Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-21 / 66. szám
2 ELLENZÉK 1941 mirelui 21. Ma hétszáz éve törtek be a tatárok Erdélybe MM OXS\ \l\, inatviu* !> I. I űrlmrlmi r \ I őrt tulok korszakát öljük, N ;ifiN Ií»rt<*- noimi évfordulókét, amelyek annakidején hoss/u időkre döntötték ol a nemzet sorsát. Most van hét századik évfordulója a gy aszosemlékü muhi pusztai csatának, amikör Halit Kán óriási hadserege lei Kurópat elpusztítva reá zúdult Magyar- országra és v alóságos siralouiv ölgyé változtatta. Miinek a történelmi jelentőségű eseméuynek van érdekes kolozsvári v o- natkozasa is. 1241 maréin,s 21-én lépte át a második tatár hadsereg Kádárt vezérlete alatt az erdélyi határt és a radnai havasokon keresztül folytatta útját nyugatia. I tiirar sereit éppen a Muhi csata napján, április 11-én ért el Kolozsvárra. A históriában tatárjárásként emlegetett gvászos eseményt Rogelius nagyváradi kanonok megrázó sziliekkel rajzolta meg a ..Siralmak Krónikájában“ és ő jegyezte fel. hogy Pest városa abban az. évben látott először tatárokat a falai között. A tatárok, akiknek legfőbb vezére Batu Kán volt. ebben az időben régi elgondolások alapján tervezték Európa inegrohanását és leigázását. Dzsingisz kán halála után testvérének fia. 0 god áj. vagy Optály már 123,5-beu elindította óriiási és a mai történészek megállapításai szerint mintaszerűen felszerelt és hadászatiig kitünően kiképzett hadseregét Európába Szabotálj vezérletével, majd később Batu Kán, Ogodáj nevű fővezére is útnak indult a maga hordáknak nevezett, de valójában a legtökéletesebb harcászati elvek alapján kiképzett és úgynevezett mozgó háborúra berendezkedett hatalmas hadseregével. Batu Kán legfőbb irányítása alatt négy hadsereg állott és ezeknek a csapatoknak kifejezett céljuk volt Magyarország teljes körülkeritése. Az első sereg vezetőjét Bajdár, vagy Beta néven is emlegetik. Lengyelországon; Cseh és Morvaországon át tört Trencsén és Po- 1 zsony felé. A második hadsereg Kadán vezérletével működött és Erdélynek vette útját. Ez a tatársereg haladt át Ko- | lozsváron. A harmadik óriási sereget Sza- ' butáj vezényelte, aki Moldován keresztül a Kárpátokon át igyekezett előre Nagyszeben irányában. Batu Kán a negyedik hadseregnek volt a vezetője és ez a vereckei szoroson keresztül tört Magyarországra. A magyar trónon akkor IV. Béla ült. Az ország viszonylag elég rendezett állapotban volt, de megfelelő hadsereggel nem rendelkezett. Akkoriban változott meg ezen felül a hadviselési mód is és a magyar főurak által kiállított csapatok a régebbi könnyű mozgó erejű hadviselés helyeit átvették nyugatról a páncélba öltözött és inkább álló jellegű harcmodort, ami a hihetetlenül könnyen mozgó és gyors harcok lefolytatáséira kiképzett, rengeteg háborúban megedződött régi, szívós, kisigényű és a megpróbáltatásokat könnyen elviselő tatár harcosokkal szemben semmiképpen sem bizonyult megfelelőnek. A tatár sereg egyike volt akkoriban a világ legkitűnőbb -seregeinek. IV. Béla azonnal fegyverbe szólította a magyar főurakat, de a magyar hadsereg hiánya mellett hiányzott ennek a kornak a magyar hadvezére is. A vereckei szorosnál Dénes nádor úgy igyekezett feltartóztatni a tatárokat, hogy óriási erdőket irtatott ki és a hágókat és átjárókat mindenütt földdel, fatörzsekkel és egyéb mesterséges akadályokkal torlaszolta eh Ez azonban csak ideig-óráig tartóztathatta fel a sokszázezres tatár sereget. 1241 március 12-én volt a magyar sereg és Batu Kán csapatainak első összecsapása és három nap múlva a tatárok Pest alatt, további két nap múlva pedig már Vácnál állottak. Dénes nádoron kívül a krónikások feljegyzése szerint Kálmán herceg, Ugrin kalocsai érsek és Jakab mester voltak a magyar csapatok vezetői. A Sajó vidékén fekvő Muhi pusztánál 1241 április 11-én folyt le a borzalmas erejű összecsapás. A magyar sereg a maga mintegy 50—60 ezres létszámával már számbelileg is rendkívül nagy hátrányban volt. Ezen felül súlyos hadvezetési hibák is történtek. Kis térségre szekértábor közé rekesztették a magyar csapatokat. A vezetők között belső ellentétek dúltak és a nagy- harc megvívására nem voltak semmi tekintetben kellő módón felkészülve. Érdeke-. ennek ellenére, hogy "Z első összecsapásaimul a magyarok különböző helyi sihereket értek el es volt a harcnak olyan mozzanata is. amikor már-már úgy látszott, hogy javukra billen a esatu mérlege. De a iMár-már visszavonulás gondolatával foglalkozó Batu Kán, Szabu- táj seregeinek váratlan megérkezésére uj döntő támadást indított. A magyar hadsereg szine-java elpusztult, többek közölt I grm és Mátyás érsek, Gergely Jakab és Reinal püspök és rengetegen mások. A tatárok elsősorban is a harctéren szintén jelenlevő IV. Bein királyt szerették volna elfogni, de neki szinte a csodával határos módon, néhány hívének társaságában sikerült megmenekedni. Rogérius kanonok a muhipusztai ütközetben a talárok veszteségeit mintegy 30 ezerre, a magvarokét mintegy 45 50 ezerre becsüli Adatai a későbbi kutatások megvilúgitá- sában is jórészt helyt állanak, tehát ezl a megállapítást is hitelesnek lehet elfogadni. A megmenekült uralkodó kisérőivel a Szepességen keresztül Horvátországba, KOLOZS\ ÁR. március 21. (Sajut tud.) Csütörtökön kezdte ideg a kolozsvári törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa Motora Miklósné bünperének tárgyalását. aki mint a városi vízmüvek tisztviselőnője az elmúlt 5 esztendő folyamán közel 300.0UU lejjel károsította meg a Vízmüveket. Motora Mtklósnénak a sikkasztások elkövetésében segítségére volt Cipcigan László, a Vízmüvek volt pénzbeszedője, akivel egyetértésben Motorané bonyolult könyvelési művelettel leplezte Olyan agyafúrt módon dolgoztak, hogy a Vízmüvek ellenőrző bizottsága talán sohasem vette volna észre, ha Motora Miklósné, akit múlt év októberében elbocsátottak állásából, önmaga nem tesz feljelentést és nem kéri a vizsgálat meg- I indítását. Motora Miklósné ugyanis, aki valószínűleg rájött cselekményének súlyára, a lelkiismeret szavának engedve, jelentette tettét a hatóságoknak és töredelmes vallomást téve. teljes mértékű kártalanítást ajánlott fel a Vízmüveknek. A Vízmüvek igazgatósága az üggyel kapcsolatban adott nyilatkozatában le is szögezte, hogy nem kéri a vádlott megbüntetését, mert kára megtérül. A hatóságok azonban tovább folytatták az eljárást Motora Miklósné és bűntársa ellen, mert tisztázatlan volt a Vízmüvek és a vádlottak közjogi helyzete, azaz, hogy a vádlottak magán- vagy köztisztviselők voltak-e és a vizüzeraeket magán- vagy közüzemnek lehet-e tekinteni. Az eljárást ugyanis csak abban az esetben lehetett volna megszüntetni, ha a vádlottak bűncselekményüket mint ma- gántisztviselők, magánüzemmel szemben hajtják végre. A törvényszéki tárgyaláson a bizonyítási eljárás során kiderült, hogy Motora Miklósné magántisztviselőként szerepelt a Vízmüveknél, mert köztisztviselői minőségéről még 1928-ban lemondott. Cipcigan Lászlóval szemben azonban — aki jelenleg szökésben van — megállapította a biróság, hogy a városi tisztviselők állományában szerepelt, tehát póttisztviselő- nek tekinthető. A Vízmüvek helyzetére vonatkozólag pedig arra az álláspontra helyezkedett a bíróság, hogy ha magánosok kezében is volt a aváros vízellátása, azért a város, mint közjogi testület, rendes százalékrészesedést kapott a tiszta nyereségből, tehát a vizüzemeket a vegyesüzemek közé lehet sorozni. A bizonyítási eljárás befejeztével dr. Kerekes Ernő királyi ügyész fenntartotta majd Ihtlnwiciábu, a tengerpartra menekült. Érdekes, hogy a tatárok, akik mindenáron el akartak login a/ uralkodót, csaknem idáig követték a nyomot. A muhipusztai csata mái egymagában véve elvesztése révén óriási csapást mért a magjai sápra. de még ennél is borzalmasabb volt, ahogyan az egész Magyarországon szét özönlő tatár bordák végigdulták a városokat és falvakat, raboltak, fosztogattak es gyilkoltak. Olyan borzalmas pusztításokat végeztek mindenütt, hogy a tatárjárás szólás-mondás valósággal meghatározója lett c legfélelmetesebb, szinte mindent a földdel egyenlővé tévő pusztulásnak. IV. Béla csak bosszú idő múlva tért vissza Magyarországra és kezdte meg az ország lassú és fokozatos újjáépítését. 35 évig ült a trónon és abból 29 év a gyá- szosemlékii muhipusztai vereség utűtii időre esett. Most hétszáz év távlatából eszméltetőül és figyelmeztetőül Illán helyén való volt röviden összefoglalni ez.e- ket a történelmi eseményeket, hiszen a história folyamán Magyarországra még sok rettentő csapás zudult Mohácsnál, Majténynél, Világosnál, aztán Trianonban, de a magyarság csodálatos életereje ezeket a legszörnyübb csapásokat is át tudta élni s volt hite és lélekereje újra és újra megújulva a romok felett kezdeni uj, elszánt életet. tettét az évek bosszú során keresztül. A sikkasztás elkövetésének módozata egyébként igen egyszerű volt. Motora Miklósné, aki a számlakiállitási osztályon dolgozóit, g reggelenként két példányban kiadta be- 5 hajtás végett a nyugtákat Cipcigan I.ász- I lónak, aki esténként nem fizette be a befolyt pénzt a pénztárba, hanem Motorá- nénak .adta át. aki a pénznek csak egy részét könyvelte el. mig más részét vagy a fogyasztók, vagy a Vízmüvek számlájának terhére irta. a vádat és hivatali sikkasztás miatt kérte a vádlott megbüntetését. Kifejtette, hogy nem lehet elfogadni a vádlott érvelését, amely szerint Cipcigannak nem volt seftimi szerepe a sikkasztásban. Nyilvánvaló, mondotta az ügyész, hogy Motoráné Cip- cigán közreműködésével leplezte üzelmek. Enyhítő körülményként kérte beszámítani viszont a vádlott töredelmes vallomását és a bűnvádi eljárás sikerét előmozdító tevékenységét, valamint azt a lényt, hogy a vádlott a Vízmüveket teljesen kártalanította. Dr. Bartha Ignác védő védence felmenA törvényszék március 27-én hirdet Ítéletet az érdekes perben, lését kérte, arra hivatkozva, hogy az eljárást hivatalból meg kellene szüntetni, mert a vádlott magántisztviselői minőségben követte el tettét magánvállalattal szemben és nincs semmi bizonyíték arra. hogy Cipcigan tudott volna a vádlott üzelmeiröl. Cipcigan, mint köztisztviselő sem tettestársa, sem bűnrészese nem volt a vádlottnak, mert nem működött tudatosan közre a sikkasztás elkövetésében, tehát Cipcigan szolgálati minősége nem hat ki a vádlottra. AGYONVERTÉK A FÖSVÉNY AGGASTYÁNT. Budapestről jelenti a MOT: Üröm községben az állomástól mintegy 300 méternyire kis kétszobás konyha nélküli lakásában csütörtök reggel holtan találták Huszár Ferenc Hugó 83 éves ny. pénzügyi segédtisztet, aki egyébként vég- kielégitett rendőr is. Feje teljesen széjjel volt roncsolva. Faaprifáshoz hasznúit tönkkel ütötték agyon. A feltevés szerint csak rabló gyilkosság történhetett, mert a szobák fel voltak dúlva és Huszár Ferenc Hugót mint gazdag embert ismerték, akinek több telke volt a községben, de annyira zsugori volt, hogy népkonyhán étkezett. Széleskörű nyomozás indult az ügyben. Önmaga ellen tett feljelentést a vízmüvek sikkasztó tisztviselőnője Érdekes bűnügyben tartolt főtárgyalást a törvényszék Kártalanította a Vízmüveket a sikkasztó tisztviselőnő Csecsemővédelmi tanfolyam nyílt meg Kolozsváron KOLOZSVÁR, mát eins ül. (Saját tud.) Nemrégen epv vitaiotély keretében fiatal orvos szolalt lel. A vitaest anyaga a dolgo/o aő problémája volt, ile szóba kerültek egyúttal a problémával kapcsolatéi kérdé-ek iyy a gyermekneveié? Ív A felszólaló, dr. Jani, Emil, megdöbbentő adatokat sorakoztatott lel es egy vádirat erejével bizonyította bogy Magyarországon milyen rendid dili o gyermek- halandóság és hogy sajnos, a népek természetes versenyében, a népcsségszdporululban, a minket körülvevő népek közüli alul maradunk. Szomorú tanulságos és súlyos átlátok ezek, amelyeket a legutóbbi 1930-as nagy népszámlálás adatai bizonyítanak. Kis nemzet vagyunk, tehát számunkra mindennél fontosabb gyermekeink jóléte, egészsége, ápolása és védelmé. Lnnék a nagy célnak érdekében fontos lépés törtem Kolozsváron. A lapok meg nem írtak rola, de máris példátlan nagy érdeklődés nyilvánul meg a kezdeményezés iránt. A kolozsvári Gyermekklinika igazgatója, dr. Móricz Dénes egyetemi tanár, érintkezésije lépett a népjó éti intézet kolozsvári vezetőjévé1, Vendrey Klárával, aki már a visszacsatolás óta lelke és irányítója az itteni szoeiális szervezet mozgalmának. — Móricz professzor ur — mondja Vendrey Klára — hozzánk fordult azzal a nagyszerű és emberbaráti kezdeményezéssel, hogy c.ve- csemöápolási tanfolyamot rendez Kolozsvár nötársadc.Imanak minden rétege számára, hol a gyermekek helyes ápolását táplálását és a betegségek korai felismerését ismerteti az érdeklődőkkel. Hat előadásban szemléltető módon mutatja be az előadó a kisgyermekek helyes gondozását, va’ószinüleg élő kisbaba lesz a példa, akit a közönség előtt pólyáinak, fiirösztenek és ápolnak majd. Jellemző az ötlet hasznos t oltára, honv csak a szóbeli utón terjesztett hir nyomán két nap alatt negyven ielentkezö akadt. A professzor ur kijelentette, hogy az érdeklődök számához mérten, szívesen megrendezi akár többször is ez/ a: egyhetes tanfolyamot. — Az első jelentkezők — folytatta informátorunk — az én tanfolyamom hallgatói közül kerülnek ki. Amint mondották, alig várják, hogy jól megtanulják a csescemőgou- dozással kapcsolatos tudnivalókat, mert igv majd meg tudják itélui családlátogatásaik alkalmával az egyes családok csecsemőgondozással kapcsolatos proh'émáit. Tanácsaikkal igy igazán segítségére lehetnek a rászorulóknak. A középosztály most jelentkezett asszonyai és lányai után. nagyon fontos volna, ha a tanfolyamon résztvennének a kis középosztály és a proletariátus asszonyai is, sőt talán ez a legfontosabb. A professzor kezdeményezése az asszonvi éleiben legniagasz- tosabb cél érdekében mindenesetre az első komoly lépést jelenti a csecsemőhalandóság leküzdésére, amely nemcsak általános emberi, de nemzeti feladat is. (M. L.) flz árvízkárosultakért! Erdély adakozó szive nap-nap után ehozza a maga nemeslelkü adományait rettentően megpróbáltatott magyar testvéreinek az anya- országbeli árvízkárosultaknak megsegítésére. Szerkesztőségünkhöz újabban ismét több adomány érkezett, amelyek közül kiemelkednek a Pálffy László igazgató vezetése alatti Bognár és Szántó r. t. 100 pengős és a cég személyzetének 112.50 pengős adományai. A hozzánk beérkezett újabb adományok egyéb- ként a következők: Bognár és Szántó r. t. Kolozsvár Bognár és Szántó r. t. személyzete Si!k-cég (Schüdkraut Jenő) Hadady György Túri Sándor kályhásmester Összesen: Előző gyűjtésünk végösszege: összes eddigi gyjütésünk: azaz hatszázkilencvennégy pengő. 100— P. 112 50 IP— „ 5-— * 20.- „ 247.50 P. 44*5.50 P. 694.— P Gyűjtésünk változatlanul tovább tart. Min- den erdélyi magyarnak, ha bármily csekély összeggel is, de részt ke;! vennie ebben a gyűjtési akcióban. anteiv a magvar szivek testvéri együttérzésének njtLb erőpróbája és tanuságtétele. Mindenki adományait elvárjuk erre a nemes célra, amely mindenben csak a Demzet nagy egyetemes és igazi érd?keít szolgálja: az igazi építő munkát. SZIGORÚAN MEGBÜNTETTÉK A HALOTT HOZZÁTARTOZÓK NEVÉBEN CUKORADAGOKKAL ÜZÉR- KEDŐ 27 NYÍREGYHÁZI LAKOST. Nyíregyházáról jelenti a MTI: Nyíregyházán a kihágási biróság 27 esetben hozott szigorú ítéletet azokkal szemben, akik meghalt hozzátartozóikat nem jelentették be és a rájuk eső cukoradagot rendszeresen felvették.
