Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-12 / 285. szám

II 0H3ZÄGGYŰLEá rö.VYVxlHA v Kxtern. BUDAPEST Ors zá3I1 áz t ir Pnrlhment 'r'Xi ÁRA W FILLÉR lej) SzerKesíiiíség és kiadóbívaial: Kolozsvár, tónssolini-ú! 4. íeieíou: 11—09. Nycmtia : Egyetem-utca s. szám. leletei sz.: 29—23 L XI. ÉVFOLYAM, 2 8 5. SZÁM. Odciáf fi (B.) Milyen különös is még mindig igy kimondani, rugy leírni ezt a szól: ,,Oda• <íí‘\ Ha Erdély évszázadai alatt- eléggé össze nem forrottunlr volna, vájjon a leg­utóbbi huszonkét esztendő nem lett vol- na-é mindennél több annul: a közösségnek a kiépülésére, amely miatt most idegenül hull ki ajkunkon az uj szó: „odaát“. Ülünk a rádió mellett s hallgatjuk a tnég fülünkben élő hangokat. Felcsavar­juk a bukaresti híreket és — pillanatnyi tévedés az egész — érezzük valónkban, az elhangzó rendeletek, vagy közlemények vonatkozásait. S mint Babits Mihály Gó­lyakalifa regényében, éljük a magunk kü­lönös másik, féléletét, mint valami gólya- kalifás áloméletet: odaát. Nappal nyitott szemmel itt, éjjel, fél álmunkban ott- odaát. Es mégis, mintha valóban csak révü­let lenne az egész. Itt valósággá lett mind­az a magyarságunk, mit bőrünk alatt, vér- edényeinkben, pórusainkban, szívveré­sünkben, gondolatainkban, vágyainkban megszakítós nélkül, örökké éltünk. Most pedig, amikor Itt valóra vált és napfény­re került rejtett életünk minden vonat­kozása — most egyszerre különös szomo­rúsággal, u román uralom két évtizede alatţ összefonódott sorsközösséggel íme nem maradt ür e kiszabadított rejtett éle­tünk helyén: ott él másik énünk a ba­kai-esti rádió hangjainál, a Feleken át ér­kező szél izében, a havasok felöl éisza- kánkint Kolozsvárra hulló hideg áramlá­saiban. az érkező hírek ezerszer ottkép­zelt gyökerem, ott az egész másik életen, annak minden fojtott fájdalmán. ném.asá- gálmn, elh agyat ott ságán. Odaát. Oh. szigorú diplomáciai szabá­lyok s aláíróit szerződések, senki sem akarja megsérteni pecsételt kötelezettség- leiket, amikor minden propagandaszcn- dek, minden üzenet szerű ség, minden agi- lációs kísérlet nélkül egyszerűen csak itt, magunknak, a magunk lehorgmztott feje elé halkan, szavú 11 ksza had tan kimondjuk: odaát. Az Ellenzék, ha minden nap beléphe­tett eddig házaikba, a színház, ha minden nap szólhatott eddig Kolozsvárról, Vásár­helyről, vagy Brassóból hozzájuk magyar szóval, a N épközösség, az Erdélyi Gazda­sági Egyesület, nyomdáink minden heti- lapos, vagy haléndáriurrjos betűje, ha ve­zethette eddig őket is. szivén fogva: — most mégis csak megkérdezhetjük: ma­gyar szó, írás, betű odaát vájjon születik-e végre és jelentheti-e valamennyire is ugyanazt, vagy az ugyanazon segítséget számukra, mint amilyent eddig itt egész Erdély magyar közössége számára mind­annyian jelenthettünk?! A mi szavunk nem jut át az uj lialá- t'on. A vámtilalom semmire sem oly szi­gorú, mint a mi ujságirópennánk magyar betűire. így hát csak önmagunk előtt, a kettészakított élet történelmi azonosságá­val, közösségünk idegi un i szimpátia-ref­lexein rezdülve, gólyabáli fás lelki hasadt­ságunkban éljük és mondjuk naponkint: „odaát,“. És érezzük ugyanakkor élő ideg- ] szálainkon és izomrostjainkon, lelkünk- 1 ben és szivünkben e szónak különös iker­szavát magunkban, bensőnkben‘ idebenn! Mi van hát velük odaát?! Mert, ide­benn bennünk, gyűlik az ottani fájdalmak, tilalmak, eln-émiíptt ajkak, eltiltott moz- dulatok, elfojtott hitek és mélvreágvazott ■ősi jogok háborgásánál: idegrejlexein az filapííotta: BflftíHQ MIHIÓS Felelős szerkesztő és igazgató: 0R. GROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PfiLLSS fi. T, Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.78, negyedévre 8, félévre IS, egész évre 32 pengő. 1 m CSÜTÖRTÖK mm 11 im mir™ KOLOZSVÁR, 194 0 DECEMBER 12. 99 Magyarország és Jugoszlávia €>fp^üfáss®ii állandó békében és erők barátságis«sn kíván élni“ ífké déüdáte kai deákok l^ák aîâ a fokák&ági szeuzMást. —. Hafty éfyfyei fo&adták a fatyo&zîâv ßväeo&fo’to a — Viíáty&zMU hdzld&dís&d foglalkozik a a folytáéi íáhgMáasaí BUDAPEST, december 12, A Budapesti Értesítő jelenti: Csáky István gróf belgrádi látogatása alkalmával tárgyalás tulajdonképpen nem folyik. A külügyminiszter természetesen megbeszéléseket folytat a jugoszláv állam ve ze tő ivei. Belgrádi; látogatásának tulajdonképpeni célja barátsági szerződés alá*« iirása. amelyre csütörtökön délután, előreláthatólag 6 órakor kerül sor, Ebben a szerződésben kimondják, hogy Magyarország és Jugoszlávia egy mással állandó békében és örök barátságban kíván élni. Az ünnepélyes aláírás után a külügyminisztériumban sajtófogadás lesz. A magyar és jugoszláv sajtó képviselői előtt Csáky István gróf nyilatkozatot ol­vas fel, amelyben az aláirt barátsági szerződés jelentőségét ismerteti. Egyszer. 1926=4>an, már szó volt ilyen barátsági szerződésről, de akkor Benes és TÁulescu elgáncsolta ezt a tervet, amit Nincsifs, akkori jugoszláv külügyminiszter meg akart valósítani. A magyar—jugoszláv barátsági .szer- .Vés nagy jelentőségű -diplomáciai ese­mény, amely beleilleszkedik abba az általános keretbe, amelyet a tengeJyha talmak állítottak fel a délkeieteurópaí megbékélés érdekében. Csáky- Isimet imnfefadicdáu? l, BELGRAD, december 12. (MTI.) Csáky István gróf külügyminiszter szer­dán reggel 9 órakor kétnapi hivatalos lá­togatásra Belgrádija érkezett. A magyar külügyminiszter vonata reggel. 7 órakor futott be a zimonyi pályaudvarra. A kül­ügyminiszter szalonkocsiját lekapcsolták a szerelvényről és különvonat vitte a belgrádi pályaudvarra. Zimonyban reggel 8 órakor felkeres­te a magyar külügyminisztert báró Ra- kách-Bessenyei György belgrádi magyar követ, Şchmidt-Papp Ernő követség! saj­tóattasé pedig a miniszter kíséretében utazó ujságirókhoz csatlakozott. A belgrádi pályaudvart ez alkalommal ünnepélyesen feldiszitették. Az udvari váróterem előtt a magyar és jugoszláv zászló és címer volt látható,-a pályaudvar tornácára szőnyegeket fektettek. A 18. gyalogezred diszszázada zenekarral fél 9 órakor elfoglalta helyét. Ekkor kezdtek gyülekezni a belföldi és külföldi sajtó képviselői is. Gróf Csáky külügyminiszter fogadta­tására megjelentek: báró Bessenyei György né, a belgrádi magyar követ fele­sége, a követ leánya és fia, nagysötétági Hoffmann Sándor - követség! tanácsos, vi­téz Vasváry József vezérkari ezredes, ka­tonai attasé és felesége, Bolla Gyula kő- vcfségi tanácsos, Blaskovich Miklós kó- veísegi titkár, dr. Szilágyi Géza kormány- főtanácsos kereskedelmi megbizott, Zsol- nay Oszkár kormánytanácsos, a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal belgrádi kiren­deltségének vezetője, a külföldi diploma­ták közül von Heerer belgrádi német kö­vet. Lurtz és Feine követségi tanácsosok, Creydt őrnagy és Mores kapitány, az olasz követség részéről Mamelli követ, Bonifatti ezredes, katonai attasé. Gui- dotti első titkár, továbbá elment Cikker belgrádi szlovák ügyvivő. A feldíszített pályaudvarra 8 óra 40 perckor érkezett meg Cincar-Markovies jugoszláv külügyminiszter és felesége. Je­len voltak még a jugoszláv külügyminisz­térium részéről Azwriljanics, Fiija és Ju- kics . külügyminiszterhelyettesek, Buko- vác protokollfőnök és Matics protokoll­főnökhelyettes, valamint a ‘küidgyminisz- j tériura valamennyi vezető tisztviselője. Részi vett a magyar külügyminiszter fo­gadtatásán Tomics belgrádi főpolgármes­ter, Gyurisics volt miniszter, a Jugoszláv-— Magyar Társaság elnöke, Iiics volt főpol­gármester, a Jugoszláv-Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Milosevics, a Központi Sajtóiroda főnöke, T'omicsics, a Jugo- Gancz vezetője és sokan mások. Csáky István gróf különvonata a ma­gyar Himnusz hangjai mellett pontosan 9 órakor futott lie a belgrádi pályaudvar­ra. Elsőnek a külügyminiszter szállott le a szalonkoesibol diplomata formaruhában és mosolyogva fogadta Cincar Markovics jugoszláv külügyminiszter „Isten hozott”- ját,- ■ A miniszterek ezután tisztelegve végig­hallgatták a magyar és jugoszláv Hirn- 1 nuszt, majd a pályaudvaron felállított disz század megszemlélésére indultak. Cincar Markovics külügyminiszter bemu­tatta gróf Csáky Istvánnak, Pctrovics had­seregtábornokot. Belgrad katonai parancs­nokát és Pandrovics hadosztálytáborne- kot. Ezután a baráti állam külügyminisz­tere fogadta a parancsnokló tiszt jelenté­séi, majd ellépett a diszszázad arcvonaia előtt: A továbbiak során Csáky István gróf külügyminiszter bemutatta feleségét Cin­car Markovics külügyminiszternek, majd kölcsönösen bemutatták egymásnak a ki- séretükben megjelent jugoszláv és külföl­di diplomatákat. Ezután a magyar külügyminiszter kísé­retének tagjaival, az újságírókkal és a fo­gadására megjelent előkelőségekkel a pá­lyaudvar előtti Washington György-iéive ment. A pályaudvar előtt összegyűlt tö­meg lelkesen köszöntötte a két külügymi­nisztert, akik szívélyesen viszonozták az üdvözlést. A hatalmas magyar és jugoszláv zászlók hal feldíszített téren a magyar és jugo­szláv külügyminiszter gépkocsiba szállt. Feleségeik egy másik gépkocsiban fost ül­tük helyet. A mögöttük haladó gépkocsik­ban a vendégek és a jogadásra megjelent előkelőségek követték őket. A Nomanfi­nn utón kérésziül a magyar küliigymznisz- ter a Milosavelikog 60. szám alatti laká­sára hajtatott. Csáky István gróf külügyminiszter belg­rádi tartózkodása alatt az úgynevezett Tenkarevics-féle. villában fog lakni, amit a külföldi államférfiaknak tartanak fenn belgrádi látogatásuk esetére. A külí&ymisiísziér tislyrádl fáiipiásáaik pregramja BELGRAD, december 12. {MTI } Gróf Csáky István külügyminiszter belgrádi napirendje az előre luegáüapitotL prog­ramnak megfelelően bonyolódik ie. A kül­ügyminiszter délelőtt 10 órakor felirattá magát az udvartartás vendégkönyvébe. 10 óra 10 perckor leadta névjegyét a királyi helytartóknál, 10 óra 11 perckor pedig Cincár Markovics külügyminisztert láto­gatta meg, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. Délelőtt 11 órakor a külügyminiszter a miniszterelnökségi palotába, ment, ahol Cvetkovics miniszterelnöknél és belügymi­niszternél telt látogatást. Délelőtt 11 óra 30 perckor meglátogatta Maesek helyet­tes miniszterelnököt. Délben 12 órakor Pál jugoszláv kormányzóhercegnél jelent meg kihallgatáson. Délután fél 2 érakor Cincár Markovics külügyminiszter adott ebédet a külügyminisztérium palotájában a magvar 'államférfi tiszteletére (Cikkünk folytatása a/, utolsó oldalon). együttérzés és ha tilos is átkiáltanunk a j hegyen, vagy átintegetnünk hegyenépült i kis templomaink toronyablakából, ha nem is innen akarjuk intézni, vagy befolyá­solni a reánk szabott tilalmak sérelmével az ö életüket, mégis az odaátvulók szivé­vel és személ et érezve és lesve a világ folyásút, hadd kérdjük meg hát egyszer szivünk aggodalma szerint: Mi van velük?. Viseli-e gondját odaát magyar a magyar- j nah, szól-e testvéri bátorítást odaát szív í a szívnek, erösiti-e magyar hit a hitet és szétszórt árvaságban, gyűlésnek. betűnek kínzó tilalmai . között törődik-e odaát eléggé, vagy kicsit is ővelük valaki?' Minderről nem ésik szó. Pedis mindezt tudni, szere!nők. Nincs az a szabály, nincs az a világrend, mely ezt a kérdést, odaát­való életünk szakadatlan aggodalmát egyetlen*pillanatra is megszüntethetné mi- benniink. Es addig.' mig megnyugtató felelete! nem hajiunk, mondjuk, csak mondjuk, na­ponta. szokatlan fanyar uj szavunkat. fá jó szájmozdulattal. esengővn. törten, le­hajtott fejjél, kérdőjelesen, szüntelen: — „Odaát?!“ AD n En

Next

/
Oldalképek
Tartalom