Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
■ ■to n I 5f 941 március 1, ELLENZÉK J» rA történelem forgatagéban élő erdélyi gazda, aki a bécsi döntéssel máról-holnapra hirtelen ismét a magyar haza állam- S polgára lett, mint rossz álomra gondol vissza az elmúlt idők, most már bizonyos törtétud mi távlatból megítélhető eseményeire. Csak akkor veszi észre az edtelt két évtized szomorú valóságát, ha a román földművelésügyi kormányzattól „agyontárno- gatott“ gazdamivoltára emlékezve, üres pénztárcáját tapogatja és a különféle bölcs intézkedések következtében alaposan kiürített udvarát szomorúan szemléli. De minden rossz egyszer csak végelér. így ez is eltelt. Tudjuk, hogy uz elmúlt idők azon a területen, ahol tna magyar katona áll, többé soha nem térnek vissza. Annál nagyobb aggodalommal és figye- ' lemmel kisérjük odaát maradt testvéreink szenvedéseit, akiknek -— egyelőre — ugyanaz a szomorú sors az osztályrészük továbbra is, sőt még fokozott mértékben, mint nekünk ■volt az eltelt nehéz évek alatt. Ki is volt akkor űz erdélyi magyar gazdáknak minden akadály és veszély közepette az egyetlen komoly, támogató, őszinte barátja? Jogosan állítjuk és hirdetjük, hogy az EMGE. ! Ugyanakkor as eszünkbe ötlenek az ezerféle támogatási lehetőséggel rendelkező román mező gazdasági kamarák, melyek mint félállami szervek, hatalmas anyagi és erkölcsi lehetőségek birtokában hivatva lettek volna a román mezőgazdálkodást olyan célok felé vezetni, melyek a román állam közgazdasági stabilitásán túl, a politikai és nemzeti élet megszilárdulására vezethettek voltul. Hogy ez nem igy történt, a bekövetkezett események eléggé igazolják. Világos tehát, hogy a kime- rithetetlennek látszó gazdasági források egy nemzet életében nem mindig jelentik egyben azt. hogy az állam, alapjai megrendíthet ellenek. A gazdasági erők megszervezésén kívül a közerkölcsök és a közélet tisztasága azok a tényezők, melyek egy nép jövőjét biztosítják. Románia minden gazdagsága mellett az utóbbiakat nélkülözte. Messzire vezethetnének ezek a fejtegetések, mikor itt csak egy közgazdasági szervnek, a romániai mezőgazdasági kamaráknak egykori működését szándékozom rövid bírálat tárgyává tenni. E pillanatban pontos statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésre, melyek segélyével a legteljesebb tárgyilagossággal mutathatnánk be az egykori kamarai szerv működését. Az eddigi megállapítások azonban máris sokmindent tisztáztak. A román kamarák megkaptak mindent, amit az állam egyáltalán nyújthatott nekik. A román mezőgazdasági kamarákról szóló törvény III. fejezet 19. szakasza kimondja, hogy ' a) a saját használatra kapott, javak kihasználása (földbirtokok, épületek, kertek, stb.); b) a 'tartományok és községek által szedett mezőgazdasági pótadóból való részesedés; 1 c) a községi és közös legelők illetékeinek jelentős százaléka: d) a közös vad ászt érül etek vadászati jogának haszonbérbe adásából származó jövedelmek nagyobb része: e) a marhalevelek kiállítása utáni dijak (kiállítás, átírás és vágatási illetékek dijai); f) bizonyos behozatali illetékek; g) a hektáronként megállapított önkéntes hozzájárulások; I h) különféle jövedelmek mind mind a kamarákat illeték. Ezeken kívül rendelkezésükre állott teljes mértékben az egész állami gépezet. A kamarák hatalmas igazgatási szervet létesítettek. f A magasabb és alacsonyabb fizetésű tisztviselők valóságos tömegét, állították he minden megyében. Az eddig tapasztalt számadatok igazolják a feltevést, hogy itt már nem a tisztviselő volt a gazdáért, hanem a dolog valahogy fordítva állott. A mesterségesen létesített román középosztály egyik jelentős rétegének kitermelését és főleg megélhetését biztosító intézmény volt a letűnt kamarai rendszer, mely bizony erdélyi népünJe életében nem éppen a legnépszerűbb emlékeket hagyott hátra. Nem lehet az egykori kamarák működését még a tiszta románlalita vidék lakosságának sem olybá feltüntetni, mely államukat, vagy egyéni jólétüket hűséggel és eredménynyel szolgálta volna. Erdélyi gazdatestvéreim ezrével fordultak meg az elmúlt év tavaszán a hírhedt ,,koncentrálások''' alkalmával Óromania (Regéit) különböző területein. E sorok Írója is a legnagyobb tavaszi munka idején a botoşani mezőgazdasági kamara közvetlen szomszédságában több hetet töltött és alkalma volt mintegy 1000 kát. holdas területen figyelni az egyes mezőgazdasági munkák folyását. Elszörnyül- ködve láttuk az igás és tejelő marha silány voltát. „Felénk egy jobb komondor fell ehetné a versenyt az itteni ökrökkel“ — hallottam mindenfelé a kissé gúnyosan túlzó, de határozottan találó megjegyzéseket. A „nagy-határ mezőben“, bár hihetetlenül hangzik, egy-két ekét láttunk az oldalukon kínlódni. Az őszi szántás fogalmával pedig csak egészen távoli ismeretségben lehettek a gazdák. A gazdasági épületek példátlanul elhanyagolt állapotéiról nem is teszek említést. Bár víz bőven állott rendelkezésre, konyhakerti, rét, vagy éppen legelő gazdálkodásnak nyomát sem találtuk. Egyetlen nevezetesség volt a falu hatéi- rabon található 3—4 halastónak csúfolt pocsolya, melyekben néhány, pár dekás halon kívül a békák százezernyi kuruttyo- ló hada élvezte a tavaszi napsugarakat. Ismétlem, mindez a hotosáni mezőgaz- daséisi kamara közvetlen szomszédságában történt. Természetesen tudjuk, hogy Románia gazdag területein akadnak komoly gazdaságok is, rendesen német, vagy magyar szakemberek irányítása alatt, de az ezeken elért eredmények igazán nem irhatok a román mezőgazdasági kamarák javára, legfeljebb a tulajdonos bojár vállalkozási kedvét bizonyítják. A rnünku ezeken a helyeken a személyzet érdekeinek teljes háttérbeszoritásával egy célt ismert.: a bojár pénztárcájának megtöltését. A nagy hanggal, de annál kevesebb hozzáértéssé!, vagy eredménnyel végrehajtott agrárre- /orra után, melyet a leghangzatosabb nemzeti és szociális jelszavak özönétbe burkoltak, igy néz ki a mezőgazdálkodás képe Romémiában. Ezen, mint a tapasztalás bizonyítja, a kamarai rendszer sem segített. Ezzel széniben önkéntelenül eszünkbe jutott az EMGE és azok a szerény anyagi eszközök, melyekkel rendelkezett. Mit is jelentett az a szellem, mely intézményünk minden tagját áthatva, valóságos apostoli munkára ösztönözve ezeket, sokhelyt csodákat müveit. Gazdakör gazdakör után alakult meg, egyik tanfolyam a másik után következett és értelmes népünk lelkében a gazdaságtudomány elemein kiviil gyökeret vert a nemzeti együvétartozás és öntudat szél- szaki thatatlan. semmiféle csendőrszurony- nvol sem elpusztítható, felemelő érzése. Ha igy párhuzamba állítjuk az egykori román mezőgazdasági kamarákat és az EMGE működését, jövünk rá az előbbi, nemcsak ránk. magyarokra, de a saját népük szempontjából való teljes értéktelenségére. Az elért apró eredmények távolról sem állottak arányban a meghozott hatalmas áldozatokkal. A botoşani példa mutatja a legjobban, hogy a román kamarák még a saját népi tömegeik megsegítésére sem tudtak, mint fentebb említettem, komoly munkát kifejteni. I Mit is várhattunk tőlük mi, magyarok? Ahol a kamara valamely eredményt tudott felmutatni, ott az vagy a világháború előtt lerakott alapokon, vagy éppen a magyar szellemen nyugodott. Ilyen példákkal találkozhattunk nagyon elvétve pl. Erdélyben. 1 Büszkék lehetünk valamennyien, magyar gazdák, erre az építő magyar szellemre, melyet az elmúlt évek megpróbáltatásai nemhogy tönkretettek volna, de az újabb ezeresztendő biztosítékaként acéllá kovácsoltak. Lelkében ezekkel a gondolatokkal éhéivé kezd hozzá tavaszi munkáinak elvégzéséhez az erdélyi magyar gazda. 5 J mr regénye nyomán készült című kiváló filmet. — Főszerepekben: lÉvar Pál, Csórto§ Gfj'a és Rainay. Műsoron kívül a legújabb hangos híradók. Tűi elemre intek jniBdankil.,. Máriás kidettséfj lárt el a nepltíásra váró kérdésekben az illetékes minisztériumoknál H^ila kazott d, Kiss Eiak püspekitelyetfes az elért eredményekről Elalásvezetf Exportrelációt, belföldi piac igényeit és szokványait ismerő, ősiekül Élésekké' reníorí'ai SK eíadü keresünk, ki leh tőleg eladási osztály admini ztrációs menkáit irányítani tudja. — Keresztény munkaerők ajánlataikat küldjék „Bükk 228“ jel gére TENZER HIRDETŐ IRODÁBA, Budapest, IV. Szervita-tér 8. náth Géza pénzügyminiszteri osztályfőnöknél jártak el, akik messzemenő támogatást ígértek. Az illetmények folyósítására az „Erdélyrészi költségvetés11 elnevezés alatt most készülő utólagos költségvetési tervezetben keresnek módozatot. A MENEKÜLT DIÁKOK KÉRDÉSE Az unitárius egyház iskoláiban elhelyezett, majdnem 300 főt elérő menekült diákok támogatása érdekében dr. Kiss püspökhelyettes a miniszterelnökségen beadványt nyújtott át dr. Incze Péter miniszterelnökségi osztálytanácsosnak. E támogatást főként az érdekeltek ellátása terén, az „Erdélyért“ segélyakció utján kéKOLOZSVÁR, március 1. (Saját tud.) Északerdélynek az anyaországhoz történt visszacsatolása egész sereg megoldásra váró kérdést termelt a magyar közéletben. Hasonló problémák merültek fel a két évtizedet meghaladó idegen uralom alól visszatért magyar egyházak életében is. A kormányzat, bölcs belátással, az addig kisebbségi sorban élő egyházi vezetőkkel felvett közvetlen érintkezés utján törekedett a függő kérdések méltányos elintézésére. Ezért már a felszabadulás első napjaiban kormány-, sőt államfői kihallgatáson fogadták az erdélyi egyházfőket. A Kolozsváron tartott miniszteri értekezlet során ez a tény megismétlődött. UNITÁRIUS VEZETŐK BUDAPESTI LÁTOGATÁSAI ÉS TÁRGYALÁSAI Á kihallgatásokon Erdély legkisebb egyházának, az unitárius egyháznak képviselője szintén megjelent. Á még elintézést nem nyert kérdések ügyében pedig a közelmúltban újra Budapestre utazott dr. Kiss Elek egyházi főjegyző, püspök- helyettes, aki ezúttal a kultuszminiszternél, a miniszterelnökségen, a pénzügy- és földművelésügyi minisztériumokban járt el. Dr. Kiss Eleket fővárosi útjára a püspökséghez titkárként berendelt Ferencz József fővárosi missziós lelkész is elki- sérte. Az egyházi vezetőféríiakhoz Budapesten a volt unitárius vikárius: Józan Miklós is csatlakozott. A küldöttség elsősorban dr. Soltész Elemér protestáns tábori püspököt kereste fel, akit tényleges unitárius tábori lelkész kinevezésére kértek. A kérés teljesítése képpen a tábori püspök Nagy Zoltán fiatal lelkészt nevezte ki unitárius tábori lelkésszé. Ezután a protestáns tábori püspökség főgondnokánál, vitéz Ja- ny Gusztáv hadseregparancsnoknál tettek tisztelgő látogatást. A püspökhelyettes és kísérete felkereste dr. Hómon Bálint kultuszminisztert és dr. Fáy András közoktatásügyi államtitkárt, akikkel az összes fontos egyházi, személyi és dologi kérdések megoldási módja felöl tárgyalásokat folytattak. A tanügyi kérdéseket viszont dr. Szalay Béla kultuszminiszteri államtitkárral vitatták meg. AZ EGYHÁZI NYUGDÍJASOK i ■ ÜGYE Az egyházi nyugdíjasok segélyezésére I vonatkozólag a pénzügyminiszter helyettesénél, dr. Szász Lajos államtitkárnál, az egyházi nyugdíjasok járandóságainak felemelése és a lelkészek kongrúájának rendszeres folyósítása ügyében pedig dr. BérEnyhe, bizfos hosha \to\ Í2«aara AáfUL 20j*a«aPQf».éOamrO» relmezik, amiből már eddig is részesültek segélyben. A Székelykereszturon létesített gazdasági iskola államsegélyezése végett a földművelésügyi minisztérium illetékes tényezőihez fordult dr. Kiss Elek, aki — kíséretével — a belügyminisztériumban is megjelent. Itt Antal József miniszteri osztálytanácsos fogadta a küldöttséget. A belügyminiszteri am tói a román részen maradt erdélyi menekülteknek annakidején menedéket adó kolozsvári unitárius kollégium e kaszárnyaszerü elszállásolásoktól alaposan megrongált épületének javitási költségeit, illetve megtérítésüket kérték, ami meglehetősen teteme* összeget jelent és aminek kedvező elintézésére minden remény megvan. A PÜSPÖKHELYETTES NYILATKOZATA A Budapestről tegnap hazatért dr, Kiss Elek püspökhelyettes az alábbiakban számolt be utjának eredményeiről: — Meg kell említenem, hogy rendkívül fárasztó manapság az utazás Kolozsváriéi Budapestig. De az illetékesekkel folytatott tárgyalásaim és azok szívélyes s mindenben a legelőzékenyebb fogadása kárpótolta mindenért. Az ígéretek természetesen még nem befejezett tények, de a legjobb utón haladnak megvalósulásuk felé. — Ami a kérdések anyagi oldalút il- f leti, a most összeállítandó ..Erdélyrészi költségvetés“ jóváhagyásával nyernek elintézést. Már betek óta dolgoznak az illetékesek e költségvetés összeállításán, ami oly nagy körültekintést és szakértelmet igényel, hogy valószínűleg még betek telnek el, mig teljesen elkészül, illetve jóváhagyják. Amint értesültem, március végére készen lesznek e nagy munkával s akkor a most felvetett valamennyi kérdés anyagi oldala elintéződik. Addig is türelemre kérek és intek mindenkit, mert a türelem ma minden téren és minden kérdésben a legfontosabb - — fejezte be nyilatkozatát dr. Kiss Elek főjegyző, püspökhelyettes. ss??a!ss mester Mindennemű asztalos munkákat, modern kombinált szekrényeket, fotd, r.camier, üzleti és irodai berendezéseket jutá nyosán és felelősség mellett készítek, fíohzsv'r, Ko sulii Lajos-utca 15, fiám. T fi. ít. m no uh ál lő in Yá ik kis na tik áll '<?* 11- ^ R román mezőgazdasági kamarák Vaáti érÍB8 irta: szusz isivta.
