Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-27 / 70. szám

2 ELLENZßK 19 41 mirelui 2 7. immam Hsgyan intézzük a bírtokvisszaínényiéseket ?! KOI.0/S\ Ál\. március 2'. (S;ij;iI tud.) ' 'Ill'Tt'tt'S, llOgV .1 ImhIíIJM SI I Ko/.loilV Il> H (ebruár 23-i számában megjelent :i in. kir. minisztériumnak az a miniszter­elnöki rendelet»', amely az ingatlanokra vonatko. ó magánjogi jogszabályok hatá­lyának a román uralom alól felszaba­dult keleti és ertlélvi országrészekre való kiterjesztését tartalmazza. \z ingatlanok­ra vonatkozó» jogszabályok hatálybalépte­téséről szolé» rendelet végrehajtási vita->i fása a Budapesti Közlöny március 13-i számában jelent meg. tellát március i.i-i kezdettel a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen is a magyar telekkönyvi rendszabályok é r v é n y e se k. A magyar telekkönyvi rendszabályok alkalmazására vonatkozóan a kolozsvári telekkönyv vezetője. clr. Nemes Nagy József járásbiró a telekkönyvi hivatal munkájáról és a magyar telekkönyvi rend­szabályok alkalmazásáról-a közönség tá jékoztatása érdekében a kivetkezőket mondotta: A magyar telekkönyvi jogszabályok végrehajtási utasítása szerint a telek­könyvi hivatalban nagyarányú munkála­tok indultak meg. 1919-ig visszamenően az összes hagyatékokat telekkönvvezik -’s elintézik az összes befejezetlen telek­könyvi ügyeket. Jelenleg: tízezer elintézetlen ügycsomón dolgoznál: n telekkönyvi hivatal-tan, amelyek a román uralom idejéből ma- rcuitak fenn. Ezeket az ügyeket a végrehajtási utasítás rendelkezései szerint hat csoportba oszt­ják. Az első csoportba tartoznak a ro­mán hatóságok megkeresései alapján átló- illeték, vagy egyéb köztartozást biztositó jelzálogjog törlésére vonatkozó beadvá­nyok. A második csoportba azok a beadvá­nyok tartoznak, amelyek a román agrár- reform céljaira kisajátít ott és a román hatóságok által átvett, de még ki nem oszlott ingatlanokra vonatkoznak. A har­madik csoportba az agTarreform végre­hajtása során szerzett ingatlanokra vo­natkozó beadványok tartoznak. A negye­dik csoportba tartoznak azok a beadvá­nyok, amelyek 1939. év március 13 ike után létrejött olyan jogügyleteket tartal­maznak. amelyek a román állam vagy köztestület, közintézet, vagy közérdekű célt szolgáló alapítványnak ingatlanéiba- rabolás vagy egyéb hatósági eljárás útién juttatott ingatlanok bejegyzését szorgal­mazzák. Az ötödik csoportba tartoznak az 1941 február 23-ika előtt kötött jog­ügyletek. ba a tulajdonjog és haszonbéri jognak, vagy szolgalom alapításának át­ruházási bejegyzésére irányulnak. A ható- , dik csoportba tartoznak mindazok a jog­ügyletek. amelyek az előbbi csoportok­ból kimaradtak. Az elintézetlen telekkönyvi beadványok és az ezután beadandó bejegyzési) kérel­mekre vonatkozóan kijelentette a telek- könyv vezetője, hogy az uj ügyeket folya­matosan mindig letárgyalják és a függő­ben levő régi ügyeket a lehető legrövi­debb idő alatt elintézik. lrézl<etíések az ingatlan­szerzésekről A telekkönyvi rendszabályoknak az er­délyi területekre a aló kiterjesztését elő­író miniszterelnöki rendelet intézkedik az ingatlanszerzésekre és az újonnan szer­zett ingatlanok telekkönyvi bejegyzésére vonatkozóan is. A rendelet értelmében a visszacsatolt országrészen mező, vagy erdőgazdasági ingatlant csak magyar állampolgár vehet, m,ig idegen állam­polgárok csak akkor szerezhetnek me­mo-, vagy erdőgazdasági ingatlant, ha az ingatlan megszerzésére a földművelés- ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve egedélyt ad. A zsidótörvény alkalmazására és a román földbirtokpolitikai (agrárreform) jogszabá lyok végrehajtása során szerzett ingatla­nokra vonatkozóan még nincs végrehaj­tási uíasitás. Azok a magyar állampolgárok, akikre nem vonatkoznak az 1939. évű zsidótör­l.rdélv területén eddig a régi erdélyi telekkönyvi rendszabályok voltak érvé­nyesek, amelyeken a román uralom alatt sem változtattak semmit, a telekkönyvek vezetését azonban legtöbb helyen fiutal roman egyetemet végzett regáti járásin- rákra bi/ták. akik lioz/auemértésükkcl telekkönyvi ügyekben való» járatlanságuk­kal súlyos zavarokat okoztak a telek- könyvi ügyvezetésben. Legtöbb helyen annyira össze vannak kuszáivá a telek- köm vi bejegyzési és átírási ügyek, hogy hosszú hónapok munkájába kerül, amíg a vitás, vagy el nem intézett bejegyzéseket és ügyiratokat feldolgoznák. vény rendelkezései, az újonnan szerzett mező-, vagy erdőgazdasági ingatlanok te­lekkönyvi bejegyzésére vonatkozó kéré­sükhöz a következő okiratokat kötelesek csatolni: 1. Arról szóló nyilatkozatot, hogy a bejegyzést kérő fél nem esik az 1939 évi 1. te. (az úgynevezett z&idótörvcuy) korlátozásai alá. 2. Állampolgársági bizo­nyítványt. 3. Arról szóló bizonyítványt, hogy az eladás tárgyát képező ingatlan I jelenlegi telekkönyvi tulajdonosa nines felvéve az 1934 április 7-én kihirdelett román konverziós törvény 22-ik szaka­szában jelzett s a körjegyző, vagy a vá­rosi elöljáróság által vezetett gazdaadó­sok nyilvántartási jegyzékébe. 4. Az el­adó fél állampolgársági bizonyítványát, vagy ha az illető idegen állampolgár, az. eladást jóváhagyó pénzügyminiszteri en­gedélyt. 5. A jogügylet létrejöttét enge­délyező liadtestparancsnoki engedélyt. 6. A közigazgatási bizottság gazdasági albi­zottságának engedélyét, mert jelen rende­let hatálybalépése előtt kötött jogügylet KOLOZSVÁR, március 27. (Saját tud.) Városvezetőségiinknek nagyon sok gondot okoz a városi hivatalok megfelelő elhelyezé­se. A városi közigazgatás akkor lenne a leg egyszerűbb, ha az összes városi hivatalokat ! egy épületben lehetne egyesíteni. Sajnos azonban, a városháza épületében nem lehe­tett elhelyezni a város összes ügyosztályait és igy a felszabadulás után az uj városveze­tőség különböző átcsoportosításokkal kivánta a kérdést megoldani. Ilyen változtatás volt Ci kolozsvári anyakönyvi hivatal átköltöztetése is. Az anyakönyvi hivatal évtizedek óta a városházával szomszédos városi épületben székelt. A közönség szempontjából nagyon alkalmasnak bizonyult, bogy az anyakönyvi hivatal a város szivében működött és az It­teni hivatali helyiségek mindenképpen meg­feleltek a közönség kívánalmainak. Nem csökkent az anyakönyvi hivatal for­galma a felszabadulás óta sem. Az utóbbi hónapokban pedig valósággal megtízszereződ ott a hivatal munkája. mert a különböző bejelentésekkel kapcso­latban nagyon sok embernek múlhatatlanul szüksége volt az anyakönyvi iratokra Arról nem Í3 beszéhink, hogy a tisztviselőknek mennyi gondot ad a vallásváltoztatások beje­lentésének nyilvántartása, a névhelyesbitések pontos feltüntetése, valamint a románnyelvü iratok lefordítása. így tehát az anyakönyvi hivatal fontossága és mun­kaköre még nyert jelentőségében, a közön­ség pedig egyre sűrűbben keresi fel ezt a városi ügyosztályt. Néhány héttel ezelőtt az anyakönyvi hi­vatal is otthont cserélt. Az anyakönyvi hiva­tal uj helyiségei a S-zentegykáz-utcában, a alapján a visszacsatolt területen fekvő bármely ingatlanra vonatkozóan tulajdon­jognak, 'agy buszniiljerlcti jognak a te­lekkönyvi bejegyzése csuk abban az eset- ben lehetséges, ha a közigazgatási bizott­ság gazdasági albizottsága (ennek hiányá­ban a főispán), vagy jóváhagyást megta­gadó határozat ellen beadott fclebbe/és esetében a földművelésügyi miniszter a jogügyletét jóvál)agyIa. Az ingatlan visszaigénylések módozatai A miniszterelnöki rendelet kimondja azt is, hogy a visszacsatolt országrészen fekvő ingatlan elidegenítésére, vagy m--g- lei-bélésére vonatkozó» jogügyletek, melye­ket 1918. évi október 28-tól 1940 szep­tember 13-ig kötöttek, megtámadhatók azon az alapon, liu ti fél az ügyletet ha­tósági intézkedés, vagy más kényszer ha­tása alatt kötötte meg. Az előbb említett időben meghatározott hatósági árverés utján való ingatlanszerzés megtámadható, ha az árverést eljárási, vagy más jogsza­bály megsértésével rendelték el, vagy tar­tották meg, a jogszabálysértésről az árve­rési vevő tudott és az ingatlan még az ö tulajdonában van. Az eljárást jelen ren­delet hatálybalépésétől számított egy év alatt lehet megindítani. Az, aki ingatla­nát az 1918. évi október hó 28. napjától az 1940. évi szeptember hó 13-ik napjáig terjedő időben árverés, vagy más hatósági intézkedés folytán vesztette el, vagy jog­ügylettel elidegenítette, ami által súlyos kárt szenvedett, a jelen rendelet hatály­balépésétől számított egy év alatt a szer­ző féltől károsodásának méltányos eny­hítését követelheti az. ingatlan egy részé­nek visszaadása, vagy más módon való kártalanítás utján. A károsodott fél nem­csak az ingatlan közvetlen megszerzőjé­től. hanem a további szerzőtől is követel­het kártalanítást, ha az az ingatlan meg­szerzésével a méltányossággal ellentétben álló aránytalan nyereséghez jutott. A fen­ti ügyekre vonatkozó kéréseket egy éven belül az illetékes járásbíróságokhoz kell beadni. Sodronyipar volt épületében, nyertek elhe­lyezést. Sajnos azonban, ez a változtatás egyáltalában nem felel meg a kolozsvári közönség jogos kívánal­mainak. A Szentegyház-ulcai helyiségek ugyanis nem alkalmasak anyakönyvi hivatal számára. Két­ségtelen, hogy a város vezetőségét a legjobb szándékok vezették, amikor uj helyiségbe költöztette ezt a nagyfontosságu intézményt. Bizonyos azonban, hogy azoknak az ős-kolozsváriaknak is igazuk van. akik szívesebben látták a hivatalt a város középpontjában. A kérdésnek ez a része azonban már elvi je­lentőségű. Gyakorlati szempontból az a hely­zet, hogy a Szentegyház-utcai uj helyiségek­ben nincs olyan alkalmas terem, ahol az ügy­felek várakozhatnának. így a folyósó állan­dóan zsúfolva vau kolozsvári polgárokkal és bizony megtörténik, hogy néha egész dé1.- előttjiik eltelik, amig a hivatal tisztviselői rendelkezésükre állhatnak. Nagyon indokolt az a kivánság is, hogy az anyakönyvi hivatal tisztviselőinek lét­számát — ha átmenetileg is — szaporítani kell­Á tisztviselők mindent megtesznek, hogy gyorsan és pontosan álljanak a közönség ren­delkezésére. A jelenlegi tisztviselői létszám azonban a legnagyobb ügy buzgalom melleit sem tudja ellátni az anyakönyvi hivatal meg­sokszorozódott teendőit Feltétlenül szüksé­ges tehát, hogy növeljék a tisztviselők lét­számát, mert ennél a hivatalnál, amely az összes városi hivatalok közül a legsűrűbb összeköttetésben áll a közönséggel, minden­nél fontosabb a gyors és kifogástalan ügy­menet. Nagyarányú munkálatok a telekkönyvi hivatalban Hövelni kell az anyakönyvi hivatal tisztviselőinek létszámát A jelenlegi tisztviselő-létszám mellett nem lehet biztosítani az ügymenet zavartalanságát Ä Főtér ügye Iti. Kelcdy 1 ihoi polgármester « Főtér .»• rendezésével kupr ólaiban a következő nyi­latkozatot tette: A Mátyás kírály-Aér kertészeti ren dczésé-vcl kapcsolaté..in eBcrjetii t .es hírekre, szükségét látom kijelenteni, Hogy egy pllanalig sem gondoltam u tér „aszfaltozására“, vagy arra, hogy a térnek a csonka farkas szobor elbűvöli tusával és a tavasz beköszöntésével idő-» szerövé vált rendezés-ét, megfelelő ko lozsvári szakértők meghallgatása néi ktil elrendeljem, aminthogy eszein ága* ban sincs és a jövőben sem levz a kó z ön ség óhaja ellenére, vagy meghaMga tása nélkül Kolozsvár egyetlen kövéhez is hozzányúlni. A tér kertészeti kiképzését művé* székből álló szakértői bizottság elé bo csátot'am. A bizottság a tér kiképzé­sére egy általam is igen megfelelőnek talált szép tervet fogadott el. Ennek a tervnek vfegllegte-s megvalósítása azon-» ban olyan költséget igényel, amelyre a város mai anyagi viszonyai közöli, gon dőlni sem lehet. Az uj tervre való át térésre javasolt átmeneti megoldás pe* dig tulajdonképpen nem szolgálná azt a célt, amit a szobor tökéletes módon való érvényesülése megkíván, ezért úgy döntöttem, hogy mindaddig, amig a városnak megfelelő anyagi eszközei a terv megvalósításához rendelkezésre nem állanak, a kertészeti kiképzés a ta valyi terjedelemben tartassák fenn. ± A polgármester nyilatkozatát a ma gunk részéről megnyugvással vesszük tudomásul, különösen ama két kijelen* tése miatt, amelyek egyike szerint: „a közönség óhaja ellenére vagy meghall­gatása nélkül Kolozsvár egyetlen kövé­hez is hozzányúlni“ nem kivan — má* sika pedig leszögezi, hogy egyelőre... ,,a kertészeti kiképzés a tavalyi terje­delemben tartassék fenn.“ I A nyilatkozatban azonban elfogadott nak nyilvánított terv mind e pillanatig nem került nyilvánosságra, ami kétség* kívül kutforrása lesz további „téves4' hírek elterjedésének. Kolozsvár kövei történelmet sugá­roznak magukból, magas és megtartó hagyományokat. A polgármester iránt érzett teljes bizalmunk mellett is hang súlyozni kívánjuk azonban, hogy a Fö* tiér ügye nemcsak közügy, hanem tör­ténelmi jelentőségű ügy. Történelmi jelentőségű, mert a Főtér köveit immár történelemmé vált nemzedékek helyez I ték el úgy, ahogy azok ma is (legalább is jelleget adóan) állanak és az ö sze»* lemük — a tiszta erdélyi szellem — örök hirdetőjévé és emlékeztetőjévé lettek, amelyet idegen kezek törekvé­sei sem változtathattak meg. Ezt a történelmi hagyományt, Kclozs vár nemes patináját megőrizni utódaink számára, a mi nemzedékünknek is leg* főbb feladata. Hogy mekkora a megtar­tó és formáló hatásuk az emberi lel kekre ezeknek a köveknek, azt azok tudják legjobban: Kolozsvár polgárai — akik az elmúlt két évtizedet közöttük töltötték el. Teljes nagyrabecsüléssel adózunk a polgármester á‘tal összehívott szakér-* tői bizottságnak is, azonban szükségét érezzük — annak ellenére, hogy általa nos és örömteljes megnyugvásra csu pán kertészeti átrendezésről van szó (ami azonban szintén lényeget váítoz tathat) — hogy a kérdést napirenden tartsuk és azzal kapcsolatban megszó­laltassunk olyan kolozsvári személyi ségeket is, akik kétségkívül avatott és illetékes hozzászólói lesznek ennék a kérdésnek. Őszinte örömünkre szolgálna, ha a bizottság áFal javasolt és â poigármes* tér által jóváhagyott terv találkozna a váro-s nagyközönségének teljes helyes­lésével, amely nagyközönség a város önkormányzatának szünetelése folytán, választott képviselőin keresztül, ehhez a nagyfontosságu kérdéshez előzetesen I néni szólhatott hozzá. Március 28-án keidődik az Erdélyi Párt országgyűlési csoprFának rúgynaíos értekezíate Az Erdélyi Párt Országgyűlési Cső* portja pártértekezletét nem március 31 én, hanem igen fontos ok miatt és a tárgyalandó ügyek nagy számára való tekintettel március 28 án délelőtt 10 órakor kezdi meg és 2ö—31. napjain folytatja. Felkérjük ezúton is az érdé* Iyi képviselőket, hogy teljes számmal jelenjenek meg. » -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom