Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

2 Bl- LENZ AK 1941 m ir cl u « 1. Erdély szerte teljes erővel folyik az Erdélyi Párt szervezkedése Már 50.000 tagja van Csikmogyóben a pártnak KOLOZSN Vív. nuirnus 1. (Saj:»t tud ) Az t i clt* 1 \ i Part tagozatainak megalakulá­sa vidéken egyre tart. A falvakon min­denhol ;i leguugv ohh lelkesedéssel csat- lakozik a magyarság az Erdtdyi Párthoz. A napokhan tartotta meg Egeres község magyarsága Egeresen Bállá Mihály rrf. lelkész elnöklete a'lait közgyűlését es egy- hangit lelkesedéssel kimondotta az erdé­lyi Part egere>i községi tagozatának meg­alakulását s egyben megválasztotta u ta­gozati tisztikart is. mely a következő: El­nök Bállá Mihály relY lelkész, alelnökok: Mikla .Mihály és Görgényi László, párt­vezető titkár Krémer Gyula, pénztárnok Pégen István, választmányi tagok: Ma- gyarossi György, Tamás Ferenc, N akkon Béla. Molnár Gyula, Kovács János, Pén­tek János, Szálkai György, Gergely Mar­ton. \ ineze György, Háoóz József, Varga József, IS agy Antal. Gáspárik Antal, Lándgráf Béla, Szántó András, Császár Miklós. A KOLOZSBORSAI JÁRÁSBAN Ilyen titkárok lettek: Bilihók Janos er­dész. Nagy Gábor, Rusz Sántha Lajos. Bus János, Antal András Pelzmán. Antal Károly csorba, Tankó Dénes néma és Ug- ron Perene Gvimeshükkön. Gyimesközép- lak elnöke Molnár András lelt, titkárok: Orbán István. Antal Béla lőrék, Antal Já­nos gazda. Csillag Péter. Molnár György néma. Tímár György pdi és Jankó Péter fintn. G\ imeslelsőinken elnök lett Tankó Péter Ignáeué. titkárok: Póli Béla. Cala- ezi András, Jankó Géza Péteré. Tankó János Jancsi és László Géza Imréé. Csik- szentkirályon elnöknek György Ágostont, titkárnak \ ilos Dénesi jelölték ki. C.sik- h/enlimren elnök Bódé) István, titkár De­meter Albert. (ihikszeiitHimonlian elnök Lukács l)u\ul, titkai Darvas Benjámin. Gsalós/egen elnök Kormii János hidi, tit­kár Darvas Sándor. NagyIusnádon elnök Áhrahám József, titkár Szennyes György. Ljlnsnádon elnök Koródi Albert. Csik- v ei ebesen ( lnök K nvács Gyárfás, titkár ilj. Sándor Ignác. A szervező munka néhány napon belül teljesen befejeződik. Kolumbáu József dr., az Erdélyi Párt csikmegyei ideigle­nes elnöke helyszíni tapasztalatai alapján azt állítja, hogy <i megye taglétszámú már a legközeleb­bi na pob bau meghűlöd ja az ötvenezret... Az egyetemes és széleskörű visszhang, amely az Erdélyi Párt Programja és te­vékenysége iránt Erdély minden részében megnyilvánul, a legjobb bizonysága an­nak, hogy ez a Párt valóban az erdélyi magyarság pártja. MINIATŰRÖK (Régi és új történekek) Írta: PÚSZTOR BERTHL3N. A kolozsborsai járásból is sorozatos je­lentések futnak be a Párt alakuló gyűlé­seiről. Akárcsak a többi erdélyi része­ken. itt is u legnagyobb lelkesedés mutat­kozik az Erdélyi Párt célkitűzései iráut. A napokban a kolozsborsai járásban három községi tagozata alakult meg az Erdélyi Pártnak. Doboka községben a tisztikar a következő: Elnök Papp Árpád ref. lelkész, alelnök Petkes Sándor gazda, titkár Papp István m. tisztviselő. A ma- gyarderzsei tisztikar összetétele: Elnök dr. Miklóssy József földbirtokos, alelnök Köpeczy József gazdálkodó, titkár Fe- rencz Dezső ig. tanító. A választmány tagjai: Babos Márton, id. Czégeni Miklós, Hatházi Imre, László Miklós és Török József. Ugyancsak megalakult a női cso­port is, melynek elnöke Miklóssy Ilona, alelnöke Otoltics Katalin, titkára Sipo» IRóza, a népművelési szakosztály vezető­je pedig Lajtár Rózsa. A magyarköblösi tagozat megválasztott tisztikara a követ­kező: Elnök Csákány Miklós ref. lelkész, alelnök Tóth András gazdálkodó, titkár Pethő Miklós ig. tanító. Választmányi tagok: Antal Gyula, Bálint Ali ki ós, D6- ne-s Szilárd. Hatházi Ferenc, Péterffy Miklós, Tóth Albert. A CSIKMEGYEI SZERVEZKEDÉS-y Az Erdélyi Párt szervezkedése a sze- kelység körében is teljes ütemmel folyik. Különösen a csikmegyei szervezőmunka mutat szép eredményeket. Amint a Csík­szeredáról beérkező jelentések mondják Kolumbán József dr., Kovács Károly dr. és Máthé László dr. ügyvédek, Csipák Lajos dr. kanonok, gimnáziumi tanár kí­séretében községről-községrc járva szer­veznek. A székelyek egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy egység­ben kell maradni. A taggviijtéssel megbí­zott községi szervezők naponta többs-záz embert írnak be. A pártba való beirat­kozás egyedüli és kizárólagos feltétele­ként csupán azt kötik ki a székelyek, hogy az Erdélyi Párt teljes erővel és odaadással támogassa gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt és kormányát, mert csak igy reméli az égetően sürgős anyagi és er­kölcsi támogatást. Csikszentmártonban járási székhellyel megalakult járási tagozat elnökéül Már­ton Gábor dr. ügyvédet, titkárának Botár Zoltánt választották meg. A csikszení- mártoni községi tagozat elnöke Fehér Lajos lett, titkár Keresztes Péter. Cseke- falvi elnök Bartók Sándor, titkár Tamás Imre. Csiklázárfalván Virágh Lajos vál­lalta az elnöki teendőket Bálint Beuedek titkárral. Kászonujfaluban Csoboth Illés lett az elnök, titkár Mihálcz Sándor. Kd- éionaltizben elnök Sántha Balázs, titkár Bodó G. Lajos. Feltizen elnök Péterffy Dénes, titkár Becze Ignác. Impéren Bol­dizsár Dénes elnök, titkár Boldizsár La­jos. A gyimesvölgyi körzetnek külön kör­zeti elnöke van. Tankó Béla Nákó. kör­zeti titkár Császár Jenő. Gyimesbükki elnök Ugrón Béla, főtitkár Barcsai Jó­zsef. A szervező bizottság a nagykiterje- d.ésü havasokra, patakokra — telepen­ként, illetőleg falurészenként titkárokat állított a szervező munka szolgálatába. II klubasztalnál terjedelmes eszmecsere folyik arról, hogy u egyes külföldi nemzetek mennyire tájékozot­tak Magyarországról és általában a magyar kultúráról. Valaha igen furcsán szerepeltünk a nyugati civilizációban. egyáltalában nem vettek tudomást nemzeti önállóságunkról es csak mint Ausztria egyik tartományáról be­széltek rólunk. Sokat javult a helyzet, amióta főleg sporto'ó fiaink kivállósága, színdarab Íróink és zeneszerzőink megtanították a vilá­got. hogy vau egy külön Magyarország, mely­nek kultúrája állja a versenyt más nemzete­kével. Hogy régebben milyen tájékozatlanok voltak felőlünk különösen az angolok, arról a társaság egv tagja, aki sokáig élt Albion- bau elmondja, hogy Londonban egy úri csa­ládhoz volt hivatalos melynek feje, egy de­rék miniszteri hivatalnok, nagy leereszke­déssel beszélt Magyarországról: — Hallom — mondta — hogy Hungary egy nagyon szép osztrák város. Majd elmélázva folytatta: Egyébként három magyar árucikket isme­rek: a Hardmuth-féle ceruzát, a makarónit és a svéd gyufát... Az ipar után híres férfiainkra került a sor. — ó. névről ismerem őket... Például a hi­res vegyészt, a gyógyvíz feltalálóját, hogy is hivják?... János, Hunyadi János, aztán Rigót, a hires hegedűművészt és Maurust a hires jockeyt (Jókai Mór). Hcnvédeink bevonulásánál különös gyönyörűséggel legel­tettük szemeinket a pompás lovakon, melyek büszke tartással hordozták magukon a deli magyar fiukat. A huszárló fogalma már gyermekkorunkban a szépet és nemest teste­sítette meg előttünk, de ezt a fogalmat az utóbbi évtizedek alatt itt éli hadsereg roz­zant gebéi ugyancsak elhalványították. Fo- kozot örömmel láttuk tehát viszont régi ked­vencünket, a szép huszárlovakat. És mikor erről a társaságban beszélgetve az ott levő honvédtiszt előtt dicsértük a nemes á latokat, melyek mindenképpen a jótartást és gondos ápolást árulták el, a honvédtiszt igy vála­szolt: — Hát tudjátok barátaim, ez onnan van, mert a zabot nem mi cssziilc meg... Napoleon annak idején keményen ráiJvait Sevilla kor­mányzójára: — Ha Sevilla három nap alatt meg nem adja magát, a földdel egyenlővé borotválta­tom. A kormányzó közbeszólt: — Felséged ezt nem teheti! — És miért ne? — Mert ezekhez, a címekhez: a franciák császára. Olaszország királya, a Rajna szö­vetség védnöke, még ezt a cimet is fel kel­lene vennie: ,,/f szevillai borbély“... Kfenovits György volt a neve a kolozsvári színtársulat hőssz.e- relnies színészének a múlt század 90-es évei­ben. Atléta termetű, jó étvágyú, kedves fin vált, aki később Szerény Gizellát a társu!at népszerű drámai szendéjét a felejthetetlen Szerény Zoltán testvérhugát, nőül vette. Az egyik nyáron a színtársulat otthon maradt és a sétatéri arénában igyekezett kihúzni a me­legeb!- hónapokat. Ditrói igazgató látványos darabokkal, r.émdráinákkal vélte az érdeklő­dést biztosítani. Egv ilyen rémdrámában K e- novicsnak, a férfi főszereplőnek, a második felvonásban egy vacsorát kellett a szerepe szerint elfogyasztania, de ez.zel szemben a darab vége már sokkal mostohábban gondos­kodott róla mert méregpohárral kellet elöl­nie magát. A vacsora jelenetnél Klenovits bi­zonyos bosszúsággal forgatta az eléje rakott kasírozott sült rsirkét s nehezen mimelte az evést. Felvonás közben aztán odaszólt Ditrói- nak. aki az állandó üres házak láttára amúgy is igen paprikás hangulatban volt. — De direktor ur kérem, nem birora e.zt a vacsora jelenete t azzal a vacak kasirozott mifélével jól megcsinálni, innen a szomszéd Diana vendéglőből hozhatna egy adag igazi sültet. így sokkal reálisabb volna a játék... — Jól van — válaszolt Ditrói — ha olyan nagvon ragaszkodói a realizmushoz, én meg­hozatom a vacsora jelenethez a sültet, de el- hozalom a Hintz patikából a mérget is, ami­vel meg kell ölnöd magadat... A m. hír. Operaház zenekarának fagottistája Wicsehendorf Hen­rik. nemcsak kiváló mestere volt a hangsze­rének, de kedélyessége és jó humora követ­keztében népszerű tagja volt a főváros mű­vészi világának. Ugyancsak a zenekarban mű­ködött Pichler Elemér fuvolás is, aki később az énekes pályára lépett és mint tenorista nagyobb vidéki színtársulatoknál elég sike résén szerepelt. Nagyon ambicionálta, hogy a budapesti Operaház tagjai közé kerüljön és igen boldog volt, amikor végre vendégfellé­pésre kapott meghívást. Régi muzsikus kolle­gái szívélyesen üdvözölték mikor az opera házba megérkezett, de magukban nem sok jö- vöt jósoltak neki, mert az a hir járt felőle, hogy a felső kvintje hézagos, a há és cé han­gokat már nem tudja kellően hozni. Az öreg Wieschendorf igy üdvözölte: — Griiss Gott Herr Piler! — Kérem, kérem, én'Pichler vagyok — fe­lelte a fiatal tenorista némi indignációval. — Ja igen — huncuthodott az öreg — de azt mondják, hogy magának nincs meg a há és cé s ezért nekem csak Piler... Puszíay 8?!a a kolozsvári régi szintársu'at népszerű komi­kusa egy időben sokat kínlódott egy fájós fo­gával. Napokig feldagadt arccal járt, boro­gatta. kenegette, de végre is csak úgy tudott a további kínoktól megszabadulni, hogy ki­húzatta az elodvasodott fogat. Perl a régi ki­tűnő kolozsvári (lentiül ügyei lo/.r hamar el vegeztc ezt a/, operációt i Pu-.ztay fajdalmai tol rncgH/ahaiJulvo vígan ment a I aikai- uce'ű mu/ialiajlékliu. A kollegák réizvéttel voltak a napokon at szenvedő komikon iránt mo«l mikor feljött a i/inbázlioz, Kápolnai- Jármi volt az eliö. akivel találkozott s ez megkér­dezte: Na Béla, mi vau rnár a fájós fogaddal? I\em tudom táluszult Pusztay mert ott hagylafn Pirinél. Átképző tanfolyamokat rendeztet a kormány az erdélyi területeken a képesítéshez kötött rendőrhatósági [ogosifvánn^al rendelkezők részére BUDAPEST, március I. (MTI.) A m. kir. belügyminiszter 155.700—1941. B. M. szám alatt a-z alábbi reude.'etet adta ki: A vissza­csatolt keleti és érdél vi területen képesitév hez kötött rendőrhatósági jogosítvánnyá' ren de.kezük részére az or-zágo-S jogszabályokban megállapított képesítés megszerezhetem cél­jából tanfolyamok tartása. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és érdé yi te­rületen a rendőrhatósági engedé yhez kötött jogosítványok fellülvizsgá'.ása tárgyában ki adott 0450—1940. M. E. számú rendelet vég­rehajtásáról szóhí 90.000 —1940. B. M. .számú rendelet (30.) bekezdésében fogla takkal kap- cso.atb.nn — az érdekelt miniszterekkel egyetértőéi» — a következőket rendelem: TANFOLYAMOK TARTÁSA 1. Az 194L. évi ju ius hó 1. napjától kéz dődően aj a mozgóiényképüzemben * üzemve­zetői és gépkezelői tennivalók ellátására; b) nyilvános tánc, illetőleg mozdulatmüvészeii taufo yam fenntartására és ilyen tanfolyamo­kon oktató segédként működésre, végül c) gépjárómüvezetőképző magántanfolyam fenn tartására, valamint ily tanfolyamon oktató­ként alkalmazásra; a vonatkozó jogszabály ban megái apitotr egyéb fe.tételek fennfor­gásának igazodása eretén is rendőrhatósági engedélyt csak az kap, il-etőleg mozgófény képüzemben üzemvezetői és gépkezelői ten­nivalók elátásához szükséges üzemvezetői és gépkezelői működési igazolványt a rn. kir. belügymiuiszter csak annak ad ki, aki e jo gositvánvok gyakorlásáról szóló országos jogszabályokban meghatározott képzettségét is igazo ja. . Az első bekezdés a. (—c.) pont jaiban felsorolt jogosítványok további gyakorlásához szükséges képesítés megsze- rezheté-se céljából a Mozgórényképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfo lyam (Budapest. Vili. Tavaszmezö-u. 15). a Tánc és Mozdulatmüvészet Tanitóképző Or­szágos Tanfo yam (Budapest. IV. Váci u. 46 ), végül az Álüami Gépjárómüvezetőképző Tan folyam (Budapest, VIII. Józsefkörut 6.) igazgatósága tanfolvaraot tart. A tanfolyamok 1941. évi április hó 16. napján kezdődnek és 1941. éii május hó 7. napján záró (képesi- tő’) vizsgával végződnek. A TANFOLYAMRA FELVÉTEL ÉS KÜ LÖN KÉPESÍTŐ VIZSGÁK 1 3. A második bekezdésben említett tan­fo vamokra kizáróan azok vehetők fel, akik a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a volt román uralom alatt az e fő bekezdés a (—c.) pontjaiban felsorolt jogosítványok va­lamelyikét gyakorolják és ezt a jövőben is gyakorolni kívánják. 4. Az az érdeke.r, aki taníoKamot nem kivan végezni, a tanfolyam záróvizsgáján kü Ön képesítő vizsgára bocsátását kérheti­5. Mind a tanfolyamra való felvétel, mind a külön képesítő vizsgára bocsátást a máso­dik bekezdésben említett tanfolyamok igaz­gatóságához legkésőbb 1941 év április hó 1. napjáig bezáróan benyújtandó kérvényben kell kérni. A 2 pengős okmárybélyeggel ellá­tott kérvényhez eredetiben mellékelni kell a folyamodó al születési anyakönyvi kivonatán (keresztlevelét, férjes nőnek házassági anya­könyvi kivonatát is), b) iskolai végzettségét igazoló bizonyítványát; c) ujkelctü erkö'csi bizonyítványát, amelyben azt is igazolni kei!, hogy a folyamodó nemzethüség szempontjá­ból nem esik kifogás alá; d) a volt román uralom a’att megszerzett képesítését (okle­vél, bizonyítvány); e) a jogositváuy gyakor­lására vonatkozó utolsó volt román hatósági és a magyar hatóság engedélyét; végül f) magyar állampolgárságának igazolására, illet­ve véleményezésére a kalrnas okmányokat. 7. A tanfolyamra való felvétel, va'amint a külön képesítő vizSgái'3 bocsátás kérdésében a tanfo yam felvételi bizottsága végérvényesen dönt. A bizottság döntéséről a folyamodó írásbeli értesítést kap. 8. A második bekez­désben említett bármelyik • tanfolyamon a felvételi dij a tandíj és a záróvizsga dija ösz- szesen 60 (hatvan) pengő. Külön képesitő vizsga dija 50 (ötven) pengő. A mozgófényképüzem üzemvezetői, a tánc- tanítói és gépjárművezetői tanfolyamok tar« fása tárgyában kiadott m. kir. belügyminisz teri rendeletet az érdekeltekkel azzal köz­löm, hogy saját érdekében mindenki kellő időben adja lie kérvényét a megjelölt tanfo­lyamok igazgatóságához. Kolozsvár, 1941 február 24. A kapitányság vezetője: Olvashatatlan aláírás sh. m. kir. rendőrfőtanácsos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom