Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

} 1940 ’decihsb'ér 21 ■MB— $é<zus ytytycuz h&áfrv Ne hagyjatok magamra, egyedül vagyok s mint a szobor (hallgatok. A tér sötét, eső hűl! fejemre, < az égbolt nagy koporsófedél, óriás denevér a csend. Egyedül vagyok. jNe hagyjatok magamra, egyedül vágvok sí mint a rab hallgatok. Az éj sötét, messze járnak testvéreim, Nagy ravatal a főid, a fagyott fecskék szememre hullnak. Egyedül vagyok. Ne hagyjatok magamra, egyedül vagyok s néma szájjal hallgatok. A vér sötét. (Kenyeremet katonák őrzik s Jézus őrzi fegyverem. Ne hagyjatok magámra, éhes száj a csend, ,óriás bilincsek hullnak lábaimra, egyedüli vagyok s halál nő felettem. Ne hagyjatok magamra, t testvér tartsd a keresztet! Könnyeim az aszfaltra hullnak s mig egyre fogy a életem: j Jézus vigyáz reám. I FLÓRIÁN TIBOR "ELLENZÉK 31 HBh29 a propaganda a hadviselés szolgálatában Kollektiv szerződésed az olasz mezőgazdaságban RÓMA, december 23. — Olaszország vala' mennyi mezőgazdasági munkását hatalmas szakmai szervezet, a mezőgazdasági munka sok fasiszta szövetsége (Confederazione Fás cista dei Lavoratori Agricoli) egyesiti magá ban. A szervezetnek ezidőszerint 4,800.000 tagja van. A földbirtokosok és földbérlők sa ját külön szervezetükben tömörülnek, Úgy munkaadók, mint a munkások országos sző vétségé alosztályokra oszlik területi és szak mai szempontból  területi szempont úgy érvényesül, bogy mindegyik szövetségnek va^ lamennyi tartományban van egy-egy hivatala és bizalmi embereket tart minden községben A szakmai szempontnak megfelelően úgy a munkaadók, mint a munkások a szövetség ke belében alosztályokat alkotnak a mezőgazda sági téren gyakorolt szerepük természete sze rint. Vannak például felesbe dolgozó munká sok, napszámosok, stb., mig a munkaadók közt megkülönböztetnek kisgazdákat, bérlő két, stb. Á tesületi rendszer szellemében kö telesek a földbirtokosok és a földmunkások szervezetei kollektiv szerződéssel szabályozni a mezőgazdaság különbzöő munkafeltételeit Az országos szövetségek adják meg az álta lános irányelvet a megkötendő kollektiv szer ződésekre nézve, s ilvmódon az egész ország ban egységes szempontok érvényesülnek. A testületi minisztérium szervei minden egyes szerződést áttanulmányoznak abból a szem­pontból, hogy megfelelnek-e a törvény köve­telményeinek s csak ennek megtörténte után hagyják jóvá a szerződést A kollektiv szer­ződéseket általában a mezőgazdasági munka­adók és mezőgazdasági munkások egyes tar­tományi hivata!ai kötik meg egymással, hogy ilvmódon a szerződés kikötései megfeleljenek a szóbanlévő vidék sajátos követelményei­nek. A kollektiv szerződés egyébként csak egy-egy megbatározott munkaviszonyra voj natkozik (például aratómuukásokra, pászto­rokra, stb.) és kötelező erejű mundazokra, akik azt a bizonyos munkafajtát végzik, még akkor is, ba nem tagjai a megfelelő szakmai szervezetnek. Ilvmódon egységes, de amellett minden mezőgazdasági munkateljesítményre specializált rendszer érvényesül. A rendszer jelentőségéről némi fogalmat ad az az egyet­len adat, hogy az olasz mezőgazdaságban évenként átlag 400 kollektiv szerződést köt­nek s mintegy 30-nak az érvénye kiterjed az ország egész területére. Minden kollektiv szerződés többek közt megállapítja az elvég­zendő munka módját, a bérminimumot, a munkaidőt, a heti és az ünnepi pihenőnapo­kat, a betegség elleni biztosítást, a munka egészségügyi követelményeit, a rendkívüli vagy ünnepnapon végzett munka külön bé­rét s a vitás kérdések felmerülése esetén kö­vetendő eljárást. A propaganda már ősidők óta kiegészítő része p hadviselésnek. Megnyilatkozásaiban mindig a kor viszonyaihoz alkalmazkodott es azt használta fel. amit a kor kulturális hely­zete eszközeiben rendelkezésre bocsájtolt. Céljai mindig kétirányuak voltak. Egyrészt törekedtek a saját küzdőerőt, küzdőakaratot és elszántságot növelni, másrészt az ellenfél erejét, bátorságát, harcikedvét, hadiértékét lecsökkenteni. Ezek a jelenségek mindig megnyilvánultak, ha az ellenfelek hadielőkészületei a közeli összecsapás lehetőségeire mutattak. Fegyvere mindig a szó és a szellem volt, hatásai a lélekben, a harcoló felek akarat és küzdőerő változásaiban mutatkoztak. Ennek következtében nagysága és hatása előre ki nem számítható, rendkívüli erőcsökkenéseket és erőtöbbleteket jelentettek, amelyek vagy közvetlenül, vagy közvetett utakon jelent­keztek. Nemzeti történelmünk harcaiban is, mint kisérő jelenségek, különböző módon és kü­lönböző hatásokban mutathatók ki. Emlék­szünk az árpádházi kalandozások korára, amikor a csodálatos hadisikerek őseinket egy évszázadon át való harcra késztették és fé­lelmetes harcmódjuk az ellenfelek imába foglalt rettegéseit váltották ki; majd az augsburgi csatavesztés következményeire, amikor is a visszatérő „gyászmagyarok“ riasztó hírei alapján Géza fejedelem a to­vábbi kalandozásokat megtiltotta és a ma- I gyarság állandó letelepedését rendelte el. Az így közvetett vonalon jelentkező propaganda hatása előbbinél az évszázados harcra, utób­binál a harc beszüntetésére vezettek. A tatárok a leigázott törzseket maguk előtt hajtották és azok rémiiletes elbeszélései révén igyekeztek az ellenségnél jeleimet elő­idézni. Csodálatos eredményeket ért el ICapisztrán János sereggyüjtő szónoklataival. Egyénisé gében rejlő büverejével hadsereget teremtett pedig a magyar nyelvet nem is ismerte és nép nagyrésze szónoklatait meg sem értette Ugyanily hatásokban mutathatók ki a ke resztes hadjáratok propagandái. Napoleon a magyarsághoz- intézett prokla mációjával az osztrákok harcoló erejét akar ta csökkenteni a magyarság elválasztásával Kossuth lángoló szónoklatai a magyar hon védséget teremtették meg. A világháború alatt különösen az angolok fejlesztették ki a propaganda szervezetüket. Northcliff lord ujságfejedelem által irányí­tott szellemi harc a központi hatalmak had­erejét volt hivatva elsősorban kikezdeni és annak küzdőerejét felmorzsolni. Ehhez hoz­zájárult Wilson amerikai elnöknek hires 14 pontja, amely a várható tisztességes béke re- mén3Tében, az ellenfelet végeredményben a fegyverek letételére birta. Ezzel a propagan­da a háború befejezésének egyik legdöntőbS faktora lett. A központi hatalmak a harcnak ezt a ne­mesnek nem nevezhető, de igen eredményes eszközét nem méltatták a kellő figyelemre és nagy horderejét nem látták át. Kihatá­saira csak akkor döbbentek rá, amikor a vi­lág közvéleményében az ellenük való meg­nyilvánulásokat utólag tapasztalhatták. Ez a békekötések szellemében tombolta ki magát legteljesebben. A világháború után elsősorban a németek voltak azok, akik a propaganda eszközét, a technika minden vonalán, a legte!jesebb mérvben beállították a politikai berendezke­désük és haderejük kiépítésének szolgálatá­ban. A nemzet öntudatának visszaadására és a nemzet méltóságának visszaállítására töre­kedtek. Ezért elsősorban haderőre volt szük­ségük. Ennek érdekében soha .nem látott propaganda tevékenységbe kezdtek az álla­mon belül, hogv a népet a cél érdekében egységessé tegyék. A népi- és hadierőnek felvonulások, tisztelgések, ünnepségek és egyéb más módon való bemutatása elsősor­ban a nemzet lelki erejének bámulatos meg- acélosodását eredményezték. A szárazföldi, légi és tengeri haderő gyors megteremtése és fejlesztése lehetővé tették a politikai sikere­ket és területi gyarapodásokat, amik békés formában való bevonulások révén katonai disz felvonulásokká lettek. A kifejtett erő pe­dig alkalmas volt a propaganda részére arra, hogy az ellenféllel szemben 3 mindenkori katonai fölényt kellőleg kidomborítsák A ma folyóháboruban a propaganda lanka­datlanul folyik tovább. Ez legfőképpen a ha­disikerek vázolásában, a hadi jelentések szó­lamaiban jut kifejezésre. Irodalma és anyaga tehát határtalan. Eredményeit és működését mindannyian eléggé látjuk A helyesen vezetett propagandának egyik alaptétele, hogy az a valóságot vagy a lehető va'oságot hangoztassa. Hogy a megtévesztő propagandának mily káros hatása van, azt a német-lengyel habomban a lengyelek részé­ről tapasztalhattuk, mely a német haderőt erőtlen kezdetleges mivoltában tárta a had­erő tagjai elé. Eredményét ismerjük. A haderő szolgálatában működő propagan­dának elsőrendű hivatása, hogy a saját nem­zete felé a haderő szükségességét, erejét, ütő­készségét cs fejlesztését propagálja, az ellen­félről pedig, a saját erő biztos tudata mel­lett, lehetöen a valóságot megközelítő, de a saját fölénytudatát mégis elősegítő adatokat és híreket közöljön. Ez egyébként minden honpolgárnak is ekőrendü honfiúi köteles­sége. Aki a propagandával a saját nemzetét akarja megtéveszteni, az csakis az e.llenfél ügyét segiti elő. BBBaemi imiii.«. —­-----­Milyen az élet a több mint két éve visszacsatol! Kassán ? KASSA. Aki ismerte a világháború előtti Kassát és aki most több, mint 2 évvel a fel- szabadulás után először sétál végig Rákóczy Ferenc városának utcáin, az örömmel álla­píthatja meg, hogy közben jóformán teljesen eltűntek nyomai az ide­gen uralomnak. Csupán néhány a csehek által felállított fel­ii őkarcolószerü épület, melynek Ízléstelen architektúrája sehogysera illik bele a régi magyar paloták nemes összhangjába, emlé­keztet az elnyomatás gyászkorszakára. Ezek a monstrumok az egyedüli emlékek, amit a csehek ránk hagytak; minden egyebet, ami elmozdítható volt, magukkal vittek, elra­boltak. A KASSAI ÉLET Az élet Kassa város utcáin inkább csen­desnek mondható. A kora délelőtti és délutáni órákban a for­galom gyenge. Annál élénkebb a sürgés-for­gás a kora reggeli piacokon, melyeken — dacára az elmúlt rendkívül hideg télnek, a teljesen elázott n}rárnak és a szeszélyes ősz­nek — a legkülömbözőbb főzelékfajták, gyü­mölcsfélék, tejtermékek és az életfenntartá­sához egyéb szükséges tápanyagok nagy mennyiségben kaphatók. Az áruk minősége kifogástalan és az árak jóval olcsóbbak, mint a fővárosban. Ugyan­ez áll a- lakásokra nézve is. Üres lakások­ban nagy a kínálat, különösen a várostól távolabb eső vidékeken, ahová még nem épült ki a közlekedés.. A gazdag cseheknél a távolság alig játszott sze­repet, hiszen legtöbbjüknek volt saját gép­kocsijuk: a szegény magyar lakosság, mely 2 évtizeden keresztül, mint kisebbség' kemé­nyen küzdött e létéért, még ma sincs abban a helyzetben, hogy autót tartson s igv in­kább a város központjában vagy a közelebb fekvő Hernád mellett épült villanegyedet választja lakóhelyéül. De még itt is jóval olcsóbbak a lakások, mint akár Budapesten vagy Kolozsvárott. OLCSÓ LAKÁSBÉREK Példaképen felhozzuk, hogy a 3 szobás jobb lakások minden mellékhelyiséggel sem kerülnek többe havi 40—50 pengőnél, mig a kis szoba-konyhás munkáslakások ára havi 15—17 pengő közt váltakozik. Amióta nagy mértékben fellendült az idegen- forgalom, a bútorozott szobák igen kereset­tek. Ezeket a szobákat, melyek olcsó napi- bérért is kaphatók, nyilván tartja a városi vendégforgalmi iroda, úgy, hogy a Kassára érkező idegen, ha idefordul, rö­videsen megkapja az igényeinek megfelelő szállást. A minden kényelemmel berendezett nagy szállodák a hosszabb ideig Kassán tartózko­dó vendégeknek olcsó általányárakat számí­tanak, úgy, hogy nem csoda, ha a város a visszacsatolás óta kedvelt idegen- forgalmi gócponttá vált. MAGYAR JELLEGŰ VÁROS Kassa máskülönbben teljesen megőrizte magyar jellegét és sem­mit sem veszített, egykori szépségéből. A Szent Erzsébet székesegyház, melyet estén­ként hatalmas reflektorokkal világítanak meg. ma is egyik főlátványossága a város­nak. Hazánk eme egyik legszebb dómjában helyezték el IÎ. Rákóczy Ferenc Rodostóból haza hozott hamvait. A Nagyságos Fejede­lem és bujdosó társainak koporsóit állandóan uagv tömegek keresik fel. hogy kegyeletük jeléül néhány virágszálat helyezzenek ott el. A város lakossága napközben alig látható. mert mindenki el vau foglalva. Ez az oka, hogy az utcák a hivatalok és üzletek zárá­sáig csendesek. Ekkor azonban hatalmas tö­megek lepik el a Főutcát és a szines reklá­mok ueonfényében tündöklő útvonalon elénk korzó indul meg Aki, mint néma szemlélő az itt sétálók közzé vegyül, az talán el sem képzeli, hogy az itt fel és alá járó fériiak és nők, akik látszólag csak szórakozásukra gondolnak, a nap legnagyobb részét komoly munkában töltik. Mióta Kasşa visszatért az anyaországhoz, senki sem ül tétlenül; mindenki dolgozik és teljesíti a kötelességét. Nemcsak a. férfiak állják meg helyeiket a hadseregben, a hivatalokban vagy más mun­kahelyeiken hanem a nők nagyrésze is tevé­kenyen vesz részt az ország épitőmunkájá- ban. Igen sok uriasszony, aki azelőtt csak a társaságnak élt vagy más könnyű szórako­zással töltötte idejét, ma szociális téren mű­ködik. Az ifjú lánynemzedék pedig alig vár­ja, hogy az iskola befejeztével kiképeztesse magát akár zöld keresztes védőnőnek, akár gyermekovónőnek, hogy ilykép ő is mint apró kerék, mi hamarább bekapcsolódjék abba a hatalmas gépezetbe, mely a nemzet fejlődését előmozdítja. NAGY ÁTALAKULÁS A világhelyzet komolyságának megfelelően az élet Kassán nagy átalakuláson ment ke­resztül, ami azonban nem azt jelenti, mintha a la­kosság elvesztette volna fogékonyságát az élet örömei irányában. Szabad idejében ma még igen sokan hódolnak a küllhnböző spor­toknak úgy, hogy télen a korcsolyapálya és nyáron a tenniszterek nagy látogatottságnak örvendenek. Kassa környékén, mely kiválóan alkalmas a síelésre, a téli hónapokban igen élénk az élet. KULTUR-ÉLET Ha bepillantunk a városi színházba vagy a mozikba, úgy örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezek többnyire zsúfoltak; a közönség azonban éppen oly szívesen jár a külömböző tudományos felolvasásokra, mint hangverse­nyekre is. Az ifjúság, mely tánc nélkül alig tud meg­lenni, szorgalmasan keresi fel az ezen célra berendezett helyiségeket; aki pedig nagyvá­rosi szórakozást keres, az magas színvonalú műsoros előadásokat talál a Hotel Impériál bárjában, ahol a késő estéli órákban össze­jön a város szine-java. Mindezekből láthatják, hogy Kassa lakossága nemcsak, hogy teljesen be­leilleszkedett az uj viszonyokba, hanem, hogy már nagyjában ki is heverte mindazt, amit a cseh uralom alatt el kellett szen­vednie. A rabiga alól való felszabadulás óta Kassán már senki sem gondol vissza a múltra; az emberek, a mai kor szellemének megfele­lően, dolgoznak, művelődnek és szórakoznak. (Kassa.) Vasváry Edith fl szlovák nemzetiszocializmus POZSONY. A pozsonyi szlovák „Gardista 4 lap érdekes cikket irt minap. Nem vitatkoz­ni, hanem cselekedni“ cimmel, melyben töb­bek között ezeket mondja: „Ma még elté­rőek a vélemények abban, hogy vájjon a nemzetiszociálizmust reánk, szlovákokra is szabható-e vagy sem. Vájjon jövőnket a nemzetiszociálizmus alapján rendezzük be, vagy más rendszerek után. És ha már nem­zetiszociálizmus, akkor milyen felfogásban és mily mértékben? E viták ellenére is igen egyszerű a vá­lasz. Akik a szlovák államot vezetik és fel­építik, nagyon jól tudják, hogy a szlovák függetlenség csak annak a rendszernek se­gítségével jöhetett létre, melyet c földrészen ma Németország képvisel. Németországnak adatott meg a történelmi küldetés, hogy egy uj Európát építsen fel. E nagy miivet Né­metország nemzetiszociálista alapokra építi fel. A nemzetiszociálizmus az a rendszer, melynek meg kell testesítenie az uj európai rendet — írja a lap. A nemzetiszociálizmus ■ az a politikai, gazdasági és szociális rend­szer, mely után az egész világ áhítozik. Ki­nek volna a jelenkor e nagy eszméje elleti — akár vallási vagy szociális alapon — valami ellenvetni valója? I A szlovák állam megalkotója és vezetője ( tudatában vau annak, hogy miként a szlo­vák állam a mai európai fejlődés természe­tes folyománya volt, mely fejlődés megvál­toztatja a világ képét, úgy további felépíté­se is csak úgy válhatik lehetővé, ha beillesz­kedik szervesen az uj európai rendbe —végzi cikkét a Gardista cikkírója. A. U. Szőrme bundák Oa'iSro^ és ala^Háfokaí olcsón vállalok. — Szőrmékben nagy választék. Jősaiay László Horthy Miklós-utca 8 szám. p lileál KialapiintonbaB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom