Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

I

EI. I. F.NZAK

'10 10 december 11

22

m&m

A mCQÚiuÍt auuiaiu jioitewt/aiVisszakerülnek a kolozsvári házak

falaira a régi, patinás, történelmi

múltú MWk hogy ezze! is isizonyifsák mmm 1 '“SSS város örök magyar jellegét

KOLOZSVÁR. — Hetek óta szorgalmai munkáskezek szegzik fel uz utcák sarkán levő épületek oldalfalaira a magyar utcaue- veket. A jámbor, de mégis mindent észlelő polgár hiimmögéssel áll meg olykorolykor egy-egy ilyen tábla előtt és néha hosz- -szas fejcsóválással mélyen elgondolkozva Jiaktat tovább; — Ejnye, ejnye! —- morfon- diroz magában, ki is volt ez a hires ember, akiről ezt az utcát elnevezték?

KI — KICSODA?

Nem is csodálkozunk ezen a tűnődésen. Hiszen

huszonkét esztendőig román elnyomatás alatt éltünk, amely idő alatt tilos volt az utcák régi magyar elnevezésének használata.

Miután a sajtóban nem lehetett használni a régi jó és hangzatos neveket, a város polgárai is valahogy idomultak az ui elnevezésekhez és v ,

az utóbbi időben egyre sűrűbben hallottuk román néven emlegetni azokat a belvárosi utcákat, amelyeknek egyébként igen jó hangzású, könnyen megjegyezhető magyar nevük volt.

Huszonkét év nagy idő. Ez alatt az idő alatt sok miudeut meg lehetett és kellett tanulni, de igen

sok mindent el is lehetett felejteni. így vagyunk az utcanevekkel is. Közben felnőtt egy egészen uj nemzedék, amely a román tanrendszer miatt nem köthetett közelebbi ismeretséget azoknak a nagy embereknek emlékével, akiknél; a nevét viselő táblácskákat most dolgos és szorgos kezek a házak oldalfalain elhelyezik.

Nem lesz érdektelen tehát, ha dióhéjban röviden ismertetjük azoknak a kimagasló egyé- niségeknke összevont életrajzi adatait, akiket a román megszállás előtti városatyák mé.toknak találtak arra, hogy róluk utcát nevezzenek cl Erdélyr fővárosában.

Három új névváltoztatás

Mielőtt részletesebben kitérnénk az egyes nevek ismertetésére, megjegyezni kívánjuk, hogy

u felszabadítás óta elkeresztelt három utca, illetve tér nevének viselőjéről feleslegesnek tartjuk külön beszámolni. Az első vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója, akiről a Wesselényi Mik• lós-utcát, a másik a Német Birodalom nagy vezére, Hitler Adolf, akiről a volt Bocskai- teret és a harmadik Mussolini, akiről a volt Monosiori-utut keresztelték el. Mindhárman szemünk előtt nőttek naggyTá és kormányozzák ma is népüket alattvalóik legteljesebb megelégedésére. Méltatásukra nincs is szó, de felesleges is.

A TÖBBI UTCANEVEK

Apafi-utca Apafi Mihály (1632—1690) er délyi fejedelemtől vette nevét, akinek uralkodása alatt szűnt meg Erdélyben a török befolyás és hódított tért ezzel szemben az osztrák.

Apácai Cseri János-utca az első magyar bölcsésztől kapta nevét, aki Kolozsváron ta- nárkodott és hunyt el (1676—1659).

Apor-utca Apor Péter báró (1676—1752) a Metamorphosis Transilvaniae szerzőjének, neves történelemtudósnak emlékét őrzi.

Arany János-utca. Klasszikus nagy költőnk volt, akit szintén felesleges részletesebben ismertetni (1817—1882).

Attila, az Isten ostora a hunok rettegett királya, aki uralkodása alatt hekalandozta majdnem egész Európát és rettegésben tartotta a népeket.

Árpád, a Honszerző, hazánk tulajdonkép- ^ peni megalapítója. i

Bajza József (1804—1858) költő és kriti- 1 kus, a magyar irodalom első nagy publicistája.

Barcsay Ákos (1619—1661) Erdély fejedelme 1658-tól1 1661-ig.

Bartha Miklós (1848—1906) újságíró és politikus, az Ellenzék alapitója.

Báthory-utca nevét valószínűleg Báthory Istvántól, a volt erdélyi fejedelemtől és lengyel királytól kapta, habár Báthory Gábor, István és Zsigmond szintén Erdély fejedelmei voltak, egy másik Báthory István pedig Erdély vajdája volt.

Batthyány Lajos gróf (1866—-1849) az első magyar felelős kormány miniszterelnöke. A

szabadságharc leveretéso után kivégezték. Bánffy-utca, Báuify Dezső báró (1843—

1911) politikus, Magyarország miniszterelnöke, Kolozsvár szülötte.

Bem-utca, Bem József az 1818—19 magyar szabadságharc lengyel származású hőse. Az erdélyi hadak vezére, aki heves harcok árán kiverte az ellenséget Kolozsvárról.

Bercsényi-utca: Bercsényi Moklóa kuruc- vezér 11. Rákóczy Ferenc hü embere.

Borde Mózes, az unitáriusok legnagyobb jótevője, aki igen sok alapítványt létesített.

Beliilen-utca: Bethlen Gábor (1580 1629)

Erdély fejedelme volt. kit éppen Kolozsváron tartott országgyűlésen választottak meg.

Bocskai-utca: Bocskai István Erdély fejedelme, az alkomáuyos és vallási szabadságharcok nagy megindítója. Kolozsvár szülötte.

Bolyai-utca: Bolyai János, a legzseniálisabb magyar matematikus volt. Kolozsvár szülötte.

Bolond-utca: Botond a magyar hősmonda legérdekesebb alakja volt, aki nagyon hires harcos hírében állott. Kóla szól az a rege, hogy egy alkalommal buzogányával akkora rést ütött Konstantinápoly érckapuján, hogy azon egy öt esztendős gyermek is átfért volna.

S£sn@si

farriitéirodában

fordítások, másolások, gépelések szakszerűen készülnek. —

Deák Ferenc-uíca 13 sz., Emelet

Brassai-utca: Brassai Sámuel enciklopédikus tudós volt. Hosszú időn keresztül élt Kolozsváron. Itt lapot is szerkesztett. A latin helyett a magyar nyelven való oktatásnak volt nagy harcosa. lí*t hunyt el százéves korában és itt van eltemetve.

Bulcsu-utca: Bulcsu vezére volt a magyaroknak a X. század derekán.

Csaba utca: Csaba — Attila hun király legkisebbik fia volt, aki az apja halála után testvéreivel keletkezett harcból vesztesen került ki és Görögországba menekült. A monda szerint ő telepítette le a székelyeket mai lakóhelyükön.

Csányi-tér: Csányi László az 1848—49. szabadságharc egyik vértanúja, ő teremtett egyébként rendet az erdélyi román lázadásban. Volt közlekedésügyi miniszter is. 1849. október 10.-én kivégezték.

Cserey-utca: Cserey Mihály (1668—1756) történetíró volt. Ö irta meg Erdély történelmét I. Apafi Mihályiéi 1712-ig.

MEGHÍVÓ

"1

őuuh&s- u megunt estét tuet a Barcza leali étterem.

Karácsonyfagyujtás este 9 órakor.

Miiéit és kúífrz&md kâp&tzbci-, síiibe-k, vacfyaőétes

ICessufh Lisjes-ufcca S

Donijani ch-utca■ Damjanich tábornok magyar ezubadsághÖH, akii 1819 október 6.-án 12 eursával együtt Aradon kivégeztek

DcálFerenc-utca: Deák bereue a .Haza bölcse“ volt. Életének főműve az 1867. évi kiegyezés volt, mely 50 éven keresztül biztosította u magyarság számára a szellemi és anyagi haladást. Tevékenysége és szerénysége határtalan volt.

A DONAT-LEGENDA

Dunát-ut: Donát egyszerű pásztor ember volt. Egy éjszaka észrevette, hogy a várat

ostromló 1 örökök u mai Töiökvágás helyén át ukarják vágni a hegyei és el akarják vezetni a várbeliek ivóvizét és vúrsáueht-lj dehnet biztosító Szamos vizét és tgy uksrjak kezükbe kaparituni a várat. Átlopakodva a török sengen erről értesítette a várbelieket. A várvédők kirohanásukkal megakadályozták a törököket tervük keresztülvitelében.

FölvÖH-utca: Eötvös József báró (1313 - 1871) iró, államférfi és kultuszminiszter volt. Nevéhez fűződik a felekezetek egyeu- jogositása, a nemzetiségi törvény, a ki'te- lező iskoláztatás, a zsidók emancipálása.

Erzsébet királyné és a többi utcaneveket

adók emléke

Erzsébet utca: Erzsébet I. Ferencz József osztrák császár és magyar király tragikus véget ért hitvese volt.

Eszterházy-utca: Eszterházy I*ál (1786—

1866) 1848-ban az első magyar független minisztérium tagja, eszes és jó politikus volt.

Kadrusz János-utca: Fadrusz (18.58—1603) világhírű szobrász, aki többek között Mátyás király főtéri lovasszobrát is tervezte és készítette, amiért a kolozsvári egyetem disz-' doktorává avatta.

t eremt József-ut: I. Ferencz József (1830- 1916) Magyarország királya, aki trónraló- pésével egyidejűleg feloszlatta a magyar parlamentet, majd megfosztotta Magyarországot függetlenségétől. Kossuth trónfosztottnak nyilvánította. 4z orosz segítséggel nagv nehézségekké-! levert szabadságharc után bevezette Magyarországon az abszolút kormányrendszert. Az 1367. kiegyezés után koronázták meg Magyarország királyává és uralma 1916-ig tartott.

Garay János-utca: Garav 11812 1853) iró

és kiülő Vörösmarty és Kisfaludy kortársa volt. több lapnak szerkesztője.

(iáiibaldi-ulca: Garibaldi olasz szabadságharcos volt (180”—1882), aki egész é'etét az olasz nép felsznhaditásának. megszervezésének és magasabb életszínvonalra való emelésének szentelte. A szabadságszerető magyar nép kegyeleti megemlékezésül nevezte el városunk egyik utcáját róla.

Gábor Áron-utca: Gábor Áron (1848—49. évi szabadságharc egyik hőse. igen vitéz harcos volt. Nevét híressé tette az is. hogy kitünően értette az ágyuöntés mesterségét is.

Gyulai Pál költő, kritikus és iró volt (1826—1609) Kolozsvár szülötte.

I Jailer Károly-utca: Haller Károly Kolozsvár polgármestere volt, aki az alkotmányos élet helyreállítása után első polgármestere volt a városnak és igen sokat tett a város fejlesztése érdekében.

Hegedűs Sándor-utca: Hegedűs (1847—- 1906) neves politikus miniszter és hírlapíró volt. Egyik főtörekvése a haz^i ipar felien- dité6e volt. Kolozsvár szülötte.

Ileltai-utca: Ileltai Gáspártól, a külföldet járt neves hittudományi Írótól, bibliafordi- tótól kapta nevét, aki mint lutheránus lelkész működött Kolozsváron, ahol könyvnyomtató műhelyt is létesített.

Izabclla-utca: Izabella, Szapolyai János magyar király felesége volt, aki sok harcot vívott fiának, I. János királynak trónrajut- tatása érdekében. Huzamosabb ideig tartózkodott Kolozsváron is.

Jókai-ulca: Jókai Mór (1825—1904) a magyar regényírás nagymestere volt. Rengeteg, szebbnéí-szebh regényt, elbeszélést és színdarabot irt, tevékeny- részt vett a 48-as szabadságharcban is.

Kemény Gábor-utca: Kemény Gábor (1830- 1888) politikus, Magyarország több izben volt minisztere.

Kinizsi Pál-utca: Kinizsi Pál a törökverő magyar bős volt, akii a románok maguknak sajátítottak ki és Chinezu Paulnak — Kinizsi Pálnak keresztelt el.

Kisfaludy-utca• Kisfaludy Károly (1788— 1830) költő és drámairó és egyik kimagasló egyénisége volt a magyar irodalomnak.

Klapka-utca: Klapka György az 1848-as szabadságharc bős tábornoka volt.

Korniss-utca: A Korniss-család több neves poliiikust és katonát adott az országnak. Miután a Korniss-család háza ebben az utcában állott egészen addig, araig a mai Telefonpalotát építették helyére, valószínűleg innen kapta az utca is a nevét.

Kossuth Lajos-utca: Kossuth neve is oly magasan emelkedik ki a magyarság történelméből, hogy szinte felesleges ismertetni áldozatos munkáját.

Kölcsev-iitca: Kölcsey Ferenc költő, esztétikus és szónok volt. (3 irta nemzeti imádságunkat, a Himnuszt.

Kriza János (1811—1875) költő és unitárius lelkész volt Kolozsváron, majd püspökké választották. Igen nagy munkát végzett a székely népköltészet gyűjtése terén

Lehel-utca: Lehel magyar vezér, egyike legkiválóbb hősöknek a vezérek korából

Linczeg-utca: Linczeg János királyin rá ja volt Kolozsvárnak.

Madách-utca: Madách Imre (1823—1864) költő, az Ember tragédiájának, a legnagyszerűbb magyar drámai költemény szerzője.

Mátyás'király-tér és utca. (1140—1490) Magyarország nagynevű királya. Kolozsvár

szülötte.

Mikes Kelemen-utca: Zágcni Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc hü embere volt. aki elkísérte urát redőstől száműzetésébe is, ahol azután megírta hires ,,Törökországi leveleit" Mikó-uica: Mikó Imre gróf (1803—1876) Erdély Széchenyije néven is gyakran emlegetik, mivel adományával ő vetette meg alapját a kolozsvári klinikáknak, a botanikus kertnek, főrésze volt az egyetem megalapításában is és az Erdélyi Muzeum létesítésében.

Munliácsy-ulca: Munkácsy Mihály (1844— 1900) festőművész, akinek tehetségét nem egy világhírű festménye hirdeti.

Pclőfi-ntcc: Petőfi Sándor (1823—1819) a magyar lírai költészet legkimagaslóbb alakja, az 1948-as szabadságharc lelkesítő harcosa.

llákóczi-ut: I. és II. Rákóczi György néven két erdélyi fejedelme volt Erdélynek és hires volt II. Rákóczi Ferenc is. Fz az utca valarnennyiük emlékét őrzi.

Riidolj-ut: Rudolf trónörökös, I. Ferencz József magyar király tragikus véget ért fiú volt.

Sámi-ulca: Sátni László (1817—1881) tanár. Kossuth. Lajos bizalmi embere volt. Emiatt a szabadságharc leveretése után bujdosott, majd a kolozsvári reí főiskola tanára lett. Kolozsváron halt meg.

Schütz János-utca: Schütz tekintélyes városi polgár volt. ő alapította meg tekintélyes adományával az első árvaliázut Kolozsváron. A katolikus egyháznál több alapítványt létesített.

Szondy-utca: Szoudv György Drégely várának bős védelmezőjének emlékét őrzi.

Tamás András-utfa- Tamás András 48-as honvéd tábornok volt, akinek síremléke a szamosfalvi országút mellett áll.

Thököly-ut: Thököly Imre (1657—1705) Magyarország és Erdély fejedelme volt.

Tompa Mihály-utca: Tompa költő volt, allegóriákban irt versei igen nagy hatást váltottak ki az elnyomatásban élő nemzetből.

Tótfalusi Kiss Miklós (1650—1”02) hires betűöntő és nyomdász volt, aki műhelyét Kolozsváron állította fel és európai hírnévre tett szert. Kolozsváron temették el.

Töhötöm-utca: Töhötöm a hét vezér egyike volt.

Trefort-utca: Trefort Ágoston (1817— 7890) vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, akinek minisztersége alatt alapították a kolozsvári I. Ferencz József tudomány- egyetemet.

Tütr István tevékeny részt vett Garibaldi- féle olasz szabadságharcban, ahol altábor- nagyi rangig vitte fel. Kormányzója is volt Nápolynak.

Unió-utca nevél a 21. szára alatt lévő Redout épületében 1865-ben lezajlott országgyűlés alkalmával Erdélynek Magyarországgal való egyesülésének kimondásától kapta.

Vasvári Pál a 48-as szabadságharc kimagasló alakja, akit a lázongó románok a gya- lui havasokban megöltek,

Wesselényi Miklós az erdélyi politikai mozgalmak vezéralakja és lelkes apostola az unió eszméjének. Jelen pillanatban nevéről nincs utca elnevezve ugyan, de miután oly sokat tett az egyetemes magyarság érdekében, kétségtelen, hogy valamelyik utcát nevére keresztelik majd.

Vörösmarly-utca; Vörösmarty Mihály költő volt. Ö irta a Szózatot, a magyarok nemzeti dalát.

Zápolya-utca: Nevét tulajdonképpen Szapolyai János, elold) erdélyi vajda, majd magyar király nevét őrzi.

Zrinyi-utca: Zrínyi Miklós gróf államférfi, költő és hadvezér volt. Igen nagy koncepciójú kiváló magyar hazafi volt.

íme a névsor. Ragyogóbc-nál-ragyogóbb nevek. Sorsok, emberek és tragédiák bukkantak fel a történelem távlatából elénk hirdetve azt. hogy évszázadokon és ezredehen keresztül akadtak emberek, akik fáradtak, dolgoztak, küzdöttek az egyetemes magyarság érdekeiért, jobb jövőjéért és jobb boldogulásáért.

Az elmúlt küzdelmes esztendők során is igen sokan küzdöttek az évszázados célért. Ezt a küzdelmüket az ntcakereszteíők valószínűleg tekintetbe fogják venni és reméljük, hogy legközelebbi cikkünkben, ha nem is lesz talán éppen ilyen bosszú, de éppen ilyen érdemteljes egyének neveit jegyezhetjük majd fel benne, mint tettük ezt jelen cikkünkben.

Bakos Aladár