Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-28 / 71. szám

EL LEN 7£K J 9 1 I m á reins 2 8. Nagyszabású unitárius vallásos huUurünnepéty Nagyváradon A kolozsvári unitárius teológia tanárainak és növendékeinek vendégszereplése A IG) 1 t K I/). nitircius l'H. (Az b.Ki'ii -ék tudósítójától.) Frö> fészke \ o11 rg\- koron Nagyvárad .1 l)u\id Ferenc unită- rumosának. Hiszen itt folyt le a hires ' áradi ».disputa1” 1569-ben, állítólag a Szt. László-templombau, 1 lehusz Juhász f’éter, a hires dehreceni református pap < s Dói id Kerne. az unitáriusok első püspöke között. \ nagy \itáhól az utóhhi Leriilt ki győztesen s ennek hatása alatt töhhezer más \állású lett unitárius liivö. Ezek között voltak H agymassv Kristóf > árkormányzo. Kited< v Ferenc nagypré­post, Csáky .Mihály nagybirtokos és sok más nemes és városi polgár. Ekkor vi­rágzó egyházközségük és kitűnő iskolaik is voltak. Első lelkészük Házi Hits István volt. A protestantizmus elleni harcok és fő­leg Hásta generális pusztító dühe elsor­vasztotta a váradi unitárius egyházköz­séget és csak 430 év után alakult ujja. A közeli Bihar községben ugyanis 193 ’ • ben a református hívek egy tekintélyes hányada kivált az eklézsiából és előbb a luteránus. majd az unitárius felekezetnél jelentkezett felvétel végett. Befogadásra azonban nem találtak, mert ezek az egy­házak respektálják a felekezeti békét. Ké­sőbb azonban, mikor az uj román vallás­ügyi tőrvény ugv intézkedett, liogv a más vallásra való áttérés egyszerű anyakönyvi hivatali jelentkezés alapján megejthető, a bihariak az anyakönyvi hivatalban be­jelentették. hogy unitáriusok kivannak lenni. így a bihari jegyző megkereste a kolozsvári unitárius püspökséget, kérve, hogy a biliari hívek vallási ellátására lel- í készt küldjön. A lelkész meg is érkezett Biharra s életképessé telte az uj unitá­rius -egyházközséget. Ez időben a \ árudon lakó mintegy kétszáz unitárius hivő is községbe tömörült és a közeli Bihar köz- ségheíi lelkészt hívta meg, hogy istentisz­teletet tartson \eliik. Az első istentiszte­let Albert Mihály asztalosmester, lelkes unitárius házában folyt le 1935 december havában. Még egyideig itt folytatták vallásgya­korlatukat a biliari lelkész vezetése alatt, majd a következő évben már saját lel­készük volt Kom iát szegi személyében, ki­nek eltartásáról a hívek a saját maguké­ból gondoskodtak, sőt megfelelő helyisé­get is béreltek az istentiszteletek céljai­ra. Komjátszegi Géza megkapta a kolozsi parókiát s ekkor Köntés Béla lelkész vet­te át a váradi hívek lelki ápolását. A község még mindig teljesen a hívek áldo­zatkészségéből tartotta fenn magát, pap­ját nem tudta érdeme szerint dotálni s Köntés Béla, ez a kitűnő késziiltségü, iiatal lelkész szinte regénybe illő lemon­dással teljes, nehéz áldozatos munkát vé­gez már évek óta a váradi unitárius ek­lézsia lelki egybefogása terén. Csak most javult meg a helyzete az anyaországhoz való visszatérésünk ideje óla, mert most az állami kongrua mégis fokozta a jöve­delmét. Az -egyházközség most közel 400 lelket számlál és vezető emberei, élükön Barla Dezső gyógyszer tár tulajdonossal, vala­mennyien odaadó áldozatkészséggel visel­tetnek hitéleí.'iik iránt, köztük Árkossy Zoltán, az OTT igazgatója IJerzsi Zoltán tanár, Oláh Márton nyug. postatiszt, dr. Kovács Zoltán orvos, Simonffy Tamás vasúti tisztviselő. A agy Kálmán földbirto­kos, Albert Mihály asztalos. Bajka István szabómester. Három igen lelkes és bőke­zű nőtagja is van az elöljáróságnak és pedig: 7 aglicht Jolán háztula jdonosnö. Székely Ilona gyógyszerésznő és Szilas Jánosné. Az egyházközség most azon fáradozik, hogy a mai bérelt, világias írnahelyiségiik helyett megfelelőbb hajlékot kapjanak is­tentiszteleteik tartására. Körtlés Béla lel­késznek eziránt a többi protestáns vallása vezető embereknél történt eljárása ered­ményre nem vezetett, igy most a város­tól remélik, hogy a legszabadelvübb pro­testantizmus és felekezeti türelmesség képviselői, az unitáriusok, részére ima- liázat fog kijelölni. Köntés Béla lelkész agilitása arra is kiterjed, hogy propagálja az unitárizmust és ezt a célt szolgálta a csütörtök esti \allá-u>s kulim ünnepély, amely v.duhau értékes műsorral tartatott nug a Magyar Ha/ nagyterűiében. Különösen becsessé és nívóssá avatta az estély műsorát az, hogy annak javarészét a kolozsvári unitárius teológia kiváló tanárai növendékei töltötték ki. Az estélyre zsúfolásig megteli a Magyar Ház díszterme a város társadalmának szi- ne-javával. Ott voltak a uiás bitfetékeze- tek reprezentánsai is és díszes bölgyk-i- zönség. Gyülekezeti ének vezeti-: be a progra­mot. melynek szövege: Egy Istenünk, eg* magyar hazánk. Alid meg e honi Isten, jó Atyánk verssorokkal kezdődött, majd Sima Attila III. éves teológus imá­ja következett s utána Símén Dániel tool, akadémiai tanár prédikált Pál apostol egyik levelének passzusát: Egy az Isten, cgv a fiit. eg> a keresztség — vevén ala­pul. Szines. költői, mélyen vallásos és mm igaz voll ez a beszéd im lyol állítatod el 1 agadtatással hallgatón a közönség. Kivé­telesen nagy hatású előadási tartott di kikkor János, a teologia ib-kánjA is . \/. unitárius vallás lelke” cinirti, emelkedett : xrllcmmrl, hatalmas tud issal, ragyogó elokv eneiával, hazafias lélekkel és meg- g>őzö erővel tárgyalva a vallások nagy kérdéséi. Három hölgy szereplője volt a műsor­nak; Köntés Béláné Wugnei Erzsébet imáját énükéin* és tömör, nemesen Zengő szopránjával meglepte a hallgatóságot. Sarkady Marika és Vdry Magda kifejezés- teljes szavalataikkal Hintették ki magu­kat. /remény//»-verseket szavaltak deliért Imre III. és Izsák• Vilmos IV. éves teo­lógusok nagy hatással A műsor Köntés Béla lelkész költői szépségű záróbeszédével nyert méltó be­fejezést. Ennek a keretében felolvasta dr. Kiss Elek püspökhelyettes sürgönyét, melvberi technikai akadályokra hivatkoz­va menti ki az ünnepről való elmaradá­sát. üdvözletét küldte azonban a megje­lenteknek. a teológia szereplő tanárainak és növendékeinek. A réndkiviil sikerűit kldturiinnepélyt társasvacsora fejezte he, melyen melegen ünnepelték a kolozsvári vendégeket. H bűbájos Eladó birtok Uj Zeiss lkon hangos filmvet.tógép. Tökéletes el adás a ROYRLBBNÜ Kezdete 3, 5, 7 és 9 óracor. „A magyar munkás ígéretekre ne hallgasson, hanem tömörüljön nemzeti és keresztényi alapon" ~ mondja Szabó János felsőházi tag KOLOZSVÁR, március 33. (Saját rúd.) Markáns. céMudatos férfi beszél a inagv ar munkásról. Ez u férfi az egy uapig Kolozs­váron Tartózkodó Szabó János nagyváradi kőművesmester, aki a visszatérés után a fe* sőházba kapott meghívást, hogy ott a ma­gvar munkás érdekeit képviselje. Szabó János le sőházi tag az Erdélyi Párt magwáradi Tagozata munkasszako-zf ál vénák megszervezését vál aUa el és elnöke egyben a nagyváradi Nemzeti Munkaközpontnnk is. — Milyen eredménnyel folynak a szervez­kedések? — kérdezzük Szabó János felsőházi tágító.. — Aki ismeri Nagyvárad faji összetételét, — kezdi nyilatkozat ár Szabó János kőmüve«, felsőházi tag — tisztában kel. legyen az ot­tani szervezkedések nehézségeivel. A több. mint harminchárom százalékban talá haró zsidó elem s ennek igen erős értelmiségi ré­tege mindenképpen igyekszik gátat emelni szervezkedésünk elé. Ezek dacára a lehető legszebb eredményeket értük el, a mai na­pig körülbelü háromezerhatszáz—négyezer ta-gor számlálunk. Akik vonakodtak közi* béflik álfa ni. azok is rájöl lek munkánk ered- niénye&.-égére. Mert minden, a munkásokat érdeklő ügy hozzánk kerti! és mi továbbít­juk azt az íl etékes hatóságokhoz, megoldás és elintézés végett. — Jobboldali politikai világnézetem van, de a munkásügyek kérdésében, mint azt alapszabályzatunk is kimondja, nem szerepel és nem szerepe hét politikai szempont. A mai viszonyok között nem engedhetjük meg, hogy politikai nézetek elemeire bontsák a magyar munkásság tömegét. Cé'unk csak egy lehet: a magyar munkásokat erős egy­ségbe tömöríteni. Huszonkét év több, mint hat hónap — A kenyér és politika elválasztódik az egyetemes magyarság életében, de ez nem zárja ki, hogy a széles munkásrétegek ne ta’álják meg a maguk szószólóját. Nem en­gedhető azonban, hogy a munkásszervezetek otthonaiba bevonuljanak a különböző politi­kai pártok. A politikai Ígéretekre vonatko­zóan csak annyit mondhatok: magyar mun­kás ilyen Ígéretekre ne hallgasson hanem tekintse feladatának a felettünk zugó euró­pai vihar közepette, hogy tömörüljön nem­zeti és keresztényi alapon s boldogulását sa­ját erejéből legye függővé. De ne csak pali­ja., hanem legyen is átitatva a magyar mun­kás önérzett ét őH. A magyar munkás gondol­kodása nemzeti és lelki felszabadulrságot je­lentsen és nyomorából, melynek mélységére látni még alig lehet', fokozatosan szabadul fel, ha he átja. hogy a mostani kormányzat csak fokozatosan tudja eltávolítani a hu­szonkét év alatt az erdélyi magyar munkás­ra 7.udi'lőtt nehézségeket. Fegyelmezetten és türelemmel kell szembenéznie a valósággal és megértenie azt, hogy a huszonkét év hoSz- szabb vob, mint a felszabadulás óta eltelt hat hónap és tisztelnie ke ! azt a törekvést, mélyeit a körülöttünk lángoló Európában a magyar kormány magáévá tett. hogy Te- küzdje az erdélyi magvar munkás eJé tor­nyosuló akadályokat. Célja nem más, mint hogy mindennapi kenyerünkben megerősít-* sen s ezáltal megbízható tagjaiví tegye a magyar munkásságot a nagy magyar egység­nek. Ke bántsd a magyart! — A mu than minden uj román tör­vény rajtunk sujtort. A felszabadulással mindezek a bánt almaik megszűntnek mond­hatók és most a magyar munkásokon 3 sor, hogy szaktudásukkal és magyarságukkal, el­foglalják ae első helyet. De ugyanakkor 'azt is nyíltan és becsiitottel moudjuk ki, hogy aki megérti ebbeni törekvésünk tartozzék bár idegen fajhoz, megbecsülésnek fog ör­vendeni és kellőképpen hasznosíthatja mun­kaerejét a kialakulóban lévő munkaterülete­ken. Nem fenyegetésnek szánom: kimondom azonban azt is, hogy megbecsülésünk hiá­nyozni fog azokkal szemben, akik nem illesz­kednek be ebbe a gondolatmenetbe, mert ezek egy újabb Trianont készítenek elő, ez pedig nem is jöhet többé. Minden bántialom- ra, minden ezirányu próbálkozásra felede­tünk: ne bántsd a magyart’ Elérkezett az idő, amikor a magyar munkás megindul saját lábain és azon az eszmei uívonalion, ameíly még kövezet len ugyan, de boldogabb jövő­be visz. — Milyen viszonyt tart fenn az erdélyi magyar munkásság az Erdélyi Párrtö‘l? — kér­dezzük Szabó Jánost. — Az Erdélyi Párt képviseli és ő van hi­vatva elsősorban arra is, hogy az erdélyi ma­gyar munkásságot érdeklő kérdésekben meg­oldást találjon. Ezek szerint igen szükséges volna, hogy az Erdélyi Párt tömörítse a magyar munkásokat, mert jöhet idő, ami­kor rá fognak mutatni arra, milyen nagy szükség vob megértést és szereteter tanúsí­tani egymás iránt. — A magyar munkás most is keli1 teljesít­se kötelességét szerszámmal a kezében, de ha az ország érdeke megkívánja, éjét nap­pallá tesz és egyenruhában, fegyverrel a ke­zében á l az ország megvédésére szent hatá­rainkon — fejezte be nyilatkozatát Szabó János felsőházi tag, aki a délutáni órákban tovább is utazott városunkból. Kereszlcs-Fischsr belügymi iszter nyitotta meg a szociális gondozói tanfolyamat Hii PAHES'I méri ms 28. (Mil.) Az. Dr hzágo.i Szociális (■ "Ing velő-' v iga/gutóca^i la; jai a hi-liigyminio/tci iiimhun 1 s/.oi iália goi dozok rcs/ére 1 :v hétig tartó érteke/le■!« : tartanak. Az értekezletet e.diiürtiikün dél­előtt nyitották meg ünnepélycM-n vitéz ive resztesT'jscher bereue belügyminiszter » Intik- létével. A belügyminiszter megnyitóbeszédé­ben hangoztatta- hogy az uj utakon iriduil szociális rrimtkarefidh/.er nem a/ egy. oldalt: jótétemény é., ajándékozás módszereire vau berendezve. A társadalom számára egy úti gohb együttműködés. < gy nagyobb összefogás szükséges. Ilyen az Országos Családvédelem ame'y egészen uj utakon jár. A tulajdonkép­peni főcél az. hogy az anyagi javak jutta­tása mellett erkölcsileg is neveljük a társa­dalom számára ezeket az embereket. Ez eélkitüzes az ideális. Ez. az ut a helyes. <•/. kell követni az egyetemleges nemzeti kiép‘- tés érdekében. A belügyminiszter tetszéssel fogadott í.-~ s/.éde után S/.omonvi Ferenc egyetemi m: gántanár, volt országgyűlési képviselő, szo­ciális felügyelő és Tegzes László volt kép. viselő szociális felügyelő tartottak előadá­sokat. Bartha lanácoi választoltak meg a HONSZ társeinck vs KOLOZSVÁR, március 21». A HONSz országos küldött közgyűlése e hó 26-án ült össze Budapesten. A közgyűlésen ár* vátfalvi Nagy István lelépő elnök elnö­költ, kinek üdvözlő szavai után felolvas­ták a választmány jelentését, költségve­tést és zárszámadást, majd pedig jelölő bizottságot küldöttek ki a tisztikar kije­lölésére. A jelölőbizottság kiküldése után szemé­lyes élű vita indult meg, aminek követ­keztében az elnöki választás megejtcsét elhalasztották, majd dr. Bartha Ignácot társelnökké választották meg. Bloch Kaz­uár kolozsvári kiküldött kérte a felszó lalókat, hogy tekintsenek el a szernél ves- kedéstől, miután azonban felszólalásának nem volt eredménye, az erdélyiek testüle­tileg kivonultak a teremből. A közgyűlés ezután a HONSz vezetésével ideiglenesen dr. Cseh-Szombathv Lászlót bizta meg. A választással kapcsolatban Bartha Ignác társelnök jelentette, hogy kötelességének fogja tartani az erdélyi hadirokkantak jo­gosultságának elismerését ás az 1933. évi VII törvénycikk revízióját, addig is azon­ban ennek a törvénynek és a hozzáfüzödő rendeleteknek végrehatjósát fogja szor­galmazni. Erdélyben — mondotta —, ahol most egy uj élet van kialakulóban, a hadirokkantak és hadigondozottak el­sőbbségi jogokkal bírnak és őket kedvez­mények illetik meg. ÁRAMSZÜNET A VÁGÓHID-TÉR KÖR- NYÉKÉN. A kolozsvári Villamos Müvek ér­tesíti áramfogyaszto közönségét, hogy ha­laszthatatlan hálózati munkálatok elvégzése- miatt folyó hó 30-án délelőtt 6—10 óráig a Vágóhid-tér környéki, a Kriza-utcai és Dézs- rua-uteai hálózati körzetben áramszünetet fog tartani. AZ ERDÉLYI VASÚTI ÉS KÖZ­nyugdíjasok egyesületének köz GYŰLÉSE. Az Erdélyi V asuti és Kö-z- nyugdíjasok Egyesülete f. hó 30-án. va­sárnap délelőtt kilenc órai kezdettel tartják évi közgyűlését az egyesület Kos­suth Lajos-utca 34. sz. alatti helyiségé­ben. MAROSVÁSÁRHELYEN MEGSZŰNIK A VÁROSI NÉPKONYHA. Marosvásárhelyről jelenti a MTI: A városi népkonyha március 31-évei beszünteti működését. November hó 8-áu állították fel és azóta 111 ezer ebédet osztott ki. A népkonyha az első hetekben napi 50 ebédet szolgáltatott ki, a télen azon­ban volt olyan nap is, amikor 150 ebédet osztott szét. A város szociális ügyosztálya 45 ezer pengőt költött a népkonyhára. lói jegyezze meg: április 5. és 8. Az Állami Osztálysorsjáték első húzása ! Vegyen szerencsés sorsjeg/et az Ellenzék könyesbolfjában Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki rendeléseket azonnal intézünk. Sorsjegy- árak: nyolcad rész 3.50, ne ive árész 7.—, iéirész 14.— és egy egész sorsjegy 28.— pengő!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom