Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

■ ■to n I 5f 941 március 1, ELLENZÉK J» rA történelem forgatagéban élő erdélyi gazda, aki a bécsi döntéssel máról-holnap­ra hirtelen ismét a magyar haza állam- S polgára lett, mint rossz álomra gondol vissza az elmúlt idők, most már bizonyos törtétud mi távlatból megítélhető esemé­nyeire. Csak akkor veszi észre az edtelt két év­tized szomorú valóságát, ha a román föld­művelésügyi kormányzattól „agyontárno- gatott“ gazdamivoltára emlékezve, üres pénztárcáját tapogatja és a különféle bölcs intézkedések következtében alapo­san kiürített udvarát szomorúan szemléli. De minden rossz egyszer csak végelér. így ez is eltelt. Tudjuk, hogy uz elmúlt idők azon a területen, ahol tna magyar katona áll, többé soha nem térnek vissza. Annál nagyobb aggodalommal és figye- ' lemmel kisérjük odaát maradt testvéreink szenvedéseit, akiknek -— egyelőre — ugyanaz a szomorú sors az osztályrészük továbbra is, sőt még fokozott mértékben, mint nekünk ■volt az eltelt nehéz évek alatt. Ki is volt akkor űz erdélyi magyar gaz­dáknak minden akadály és veszély köze­pette az egyetlen komoly, támogató, őszin­te barátja? Jogosan állítjuk és hirdetjük, hogy az EMGE. ! Ugyanakkor as eszünkbe ötlenek az ezerféle támogatási lehetőséggel rendelke­ző román mező gazdasági kamarák, melyek mint félállami szervek, hatalmas anyagi és erkölcsi lehetőségek birtokában hivat­va lettek volna a román mezőgazdálko­dást olyan célok felé vezetni, melyek a román állam közgazdasági stabilitásán túl, a politikai és nemzeti élet megszilárdulá­sára vezethettek voltul. Hogy ez nem igy történt, a bekövetkezett események elég­gé igazolják. Világos tehát, hogy a kime- rithetetlennek látszó gazdasági források egy nemzet életében nem mindig jelen­tik egyben azt. hogy az állam, alapjai megrendíthet ellenek. A gazdasági erők megszervezésén kívül a közerkölcsök és a közélet tisztasága azok a tényezők, melyek egy nép jövőjét biztosítják. Románia min­den gazdagsága mellett az utóbbiakat nél­külözte. Messzire vezethetnének ezek a fejtege­tések, mikor itt csak egy közgazdasági szervnek, a romániai mezőgazdasági ka­maráknak egykori működését szándéko­zom rövid bírálat tárgyává tenni. E pilla­natban pontos statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésre, melyek segé­lyével a legteljesebb tárgyilagossággal mutathatnánk be az egykori kamarai szerv működését. Az eddigi megállapítások azonban máris sokmindent tisztáztak. A román kamarák megkaptak mindent, amit az állam egyáltalán nyújthatott nekik. A román mezőgazdasági kamarákról szóló törvény III. fejezet 19. szakasza ki­mondja, hogy ' a) a saját használatra kapott, javak ki­használása (földbirtokok, épületek, kertek, stb.); b) a 'tartományok és községek által szedett mezőgazdasági pótadóból való ré­szesedés; 1 c) a községi és közös legelők illetékei­nek jelentős százaléka: d) a közös vad ászt érül etek vadászati jogának haszonbérbe adásából származó jövedelmek nagyobb része: e) a marhalevelek kiállítása utáni dijak (kiállítás, átírás és vágatási illetékek di­jai); f) bizonyos behozatali illetékek; g) a hektáronként megállapított önkén­tes hozzájárulások; I h) különféle jövedelmek mind mind a kamarákat illeték. Ezeken kívül rendelkezésükre állott tel­jes mértékben az egész állami gépezet. A kamarák hatalmas igazgatási szervet létesítettek. f A magasabb és alacsonyabb fizetésű tisztviselők valóságos tömegét, állították he minden megyében. Az eddig tapasztalt számadatok igazol­ják a feltevést, hogy itt már nem a tiszt­viselő volt a gazdáért, hanem a dolog va­lahogy fordítva állott. A mesterségesen létesített román középosztály egyik jelen­tős rétegének kitermelését és főleg meg­élhetését biztosító intézmény volt a letűnt kamarai rendszer, mely bizony erdélyi népünJe életében nem éppen a legnépsze­rűbb emlékeket hagyott hátra. Nem lehet az egykori kamarák működését még a tiszta románlalita vidék lakosságának sem olybá feltüntetni, mely államukat, vagy egyéni jólétüket hűséggel és eredmény­nyel szolgálta volna. Erdélyi gazdatestvéreim ezrével fordul­tak meg az elmúlt év tavaszán a hírhedt ,,koncentrálások''' alkalmával Óromania (Regéit) különböző területein. E sorok Írója is a legnagyobb tavaszi munka ide­jén a botoşani mezőgazdasági kamara közvetlen szomszédságában több hetet töl­tött és alkalma volt mintegy 1000 kát. holdas területen figyelni az egyes mező­gazdasági munkák folyását. Elszörnyül- ködve láttuk az igás és tejelő marha si­lány voltát. „Felénk egy jobb komondor fell ehetné a versenyt az itteni ökrökkel“ — hallottam mindenfelé a kissé gúnyosan túlzó, de határozottan találó megjegyzé­seket. A „nagy-határ mezőben“, bár hi­hetetlenül hangzik, egy-két ekét láttunk az oldalukon kínlódni. Az őszi szántás fo­galmával pedig csak egészen távoli isme­retségben lehettek a gazdák. A gazdasá­gi épületek példátlanul elhanyagolt álla­potéiról nem is teszek említést. Bár víz bőven állott rendelkezésre, konyhakerti, rét, vagy éppen legelő gazdálkodásnak nyomát sem találtuk. Egyetlen nevezetesség volt a falu hatéi- rabon található 3—4 halastónak csúfolt pocsolya, melyekben néhány, pár dekás halon kívül a békák százezernyi kuruttyo- ló hada élvezte a tavaszi napsugarakat. Ismétlem, mindez a hotosáni mezőgaz- daséisi kamara közvetlen szomszédságában történt. Természetesen tudjuk, hogy Románia gazdag területein akadnak komoly gazda­ságok is, rendesen német, vagy magyar szakemberek irányítása alatt, de az ezeken elért eredmények igazán nem irhatok a román mezőgazdasági kamarák javára, legfeljebb a tulajdonos bojár vállalkozási kedvét bizonyítják. A rnünku ezeken a he­lyeken a személyzet érdekeinek teljes háttérbeszoritásával egy célt ismert.: a bojár pénztárcájának megtöltését. A nagy hanggal, de annál kevesebb hozzáértéssé!, vagy eredménnyel végrehajtott agrárre- /orra után, melyet a leghangzatosabb nem­zeti és szociális jelszavak özönétbe burkol­tak, igy néz ki a mezőgazdálkodás képe Romémiában. Ezen, mint a tapasztalás bi­zonyítja, a kamarai rendszer sem segített. Ezzel széniben önkéntelenül eszünkbe jutott az EMGE és azok a szerény anyagi eszközök, melyekkel rendelkezett. Mit is jelentett az a szellem, mely in­tézményünk minden tagját áthatva, való­ságos apostoli munkára ösztönözve ezeket, sokhelyt csodákat müveit. Gazdakör gazdakör után alakult meg, egyik tanfolyam a másik után következett és értelmes népünk lelkében a gazdaság­tudomány elemein kiviil gyökeret vert a nemzeti együvétartozás és öntudat szél- szaki thatatlan. semmiféle csendőrszurony- nvol sem elpusztítható, felemelő érzése. Ha igy párhuzamba állítjuk az egykori román mezőgazdasági kamarákat és az EMGE működését, jövünk rá az előbbi, nemcsak ránk. magyarokra, de a saját né­pük szempontjából való teljes értéktelen­ségére. Az elért apró eredmények távolról sem állottak arányban a meghozott ha­talmas áldozatokkal. A botoşani példa mutatja a legjobban, hogy a román kamarák még a saját népi tömegeik megsegítésére sem tudtak, mint fentebb említettem, komoly munkát ki­fejteni. I Mit is várhattunk tőlük mi, magyarok? Ahol a kamara valamely eredményt tu­dott felmutatni, ott az vagy a világháború előtt lerakott alapokon, vagy éppen a ma­gyar szellemen nyugodott. Ilyen példákkal találkozhattunk nagyon elvétve pl. Erdélyben. 1 Büszkék lehetünk valamennyien, ma­gyar gazdák, erre az építő magyar szel­lemre, melyet az elmúlt évek megpróbál­tatásai nemhogy tönkretettek volna, de az újabb ezeresztendő biztosítékaként acél­lá kovácsoltak. Lelkében ezekkel a gondolatokkal éhéi­vé kezd hozzá tavaszi munkáinak elvég­zéséhez az erdélyi magyar gazda. 5 J mr regénye nyomán készült című kiváló filmet. — Főszerepekben: lÉvar Pál, Csórto§ Gfj'a és Rainay. Műsoron kívül a legújabb hangos híradók. Tűi elemre intek jniBdankil.,. Máriás kidettséfj lárt el a nepltíásra váró kérdésekben az illetékes minisztériumoknál H^ila kazott d, Kiss Eiak püspekitelyetfes az elért eredményekről Elalásvezetf Exportrelációt, belföldi piac igényeit és szokványait ismerő, ősiekül Élésekké' ren­íorí'ai SK eíadü keresünk, ki leh tőleg eladási osztály admini ztrációs menkáit irányítani tudja. — Keresztény munkaerők ajánlataikat küldjék „Bükk 228“ jel gére TENZER HIRDETŐ IRODÁBA, Budapest, IV. Szervita-tér 8. náth Géza pénzügyminiszteri osztályfő­nöknél jártak el, akik messzemenő támo­gatást ígértek. Az illetmények folyósítá­sára az „Erdélyrészi költségvetés11 elne­vezés alatt most készülő utólagos költség­vetési tervezetben keresnek módozatot. A MENEKÜLT DIÁKOK KÉR­DÉSE Az unitárius egyház iskoláiban elhelye­zett, majdnem 300 főt elérő menekült diákok támogatása érdekében dr. Kiss püspökhelyettes a miniszterelnökségen beadványt nyújtott át dr. Incze Péter mi­niszterelnökségi osztálytanácsosnak. E tá­mogatást főként az érdekeltek ellátása te­rén, az „Erdélyért“ segélyakció utján ké­KOLOZSVÁR, március 1. (Saját tud.) Északerdélynek az anyaországhoz történt visszacsatolása egész sereg megoldásra váró kérdést termelt a magyar közélet­ben. Hasonló problémák merültek fel a két évtizedet meghaladó idegen uralom alól visszatért magyar egyházak életé­ben is. A kormányzat, bölcs belátással, az ad­dig kisebbségi sorban élő egyházi veze­tőkkel felvett közvetlen érintkezés utján törekedett a függő kérdések méltányos elintézésére. Ezért már a felszabadulás első napjaiban kormány-, sőt államfői kihallgatáson fogadták az erdélyi egyház­főket. A Kolozsváron tartott miniszteri értekezlet során ez a tény megismétlő­dött. UNITÁRIUS VEZETŐK BUDA­PESTI LÁTOGATÁSAI ÉS TÁRGYALÁSAI Á kihallgatásokon Erdély legkisebb egyházának, az unitárius egyháznak kép­viselője szintén megjelent. Á még elinté­zést nem nyert kérdések ügyében pedig a közelmúltban újra Budapestre utazott dr. Kiss Elek egyházi főjegyző, püspök- helyettes, aki ezúttal a kultuszminiszter­nél, a miniszterelnökségen, a pénzügy- és földművelésügyi minisztériumokban járt el. Dr. Kiss Eleket fővárosi útjára a püs­pökséghez titkárként berendelt Ferencz József fővárosi missziós lelkész is elki- sérte. Az egyházi vezetőféríiakhoz Buda­pesten a volt unitárius vikárius: Józan Miklós is csatlakozott. A küldöttség elsősorban dr. Soltész Elemér protestáns tábori püspököt ke­reste fel, akit tényleges unitárius tábori lelkész kinevezésére kértek. A kérés tel­jesítése képpen a tábori püspök Nagy Zoltán fiatal lelkészt nevezte ki unitárius tábori lelkésszé. Ezután a protestáns tá­bori püspökség főgondnokánál, vitéz Ja- ny Gusztáv hadseregparancsnoknál tettek tisztelgő látogatást. A püspökhelyettes és kísérete felkeres­te dr. Hómon Bálint kultuszminisztert és dr. Fáy András közoktatásügyi államtit­kárt, akikkel az összes fontos egyházi, személyi és dologi kérdések megoldási módja felöl tárgyalásokat folytattak. A tanügyi kérdéseket viszont dr. Szalay Bé­la kultuszminiszteri államtitkárral vitat­ták meg. AZ EGYHÁZI NYUGDÍJASOK i ■ ÜGYE Az egyházi nyugdíjasok segélyezésére I vonatkozólag a pénzügyminiszter helyet­tesénél, dr. Szász Lajos államtitkárnál, az egyházi nyugdíjasok járandóságainak fel­emelése és a lelkészek kongrúájának rend­szeres folyósítása ügyében pedig dr. Bér­Enyhe, bizfos hosha \to\ Í2«aara AáfUL 20j*a«aPQf».éOamrO» relmezik, amiből már eddig is részesültek segélyben. A Székelykereszturon létesített gazda­sági iskola államsegélyezése végett a föld­művelésügyi minisztérium illetékes ténye­zőihez fordult dr. Kiss Elek, aki — kísé­retével — a belügyminisztériumban is megjelent. Itt Antal József miniszteri osz­tálytanácsos fogadta a küldöttséget. A belügyminiszteri am tói a román ré­szen maradt erdélyi menekülteknek an­nakidején menedéket adó kolozsvári uni­tárius kollégium e kaszárnyaszerü elszál­lásolásoktól alaposan megrongált épületé­nek javitási költségeit, illetve megtéríté­süket kérték, ami meglehetősen teteme* összeget jelent és aminek kedvező elinté­zésére minden remény megvan. A PÜSPÖKHELYETTES NYILAT­KOZATA A Budapestről tegnap hazatért dr, Kiss Elek püspökhelyettes az alábbiakban szá­molt be utjának eredményeiről: — Meg kell említenem, hogy rendkívül fárasztó manapság az utazás Kolozsvár­iéi Budapestig. De az illetékesekkel foly­tatott tárgyalásaim és azok szívélyes s mindenben a legelőzékenyebb fogadása kárpótolta mindenért. Az ígéretek termé­szetesen még nem befejezett tények, de a legjobb utón haladnak megvalósulásuk felé. — Ami a kérdések anyagi oldalút il- f leti, a most összeállítandó ..Erdélyré­szi költségvetés“ jóváhagyásával nyer­nek elintézést. Már betek óta dolgoznak az illetékesek e költségvetés összeállításán, ami oly nagy körültekintést és szakértelmet igényel, hogy valószínűleg még betek telnek el, mig teljesen elkészül, illetve jóváhagyják. Amint értesültem, március végére készen lesznek e nagy munkával s akkor a most felvetett valamennyi kérdés anyagi oldala elintéződik. Addig is türelemre kérek és intek mindenkit, mert a türelem ma minden téren és minden kérdésben a legfontosabb - — fejezte be nyilatkozatát dr. Kiss Elek főjegyző, püspökhelyettes. ss??a!ss mester Mindennemű asztalos munkákat, modern kombinált szekrényeket, fotd, r.camier, üzleti és irodai berendezéseket jutá nyosán és felelősség mellett készítek, fíohzsv'r, Ko sulii Lajos-utca 15, fiám. T fi. ít. m no uh ál lő in Yá ik kis na tik áll '<?­* 11- ^ R román mezőgazdasági kamarák Vaáti érÍB8 irta: szusz isivta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom