Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-27 / 70. szám

fpn mH?'cirts

HT.T.'BNT tSK

1 Himnusz

és a király képe

(B-) Rosszízű emléke a román uralomnak minden színházi és mozielőadás, melyen — ki ne emlékeznék jól reá? — akármilyen bolondos operettkacagással hullott le a függöny, vagy akármilyen Sztan és Pan-jelenettel ért.

réget a film, cgyszerrecsak vigyázzbame- reveden mindenki és a magyarságra is rápanmcsolt román himnusz záróhangjai mellett éber sziguranca-szemek ügyelték, hogy kinek az arcán fagyott meg a legsürgősebb logikátlansággal a színpad, vagy a film heppiendjenek kacagása, mertha valakinek a szemében vagy szájakörül még ott játszott a könnyű szórakozás mosolya, ment is a feljelentés nemzet- és felség- sértésért. Nem egy esetben tartóztattak le a helyszínen Vul aktit, ki az előadás utolsó jelenteit meg sem várva, sietett haza, vagy sürgős telefonhíváshoz, azért, mert a köteles vigyázzbamerevedést „tüntetőén“ nem várta meg.

Ha az idegen egy-egy operettelőadás, vagy egy-egy filmkomédia közönségét látta kiözönleni az utcára, sehogyansem érthette meg, hogy miért az arcokon a derűs plakátok és a vidám előadás ellenére ez a szinte temetési menetszerii komolyság. A román állam primitiv propa- gandastilusa- gondoskodott arról, miképpen tegyék bosszantóvá és kellemetlenné egy nemzetnek egyébként valóban a nemzetközi illem \zerint is tiszteletreméltó himnuszát.

Hasonló volt a helyzet a román király képével is. Zugkorcsmákban, söntések felett, minden komoly és komolytalan Ive- lyiségekben, amit csak nyilvánosnak minősített a hatóság: ott függött kötelezően a román állam fejének a fényképe, vagy festménye. Â személyi népszerűsítésnek ez az ízléstelen módja ugyancsak inkább volt nevezhető európai szemmel nézve gúnynak és sérelemnek, mint népszerűségnek, vagy hódolatnak.

A magyar törvények szigorúan tiltják nyilvános, főként zenés helyiségekben a nemzet legszentebb imádságának, a Himnusznak indokolatlan eljátszását, vagy méginkább duhajajhu eléneklését. Árra természetesen nincs rendelkezés, hogy a magyar államfő arcképének kifüggesztését is hatóságilag tiltsák meg olyan nyilvános helyiségekben, ahol cigányzene, vagy más muzsika mellett szórakozni, vagy mulatni van alkalmuk az embereknek.

Erdélyben, hol huszonkét esztendőn keresztül a legtiliottabb s igy a legáhita- tosabban suttogott név' volt a legelső nvj- gyar ember neve, érthető volt, amint a felszabadulás mámoros örömében arcképének jó vagy tossz reprodukcióit minden házban, helyiségben, ablakban elsősorban tűzte hi a lelkesedés.

Szükségét érezzük azonban annak, hogy a rosszízű roméin stilus hibáival szemben most felhívjuk az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy ebből a féktelenségből és hirtelenségből a normális élet rendjébe fegyelmeződve fokozzuk külsőségben is hódolatunkat és igaz tiszteletünket a magyar államfő mindannyiunk előtt legdrágább személye és megbecsülése iránit, hogy a román stílussal szakítva, tiltsuk meg arcképének minden korcsma, bán vagy minden e megbecsülést sértő nyilvános helyiség falán szokássá lett felfüggesztését.

' Nincs szükségünk erre a kétesemléhii demonstrációra. Nem hétköznap és nem külsőség Ő nekünk, Hanem ünnep és szivünk legbelsejénelc legdréigább kincse.

ROMÁN ZSEBSZÓTÁR

Andrási: Román—Mag var, 269 lap 1.20 P. Magyar—Román (nyelvtannal), 399 lap 1.50 P. A két rész egybekötve 3 p. Cherestesiu Nagyszótár: Magyar—Román két kötet 20 P. Román—Magyar 14 P. stb. Lepagenál, Kolozsvár. Kérgen teljes szótár jegyzéket.

Erdélyre is kiterjesztették a zsidótörvényt

BUDAPEST, március 27. (MTI.) A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a m. kir. minisztériumnak rendeletét, amely a visszacsatolt Keletmagvarország és Erdély országrészein alkalmazza a zsidótörvény össze« végrehajtási utasításait. A rendelet bizonyos módosításokat tartalmaz. Eszerint uj határidőt iktat a bejelentési kötelezettségek megtételére. 1941 április 30-ig kell bejelenteni a m. kir. minisztériumnak az ipari jogosítványokat és az egyes hasznothajtó jogosítványokat. A rendelet szerint minden munkaadó köteles összes értelmiségi alkalmazottait bejelenteni az értelmiségi kormánybiztosságnál. A rendelet kedvezményeket nyújt

azoknak a személyeknek, akik a megszállás ideje alatt nemzeti szempontból kimagasló érdemeket szereztek Ugyancsak mentesitik a zsidótörvény hatálya alól a

szombatosokat és azoknak ivadékait, miután nem zsidó származásúak. Tájékoztatás céljából a rendelethez mellékelik a zsidótörvény szövegét.

Antal István nyilatkozata a harmadik zsidótörvényről

PÁPA, március 27. A MÉP választmányi ülésén Antal István mondott beszédet.

A harmadik zsidótörvényről szólva, az államtitkár kijelentette, hogy a harmadik .zsidótörvény tető alá fog kerülni, mihelyt ideje elérkezik. A harmadik zsidótörvényre feltétlenül szükség van éspedig azért, mert az eddigi jogszabályok végrehajtása során sok tekintetben végrehajthatat- lanoknak bizonyultak, de azért is, mert

a zsidóság sohasem tanúsított kellő megértést a mértékletes rendezés iránit. TJj szellemiségre, uj crkölcsiségre és uj módszerekre van szükség.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ujkeres/.tény szellemiségnek a nagy pápai enciklikák alapgondolatát kell követnie. Ezután az őrségváltásról beszélt Antal István államtitkár.

Eredeti okmányok fotókópiái Pengő 1.80'tól kezdve

Foîotschnlfca Fanta,

Mátyás király-tér 13. sz.

iáró Bánffy Dániel.

a kisgazdaságok jövedelmének fokozásáért

BUDAPEST, március 1*7. (MTI.) Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter erélyes iurtíézkedéseker kivári tenni a kisgazdaságok jövedelmének fokozására', külö* nősen a baromfitenyésztés rej-le®ztése érdekében. Ebből! a célból' szerdán értekezlet volt a minisztériumban, amelyen a mezőgazdasági kamarák, a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete, vak mint a különböző ér* dekképviseletek vettek részt. Az értekezleten Bárányos Károly államtitkár emököllit. Bejelentettét, hogy a földművelésügyi miniszter minden/t elkövet a baromfitenyésztés fejlesztésére. Az érteke 7,letten megtárgyalták mindazokat az icftézkedé.sekett, amellyek révén a baromfitenyésztési akció biztosítva

lesz. Rámutattak arra, hogy fejleszteni kell a baromfikeltető telepeiket, az ismer előterjesztő előadásokat ki kell bőviteni, a ván* dorszaktanácsok működési területét bővíteni kel és rendelni kell a baromfitenyésztéssel kapcsalaitbiata a kofakérdést is. Az ér- tekezlelfcen kívánatosnak tartották az esport- tolepek racionalizálását és tehertételének csökkentését. A Miagyar TollkmiteU Egyesüket képviselői bejeCentelték, hogy az egyesület százezer pengőt bocsát abból a célból a minisztérium rendelkezésire, hogy a kisgazdák közötti kislibákat ússzanak szór, amelyeknek árát toliban fizetek vissza. Az akció megindítására már megtették az előkészületeket.

I EGYETEM-mozgó

Ma és holnap

OKOS MAMA'

Békeffv István ragyogó zenés vigjáíéka. Főszerepekben

I Páger, Ráday, T!rzs; Kabos, Kosáry

URANIA-mozgó

Csak ma és holnap

Havi 200 pengő íix

Főszerepekben

Jávor Pál, Páger, Uráy, Bársony | és Salamon. \

fíz olasz főítadiszdllds Jelenti:

Északafrikában Keretinél elkeseredetten folynak a harcok

„Valahonnan Olaszországból“, március 27. (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 292. számú közleménye:

A görög harctéren a rendes tüzérségi tevékenység folyt. Az olasz légi egységek ismételten bombázták a Develi-folyó jobbpartján lévő ellenséges táborhelyeket, raktárakat és hadtápközpontokat.

Északafrikában az olasz és a német repülőgépek bombázták és géppuskatiizzel árasztották el az ellenség gépkocsiosztagait. A március 25-re virradó éjszaka az ellenség légitámadást intézett Tripolisz ellen. Vadászrepülőink ismételten bombázták Iraklion krétai légi támaszpontot.

Egy ellenséges repülőgépet a földön felgyújtottak.

Ellenséges repülőgépek néhány égeiten- geri tárrlaszpontunkat támadták és több sebesülést okoztak.

Keletafrlkában Kerennél elkeseredetten folynak a harcok. A veszteség mind a két részről jelentékeny. Gallasidamo szakaszán ismét visszavertük az ellenség támadásait, amely a Dabuson való átkelést akarta kierőszakolni. Keren felett légiharcban egy Hurrican-mintáju repülőgépet lelőttünk. Légialakulataink az egyik ellenséges légi támaszpont ellen intézett bombázás során a földön több repülőgépet eltaláltak. (MTI.),

„Az a céiwik, a a U&zéieé mifid&i tekén i^az&átyö-s is- mit— fnú-tzdöiia bzs&ídé&CH fäika fä&s- bácá,

Szi'ágdUnítytyC féísf/MÍOZILAH, március 27. (MTI } Szilágy vármegye . első törvényhatósági ülésén ünnepélyesen iktatták be hivatalába báró Jósika János főispánt. A diszgyülé&t dr. Gazda Endre alispán nyitotta meg. Felolvasta báró Jósika János főispán kinevezéséről szóló okmányt, majd küldöttség ment a főispánért Gazda Endre dr. alispán meleg köszöntésére az uj főispán hosszabb beszéddel válaszolt.

— Szilágymegyében egyetlen magyar ember sincs, aki ne fogadná el a kormány programját — mondotta. —• Az elmúlt 22 év

alatt mindannyian éreztük, mennyi segítség

I ben, mennyi támogatásban volt részünk anya- í országunk mindenkori kormányaitól. Biztos vagyok benne, hogy Szilágymegyében minden hgzafiasan gondolkodó magyar undorral és megvetéssel fordul el minden olyan politikai alakulattól, amely a felszabadító kormány épitőmunkájának elgáncsolására és megakadályozására törekszik.

— Magyarország a visszatérés után nemzetiségi állam lett. A nemzetiségi kisebbségekkel szemben a kormány első és fő programpontja, hogy ne váljanak az elnyomók elnyomottakká.

Az a célja, hogy az itt élő nemzetiségek megelégedett állampolgárokká váljanak. Semmiképpen sem akarja korlátozni a kisebbségeket nyelvük használatában, vallásuk gyakorlásában és ősi népi szokásaik megőrzésében.

— A 22 éves idegen uralomnak az volt a célja, hogy a magyarságot osztálykülönbség nélkül teljesen leszegényitse, mindenéből kiforgassa és életlehetőségeitől megfossza. Ez az állapot természetesen bizonyos fokú jóvátételt követelt. Ezt a kisebbségeknek is meg kell érteniük. A mult balkáni módszereitől eltérően

az a célunk, hogy a kisebbségek a közélet minden terén igazságos és méltányos bánásmódban részesüljenek.

Ezért a kormány csak azt követeli tőlük, fogadják el a szentistváni gondolatot, illeszkedjenek bele a közös hazába.

Felkarolja mindazokat, akik hűséges állampolgárai kívánnak lenni ennek a hazának de kérlelhetetlenül lesújt azokra, akik idegen befolyásra a magyar nemzet ellen ági- tációt akarnaÍz kifejteni

A főispán ezután ismertette munkaprogramját, amely a mult rombolásainak é3 mulasztásainak helyrehozatalára irányul. Megértésre és türelemre intette a lakosságot, ha a mai viszonyok között a közé'elmezés terén némi nehézségek mutatkoznak.

Végül felolvasták a belügyminiszter rendeletét Szilágyvármegye uj kerületi beosztásáról. Eszerint Szatmármegyéből három községet, Szolnok-Dobokából négy községet csatolnak a vármegyéhez- Szilágy vármegyének igy 251 községe van.

Ezután többen üdvözölték a beiktatott főispánt, majd felolvasták azt a feliratot, arae lyet az alispán előterjesztésére Szilágy vármegye közönsége a visszacsatolás felett érzett örömének és hálájának jeléül intézett a Kormányzó Úrhoz és Teleki Pál gráf miniszterelnökhöz.

A közgyűlés ünnepi része a Himnusz el- éneklésével befejeződött, majd Gazda Endre dr. alispán jelentést tett Szilágy vármegye közállapotairól.

az Erdélyi Párl megalakította munkás szakosztályát

KOLOZSVÁR, március 27. (Saját tud.)' Tegnap este az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának szervező bizottsága megalakította munkás szakosztályát. Az. ülésen Nyirő József elnökölt. A munkás szakosztály elnökévé Pálffy Tibor vasmunkást, alelnökeixé Duuky Jenő magántisztviselőt, Bartalis Sándor volt képviselőt, Botos János hírlapírót és Nagy Sándor Dermata munkást, szakosztály i titkárrá Lipcsey Ákos magántisztviselőt választották. Ezenkívül hatvan tagú intéző bizottság alakult, amelyben helyet kaptak 3 bőr, építő, vendégipari, ruházati, sütő és vegyiipari, nyomdász és faipari, valamint vasúti munkások, a fodrászok, vasmunkások, a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak, a Székely Alkalmazottak Társasága, továbbá az írisz gyár és Dohánygyár munkásai.

LEVÉLPAPÍROK, ejtynerüíSl a lejr választékosabb kivitelig, ! egoi esőbb jubb az EMenzák könyvosztály ában, Kolosa* vár. Mátyás királyié*: t*