a Jókai- utcai házat kellett eladni, azután a céget is meg kellett szüntetni 4 sok csapás megtör­te a mindig mosolygás arat. örökösei: hi­ked rii öt cg urat. előbb szanatóriumban ápol­ják. majd Budapesten élő lányához. Szász Róbcrtiiéhez költözik. A családi élet melege ismét erőhöz segíti, de csak átmenetileg Ormai Kálmán egy munkás, produktív élei alkonyán vénre megpihenhet, it Emléké; kan fogják kegyelettel megőrizni (Sx.j UJ tűzoltólaktanya 1 baromfiudvart, konyhakertészetet lehet berendezni. A fapiac céljaira megvásá­rolt, de erre a célra alkalmatlan terüle­ten még hely marad játszótér és kis park berendezésére is, sőt lehet, bogy a terii• letnek a Malomárokkal kapcsolatos ré­szén strandfürdőt is rendeznek be. Egyéb­ként Monostorral kapcsolatiban még más tervek is vannak készülőben. Monostoron a gazdátlanul maradt mint­egy hatvan telekre szintén sokgyerme­kes családokat jognak elhelyezni. I j A CIGÁNYTELEP RENDEZÉSE Tervbe vette a város műszaki osztálya a belvárosi cigánytelep rendezésének megkezdését is. Ezt a munkát azonban nem lehet csak több év alatt végrehaj­tani s ezért egyelőre most a legroskado- zóbb viskók lakóit telepítik ki s tulajdo­nosaik részére szerény igényeiknek meg­felelő családi házakat adnak cserébe s ennek ellenében aztán a ,város tulajdonába veszi és lebontat ja életveszélyes házaikat. Az Országos Társadalombiztosító In­tézet a Téglás-utca végén nagy építke­zésekbe kezd s c területen szintén családi házakat fog építeni. A családi házuk szá­ma még nincs megállapítva, valószínű, hogy ebben az évben már húsz családi ház kerül tető alá.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom