Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-03 / 276. szám

Lxr. ev roi. yam, szám. EL I, t N Z ÉK Hllssf nevezlek kJ az ertíélvi. feigiiazpîâshez KOLOZSVÁR, december 2. A beJügytni-. niszler az erdélyi közigazgatáshoz még a kö­vetkezőkéi nevezte ki: Marosvásárhely Májay Ferenc polgármes­ter, dr. Papp Károly, ilr. Somogyi István, dr.. Telegdy • Márton tanácsnokok, Vadady F. Ká­roly főjegyző, dr. Zilahi Sebess Jenő tiszti lö- iigyész. dr. Görög Aladár. Pokorny Lőrinc, dr. Ziegler László I. o. aljegyzők. Mock V il­mos II. o. öl jegyző, if j. Balássy Rezső I. o. közigazgatási fogalmazó, iíj. Veres Ferenc, Vaszkó A-ndrás gyakornokok. , Csikv Lajos lőmérnök, Kovács István, Va­kar Tibor mérnökök, Kelemen István vágó­hídi -igazgató, dr. Szentgyörgyi Károly az adó­hivatal vezetésével megbízott I. o. aljegyző, Szilágyi Dezső, J.akab Árpád f. o. adótisztek, Árkossv István. Orosz József, Pápay József, Ma gyár Ferenc II. o', adótisztek, Réthy Fe­renc főpénztárnok, Nagy Béla ellenőr. Bariba László II. o. pénztári tiszt. Nagyvárad: dr. So és István polgármester, dr. Gvapay László polgármesterire! j’fettes, dr. Dalló Gyula. Kleméns Rezső, dr. Varga Lász­ló tanácsnokok, dr.' Borbély Dezső .főjegyző, tir. Thury László tiszti főügyész, dr. Józsa András árvaszéki elnök, Fluck Ferenc, dr. hurik Lászó, dr. Kazik István dr. Kazo Ká­roly, Rozslay István I. o. aljegyzők, dr. Or­bán Dénes aliigyé-sz, dr. Farkas István, dr. Prodán Tivadar árvaszéki ülnökök, dr. Dohai István László, dr. Ebergényi Gyula, Kolón­iára János II. o. aljegyzők, Balogh Mihály, Csery Alajos, Siket Trajáu, dr.- Votiskv Fe­renc I. o. fogalmazók, dr. Csermák László, dr. Kovács Gábor gyakornokok. Altnöder Endre miiszaki tanácsos, Tóth Sándor, Pikó János főmérnökök, Pál esik Sándor, Bakó Ist­ván mérnökök, dr. Szőke Dezső I.o állator­vos, dr. Kiss Elek vágóhídi igazgató,. Fráter József, Morvay Árpád adóhivatali főszám* vevőhelyeftesek, Bereczky Ottó főpénztár- nők, Keresi János, Széles Gábor, Véreby József ellenőrök, Poynár Jenő gyám, Szauer György II. o\ pénztári tiszt, Andriska József, Csigás Mihály, Fröhlich Gusztáv, Henger Jó­zsef, Kovács András I. o. adótisztek. BaróeZv Anta’, Bányai t. Rezső, Bányai Zoltán-, Gya- pay József, Kall® István Tibor, Melega Tiva­dar, Szigeti János. Takács László II. o. adó­tisztek. Szatmárnémeti: dr. Csóka László polgár- mester. dr. Rogozi Pap Zoltán polgármester- lielyette,s;-főjegyző, dr. Mokesay Géza. dr. Nagy József, dr. Pk-kler Ernő, Székely End­re tanácsnokok, dr. Amtrózy József tiszti fő­ügyész. Demeter Tetfil, Mezey Béla, Törseök Károly L e- aljegyzők, dr. Gönczy Miklós ár­vaszéki ülnök, dr. Bgrkáez János, Szabó Jó­zsef. dr. Tereh Bálint, dr. Tarlós Károly II. o. .áljegyzők, dr. Szabados Ede és’ Nagy De­zső I. o fogalmazók, Antal Pál gyakornok, Goschy Mátyás főmérnök, báró Diószéghy György mérnök, Asztalos István erdőmérnök, Mester József I. o. állatorvos, Becze János vágóhidi igazgató,' Kiss József főpénztárnok, Dohray Endre adóhivatali főszámvevőhelyet­tes, Kot ács János, Muikhárí Gyula, dr. Orsai Antal ellenőrök, Csapó József, Tereh Gyula, Misinski Alfréd I. o. adótisztek. Juhász La jo«, Boros Miklós, LŐrinc-zy Zsigmond II. o. adó­tisztek. ■ ' * Bán jjy huny ad: dr. Székely József polgár­mester, Szabó Ferenc főjegyző, dr. Daróczy István II. o. aljegyző, Bulyovszky Sándor adóhivatali alszámvevő, Végh Jánps pénztár­nok, Böndi István adótiszt. Beszterce: dr. vindái. Kuales Norbert pol­gármester, dr. Próbáld Ferenc polgármester- helyettes-főjégyző, dr. Horgot Ottó tanács­nok, dr. Molnár Viktor I. o. aljegyző, dr. Köves Zoltán II. o. aljegyző. Dahinten . Ottó főmérnök, dr: Henning Frigyes állatorvos, Malier Konrád pénztárnok, Apáthy Antal adóhivatali alszámvevő, Árvay Zoltánná pénz­tári tiszt, Eperjessy Attila. Polcz Iván, Benkő Elek adótisztek, Hangán Pál II. o.‘ adótiszt. Csíkszereda: Szász Gerő polgármester, .dr. P éter Ferenc- polgár or es te r h e,' y etit|ei>- f ö j egy z 5, dr. Kristóf Béla IL c. aljegyző, dr. Balázs Ká mán az adóhiviata’ vezetésével meghízott II. o. aljegyző. Gondos Gyárfás mérnök, Tő­ke Béni II. o. pénztárnok. Balázs András pénztári tiszt. Szakács Géza, Dávid Gábor adótisztpk. Des; Kászcníeltizi Wer ess Jenő polgár­mester, dr. Császár • Ferenc polgármester . helyettes-főjegyző, • du. Vicsay Emil tanács­nok. Hermann Viktor I. o. aljegyző, dr, Al­tor fai Csohöth István II. o. aljegyző. Koiller Kálmán. Schiller Mik-ós főmérnökök, dr. M agyar Jenő az adóhivatal vezetésével! meg­bízott I. o. aliegyző. 0«váth Albert ádóhiva- ta'i ebien őr, Szakács Jenő pénztárnok, Bu!- buk Gábor, Morár Péter, Wernevr Miklós, Ciupe János adótiszi'ek, Roman Szabin II. o. pénztári tiszt. • Felsőbánya: Dr. Juhász Mihály pof'gármes- íer, dr. Kemény Pál p o 1 ír á rnriefs te r h el y e 11 e s - főjegyző, Draveczky Károly IL o. aljegyző, Balásfalvi Nándor adóhivatali alszámvevő, Szíjgyártó. Lajos TI. c. pénztárnok, Sipos Győ­ri József pénztári tiszt. Podolcnszky János, Lévay .Mihály adótisztek . Gyergyószentmikhós: Dr. Lengyel Emi' pol- gárrnelster, dr. DitróF Csiby Andor tanács SEIML és IAIMA1M­féle Viliág- anái&ák I ftCarzeíi képviseled: e BUDAPEST, december 2. Színházi szen­zációja van a fővárosnak. A Magyar Színház­ban már harmadik hete óriási siker mel'etti játsszák a „Hajnalodik” ciinii színjátékot. Minket, erdélyieket kii önösen közelről érint ez a darab, pedig szerzője, Fekete Isftyáu. du­nántúli Származású. A darab ugyanis Erdély legfontosabb kérdéséről, a nemzetiségi kér­désről szó’, nem csoda tehát, hogy tág teret .ad a vélemények pro- és kontra megnyilat­kozásának. Miélőtt n darab ismertetéséhez hozzányúlnánk, 'Szükségesnek tart juk-a szer •sőt bemutatni az erdélyi olvasóközönségnek. Fekete Istvánnak eddig két könyve jelent meg a könyvpiacon. ,,ZseTérek“ cimii regé­nye megérdemelt és mélltó fefÜtünést keltett a színházi világban. Hogyan let ti belőle sz i n da­rab Író? És. hozzá olyan szerző, akinek nevé­től ma egész Budapest hangos. A „HAJNALODIK4 MEGSZÜLETÉSÉ- NEK TÖRTÉNETE ­Páger Antallal, Magyarország legnépsze­rűbb művészével, a nagysikerű darab fősze­replőjével beszélgetek a „Hajnalodik“ törté­netéről. Minden szavát- érdemes feljegyezni, .mert bennük ég az igazi művészember lángo Tő lekesedése. Ezekbő’ a szavakból összeál­lítható a „Hajnalodik44 megszületésének tör­ténete: —• Az e muit .színházi szezonban több mint kétiszáz előadáson keresztül együtt öltöztem Rajnay Gáborral — mondja Páger. — Egyik este nagy lelkendezve rohan be. az öUtözőbe. Elmondotta, hogy., elolvasta Fekete István ..Zsellérek“ cimii könyvét. Ennek a könyvnek hatása 'alatt áll és ajánlotta, hogy ezlt a könyvet okvetlenül e’1 kell olvasnom. E ol-. V3stant a regényt. BeJqlein is ugyanazokat az érzéseket vájtotla ki, mint Rajnayból. Mind­ketten orra á meggyőződésre jutottunk, hogy aki. ilyen regényt tud írni, annak színdarab­bal is feltét lén ül meg leéli próbálkoznia. Kö­zös lové'Ct irtunk .vidékre Fekete Istvánnak- Levelünk vétele után fel jött Pestre. B.'mon­dotta tervét a „Hajnalodik"' témájáró . En gern, aki éveken, át Erdélyben élittenr a román impérium idején, különösen megfogott a té­ma. Biztattam, bátorítottam az írót. Néhány hét mui'tvia. újra jelentkezett a most már kész első felvonással. Akkor meghívtam lakásom­ra Csathó Kálmánt és még néhány színházi szakembert. Mindannyian örömmel állapítot­tuk meg, hogy Fekete István darabja nagy­nők, dr. Dombi János főjegyző, dr. Braásai Rezső György, dr. Pap László I. o. aljegy­zők,, Székely Imre gyakornok, László Antal mérnök, Blenesşv Félix pénztárnok, Bajná József el’enőr, Kóró.di Lajos adóhivatali al­számvevő, Nagy Kálmán, Kalamár László adótisztek. Kezdi vásárhely: D. K. Kovács István pol­gármester dr- Török Zoltán polgármester­// Színházi siker lesz. A második és harmadik felvonást már a fővárosban írta meg. Átbe szeltük minden jelenetét. Hiszen a témája kétségkívül nagyon kényes. Hozzányúlt az erdélyi magyarság és románság egymásjioz va ló viszonyához. Színpadra viszi a házassági kapcsolatoktól kezdve a nemzetiségi kérdés minden időszerű szempontját.’, Mikor elké- szii't a darab,-az volt az érzésem, hogy nem­csak kitűnő'művészi munka a „Hajnalodik44, hanem mérföldekkel előreviszi a nemzetiségi kérdés megoldását. Ennyit mondott a darabról Páger Autal, akinek nyilatkozata körülbelül rávilágít arra, hogy milyen nehézségekkel kellett' megbirkóznia a szerzőnek, amikor minden elismerésre méltó bátorsággal hoz- zányult ehhez az égetően fontos kérdéshez, -mint színpadi témához. Most pedig ismertetjük a darabot, amely olyan, minliha korkép -enne Erdély történe­téből Vázol juk fel nagy vonalakban a Itiartal- mát, hogy itthon is vitatkozhassunk rajta, boncolgassuk szempontjait, hiszen minden vita hasznot jelent a jövendőre, mert a nem­zetiségi kérdés tökéletes megoldásának kö zelségéí veti ti e'ő. . ­EziekkiieneszáztízennyoCcban kezdődik a darab. Az első jelenetek döbbenetes hangu­lata érezteti a közelgő szörnyű magyar trage diát. Biharmegvei földbirtokoscsa ád kasté­lyában játszódik le az .első jelenet. A Béré- n,yi-cS'áf:ád katonalisz't tagjai látják, hogy minden e veszett. Régi barátja és tiszttársa a családnak Pop Sabin ezredorvos. Udvarol a szép Berényi Annának. Mindeddig nem éleződött ki ..közöttük .a- -nemzetiségi kérdés. Ez’ természet is, mert Pop Sabin, is román tanító fia, egyben magyar anya gyermeke is. De amikor a család egyik nőrokona román mivoltára céloz, nem tagadja, hogy románnak vallja magát. Hire jár, hogy őt akarják meg­tenni bihari prefektusnak a közeledő román csapatok. A Berényi-csal a cl férfi tagjai elke­seredetten hallják, hogy gyerekkori barát­juknak politikai szerepet szántak. Mesteri kézzel érezteti a szerző. • hogy a bensőséges .barátsági;..k és a gyönyörűen kibontakozó szerelemnek nemsokára, vége lösz. A második kép Pop Szabin apjának házában játszódik le. Az öreg tanitó tomboló mámorral ünnepli, hogv nemzetiségi & -mai valóra váltak. It t is­merkedünk meg Szilviával a pap 'unokáim­gával, aki evek óta szerelmes uuokafivérébc- Megjelenik a színen az orvos, méghaJja, hogv politikai szerepet szántak neki. Kije-örUs, hogy jó románnak érzi magát, de a po itii- ' hoz nem ért és 'nem kíván szerepet vá;Falni. Szereilme seni -öhbün lel a szép loin.íu b <my iránt, hiszen a szive ,niár nem szab^tl. ^ A harmadik kép a románok nagyváradi <le­vonulása idején történik. Berényi' Anna ma­gyar ruhában a magyar lányok felvonulás.iia készül, amely azt akarja érzékeltetni, íiogy, az igazságtalan döntés ellenére is igazi ma­gyar város Biharmegye székhelye. A szei el­més orvos meg akin ja akadályozni ezt a í el­vonulást, mert attól fél, hogy szerelmesének kellemetlensége lesz a hatóságokkal- Itt mát drámai feszültségben történik meg a nemzeti­ségi kérdés kirobbanása. Pop Szabin Ö3s/'-- különbözik a- család (ériRagjaival es harag­gal válik el ideáljától is. Tiz év.múlva történik a második felvonás. Újra az öreg tanitó házában vagyunk. Az egy­kori lelkes román nemzetiségi harcos már ki­ábrándult első álmaiból. Érzi. hogy valami hiba van az uj kormányzás körül. • "Visszás­ságokat tapasztal, amelyek neki i« súlyos kel­lemetlenségeket • okoznak. Várja haza a fiát, aki fontos családi ügyekben szeretne beszelni vele. Megérkezik Pop Szabin. De nem egye­dül. Magával hozza régi szerelmesét,' akit tsz év után eljegyzett. Az apa nem egyezik bele 9 házasságba. Drámai jelenet kovetkzeik köz­ben a romáp és magyar leány között. A kép azzal fejeződik be, hogy Pop Szalun otthagy­ja az apai házat, de közben az apa szemébe vág jp. hogv „/vem tudtolc kormányozni, mint ahogy ■ engedelmeskedni sem tudtok!" A következő felvonás már 1940-ben játszó­dik le. A levegőben ott ég a megváltozott idők uj szelleme. Pop Szabin házában a min gyár személyzet lelkesen készül a megváltás* ra. Nagyon nehéz most az ;ró feladata. Hi­szen itt van a kézenfekvő tétéi: a román iér] és a magyar feleseg ellentétes érzésvilágának összetalálkozása. A harmadik felvonás három képében olyan mágasrendü művészettel, a politikának annyira mesteri kikapcsolásával viszi a színpadra mondanivalóit az iró. hogy erdélyi szemmel nézve azt kellene hinnünk: yégigélle a int szülőföldünkön a magyar meg­váltás boldog izgalommal teljes uaojat. Nem akarjuk részletezni ennek a három képnek ragyogó jeleneteit. A darab befejezésével zár­juk ismertetésünket. Pop Szabin el akar menni Romániába. A színfalak mögül a ma- gyár lakosság lelkesedésének hangjai na! al­szanak. Egyszerre csak leltárul az uitó cs ez­redesi egyenruhában belép az orvos Icleséiy- iiek nagybátyja, aki megérkezett a bevonuló honvédséggel. Jobbját nyújtja a román orvos felé és maradásra birja. Az orvos magyar in- hába öltözött feleségével együtt kitárja la­kásának ablakait, miközben házára kiliizeli a magyar zászlót és az utcáról felhangzik a dia­dalmas „Erdélyi induló"; Édes Erdé1y itt va­gyunk! ÓRIÁSI SIKERT ARATOTT BUDA­PESTEN A „HAJNALODIK“" Azt hisszük, a darab meséje maga helyett beszél A magunk részéről nem akarunk meg­jegyzéseket fűzni hozzá és politikai vitát sem kívánunk elindítani. A szerző megérezte azp hogy az erdélyi boldog jövendő legmagasabb célja az itt éío nemzetiségek közötti tökéle­tes megértés megvalósítása. Ezt az elvet hir­deti. Teleki Pál gróf miniszterelnökünk éa grof Csáky István külügyminiszter. És enuei. az elvnek jegyében üzente Bánífy Miklós gróf a bécsi döntés után Erdély lakosságához intézett szózatában, hogy viseltessünk megér­téssel azok iránt, akiknek szintén hazája a szent erdélyi föld. Bizonyos, hogy a főváros lakossága nagy lelkesedéssel fogadta Fekete István darabját. Nagyon időszerűnek és cél­szerűnek tartjuk tehát, hogy Erdélyben is be- *' mutassák. Páger Antalnak az a terve, hogy lejön Erdély fővárosába az egész nagyszerű budapesti együttessel. Mert az előadás iga­zán kitűnő. Felejthetetlen, örökké emlékeze­tes művészi élményt nyújt elsősorban Páger Antal, színészetünk büszkesége, aki Pop Sza­ldót alakítja. Remekbeszabott Mihálvffv Béla öreg román tanítója. Régi kedvencünk, Ke már Juliska Berényi Anna szerepében szivhezszólóan bizonyítja, hogy a magyar no mindig megmarad magyarnak. Meglepetés Szil­via szerepében Szilágyi Szabó Eszter, ezakö- ''múltban feltűnt ragyogó magyar tehetség. Földényi László.'az összeomlást érzékeltető jelenetek minden magyar fájdalmát megszó­laltatja és utolsó felvonásbeli, hazatérésekor színpadra viszi a felszabadult magyarság lo­vagiassággal párosult minden rajongó örömét. Nagy élmény volt végignézni a „Hajnalo- I dik“‘ előadását. Várjuk, hogy mielőbb sor ke- j rüljön a kolozsvári bemutatóra, amely nálunk j még nagvohb érdeklődésre számíthat, min hazánk fővárosában. . Végh József. 1 helyettes-főjegyző, dr. Sjposs B. Sándor IL o. aljegyző, dr. Varga József az adóhivatal vezetésével megbízott II. o. aljegyző, Vértan Dezső II. o. pénztárnok, Torday Elemér pénztári tiszt, Czintos László, Kulcsár Re.zső adótisztek. ' • Máramarossziget: Dr. Potoczkv Károly pol­gármester, dr. Hutmann Ferenc polgármester- helyettes-főjegyző, dr. Nádor Sándor tanács­nok. dr. Rozsy Béla ügyész. Fiorea László ár viszéki ülnök, dr. Böhm Rudolf L o. aljegy ző. dr. Löffler Aurél IL o. aljegyző. Lukács Ottó főmérnök, Szergelv József állatorvos, Bethlen öd ön pénztárnok. Perlaky Béla Száldácsuk Sándor ellenőrök. Tarpay László adóhivatali számvevő. Szathmáry Eleméi'. Pa latitz István, Kökényesy Miliálv. Moys Jene adótisztek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom