Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-15 / 62. szám

ELLENZÉK

19 4 1 m u r cl u t 17.

sinii hi,icos tit t formáját alkotja. Szar j t'11,1 ,;<ln!t s zuluul say is / ,

; olt o irlszo. 1 mm jot szó: szociális Mt,\ (. I i»t no fit M tie \ itrois: ug is boltin,

gabh Will! \ ororszn)>.

>:<titdis Magvarorsztig, inert n in • ;'m > im stiilnlnii osztidyok. Italian n run- g\ar Dtp \ etnnrs ciilel:ei szerint I null- urii árulnia tuni III oi szár egesz szervező- let. h hhiil a szem [ionthol óim jt juh az td- Ima szociális épületét nini felépíteni, in pás. ttigas hel\ isi izei,leél es boldogabb in- liófilitil. h iildlccrdes. hnzlit rríes, telepíti s. aqpt inureltsi g emelése. az alsóbb osziá- /viu/í jiddt megélhetése ezt fi n főbb kertit seli. {Szánni nen nimm It'l szesm lírán: tás.) Ezeknek n kérdési latéi: súlya eppen Waps árui szaron nőtt nagyra, meri hnrőpahoz i aló kel legutóbbi igazodásunk alkalmai til ezen a teren tettünk a legkeresebbet.

Azután népi Magyarországot kiró- uunk. mert t‘zt az országot politikailag az elavult demokratikus es liberális eszmék helyett népi és rendi alapon óhajtjuk felépíteni. népi és rendi alapon, mert az államhatalom múlhatatlanul szükséges megerősítését csati ezen az utón érhetjük el.

Es regül boldoguld) M agyarországol óhajtunk, mert azt akarjuk, hogy országunk határúi a term eszet útmutatásának megfeleljenelc. Most is ragaszkodunk tehát ősi öröksegiinkhöz. hogy itt minden népet boldoggá tehessünk'.

— Ez trz uj szociális, népi és boldogabb Magyarország a Dunamedence mos népeinek jogát tiszteletben tartja. Es jó. ha ezt éppen Erdély földjén mondhatjuk meg. 'A magyarság ebben a tekintetben egyébként a múltban sem vétett. A soli 1 ágalom. amit ellenségeink évtizedeken keresztül büntetlenül ránkszórtak, hála Istennek ma már eloszlóbnn van. Ma már Európában sokan tudják, hogy a magyarság nem nyomta el a vezetése alatt élt népeket és néptöredékeket. Ma már tudják, ha a nemzetiségek soraiból solum hozzánk csatlakoztuk, ez az ö egyéni ügyük volt. Mi szívesen fogadtuk őket. bár nem mindig jártunk jól velük. L dra- riasságunkat sokan mégis erőszakoskodás- nah tüntették fel. Hát tudják meg a Du- namedence nem magyar népei, hogy né- piségünkneh ilyen utón való tömegek gyarapításáról lemondunk. (Hosszú éljenzés.) Mert nincs értelme, hogy a nutgyar faj kiváló tulajdonságait elhomályosítsuk azáltal, hogy idegen népek vérét tömegesen magunkba eresszük.

— Ez a szociális és népi Magyarország s más népek sorsán túl sokat fog gondolni a kiválasztott jajra, a magyarságnak szaporítására. Mert sokkal nagyobb szaporodásra van szükségünk, mint eddig, hogy hivatásunkat méltón betölthessiik. Kell. hogy állami és társadalmi beavatkozással is cdahasstink. hogy ősi örökségünket, vezéri szerepünket itt a Kárpátmedenee- ben népi erőinket túlnyomó népi többségünkkel is altitámasszűk.

— Sok magyarra van tehát szükségünk. Ezek a gondolatok azt is parancsolják, hogy egy pillanatra se vegyük le szemeinket sok százezer magyar testvérünkről, akik nehány kilométerrel odébb élve még nem lehetnek részesei az uj alkotó munkának. Ahol pedig ők is nélkülözhetetlenek.

—*■- A magyarság egész programja ezúttal az európai megújhodás vonalába esik. A magyarság faji és államalkotó ereje ma ismét úgy tűnik fel Európa előtt, mint a Dunavölgy egyetlen tartós rendező elve. Magyarnak lenni jelenti ma: Európának és a dunai népeknek nagy szolgálatot tenni, részese lenni egy szívós faj istenadta küldetésének, részese lenni a kiválasztottságnak. Magyarnak lenni tehát megint büszkeség.

— A feladat tisztán áll előttünk —— fejezte be beszédét az ünnepi szónok —, a mult fényénél világosan látjuk ősi örökségünket itt a Dunavölgy éhen; a jelen világánál látjuk az uj koreszméket. És ha a mai márciusi gondolatok, az európaiság es a magyarság uj szintéziséi szt'rtm- est st ii meuvaléi.tituiluk. megg ^ őzöd esem, hog\ ti szociális .népi es boldogabb Ma iMiniis.ag nicgtcrt nn csend jövőnk itt. n Dunárólg\< ben újabb , -.er erre megalapoztuk. Ilikor mar nemcsak azt mondhatjuk ..l>'i\ m p. ile míg\ nemzt'l i igyunk ", hanem azt. ltog\ „nagy nép és nagy nemzet".

Az ünnepi hes/eüel a tömeg lelkeyrn

tapsolta meg. Azután az eg vétóiéi I cigány- zenekar KoMMitlonótuknl játszóit, majd f.njzágn György joghallgató n ..Nemzeti fialt szavalta el es « hóin éd zene kar a magsai' „Hiszekegy" ncmxti imát adia elő.

I /illan az ifjtihág nesélien Ktíllay Ernő orva tanhallgató l<ll hitel az erdélyi magsai- ifjúság-nes ében a mtircimó gondolat mellett.

Magyarságunk és Erdély parancsot jelent

számunkra

I magyar ifjúság kezdte beszedet . mely ma talán inkább, mint bármikor bitit menyese és hordózó ja a nem- zt I jövőjénél;, evőt akar menteni a már tilts lő. örökéleiü erő forrósából. A méltató színak elmondása és a történelmi emit kel; felidézése rum a mi dolgunk, szá- munkra ez élő valóság és magasra emelt fejjel nézünk előre, mert a mi utunk a jövő. Az itlök változnál;. de az ifjúság szilit me ugyanaz marad, az itlök változnak, de a körülményei; ugyanolyan pn runcsszóval alinai; elénk, mint állottul; annakidején az első márt ins lő. ifjúsága elé. Kísértetiesen hasonló a helyzet. Ak- l;or is Erdély hazatérése tolt az egyik leglényegesebb célja a magyar éléinél; és ma ismét ugyanott állunk. Mit kíván a magyar nemzet? - tegye. fel valaki a kérdést és tudom, hogy egyöntetűen csattan rá ti felelet: Erdély hazatérését. \Hi- jón elég a szó. a bennünk égő vágy? I an-e erő a karban, hogy valóra váltsa ezt a feleletet. Körülöttünk lángban áll az egész világ és a népek hantiban itt áll a mi nagy harcunk, amelyet nekünk kell megharcolnunk. ^Icrt a vágy nem elég és mit sem ér az erő. lm nem áll mögötte az akarat és az ész. Alikor, március lő-én és az azt követő időkben az ifjúság éddozott. vé'rt áldozott a gondolatért, a magyar szabadságért. Számiunkra is parancsot tartogat az időt. erdélyi magyar ifjúság. Erdélyben Erdély ért nem dőlt el még a harc. 4 körülmények me gr ált óztál;, most itt a mi oldalunkra billent a mérleg serpenyője. De az-igazi honfoglalás csal; most következik. Apáink évszázadokon át hullottak a gyepük védelmében és a magyar falvakban egy szerre csak nuís népei; más nyelven imád koztak. Mások szántót tál; fe! az ősi földet, mig a magyar pusztult nyugat védelmében. Azután jött a nagy katasztrófa. mely azok kezébe adta sorsunkat. akihnek nyugalmát és szabad fejlődését a magyar Ősök halála biztosította.

— Huszonkét ér tisztítótüze vájjon elég volt-e számunkra, hogy a mull nagy hibáiból tanuljunk. Vájjon összeforrtunk-e annyira, hogy egységes összefogással dolgozni tudjunk a jobb magyar jövendőért. a boldogabb magyar népért? Harc áll ma itt. csendes, szívós és néma harc. tudó mánnyal, munkával és fegyverrel kell megharcol juh az uj magyar hon foglalást.

hötelf.sségc nuntirii magyar ifjúnál, aki k< resztény magyar embernek vallja magéit, felkészülni erre a harcra legjobb tehetsége szerint.

Magsai ifjak az ekeszarra mellett, hordozói rogytuk egy rajtatok nyugvó hazának. Magyar ifjak a gyárai; és n munka-, helyei; padjai mellett, ti vágytól; a most születő magyar ipar és kereskedelem elő- harcosai. Magyar if jak az iskolák és egyetemek padjai mellett, a ti gondotok kell legyen a nép jóléte, egészsége, kultúrája és előrehaladijsa. Ezek a feladatok egész embert kívánnak, olyat, aki biztosan készült, népi mivoltának, nemzeti hivatás- tudatánál; magaslatán áll. Eegyen a mi ifjúságiiul; okosan felhasznált idő a harcra való fel készülésre, mert hu ebből a harcból se mi kerülünk ki győztesen, altkor jöhet a nagyszerű halál.

— Magyarságunk és Erdély parancsot jelent számunkra, dolgozni, nem magunkért, hanem azokért, akik utánunk következnél;. Áldozatot hozni, ez legyen életünk ét telnie és minden re:tünk moz- ditója. Áldozatot hozni azért a magyar népért, mely újból a nagyság útjára lépett és jaj neki. ha ismét visszaesik a mult hibáiba.

— .Mars egyén közöttünk, nincs ősz- túlyliiilönbség, nincsenek egyéni célok, egyetlen szent cél álljon mindig előttünk, a jobb magyar jövendő. Március lő. parancsa számunkra az, hogy vállaljuk ezt u munkát büszkén, keményen és egy arcvonalban haladjon ez az ifjúság, egyetlen jelszót ismerve és vallva: ..Itt élned, halnod l;cll".

Az ifjúság szónokának beszédét a hatalmas tömeg percekig tartó éljenzésekkel fogadta.

\ égül az egyesült énekkarokkal egyetemben az ünneplő tömeg a Szózatot énekelte el. A délelőtti ünnepség ezzel végétért. Az összegyűlt hatalmas tömeg az ..Erdélyi induló“ pattogó ütemeire a legpéldásabb rendben vonult el, hogy a szabadság ünnepének további programszámain is pontosan megjelenhcssék.

Nem tudott azonban ez a lelkes magvar tömeg emlék nélkül távozni Kolozs- vár felszabadulását követő első március 15-iki ünnepségének színhelyéről. Aki csak tehette, letört az ünnepi' emelvényről egy-két kis fenyőgalyat emlékül.

II kolozsvári Nemzeti Színház ünnepe

Felszabadulásunk óta elsöizben ránk köszöntött március idusán a kolozsvári Magyar Színház is bensőséges lélekkel és fénnyel ünnepelt. A színház ünnepi díszelőadása méltóképpen fejezte be a nagy napot, melyen minden igaz magyar lélek egyetlen elszánt akarásban forrott össze Különleges élményt nyújtott ez az »elu- i adás, melyet a magasztos alkalom messze kiemelt a szokásos keretekből.

A díszelőadás megnyitásaképpen a színházi zenekar a Himnuszt játszotta, melyet a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség felállva és templomi áhítattal hallgatott végig. Majd báró Kemény János, a színház Korvin-koszorus elnökigazgatója tartotta meg ünnepi beszédét, melyben az erdélyi színművészek megbízásából hódo lattal köszöntötte vitéz nagybányai Horthy Miklóst, ország gyarapító Kormányzónkat. akinek nevéhez fűződik félsz.ab aTefefonpalota melleit

üzlethelyiség irodával éh na;;y raktárhelyé, éggel együtt (üzemnek is alkalmas) május 1-re kiadó. — értekezni.'

„Takarékosságnál“

Mátyás kiráJy-tér 23. szánt.

ditásunkon kívül az a nagy történelmi tény is, hogy országlása alatt iktatta törvénybe a magyar törvényhozás a legma- gvarabb nemzeti ünnepet: március 15-ét. Hálával és lelkesedéssel emlékezett meg a vitéz magyar hadseregről s mély megille- lődéssel azokról az erdélyi magyar testvéreinkről. akik ma niég C9ak gondolatban lehetnek velünk.

Az erdélyi színművészet — folytatta beszédét báró Kemény János — a maga területén a huszonhétéin kisebbségi sorsban követte részét a magyarság önvédelmi harcából. Tette ezt hivalkodás nélkül, de abban a tudatban, hogy a szebb magyar jövendőt védő és építő munkában megállnia helyét kötelessége és egyben legfőbb gyönyörűsége is. Az erdélyi magyar színész és színházi ember a kisebbségi sorsban vállalt és végzett munkáért nem várt külön jutalmat, azt vallotta.

hogy a legnagyobb szolgáiul sem tekint hetij áldozninnk. csupán öntudatos köte- h'sséglc Ijesi I esnek, a nemzet hez-t art ozás mellein boldog bizonyságtevésnek, áldott alkalomnak arra. hogy magánkul magyar voltunkban megerősítsük. Ma sem vár mást a magyar művész. Azt tarja. hogy felszabadult a az. idegen ürülöm alól. a szabadságban crunch n erejét, tehetségét és tudását a hamisítatlan magyar szellem szolgálatába állíthassa, annak a szellemnek szol gálát uhu. enned x alapjel i eilt ezer esztendőn át fentmuradáfunknuk az örökké viliarzó Európában. A kolozsvári ma- gyár közönség — eíllapuottu meg báró Kemény elnökigazgató — űzzed a ténnyel, hogy a szabadság ünnepénél; estéjén zsúfolásig megtölti a Magyar Színház nézőterét, azzal a ténnyel, hogy ünnepi díszben osztozik 7 India szolgáival, bizonyságot tesz arról, hogy átérzi a művészi bírálás jelen tőségét. átérzi és szeretettel fog kezet azokkal, akik. mint u múltban, tigy a jövendőben is ugyanazt a célt látják maguk elölt: védeni és ápolni a magyar kultúrát, gyarapítani és közkinccsé tenni szellemi kincseinket. a teremtő magyar Géniusz szolgálatában állva, a látható magyar Hazu gyökerében a magyar Szellem-haza megtartó és éltető erőit konzerválni és táplálni, az önmagával örökké azonos, önmaga sajátságaihoz örökre hűséges, védő és megtartó, romolhatatl.an magyar lelket oltalmazni és szolgálni.

Báró Kemény János nagy tetszéssel fogadott beszéde után Deésx Jenő színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd megkezdődött az Ocskay brigndéros előadása. Herczeg Ferenc történelmi színmüvének alapgondolata, számos jelenete és költői mondatai harmonikusan simultak e nap jelentőségéhez ? azt drámai erővel domborították ki. Az együttes törekvő munkáját magasságba emelte a kivételes alkalom, mely tökéletes hidat: együttér- ! zést teremtett szülész és közönsége közt.

Fáklyásmenet.ei ünnepelt este Kolozsvár

Márcuis 15-ét az összes kolozsvári iskolákban és intézményeknél is megünnepelték. Külön ünnepségeket tartottak az összes felekezeti és állami iskolák, a különböző testületek és intézmények, közöttük a MÁ\ munkásság, a vakok intézete, a székelv alkalmazottak, amelyek mind a bensőséges hazafiasság szellemében folytak le. A műsor keretében alkalomszerű beszédek és egyéb programszámok zajlottak le. Délután a Mátyás király diák- hizban a régi negyvennyolcas márciusi bizottság rendezett hazafias ünnepséget, amelyen Sándor József volt országgyűlési képviselő mondott beszédet. Este tár- sasvacsorát rendeztek, amelynek során a Petőfi-, illetve Kossuth-serleggel dr, Kremier Miklós és Szentimrei Jenő tartottak serlegbeszédeket. Este az egesz s árost kivilágították és ugyanakkor fáklyásmenet járta végig a város főbb útvonalait és tisztelgett a helybeli katonai és polgári hatóságok vezetői előtt. A menet élen a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola lovasbandériuma haladt, azután a különböző testületek küldöttségei következtek, közöttük 3 tűzharcos szövetségé, a hós- táti földészeké. a Kolping egyesület és a Nyílttéri csizmadiák egyesületének zenekarai. a főiskolás ifjúság és a különböző intézmények képviselői. A kivilágított város és az ünneplő lelkes hangulatú felvonulás méltó befejezése veit a felszabadulás után elsöizben újra megrendezett szép hazafias ünnepségsorozatnak.

Iratkozz be az Erdélyi Pártba!

Kolozsvári és kolozsmegyei pártiroda: Farkas-utca 7. sz. Telefon: 25-38.

Beiratkozni leltet minden nap délelőtt 9-től 2-ig és délután 5—7 éra között

cat uium mu