Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-28 / 71. szám

Extern K6SYVX 4-'U 0V3 í^v* sud.ipest ihí“tír ?*«■„«,. 3t ÉRA 10 FILLÉR SzerkesztBség és klariébivatal: Kolszsvér, H'ussolínl-út 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 ALAPÍTOTTA: BBRTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: PALLAS X. T„ Kolozsvár. Előfizetést árak: havonta 2.78. negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő. LXII. ÉVFOLYAM, 7 1. SZÁM. PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 28. Munkára Olt folytatjuk, ahol számos vezéreik* künk végétért. Ahol például tegnap is elhagytuk. A magyarság elsőrangú és \ láthatatlan kötelességének és érdeké nek hangoztatásával, amiből sohasem le hét elég. Annak megállap tásával, hogy a mi legégetőbb feladatunk, ma inkább, mint a tegnap: a felfokozott munka, az inakszakadásig feszített dolog, a mezőn, miihelyben, forgalomban, a munka in-nden lehetséges pontján, a történél* mi, gazdasági, lelki lehetőségek terjen gő határai között. Mentő! inkább soka* sódnak a diplomáciai * harctéri kiizdel mek, a köze! szomszédságban és azon túl a „Közeli távolban1* és mentői job** ban megnövekszik a nyugalmi helj; zenből kibolydii/lt államok belpolitikai gondja, legalább egyeket átmeneti év szak tartamával, mentői sűrűbb és vál­tozatosabb a legyőzött országok elke* riiíhetetlen romlása és a hadigazdálko dásnak a termelés, árucsere, forgalom, leliciségválsága, annál inikább kell a ma* gyarságnak dogozni, mert az ui idők érthető kelletlewségeit már eléggé meg szokhatta és most szerencsét ígérő helyzetben nyilván egyre távolabb esik a közvetlen hadiforgandóságoktó!, anélkül, hogy a jövővel szemben cirok' történelmi követelményeiről és jogos igényeiről le kellene mondania. Dolgoz* ni kell nemcsak magáért a munkáért, mely egyetemes emberi kötelesség és állandó folytonosság követelménye, nem csak a magunk sürgető érdeke’, javára, nemcsak a tavaly súlyosan zavart gaz dasági jóvátételére és az álradásokkal kezdődött rossz jelek gyors kivédésére, hanem általános emberi érdekekre való tekintettel is. Szorosabbra kellett fog* mink a nadrágsziijat és számos más igényt is. Barátaink nélkülöznek és a hozzájuk most más szoroson odacsato’t volt ellenfeleink ínséggel küzdenek, a háborús szintér egyre terjedezik, ami a bel és külteljes közgazdaság újabb gondjait jelenti. Érthető eszerint, hogy nekünk hely zeíünk és hivatottságunk címén most már többet kell szolgáltatni, magunk* nak és másoknak, holnap többet, mint ma s ezt a feladatot csak a munka ütem, a szorgalom, a lelkesültség, cél szerűség fokozásával végezhetjük el az idő és a helyzet egész kiaknázásával. Vagyis észszerűen szólva, több élelmi* szerit, nyersterméket, iparcikket kell előállítanunk, talán többet a „lehet“ nél is, pontosan követve a tervszerűen gon dolkodó kormányzat és a gazdasági kö* zületek utasításait és tanácsait. Verí­tékben fiirödve, ahogy csak lehet em beri és magyar szeretetünk lelkesült* sé.gének nemes túlzásai között. Az crökrevaióság tekintete alatt készülve a történelem nagy iíc-lőszékéhez. Esze rint a földeket mind meg kell szabadi tani a vadvizektől s minden művelésre alkalmas rögöt megmunkálni a lehető iegöe!teljesebben és a logjobb tanácsok szellemében. A műhelyt és gyárat fel kell vidítaná, a gazdasági és társadalmi gondoskodás minden kitűnő módján, a forgalom ét kereskedelem Htjából min* den korszerű és pillanatnyi gátlást cl kell távolítani, vagy fefüggeszteui, vi szőné minden íróasztalnál gyorsan, ha tiirozoţtan, szeretettel, udvariasan a köz és társadalmi élet zavartalan liilc tetősét biztosítani, a lelki és szellemi élet minden tényezőjét pediig rákésztet ni, hogy a maguk portáján szorgalom* ra, takarékosságra, fegyelemre, vidám ságra, reménykedésre hangolják embe* reink apraját és nagyját, szóval égni kell a tenyereknek a dologtól. Lángolni kell agyunknak a nagy akaratoktól. Ma mindenki, az iskolásgyerektő!, a sírja szélén pipázó aggastyánig egyaránt fe lelős történelmi tényező, aki a nagy nemzeti és emberi munkakötelezettség* hez minden lehető módon odajárulni köteles, ha másként nem, a rongy és papirhalmaz gyűjtésével, a felülről ér ikezö intelmek telrjesztésével és aján* fásával. Nincs az a kicsiny, amely az idők teljességében legnagyobba ne vál na s lelkiismeretünket ne számoltatná el és mindennek és mindenkinek bu* zogva kell élni ami és akii meg nem halt. Északerdélynek még külön szorga lommal kell dolgozni1. Itt kétszeresen fontos az elemi kiáltvány: munkára fel, ne vesztegelj! A román uralom utolsó éve koncentráció, rekvirálás címen gaz* dasági lehetőségünk számos feltételé tői megfosztott és javaink jókora részét elharácsolták, uj országhatáraink pedig szegénységünket és nehézségünket megnagyobbították. Az anyagi segítség sem rendelkezik a korlátlan lehetősé gekkel. Az unió tömérdek feladata ért* betően felaprózza tevékenységét. Esze rint elsősorban önmagunknak áldozat készsége, szorgalma, fegyelme, össze* tartása kell segítsen, mert a múltat jóvátenni, a jelent kiszolgálni kell. Könnyitsünk magunkon, ez pedig csak megkettőzött munkával történhet. Két szer annyit kell dolgoznunk, bölcsen megfontoljuk, hogy a mi területünk ez úttal nem szenvedett elemi csapásoktól, hogy a nyers termelés lehetőségei már lényegesen megszaporodtak félév alatt, hogy a mezei munka rendszeresen ki* tohVdó időpontja hosszabb és álaposabb termelést biztosit nekünk, Hogy a nagy figyelem a visszatért Erdély iránt, ui lehetőségeket nyit meg, hogy ipari és kereiskedelmi életünk első akadályozta tásai kezdenek megcsappanni, hogy ta­lán megjavul hamarosan a közlekedés is s legalább a magunk termelése és for* galma csökkent egy jókorát, a számla lan nehézséggel kiizködő anyaország számos gondjain. Ez a több ágazatu meggondolás ugyancsak helyén van most, mikor a csillagászati tavasz után, immár beköszönt a gazdasági tavasz is. Mikor végre feljavul az idő. Földmű velő állam lévén, elsősorban és itt a föld inkább, mint másutt legfőbb fel*> tétele az iparnak és kereskedelemnek, köszönts ük most márciust a régi gon dolatokkal és érzésekkel elsősorban az államfenntartó, vagyis első munkát, a földművelő munkát. Adja Isten, hogy Erdély földészeire ránevessen a tér mészet, saját szivük és az egész ma* gyár köztéíelek. Égjen igy munkája jobban, mint valaha és lelkesítsen má sokat is és legyen mindenki társaival együtt elégedett. Le*q rtáztattá k a volt jugoszláv kormány tagjait Berlin és Róma tartózkodással figyel! a fejleményeket Jugoszláviában, mint egy rövid távira­tunk már jelentette, az állam vezetésében tegnap nagyjelentőségű változás történt. A régenstanács lemondott, a hatalmat át­vette a fiatal II. Péter jugoszláv király. Lemondott a Cvetkovics-kormány is es Szimovics Dusán hadtesttábornokot bizta meg az uralkodó az uj kormány alakítá­sával. A hivatalos „Avala“ hírügynökség jelentése szerint ez a jugoszláv kormány- láltozás tisztán belpolitikai és nem kül­politikai kérdés. A jugoszláv nép az utób­bi napokban egyhangúan kifejezésre jut­tatta a meggyőződését, hogy a volt kor­mányt nem tartja alkalmasnak az ország vezetésére. Kívánta, hogy alakítsák meg a nemzeti egység kormányát, amely tökéle­tesen megfelel a nép igényeinek. „A ju­goszláv államvezetésben csütörtökön be­következett változásnak' ez a pontos ér­telme és jelentősége. A változás az egész ország jóváhagyásával történt“. Az uj jugoszláv kormány Szimovics Dusán tábornok, akit II. Pé­ter király az uj kormány vezetésével meg­bízott, a jugoszláv politikai élet vezetői­vel folytatott tárgyalások után alakítot­ta meg minisztériumát melyben valamennyi politikai párt vezére réaztvesz. A kor­mány ezen az alapon az ország közvélemé­nyének feltétlen bizalmára számit. Az uj miniszterelnök Szimovics Dusán hadtest- tábornok, a meggyilkolt II. Sándor ki­rály hadsegéde yolţ. Az első helyettes miniszterelnök Macsek, a horvátok vezé­re, A második helyettes miniszterelnök ) or an ovics Sz loboda egyetemi tanár, a volt Sevetkovics-kovmány parlamenti elv lenzékéuek egyik vezére, A harmadik he­lyettes miniszterelnök Nincsics, aki kül­ügyminiszter volt a P«Sto.s-korrnányban. A jelenlegi kormányban szintén a külügyi tárca veztését tartja kezében. Belügymi­niszter Budiszailjcvics, aki a mult kor­mánynak is tagja volt, de az utolsó na­pok vitái következtében lemondott. Pénz, ügvminiszter Sutej, hadügyminiszter és haditengerészeti miniszter Ilics tábornok, igazságügyminiszter Markovics, közokta­tásügyi miniszter Trifunovics, munkaügyi miniszter Kidunovics lettek. A földmüve. RÓMA, március 28. (MTI.) Rómában csütörtökön a kora délutáni órákban ér­tesültek a belgrádi eseményekről, ame­lyek a legnagyobb feltűnést keltették. Ez- idfig nem lehetett távbeszélőn összekötte­tést kapni a jugoszláv fővárossal és ezért az ottani helyzet jelenlegi állásáról na­gyon kevés értesülés szivárgott ki. Egyéb­ként Rómában a jugoszláviai helyzetet il- I letöen a várakozás álláspontjára helyez­kednek. Az olasz lapok esti kiadásai feltűnő he­lyen közlik az Avala-iroda hivatalos közle­ményeit és különösen kiemelik a belgrádi rádiónak azt a szűkszavú közlését, amely szerint a válságot és az azt követő kor­mányváltozást nem külpolitikai, hanem belpolitikai okok idézték elő. A római lapok még nem foglalnak állást a hely­zet jelenlegi fejleményeire vonatkozóan. Berlin nem nyilatkozik BUDAPEST, március 28 4 Peeler Lloyd berlini Tudósítója szerint Berlinben a leg­teljesebb tartózkodást Uauvjfják a jugoszlá­viai eseménytkkal szemben. A rendszervál­tozást Berlinben áMame^inynek jnwiőoitik. Ezzel a tiulóyitársait kapcsol,»than a Pester Llpyd a k övetkezőket Írja: A jugoszláv kormányban, nme y az összes nemzciri és pártpolitikai erőknek összefogá­sa, a Cvetkovic 6-korn»öny összes vezető tag­jai: Macsek helyettes miniszterelnök, butej pénzügyminiszter, Kulovee köznnuikaiigyi minísífter megtartották tárcáikat, ami nyil­ván megerősíti azt a nézetet, hogy a bel­grádi államcsínynek belpolitikai jellege van. aho gyaai ezt a hivatalos jugoszláv távirati iroda is kierrtel/Le. Végijeges Ítéletet az eseményekről vcüa- minţ az események letehető okairól és. vár­ható következményeiről pillanailiuyüag nem lehet alkotni. Mint berlini tudós-ajtónk je­lenti, a német inrednimi fővárosban a március 27-iki eseményeket a legmesszebbmenő tar­tózkodással Ítélik m‘'g- Ugyanéi; érvényes a többi érdekelt haralopira vonatkozólag is- mert nyilván meg óhajtják várni a király és rendelete végrehajtóinak első koimányzatl ténykedéseit, valamint a belgrádi diplomá­ciai képvielők jelentéseit. Ezért minden te­kintetben bf'yénvaló, nemcsak az esemé­nyekkel szemben,, hanem azokkal a fokozott mértékben keringő híresztelésekkel szemben js a legpagyobb tartózkodással viseltetni es mindennemű kombinációi. 3kár sajtó, akár .mindent jobban tudóbb részéről jönnének, a szükséges tartózkodással fogadni. Az uj kormány létéiig az eskü! BELGRAD, március 23. (K. H.) Mint diosí. már köztudomásúvá vált, csütörtökre virra­dóra 2.30 órakor aójkidt meg az. uj kormány- a vezérkarnak a Mi-'osa \ elikog-utou lévő palo tája bail. Az uj kabinet valamennyi Belg­rádiéin tartózkodó tagja Sziiuotűes tábornok­nak, a vezérkar főnökének, a jelenlegi mi- lűszrerrlnöknek szobájában gyű ekeze.t. ahol a tábornok tájékoztatta a kormány fér­fiakat a pártokkal való tanácskozásai cred- ménjérő'l. Kora reggel a kormány tagjai II. Péter király kezébe letették az esküt és azonnal minisztériumaik hi\ataJi he* viségei- be mentek, hogy megkezdjék a munkát. U41 MAR. 3'L I lésügyi tárcát Csubrilovics kapta, ak szintén a volt kormány lemondott tagja között volt. Cvetkovicsék államcsínyt készítettek elő BELGRAD, március 28. (DNB.) Államcsíny végrehajtása során március 27 én, csütörtökön letartóztatták a volt jugoszláv kormány tagjait. (MTI.) Róma várakozó álláspontra helyezkedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom