Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-31 / 299. szám

.8, ELLENZÉK 1 0 4 0 d c c ti m I) c r ; /. B» II- É. IC- io f- erdélyi ligy^eleSukBieb s r Rövidáru r. t. nagykereskedés 180 -484 Budapest V.fo.Itiza lsb/ún-u. IS mrÁI harisnya IIULnL íeínérnemli Ludapest VI. Teréz kdrúl 44 VEZET VÍHÍORIJI aatcszskisksla i hüOár ÍS.VHíl Cf«»“ kényük és san? „Ólul áruk nagyban Gr. Tisza istván-u. 20 Telefón: Budapest VI. A*xcUásS^-ÚI 2. VZ. 120-814 í3 Budapest, Gr-Ti8za Sportárugyérk.f.t.„UNITAS“^ BÁNÉT INGKESZITO ......sffiLSPfíüT Budapest“ FI. AhUu-IüHz Z. - Isítc'áh. 4-20-325 GYÁRTMÁNYAI : Tenisziitök, sítalpak, összes íasport-esz- közök, tornatermi és iskolai berendezések. BEL- ÉS KÜLFÖLOÜH KÖZISMERT Érdeklődésekre szívesen válaszolunk. Kii önleoos fshérni mii anyagok Saját műhely: IV. Váci-utca 21. V. Sz^nt István körút 26 BUDAPEST .Magyar urak b magyar ruita szabója Mohács# Budapest, Muzeum körút 11. Telefón 383 548. kardos László női kalapgyár, kalapkellékek Budapest, IV. Petőfi Sándor u. 3. télemeiet. — Telefón: 382-305 ’ . Ib BeAicnc J&xüiám ták&asá# dudayvzsí, l/. WtUtUz SáncUi-ul&u S. vz. 2 fiiapitva: 1865 évben Telefón: 180—289. Sürgönyeim: Sigber Budapest £áí&$'(dá& aU&twUteseweU akták.9 Hamarosan megkezdi működéséi Kolozsváron a Nép- és Családvédelmi Alap Bes-zeíyeiée (U. B&da Bílámí, a váttnttyye UÜz{otéü et&acLáíával KOLOZSVÁR, december hó. A Vármegye- hazái, járunk valaruiiveu hivatalos ügyben, mikor a pirosszűnveges folyosók labirintusá­ban egyszer csak ismerős szegény emberbe boriunk bele. Sokat járt ez a szegény, zöld ágra vergődni nem tudó, munkanélküli mi* hozzánk: többször rendeztünk gyűjtést szá­mára, ilyenkor kezébe nyomtunk kisebb-na- gyobb összeget és a dolog el volt intézve. Se­gíteni nem tudtunk rajta, csak igy átmene­tileg, szóval úgy, ahogy általában a szegénye­ken a régi módszer szerint segítenek, pilla­natnyi jótékonykodással, olyan ..nesze semmi fogd meg jól" módon, meghatva és az egész esetet másik percben elfelejtve. Utóvégre em­berek vagyunk és magunknak is sok a gon­dunk: intézményesítem nem tudhatjuk a szociális munkát, amelynek keretében még a jóté­kony egyletek is néha olyan keveset teliéi­nek egyesekért. Ott áll a folyosón a szegény ember és ra­gyog az arca. * — Száz pengőt kaptam — mondja — most már kiválthatom a munkakönyvemet. . . — Száz pengőt? •— csodálkozunk, mert nagy szó ám ez a mai világban. — Bizony kisasszony. Kölcsön kaptam, egy esztendő alatt fizet­hetem vissza részletekben. Csak úgy idenyomták a markomba, kérem. Nem kellett kérvényt irni, könyörögni, e’ő- szobázni, nem kérdezték, hogy ki az apám, hány éves vagyok, nem Írtak bele mindenféle írásokba. Csak egy nyugtát Írtam alá. Én még ilyen áldott hivatalt nem is láttam. Nem is hiva­tal ez: mert ilyen hivatal eddig még nem j volt. Csak jelentkeztem, elmondtam a panaszomat. Utánajártak, hogy igazat beszéltem és úgy van-e minden, ahogyan mondottam. És mivel látták, hogy becsületes vagyok és megérdem­lőn a segítséget, meg is segítettek és azt mondták, hogy ezzel nem is vagyok végleg elintézve, hanem talpra fognak állítani . . . SZEMKÖZT A KÖZJÓLÉTI ELŐ­ADÓVAL — És melyik szobában történt magával ez a csoda? — Itt kérem, szemben. Ki van írva. hogy dr. Boda Rtéla vármegyei aljegyző, közjóléti előadó . . . Oda tessék bemenni. Bemegyünk. Három hivatali helyiség, de­rűs és világos, az asztalon ciklámen, az asz­tal mögött szép, komoly arcú, sötéthaju fiatal lány. Szacsvay Anna Mária, aki Rázmán Pi­roskával — akivel sajnos nem találkoztam, mert éppen Bánifyhunyadon a burgonyaosz­tást intézi — együit lelke ennek a helynek és minden más típushoz közelebb állók, mint ahogy az ember a szociális munkával foglal­kozó hölgyeket elképzeli. Ez a két csupa lel­kesség és szorgalom fiatal-lány mosolyogva, szeretettel dolgozik itt ebben az aktamentes, ciklámenem, meseországba való, modern szel­lemet sugárzó irodában, amelynek vezetője dr. Roda Béla már jön is elénk, már hellyel is kínál és ezeket mondja: — Szívesen látom a sajtót, habár a mun­kánk tulapdonképpen még meg sem kezdő­dött. Mire kiváncsi? — Szeretném tudni, hogyan dolgoznak és hogy honnan van alapjuk erre a nagyszabásu szociális munkára? — F.z év augnszusában jelent meg az a törvénycikk amely a: országos nép- és család­védelmi alapról intézkedik Az országgyűlés alkotta ezt a törvénycikket, amelyben orszá­gos nép- és családvédelmi alapot létesít. Ez az alap 01 szágszerte megkezdte már a működését. Célját megtudhatja a törvénycikk, szövegéből. Lássuk csak ezt a XXIII, számú törvény­cikket. Megtudjuk belőle, hogy az alap célja: 1. A leginkább támogatásra szoruló néprétcv gek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése után az életviszonyok javitása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése, továbbá a népes­ség szaporításának előmozdítása. Alapfeladata különösen a sokgyerme­kes családok intézményes támogatása gondoskodás a gyermekvédelem feladatainak ellátásáról, a megélhetésükben veszélyezte­tett — főként mezőgazdasággal foglalkozó —- családok boldogulásának szerves megalapo­zása, házhoz juttatás. kedvezőbb gazdasági viszonyok közé telepítés vagy egyéb gazdasá­gi megsegítés utján; kellő anyagi feltételekkel nem rendelkező, arra érdemes családok részére az anyagi esz­közök biztosítása avégből, hogy az állam vagy más küzület gazdaságpolitikai tevékenységé­nek részesei lehessenek; az alap a nyújtott juttatás visszatérítését pénzben, munkában, vagy természetben igé­nyelheti ... * A SZOCIÁLIS ELV INTÉZMÉNYE­SÍTÉSE A törvénycikk ez utolsó bekezdésére vonat­kozólag ezeket mondja az iroda fiatal ve­zetője: — A család védelmi törvény gondoskodott arról, hogy a szociuhs elvet inézményesitsék. Tehát itt nem jótékonykodásról, hanem iu- tézményesitett dologról von szó. Lehetőleg munka ellen éhen segítünk az arra rászoruló- kon. de úgy, hogy mindenki képességeihez mérten, a maga szakmájában találjon elhe­lyezkedést. Mondok egy példát a sok közül. Valamelyik falunak éppen most borbélyra van szüksége. Az a munkanélküli borbély, akit majd elhelyezünk ott és akinek megél­hetést nyújtunk, jól fog járni, de jól jár a falu is. A mi munkánk nem abból áll, hogy ..Nesze öt pengő Nagy János1’, urnit aztán Nagy János cliszik. finnem állandó megse­gít ésröl, talpraállilásról, a lehetőség megadá­sáról van szó. — A törvénycikk kimondja, hogy- 1940-ben az alap nem lehet kevesebb 28 millió pengőnél. Ez az összeg 1941-ben 11 millió pengőre majd a rákövetkező évben 46 millió pengőre emelkedik. Az alap bevétele az állami illetékekből be- lolvó bevételnek 27 százaléka. — Jelenleg menekültekkel dolgoztatunk — folytatta dr. Boda aljegyző — cipőket csinál tálunk amit a vármegye szegényei kö­zölt osztunk szét. De jöjjön velem kérem, nézze meg azokat a ruha- é‘6 ételnemüeket, arait most kaptunk az anyaországból. Eze­ket is természetesen a szegények kapják majd. Az egyik szobában halomra dobált ruha, cipő és zsákok fogadnak. Többbeu válogatják a szeretetadományokból összegyűlt holmikat: van itt minden, férfinak, nőnek, gyermeknek való. Zsákokban gabona vár elosztásra. — Nem értem, miért küldték ezt a zsák burgonyát — mondja az egyik kisasszony — megfagyott nz utón, itt folyik a leve a föl­dön . .. igazán nem tudom, mit csináljunk vele .. . Visszafelé menet azt mondom a szociális ügyosztály vezetőjének: — A folyosón találkoztam egy munkanél­külivel. Száz pengő kölcsönt kapott Önöktől és az tetszett neki. hogy kevés formasággal intézték el a dolgát. . . ■— Erre mi is büszkék vagyunk — vála­szolja — a: ilyen lalpraállitási kölcsönnel, éppúgy, mint minden más ügyben . a lehető legkevesebb formasággal járunk cl. Természe­tesen jó! megnézzük, hogy kinek adunk, hogy csak az igazán arra érdemesek részesüljenek segítségben. De ha az illető rendes ember, nem kell itt előszobáznia, nem kel! átessünk a bürokrácia ezer formaságain. Nálunk kérem — ezt megírhatja jófor­mán nincsenek akták. Munkatársaimmal együtt a modern élet se­gédeszközeivel — autón és telefonon intéz­zük el a dolgokat, mert jelszavunk a gyor­saság és eredményesség . . . Ezt mondja dr. Boda Béla. aki munkatár­saival csakugyan impozáns és nagyszerű mun­kát végez aktanélküli hivatalában az erdélyi szegények érdekében. ' (M. L.) á#i§|MÍk h cadviseiő Olaszország RÓMA. — Az olasz ipar minden zök­kenő nélkül tért át a háborús termelésre. Ezúttal nem ismétlődtek meg azok a za­varok, amelyeket 1915-ben lehetett ta­pasztalni az átmeneti idő alatt. A testü­leti rendszer már évek óta dolgozott azon, bogy a maximumig fokozza a termelés intenzitását és fegyelmezettségét. Ennek az előrelátó szervező munkának volt az eredménye, bogy már a hadüzenet nap­ján teljessé vált az ipari mozgósítás. Most pedig már megállapítható, hogy n hadviselés szempontjából oly roppant jelentőségű olasz vas- és fémipar a legintenzivebben dolgozik. De még a mellékiparok terén sem ve­hető észre nagyolvbarányu visszaesés, ami elsősorban annak tudható be, hogy . az olasz kormány a fogyasztási korlátozáso­kat csak a legszükségesebb, minimális mértékben alkalmazta. Különösen szembetűnő, hogy a textilipar a háború ellenére is telje­sítőképessége maxumumával dolgozik, márpedig, mint emlékezetes, a világhábo­rú idején éppen a textilipar került legvál­ságosabb helyzetbe, egyrészt a nyersanyag- utánpótlás hiánya, másrészt a polgári fo­gyasztás erős visszaesése miatt. Az önel­látó politika ‘ egyik nagy vívmánya, hogy a textilgyárak a mii-rost révén bőségesen el vannak látva nyersanyaggal. Olaszország 1938-ban 126 millió kiló mürostot gyár­tott, 1939-ben pedig már 140 millió kilo- gramot. A miirosttermelés a folyó évben el fogja érni a 150—160 millió kilót. Ugyanakkor gyapotból 10 millió, kender­ből 110 millió, lenbői 4 millió, selyembői 3 millió kiló áll rendelkezésre. A piac fel­vevőképessége sem csökkent, mert a pol­gári fogyasztás visszaesett ugyan, de ezt a kiesést pótolják a hadsereg szükségletei. 1 Ugyanilyen munkatempót észlelhetünk az olasz gazdasági élet minden terén. FOTELEM! Ha fcácitoity-gte üzletet, telkei, kéeházal, aaejd# ingatlant eladni, venni, vsgy bérelni akar, foeáidión 6 i<za ttontHOÍ TjJ f || Lajos rersiie M. Hie. T. M. áltat eHfyedăfy&zeU itód-áíáUyz liiifapes!, ¥111. Öllli-Ht 52 b, földszint 5,a. Telefsn: 145487. Olaszország tehát a háború tüzpróbáját is fényesen kiálló gazdasági szervezetével készen áll arra, hogy a baráti Németor­szággal karöltve felépilse majd Európa uj gazdasági rendjét. Egyre jobban megvilá­gosodik, bogy Roosevelt gazdasági elgon­dolásaival szemben a totalitásos államok módszerei a célravezetőbbek. Amerika az 1933. év i gazdasági válság után nem tudta fokozni ipari termelését és belső fogyasz­tását, mert a válság ellenszerét abban látta, hogy a külföld arannyal fizesse meg az amerikai árut. Ugyanekkor azon­ban Olaszország és Németország megszün­tették a munkanélküliségét és uj piacokat szereztek. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni azt sem. hogy Európa gazda­sági életének fejlődése szempontjából mi­lyen nagy jelentősége van a Földközi-ten­ger táján élő mintegy 200 milliónyi lakos­ságnak, amelynek úgy a termelő, mint fogyasztó képessége — az ellenkező irá­nyú angol befolyás kiküszöbölése után — még jelentékenyen fokozható. Az olasz mezőgazdasági termelést ille­tően megállapítható, hogy a földmunká­sok társadalmi élét színvonala emelke­dett, s maga a mezőgazdasági termelés is intenzivebbé vált. Különösen szembetűnően fokozódott az utóbbi években a búzatermelés. Az utolsó bárom év alatt az évi átlag elérte a 80.7 millió mázsát, ami nemcsak a nép szük­ségleteit fedezte, hanem még tartalékok gyűjtését is lehetővé tette. Természetesen ez elsősorban az úgynevezett buzaháboru- nak. a búzatermelés fokozása érdekében indivott céltudatos propagandának kö­szönhető. Az elmúlt, nem éppen szeren­csésnek mondható termelési évben Olasz­ország 73 millió mázsa búzát termelt, ami teljes mértékben biztosítja az olasz nép élelmezésének zavartalan menetét. _w­MMMMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom