Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-31 / 299. szám

1940 de c c m b c r 3 !, ELLE .V ZÉK A legszlilcségesebb tennivalók Irta; DEMETER BÉLA Most egy esztendeje, milyen szivszorongva, müven fájó gondolatokkal vártuk az ünnepe­ket. Európa különböző pontjain háborús tü­zek lobogtak, de mi ösztönszeriien megérez- tiik. erősen hittünk, hogy a távoli fénykévék az erdélyi éjszakában is világot gyújtanak. Keresztény karácsonyt és magyar' kará­csonyt ültünk most egyszerre. Megváltásunk is immár valóság. Magyar fa volt tehát a ka­rácsonyfa, csak a gyűrű — mit köréje fo­nunk a lelkendező sereg nem teljes. So­kon lemaradtak* még utón vannak, még zi­mankó?, hófuvác-os időkben járnak. Mi azonban otthon vagyunk, széttekintünk házunk táján, megállunk a régi hajlék előtt és a haza váró szülő és visszatért gyermek egymás karjába om’ik. Talán kicsit porosak vagyunk, két évtized vihara inég sem tiint el nyomtalanul, arcunkon több és élesebb a .barázda, karjainkon feszültebb az izom, ha­tározottabban járunk, kifejezőbb az öntuda­tunk, magabiztonságunk, hiszen a kapunyitá­sig többnyire támogatás nélkül, saját erőnk­ből gondoskodtunk önmagunkról A szülői szeretet, n. kimondhatatlan ragaszkodás, az önfeláldozásig menő szoigálatkészség,- az időt­len vérségi kapcsolat, a régi. Az öromujongás,; a meghitt ölelkezés, a kedveskedő simogat ás után a visszatért gyer­meknek kijelölik pihenő- és munkahelyét, majd együttesen leltároznak, számija veszik az ősi udvart és hozzálátnak gyors iramban az otthon erősítéséhez, a jövő megalapozásá­hoz. A hosszú utón meggyötört és megalá­zott visszatérő nélkülözésteli sorsból mene­kült, fáradtabb, ékesebb, nyugtalanabb, mint az otthon tűzhelye mellett időző szülő. A bölcs utmutat tehát, mielőtt jelt adna a kö­zös cselekvésre, a találkozás egybekapcsoló hangulatában megkérdi, vájjon hol tudnál j hasznosabban dolgozni, hol tudnád immár baj ^ nélkül kenyereden beszerezni, hol lehetne | nyugalmadat megtalálni? Közösen, teljes egyetértésben hozzák meg a döntéseket, ne­hogy a végtelen szeretet tengerében viharos felület is mutatkozzon. A keblére ölelő anyaország, ami jelképes régi hajlékunkat és udvarunkat őrző szülő s mi pedig erdélyiek hazatérők vagyunk, ün­nepi hangulatban, tisztábban, világosabban, érthetőbben gondolkodik az ember. Ilyenkor megszűnik az önzés és a tekintelek a meg­váltás gondolatára összpontosulnak. Elmond­hatják legbensőbb érzéseiket., tolmácsolhat­ják szándékaikat. A hazatérők első kívánsága igen szerény s minden bizonnyal úgy hangzana, hogy a szülő egyformán szeresse összes gyermekeit. Az adakozásnál, az ajándékok kiosztásá­nál vigyázzon a pártatlanságra! Elsősorban azoknak tö’tse tarsolyáját, akik tényleg- 'el­esettek, akiket a sorsfordulóiig már csak a fanatizmusig menő rondít hetet len hit táp­lált. Mert ez adott nekik erőt a nyomorban, c-z tartotta egyensúlyukat, ez varázsolt dele­jes lényt a szemükben. Az elemi csapások ugyanis nem érnek mindenkit. Lehetnek olva- nők a gyermekek között, akik a menydör­gés, villámlás és szélvihar idején menedék­helyet kerestek és találtak. Ók pedig aligha veszik zokon, ha számukra a hely valamivel későbben lesz kijelölve. Megbékélve várhat­nak s ezt tudnia kell a szülőnek. Nincs fáj­dalmasabb és szomorúbb tünet annál, mint amikor a család lelki egységét anyagi dolgok veszélyeztetik. De egyáltalán vau-e olyan gyermek, aki bizalmatlan lehetne gondosko­dóival, vagy sorsának hordozóival? Nincs, de nem is lehet. A hazatérő kötelességének mu­tatkozik tehát a felvilágosítás, a való hely­zet bemutatása, hogy a szülőnek helyes le­gyen a megítélési kiinduló pontja; A második gondolat, ami ilyenkor kikiván- kozik éppen úgy, mint az, első, a magyar család mindenekfelett álló ügyét szolgálná. A romok eltakarításánál, a terep megtisztí­tásánál, az építkezésnél, elsősorban a tapasz­talt hazatérőket vegyék igénybe, hiszen ők tudják, hogy errefelé mi történt, hol mi a legsürgősebb tennivaló, mit miért és hogyan kell végezni? Mert, ha magukra hagyva, egy­másra utalva a szülők által is komolyan el­ismert komoly értékeket dobtak felszinre, időálló alkotásokkal hivalkodhatnak, hogyne tudnának most a szülő nagy segítségével dől­o ? A hazatérő azonban azt is ■elmesélhet«, mire is van tulajdonképpen neki legégetőbb szüksége? Mik volnának azok a lépések, ame­lyeknek együttes megtétele gyümölcsöt te­rem? A szülő felnyitja éléskamráját, a szülő melegével ajánlja, ime mindent nektek adok. Igen ám, csakhogy a javakat ügyesen kell szétosztani, hogy mindenkinek és mindenből jusson. Ezért szükség Erdélyben két tejha- tairnu közellátási szerv mielőbbi felállítása Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Amint, hogy, az is nélkülözhetetlen, mielőtt az egye­temes közösségi alkotó munka megindulna, intézményes felmérést nyerjen a román ura­lom vesztesége, hogy a segítség is átfogóbb, mindenre kiható lehessen. Különös gondot kel! fordítani a gazdasági életre is, hogy oda bárminő minőségben csak a legmegfelelőbb férfiak kerüljenek, lehetőleg arányosan túl­zott halmozások nélkül. És a hazatérő, aki megváltását csak a ma­gyar karácsony estéjén tudta a maga igazá­ban és teljességében érezni és csak a magyar karácsonyfa alatt, találkozott a krisztusi sze­retettel, tudja, hogy örök testvéri, emberi megértésben hordozza majd sorsát azokkal, akik 1940. karácsony estéjére tényleg meg­váltást hoztak számukra. MEGVILT! ül ÜZLET! Kolozsvár, 2. szám. TELEFON-Pä- LOTfi MELLETT LORINCZ BÉLA női divat üilete. Selyem, bárs&ny, csipke különlegességek. I „kristály Kávéliáz és Griff Igazgatósága feíkécí a s&ácakú-zHÍ vâcy^o- HafytyéAíiirnii Udzättszyzi, Uofyp- Szilveszter estére asztal rendelései] kedd délig üejeSenten] sz veskedjék. Telefon 28-33 § »Mir'ii fiiii'-rrrrmmrTii'nrrt'niTnr"ir~nw~»w-ri» n» “•»- » Semmitől — a díszm agy árig! tk a legnagyobb magyar kalapgyár készítményei üalapísiráipá! Kolozsvár, Mátyás Világéletemben olvasás közben aludtam ei — most történt először fordítva! Egy pom­pás. jólfiiszerezelt, komoly külföldi magazin­nak beillő divatlapot kaptam! Olvasmányt! Az egész olyan kerek egészbe foglalt, szelle­mesen színéi», harminckétoldalas költemény a magyar ruháról, hogy nemcsak a nőket, de bennünket férfiakat is meggyőz arról az igaz­ságról, hogy a magyar ruhában szebb lesz a nő és több lesz a férfi! Sohasem voltain szószátyár, de inost ügy érzem, hogy erről ,.irni keik' s általában ar- , ról az úttörő munkáról, amelvet a Magyar j Divatcsarnok a közönnyel viaskodó magya- i ros öltözködés érdekében tett. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: nem volt eb­ben a roppant munkában semmi hivatalos támogatás, vagy segítség, de még csak útmu­tatás sem. Annái érdekesebb az a csokor, amelyet ebből a küzdelemből összerakva ol- -v a sói innak szeretnék megmutatni. 1935. A magyaros öltözködés hőskora. Még a Gyöngyösbokréta az egyetlen magyaros lát­ványosság, ez is csak a külföldieket érdekli. A" Divatcsarnok komoly dijakkal, lelkes han­gon pályázatot hirdet magyaros ruhatervek­re, Sokán megmosolyogták ezt a tapogatód- zást, amelynek sikerében senki sorn hitt. A Magyar Divatcsarnok azonban nem hagyta magát! 1936. Vakmerőén és egyedül magyaros női ruha divatbemutatót tartott heteken át. hogy nieSSyőzze a hölgyeket, milyen szép is a „hom-himes “ Itt-ott/már feltünedezett Pest utcáin egy-két Divatcsarnok-ruha . . . 1937. Sok-sok tapasztalat után „dirndii“ helyettesítő magyaros nyári ruhák sorozatá­val lepi meg a hölgyeket. Ez már bombasi­ker! „Huncutka4". ..Rátarti“. „Homes14, ..Ci­comás", „Bodros". ..Kal'ái is"-rubák minden csukott ajtót, minden csukott szivet kinyitot­tak. Már akkor érezhető volt, hogy sók költ- seggel, sok fáradtsággal és lelkesedéssel vég- zetl munka eredményeképen a magyaros ru­hadivat renaissanee-ának előestéjén állunk. 1958. „Magyart a magyarnak!'4... röppent fel a tömör Programm és ;t uvári ruhák mel­lett komoly dé előtti délutáni, utcai és ps- lóJ)< ruhák látnak napvilágot, részben a Di­vatcsarnok káprázatos Rákóez.i-uli kirakatain keresztül, részben cgv kis pompás füzetben. ...Megjelenés magyar ruhában“, hirdette bál- időben u Divatcsarnok e pompás és miniatűr divatlapban, amely gyönyörű téliruhákat, es­télyit, bálit és diszmagyart kínált, mindenki által elérhető polgári árakon. 1939. Neves tervezőket állít csatasorba a Divatcsarnok és az álmélkodó hölgyek aján­dékba kapták a „Parades"4 és az „Ünneplő*4 ruhákat. Esztendők szívós munkássága nyo­mán máról-holnapra úgyszólván a teljes vá­ratlanság meglepetésével kezdtek feltüne­dezni Budapest nyilvános helyein a lenyűgö­zően szép egyszerűségében is pompás magya­ros ruhák. Nein vitás és kizárólag a Magyar Divatcsarnok érdeme hogy nemcsak Főrangú Asszonyaink ékesítették magukat különleges társadalmi eseményeknél magyar ruhával, hanem népszerű lett a középosztály asszo­nyai időzött, egyszerű emberek közölt, a ma­gyar lányok között, mert a tökéletes szépség mellett még. egy varázsszámot is nyújtott az áruház: árak formájában! Mások talán meg­elégedtek vo'na ennyi áldozattal, ennyi mun­kával és ennyi eredménnyel. De nem igy a Divatcsarnok! Ezt már a vidéki lapokból tud­juk: féltve őrzött drága modelljeit, népszerű újdonságait, személyzet és apparátusát fel­rakta egy autóbuszra és elindult Pest után. meghódítani a vidéket. Győr lelkes hö'gvei. Sopron igényes asszonyai. Komárom váloga­tós leányai, Esztergom előkelő társadalma. Székesfehéivár Amer-ikánjts hölgyei hitet tet­tek amellett, hogy a Divatcsarnok missziót teljesít megjelenésével és mondanivalójával. (Városok szegényei nagyobb kenyérhez, cse­csemői pedig egy kis kelengyéhez jutottak, mert az ilyen divatbemutatók bevételeit: ők kapták). 1940. A nagy történések esztendeje — a magyar ruha frontján is! Kora tavasszal az eligmmnm ÉK^ZE^éjSjZ ALAPiTrATOTT ; 185 3 Ö CS. É3 K. FENSÉG3 UÍZSEF FÍÍHEKGEG UDí'aSl SZÁLL!TÓJA Telefon: 1-812-62 BUDAPEST V. HßSÖR-UTCfl *3. árvízkárosultakért rendez magyaros divatbe­mutatót a Divatcsarnok. Nyáron a nagysikerű Takaros-ruhákkal lepi meg a hölgyeket. Az Őszi Vásár legnagyobb attrakciója a Divat-, csarnok ruhabemutálója. Röviddel rá uj erők bekapcsolásával megrendezi felejthetetlen szépségű „Erdélyért"' divatbemutatót, amely* Ível a pesti napilapok is annyit foglalkoztak. Az uj modellek eleven frissességén, kifejező méltóságtel jességén. az eredeti motívumok, sikerültebb áthangolásán már érezzük az u,i erők modern felfogását. Ezek a ruhák már egész közel jöttek a mai élethez, már nem az eredetiség drasztikusáéval hatnak, hanem kifinomult ízlésességükkel, megjelenik az uj „Parádés!44 Pazar! Érdekes jelenség cs nagy tanulság: amihez senki sem mert hozzányúlni — fantázia ni- jáu-o. vagy kényelemből, nem tudni. —1 ab­ból a témakörből ilyen hallatlanul színes, vakmerőén eredeti széles skálát játszott vé­gig a Divatcsarnok! Jól esik ezt igy csokorba szedni — mert magyar ügyről van szó! De tovább! Erdélyben az emberek hitetlen­kedve adják egymás kezébe az újságot: mi lehet ez? Valami Magyar Divatcsarnok 5.000 pengős pályázatot Hirdet, magyaros ruha és ajándéktárgy tervezésére, kizárólag erdélyiek részére! Hitetlenkednek! Aztán minden elér­hető érdekelt kap egy részletes tájékozta­tást . . . Újabb hirdetés . . . Újságcikkek: 5.000, pengős pályázatot hirdet a Magyar Divatcsar­nok! . . . Megint csak a Divatcsarnok, az a magánvállalat, amely elsőnek mer pénzt és munkát vinni Erdélybe! Ez volt az a csokor, amit a Divatcsarnok munkájából csak úgy találomra összeszedtem, mig az említett divatlapot olvasgattam. Ez­zel is úttörő munkára vállalkozott a Magyar Divatcsarnok, mert ilyen még nem volt és egyhamar nem is lesz. Férfinek is, nőnek is el kell olvasni Maradéktalanul meggyőz ar­ról a tételről, hogy ..Magyart a magyarnak a Magyar Divatcsarnokból.“ —a—a 1000 tonnás hajók a Visztulán BERLIN. — A napokban készültek el végérvényesen azok a tervek, amelyeket egész Európa egyik nagy horderejű köz­lekedési problémájának megoldására dol­goztak ki. Arról van szó, hogy a V isztulát nagy hajók számára is hajózhatóvá tegyék és a német meg az orosz viziuthálózatbu bekapcsolják. A Visztula torkolatától Krakkóig, tehát egy 900 kilométeres út­vonalon a jövőben az idevágó tervek meg­valósítása után 1000 tonnás nagv hajók is közlekedhetnek. Az összeköttetést a Visztula meg a német viziuthálózat kö­zött az épülőfélben lévő Odera-Duna csa­tornából elágazó kauális építésével terem tik meg. Ez a felsősziléziai szénvidéket délről érinti, a Visztulát pedig Smolicé- nél keresztezi. Ugyanezt a kanálist, mint oldalcsatornát, a \ iszlulától délre Krakkó­ig építik ki. A Visztula szabályozása és az árvizveszedelem megszüntetése céljából 15 völgyzárógátat építenek Dunujee, W iesloka ás Szán vidékén. Ezek össze­sen 1,1 millió köbméter vizel rekesztenek el. A darab- és tömegáruk számára hatal­mas álrakodókikötők. azonkívül védő, telelő és építkezési kikötők építését is tervbe vették. Krakkóban, Varsóban, San- domierzben nagyobb kikötőkről gondos­kodnak. A hatalmas tervezet során, amelvnek megvalósítására körülbelül másfélmilliárd márkát irányoznak elő. tekintélyes Yisz- tula-flottát és az ehhez szükséges hajótér számára megfelelő hajógyárakat i? építe­nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom