Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-15 / 62. szám

* JQ4I március 77* ßtttJNTt.K 3 _ Lélekfiemarholg ünnepen szentelték fel aialsó- városi hajdú ieszármazoltaicnalc küldőt! lobogói KOLOZSVÁR, március 17. (Saját tűk.) Felejthetetlenül szép ünnep volt a ma- gyár szabadság első igazi emléknapja, az alsóváros református hívei számára. A felszabadulás emltkére az alsóvárosi re­formátus egyház gyülekezetének tagjai gyönyörű diszzászlót ajándékoztak a ko­lozsvári alsóvárosi gyülekezetnek. Ezzel az ajándékkal akarták kifejezésre juttat­ni szeretelüket és ragaszkodásukat az al­sóvárosi gyülekezetben és általában Ko­lozsváron élő Bocskay hajdúk leszárma­zottai iránt, akiket valamikor Hajduhad- házáról telepitett Kolozsvárra a nagy fe­jedelem. Az aranybojtos hatalmas selyem­lobogót Molnár Zoltán hajduhadházi re­formátus lelkész és dr. Hudházy Ferenc ügyvéd, a hajduhadházi egyház főgoudnu- ka vezetésével számos tagból álló küldött­ség hozta városunkba. A hóstáti földészek, a Bocskay hajdúk utódai, a távoli testvérek kedves ajándé­kát magyaros pompával fogadták. Pénte­ken, március 14-én délután 5 órakor ün­nepélyesen, zenekari kisérettel, lovasban­dériummal mentek az állomásig az autón érkező küldöttség elé. Az állomás előtti téren Zágoni Szabó Mihály templom- gondnok köszöntötte a küldöttséget, majd diszmenelben vitték a zászlót a templom­ba, amelynek ajtajában T árkán yi György, a kolozsvári református egyház főgondno­ka üdvözölte az érkezőket, majd az isko- lásnövendékek megkoszorúzták a zászlót. A gyönyörű hímzésű, nemzetiszinii zász­ló átadási és megszentelő*! ünnepe már­cius 15-*én délelőtt istentisztelet kereté­ben történt a kétágú templomban. A zász­ló közepére pompás himzéssel a nagy ma­gyar címert hímezték a hajduhadházi re­formátus asszonyok és lányok. A címer felett a következő felirat olvasható: „A hajduhadházi református hajdúk a kolozs­vári református hajdúknak“. Alul pedig a következő szöveg: „E zászló alatt Bocskay apánk sírja mellett mielőbb találkozzunk Az istentisztelet, közének után. Kádár Géza lelkipásztor imájával kezdődött, aki rövid fohászában hálát adott a Teremtő­nek azért a nagy ajándékáért, amely által házban a régi nyegyvennyolcas márciusi j újra megengedte, hogy az igazi szabadság boldog feltámadását testvéri szívvel ölel­kezve ünnepelhessük. A Bethlen Gábor földészdalkar karéneke után Molnár Zol­tán hajduhadházi református lelkész lé­pett a szószékre és Pál apostolnak a ró- mabeliekhez irt levele nyolcadik részé­nek 28-ik és 31-ik verse alapján tartotta meg lélekemelőén szép szentbeszédét. Lé­lekbemarkoló szavakkal fejezte ki azt a testvéri közösséget, amely az alsóvárosi gyülekezet és a hajduhadházi református gyülekezet tagjai között van. Az alsóváros) Bocskay és Bethlen föl­dé’sz dalkarok, valamint a hidelvci földes* dalkar egyesitett karéneke után dr. Had- házy Ferenc, a hajdúhadházi egyház -fő- goudnoka ünnepélyesen utadta a zászlót az alsóvárosi gyülekezetnek. A Jiitlelvei földész dalkar éneke után Kádár Géza ref. lelkész vette át a zász­lót és megköszönte ezt a drága jelvényt, amely — mondotta Kádár Géza — mint minden jelvény: eszmények hirdetője. Azután Kádár Gézáue, a lelkész neje az alsóvárosi gyülekezet nevében, Zágoni Szabó Mihályné, a templomgondnok neje a Bocskay hajdúk utódai nevében, majd a Bocskay dalkar és a Bethlen Gábor dal­kar megbízottai szalagokat kötöttek a zászlóra. Utána T ár hány i György főgond­nok intézett néhány köszönő szót a haj­duhadházi testvérekhez, majd az egyesí­tett dalkarok karéneke után dr. Tavaszi Sándor püspökhelyettes megáldotta a zászlót az Atya, Fiú, Szentlélek. Isten nevében. A’zászlószentelési ünnep a Hymnusszal ért véget, amely után a gyülekezet zárt sorokban felvonult a Mátyás szobor elé, ahol résztvett a március 15-i ünnepségen. Hasonlóan szép ünnepük volt március 15-én a hidelvei református elemi isko­lásoknak is. A hidelvei református elemi iskola számára ugyanis a pécsi polgári leányiskola és Kiss Lajos berettyóujfalusi főjegyző ajándékoztak egy-egy szép zász­lót. Á zászlók ünnepélyes átvétele és fel­szentelése március 15-én délután a hidel­vei református templomban volt. Biró Mózes lelkipásztor rövid bibliamagyaráza- ta után Máté Ákos református igazgató- tanító köszönte meg a zászlókat adomá­nyozóiknak, majd dr. vitéz Berde Károly egyetemi orvoskari dékán, a pécsi pol­gári leányiskola volt igazgatótanácsosa és a pécsi gyülekezet presbitere tolmácsolta a pécsi református egyház és a polgávi leányiskola növendékeinek üdvözletét. Azután Máté Ákosné református tanító­nő felolvasta a pécsi ref! leányiskola nö­vendékeinek üdvözletét, amelyre a hidel­vei iskolások nevében Sárközi Julia he­tedosztályos tanuló válaszolt. Berettyóúj­falu testvéri köszöntését Kovács Sándor- né református tanítónő tolmácsolta, a hi­delvei iskola nevében Fekete József he­tedosztályos tanuló válaszolt. A Pécsről és Berettyóújfaluból érke­zett zászlókat dr. Mezey Mihály lelki- pásztor, h. tanfelügyelő áldotta meg és imát mondott az ajándékozó testvérekért, iskoláinkért, gyülekezetünkért. A templomi ünnepély további részében a hidelvei földészek énekkara, a Zivingli énekkar és a Bethlen Gábor dalkar ének­számokkal vettek részt, mig; az elemi is­kolás növendékek szavalatokkal szerepel­tek. Az ünnepélyt a Hytnusz fejezte be. lelkesedéssel fogadott. Kíséretében voltak Hász István tábori püspök és a helyi ka­tonai előkelőségek. Az érkezőket Toído laglii Mihály főispán és Májay Ferenc pol­gármester fogadta. Az ünnepség a Hiszekegy-gyei kezdő­dött, amelyet Kalmts György karnagy vezetésevei az egyesített dalárdák énekel­lek. Ezután a katonazene a magyar Nem­zeti Imádságot játszotta, majd Adum Zsigmond ref. koll. tanár művészi szava­lata, a Talpra magyar következett. Május tized Ke örökre elmúl i József Ferenc királyi herceg percekig tartó ünneplő éljenzés közepette lépett a szónoki emelvényre, Bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a 22 esztendei rali­ságban sínylődő székelység még egy évvel j ezelőtt is csak csöndben, könnyezve, de a nemzeti feltámadás biztos hitében, inkább csak szivében ünnepelhette a magyar sza­badság napját. Május tizediké őröltre el­múlt, de feltámadt a magyar szabadság ünnepe, március 15-e. Kifejtette, hogy Erdélynek és az anyaországnak egyeknek kell ienuiök a magyar életben, gazdaság­ban, nyelvben, művészetben, honvédelem­ben, erkölcsiekben. Beszéde végén megható szavakban em­lékezett meg azokról, akik túl a magyar határokon, zárt redőnyök mögött, némán ünnepelnek. Átereszük mostoha sorsuk — mondotta — és lélekben ottvagyunk ve­lük és üzenünk nekik. A főherceg beszédét, melyet közben is többször szakított meg a tömeg lelkese­dése, perceken át tartó dörgő éljenzés követte. Féípohár vízben vegyük be az íftASPI RIN tablettákat így hamarabb jutnak a szer­vezetbe és gyorsabban fejthetik ki kitűnő hatásukat fájdalmak és meghűlés ellen, j Ezután az egyesített dalárdák a Talpra magyar-t énekelték, majd Botos László, a Nemzeti Munkaközpont helyi szervezeté­nek alelnöke a magyar munkásság nevé­ben üdvözölte és méltatta a felszabadulás utáni első .szabadságünnepet. Nagy Edit, a ref. leánygimnázium VIII. oszt. növen­déke Lévay József egyik alkalmi költe­ményét szavalta. fi délutáni ünnepségek A szavalatot a zalaegerszegi és maros­vásárhelyi tűzharcosok zászlóátadási ün­nepélye követte. Dr. Zsidó Sándor mon­dott beszédet. Lendületes és költői for­dulatokban gazdag beszédében a zászló jelentőségét fejtegette. A zászlót Zala­egerszeg tűzharcosai és társadalma ado­mányozta a székely főváros tűzharcosai­nak és azt a Miasszonyunk zártba nővén-, dékei és tanárnői készítették. ! Beszédére a helyi tűzharcosok nevében Máriaffi Lajos válaszolt hatásos és mély gondolatokban gazdag beszédben. A Széchenyi-téri ünnepség a Szózat éneklésével ért véget. Utána az ünneplő tömeg kivonult a város határába, a há­rom, magyar szabadságért halt székely vértanú: Török János kollégiumi hittan­KONCZ JOLLY tanár, nagyváradi Horváth Károly föld- birtokos és Gál fi Károly ügyvéd emlék­művéhez. Itt folyt le az ünnepség har­madik része. Az egyesitett dalárdák éne­ke után Malter Károly iró, ref. koll. ta­nár mondott magasszárnyalásu ünnepi he- szedet, majd Szabó Zoltán, a róm. kát. gimn. VI. oszt. növendéke Sajó Sándor: Trianon cimü versét szavalta. Délután fél 6 és este fél 9 órai kezdettel a Közműve­lődési Ház nagytermében a m. kir. határ­vadász ezred hadapród tanfolyamának és az egyesitett tartalékos tiszti tanfolya­moknak rendezésében, a HONSz és a Tűz­harcosok helyi csoportjának közreműkö­désével nagysikerű ünnepi műsoros est volt, melyen több, mint 6000 ember vett részt. (zsibói.) vi ághirü dizőz és revüsztár a nagy metropolisok után Magyarországon a kolozsvári NEW-YORK GRILLE először. Premier március 15-én volt. — Z.rne, tánc FÁTfOL L1JQS mes.eri vezetése mellett. iranrtBülffi-Wítií mWIt—fM—M—BMM— Krenner Miklós és Szeulimre! Jenő seriegbeszéds A kolozsvári március tizenötödiki ál­landó bizottságnak az Arany Csizma ven­déglőben tartott közvacsoráján Krenner Miklós és Szentimrei Jenő beszélt. Kren­ner a Kossuth-serleggel, Szentimrei a Pe- fő/i-serleggel méltatta a zsúfolásig meg­telt terem közönsége előtt március tizen­ötödike jelentőségét. Krenner Miklós is­mert kiváló szónoki képességével beszélt Kossuth Lajosról március tizenötödikével kapcsolatban. Ez a nap — mondta Kren- _ner Miklós — Petőfi lírájának és Kos­suth epikájának megtestesülése. Nagy ha­gyományok ezek, melyeket a magyar nép­nek ápolni kell. Kossuth emléke inti a magyar népet, hogy ne hagyja el soha egyenes történelmi útját, mert akkor Ma­gyarországot a pokol kapui sem döntik meg. Szentimrei beszédében Petőfi Sán­dor jelentőségét méltatta, különösen ki­emelve Petőfi egyéniségének és költésze­tének erdélyi vonatkozásait. A magával ragadó beszédet épp úgy, mint Krenner Miklós mélyenszántó szavait a hallgató­ság mindvégig feszült figyelemmel hall­gatta. Marosvásárhely iinn?pe MAROSVÁSÁRHELY. március 17. (Az Ellenzék, tudósítójának jelentése.) A szé­kely főváros is nagy fénnyel és impozáns keretek között ünnepelte meg a hazaté­rés utáni első március tizenötödikét. Az ünnepségek négy részben zajlottak le és egy teljes napot töltöttek ki. Pénteken, március 15-e előestéjén már zászlódiszbe öltözött a város minden ut- , cáia és tere. A színházban a Székelyföldi ! Színtársulat díszelőadáson mutatta be a j János vitézt. Este 9 órakor zenés takaró- j dó volt. Tizenötödikén reggel zenés ébresztő j volt. A délelőtt folyamán a helyi négy ! vallásfelekezet templomaiban ünnepi is­tentisztelet volt. Ennek keretében felszen­telték a mar osv ás át helyi Tűzharcos Szö­vetség remekbeké szült, gyönyörű selyem- zázslóját, amelyet Zalaegerszeg tűzharco­sai adományoztak marosvásárhelyi bajtár­saiknak. I A szabadságünnep délután két órakor vette kezdetét a Széchenyi-téren. Már 1 óra előtt hatalmas tömeg helyezkedett el a Főtéren. Az előkelőségek és a környék­beli főúri társadalom soraiban foglalt he­lyet fasiszta diiszformarubában Giacomo Páspuali, az Olasz Kulturintézet vezetője. Valamivel 2 óra után érkezett meg az ünnepség színhelyére József Ferenc kirá­lyi herceg, akit az ünneplő közönség, melynek soraiban több környékbeli köz­ség képviselői is helyet foglaltak, kitörő Április 20-ikáig az összes zsidókat kiteíepitik Becsből BUDAPEST, március 17. A Nemzetőr cimü lapban Oláh György, aki Becsben tartózkodik, hosszabb cikkben számol be arról, hogy a zsidókat rövid időn belül teljesen kitelepítik Becsből. Április 20-án, Hitler születésnapján már egyetlen zsi­dó sem lehet az osztrák fővárosban. Két nappal Hitler születésnapja előttig, te­hát április 18-ig az utolsó zsidó csoportnak is el kell távoznia Becsből. Erdély gyáripara őt pontban sorolta fel a vasat! tarifával kapcsolatos óhajait KOLOZSVÁR, március 17. Mint már ’ 'hírül adtuk, a MÁV az erdélyi tarifa­sérelmek megvizsgálása érdekében Ko­lozsváron és Marosvásárhelyen értekezle­tet tart. A kolozsvári tarifaértekezlet 21-én a délelőtti órákban lesz. Ezt meg­előzően az érdekeltek március 20-án dél­után 5 órakor a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében előértekez- letet tartanak, hogy a beérkezett javas­latokat felülvizsgálják és a másnapi érte­kezletre előkészítsék. Értesülésünk sze­rint az értekezlet 5 pontban fogja elő­terjeszteni óhajait. 1. Erdélyi tarifakedvezményt fog kérni, egyrészt erdélyi állomástarifák beállítá­sát, másrészt az erdélyi áruk alacsonyabb tarifaosztályába való beosztását, oly ese­tekben, mikor az érdekeli erdélyi gyá- j rak versenyképességét akár a nyersanya­goknak, akár az egész áruknak jelenlegi tarifái komolyan veszélyeztetik. 2. Uj és kedvezményes tarifaosztályo- zást olyan nyersanyagoknál és készáruk­nál, amelyeknek eddig vagy nem volt ta­rifaosztályuk, vagy pedig tulmagas díjté­telekkel biró tarifaosztályaik voltak, minthogy az anyaországban vagy nem gyártottak, vagy pedig vasúton csak jelen­téktelen mennyiségben szállították. 3. A darabáru tarifák általános leszállí­tását különösen azoknál a cikkeknél, ame­lyek a fővárosi piacra Erdélyből rendsze­resen lesznek szállíthatók. 4. A székelyföldi szállítmányok tört fu­vartételeinek teljes kiküszöbölését. 5. A degressziv tarifapolitikának 500 kilométeren tuli távolságokon való kiépí­tését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom