Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-24 / 295. szám
f 32 BLLF.NX ÉK MAJÁLIS-UTCA Irta: FARKAS KÁROLY (Csikágó). laridot •di'oledtnni «*h csuk u szánandó lányt — az embert tie/,lem. Küldtem neki egy üveg indiánszéna parfümöt meg egy tucat fehér vászon női zsebkendőt, Azt mondták a fiuk, hogy sirt, amikor nagy bálálkodások közt átvette. Hanem a professzoréit megint csak nem voltak otthon. Valahol Mező-Sárn»ondon voltak. llát szabad volt a vásár. Esztike hazament. A fiukat pedig a jányok behívták » lakásba. Öten voltuk a társaságban: a két fiú, meg három lány, mert Eszti helyére más jáoy jött — Judith. Benn aztáu a jányok nobilisán megvendégelték az. ii j doktorokat. Felszolgáltak hideg kncsiisültet, süteményt, eseresnyét meg jófajta Kiikiillőmenti fehérbort. Aztán kezdetét vette a zongorázás, persze e-ukott én hespalettáz.ott ablakok mögött, fis ment a tánc. Táncsziinet közben a kis doktor, aki borbélynak mondta magát elejiben, — eljátszotta a Balaton háborgását, ami Rákinak igen tetszett. Ott mulattak a fiuk éjfélután egy óráig. Bizony ilyen doktorátusi bankett se minden jogásznak jut. De a professzor urak se gondolják, hogy néha mi történik otthon, az. ő házukban- a Majális-utcában. Igaz, majd elfeledtem, — Esztike átadta a fiuknak a fényképét, hogy hozzák el nekem- Megkaptam s megvallom, jól egett, hogy csuk igy is láthatom a szegény kis Eszti okos, őszinte szemét. Aztán irt Eszti, hogy megkapta, amit küldtem és nagyon hálálkodott. A fényképet a hivatalban az íróasztalom fiókjába tettem. Lassan minden feledésbe ment. Kilenc év múlva levelet hoz a posta. Esztitől jött. Azt irta, liogv Erdélybe betörtek a románok és ő menekülni volt kénytelen. Éjjel riadt fel és csak amit magára kaphatott úgy hirtelen, nyári időben, ugv futott el hazulról, könnyű ruhában. Menekülés közben megázott, át fázott és most súlyos betegen, tüdőgyulladással a debreceni kórházban fekszik. Ezt a levelet egy másik nővel Íratja. Azt mondja, hogy nem tudja, vájjon én otthon vagvok-e, de próbát tesz, hátha mégis otthon talál a levele. Éppen otthon talált. Aztán egy hét múlva jött még egy levél. Egy szomorú levél . . . Ezt meg már éppen nem Eszti irta . . . Ez a szegény Forró Eszter szomorú esete. jut és mindig sírnom kell. Kedves urfi, kérem Írjon. Csókolja: Eszti. Ez a levél bizony engem mgehatott. Szánalmat éreztem a szegény kis székely lány: Esztike iránt, akit igy megzavart a mi meggondolásán kacérkodásunk es most éjjeli álmát is megzavarja ez és hogy parfümömmel igy könnyet fakasztok szegény kis jány ártatlan szeméből. Vagy ki tudja. Ha fáj is szegénynek ez egv kicsit, de talán azért mégis boldoggá is teszi. Legalább lesz, majd az ő egyszerű, eseménytelen életében egy örökké élő emlék, hogv- hát volt neki egy urfira, aki őt oly megértő szeretettel csókolta mag. Én is irtain szegénykének. Legyen egy levél emléke is. Megírtam, hogy mi az igazság. Hogy nem vágyó! patikus és hogy n többi urfi sem az, aminek magukat mondták. hanem azok miiül jogászok. Igaza volt a kis Rákinak. Az a magas, erős nr már doktorátust tett és a másik kél urfi még elinegv tavaszra Kolozsvárra akkor teszik ük is le a doktorátust és akkor magukat a Majális- utcában egy este fel fogják keresni és üzenetet fogok küldeni. Ugv is lett. Barátaim májusban felutaztak Kolozsvárra, az utolsó szipor'alra Mindketten sikerrel vizsgáztak és doktorrá avat- ták őket. A felavatás estéjén el is mentek a Majá'is- t.teába és ott is találták Annát, meg Rákit, de Eszter már nem volt ott. Azt mondták, hogy Eszti gyakran eljön hozzájuk érdeklődni, hogy vájjon nem voltak-e itt az urfiak. Azt mondták a lányok, hogy majd megízeuik Esztinek, hogy jöjjön el másnap este és az urfiak is jöjjenek el. Ez a másnap este éppen vasárnapra esett. \ fiuk, most már doktorok, el is mentek és most ott találták Esztit is, aki nagyon boldog volt. A fiukat ugv fogadták, mint régi ismerősöket s mint doktorokat, mert én mindent megírtam Esztinek őszintén. A dolog most már komolyan ment. Mert én már a szegény kis lányt és az egész ügyet más szemmel néztem. A szánakozó ember szemével. A kaA tengercntulrol, ( sikágohól egy olt élő kolozsvári magyartól kaptuk az alábbi hangulatos erdélyi vonatkozású visszaemlékezést. Ö, ti kedves székely láuyok, vájjon emle- keztek-e még, vagy már elfeledtelek mikor ugv 1905. év tavaszán Kolozsváron, a Majá- is-utcában a szabadkai link este. a kapuban veletek elcicá/tuk? Emilékeztek-e még azokra a fiukra, akiket ti mindig kérdeztetek: mondják m g igazán, micsodák maguk.' És az eg\ik azt mondta, hogy ő pomoUigus, a másik, hogy zoológus, a harmadik hogy jo- gológus és a negyedik, hogy ó bunkológus. És erre Ráki a/t mondta- hogy: nyavalyát, hisz, maguk jogászok. Es et re a pomologies azt mondta, hogy nézze Ráki, én megmondom most magának az igazat, én borbélysegéd vagyok, a főtérén dolgozom, szemben a Mátyás-szoborral. És mégis mutatta mindjárt a nála lévő fésiit. Erre, maga Ráki azt mondta: jé, hát igazán nem j- zászok es örült és mosolygott es megszorította a kezét, mert mirigy árt lett tekintélye, mivel iparos. Mi akkor láttuk, hogy maguk előtt mennyivel becsesebb egy iparos- legény. mint egy jogász. Pedighgt a jogászból még főispán is lehet, de a borbély, az borbély marad. És emlékeztek-e még lányok, mikor aztán újból kérdeztétek, hogy hát maga oly erős, nagy ember, maga miféle mester, mert most már látták, hogy őszintén beszélünk. — hát a nagy ember azt mondta, hogy^ő biz mészáros, a harmadik azt mondta, hogy ő vaskereskedősegéd a Jeszenszky üzletében, a negyedik meg azt mondta, hogy én sem akarok hazudni, hát én nem mondom, hogy iparoo vagyok, merthát patlkáruslegény vagyok. És mikor kérdezték, hogy melyik patikában, mert majd Lejönnek egy kis pirositót venni, hát akkor azt mondta, hogy ő nem patikában keveri a mérget, hanem a klinikán. Aztáu azt mondták, hogy meg is látszik, hogy patikárus, mert olyan finom, jószngn. Megérezték a kölni vizet. Aztán kérték hogy hozzon holnap egy kis szagosától. Másnap este vitt is egy kis üveg indiánszéna parfümöt és mind rálocsoíta magukra: Esztire, a csinos pzobajiányra, Annára, a szép barna szakácsnéra. meg a fürge és nyelves Rákira. Emlekeztek-e még? Azóta sem volt a Majális-utca olyan szagos, hiába volt ott a sok professzor-kisasszony, hacsak úgy bűvös májusi éjeken nem. amikor a Majális-utca névnapjait tartja. Akkor igen, ezt tudom. Mikor a sok fa meg bokor virágba borul és mikor a rácskeritéseken tálról az édesen bóbiskoló virágok álmos kis fejecskéit megbillenti és a kiömlő édes illatot széthordja a langymeleg májuséji szellő és elbóditja az ott sétáló jogászokat, kik szerelmes szívvel és sóvár szemekkel lesnek be a zongorázó professzor-kisasszonyokra, vagy csak úgy jogászos léhaságból egerésznek kis szobajányokra, hogy aztán elcicázva kiverhessék fejükből a szédülésig bevett büntetőjog, magánjog, meg mittudomén, mimindenféle rendtartás meg perjog okozta kábulatot. Hát aztán emlékeztek-e, amikor kérdeztétek, hogy tudnak-e zongorázni és mondták, hogy tudnak, akkor Eszti kérte, hogy menjenek be és zongorázzanak, mert a profesz- ssor urék nincsenek itthon, egy nagy mulatságon vannak a Teleki grófékná! és azok majd csak valamikor, hajnalban térnek haza — igy aztán bementek a szalonba és a borbély zongorázott és jártuk a csárdást. Azt játszotta, hogy: Jogászgyerek vagyok, szeretőt tarthatok, van is hozzá jussom. Megent, hogy: T-.incsen lovam, van kantárom, jó bort ihatnám. Ez volt akkortájt uj nóta. Eljövet elbúcsúztunk, még pedig nagvon érzékenyen. Megmondtam, hegy én most már többé nem jöhetek, mert utazom. Vidéken kaptam egy jobb alkalmazást, egy patikában. És Eszti maga ekkor oly szomorú lett, még a szeme is tele lett könnyel és mikor ezt megláttam, hát biz engem is meghatott, hogy maga ezt ennyire a szivére vette — szánalomból meg is csókoltam és maga is vissza- cnókolt. Akkor kért, hogy írjak a Majális-utcai címre magának és kért, hogy adjam meg a patika cimét, majd ir maga is nekem És én akkor megadjam az én címemet: Damjanicb- utca 4 szám. Maga irt is nekem rózsaszínű levelet, csókolódzó galambok voltak rajta és elég csinos betűkkel azt irta, hogy: Kedves urfi! Tudom, hogy maga urfi már elis felejtett, de én igenbizony, hogy nem az urfit. Tudom, hogy maga urfi, csak tréfából csókolt meg engem, a falusi, szegény székel}7 jányt és már elfelejtett engem, pedig de jó volt, mikor itt volt és eltángáltunk. Én soha sem felejtem el, bárcsak sohasem láttam volna, mert úgy megfájdilotta a szivemet maga oly barátságos szivü urfi és kérem, hogy tessék Írni csak egv sort is csak Írjon urfi és mikor, j éjei fölébredek és érzem a szagositót a ru- j hámon, amit urfi rálocsolt, akor eszembe T-űluyzoét toéAlékíkH wewetäk a „Budapest télen" m&z#atmat BUDAPEST. A magyar főváros idegenforgalmi szervei az idén nagy apparátussal készülnek a Budapestre feljönni szándékozó erdélyiek fogadására cs szórakoztatására. Mái a tavaly megindult az u. n. „Budapest télen“ nevű mozgalom, amelynek keretében a fővárosba utazó vidékiek szórakozását és olcsó budapesti tartózkodását kívánták előmozdítani. A mozgalom sikere arra indította az illetékeseket, hogy az idén még szélesebb keretek között és még több kedvezménnyel kedveltessék meg a vidékkel a budapesti utazást. Az idegenforgalmi Hivatal vezetői a sajtó képviselői előtt hangsúlyozták, hogy a külföldi idegenforgalom elmaradása következtében az idén fokozott munkával szervezik meg az ország lakosságának az utazásait és kellemes, valamint olcsó fővárosi tartózkodását. A Budapest télen“ mozgalom a lakosságnak alkalmat kiváu adni arra, hogy Budapestre feljőve ne csak külsőségeket lásson, hanem megtekintsen minden érdemes látnivalót és ismerje meg a főváros kulturális és művészi értékeit. Az idegenforgalmi szervek Erdélyben már eddig is kellően ismertették ezt a mozgalmat, úgy, hogy a jelek szerint a visszacsatolt részekről az idén igen sokan keresik fel a magyar fővárost. SOK KEDVEZMÉNY A mozgalom igen sok kedvezményt biztosit a Budapestre utazóknak. Ezeket a kedvezményeket február 3-ig lehet igénybe venni. Az Államvasutak menetjegyirodája „Három nap Budapesten“ cimmel jegyfüzetet adott ki. Ezzel a jegyfüzettel 50 százalékos kedvezménnyel lehet utazni a magyar fővárosba. A jegyfüzettel a megérkezés után legkorábban három nap múlva lehet visszautazni Tehát az utasoknak legalább három napot kell Budapesten tölteniük, hogy igénybevehessék a féláru utazást. Ez a kedvezmény érvényes az erdélyi „vonatpótló“ autóbuszokra is. A vasúti kedvezményen kivül még igen sok más kedvezményt is kapnak a Budapestre utazó vidékiek. Kedvezményes jegyeket lehet kapni színházakba, mozikba, kiállításokra, sporteseményekre, sőt a fürdőkbe is. Ezenkívül az ellátás és szállás is kevesebbe kerül, mint rendes körülmények közölt. A szállodák és penziók 30%-ig terjedő kedvezményt adnak. Még a villamosokon is kedvezményes jegygyei lehet utazni. Az IBUSZ külön társasgépkoesi-járatokat indít a főváros nevezetességeinek a megtekintésére. A városnéző utón idegenvezető fűz szakszerű és érdekes magyarázatokat a megtekintett nevezetességekhez. LÁTVÁNYOSSÁGOK A téli Budapest természetesen külön látványosságokkal is kedveskedik a felutazóknak. Nem beszélve a megindult szini és báli szezonról, igen sok nvitvalevő érdekes kiállításról, igen sok uj meglepetés várja a Budapestre utazókat. így a Budapesti Korcsolyázó-Egylet bevonásával nagyszabású jégünnepélyt rendeznek ezzel a mottóval: Erdély visszatért az anyaországhoz. A jégünnepélyen felelevenítik az erdélyi bevonulás egyes felejthetetlen képeit. Természetesen nemcsak Budapestre várják a vidék magyarságát, hanem Erdélynek is az idén kell kiáilania az első idegenforgalmi próbát. Ezen a télen, úgy karácsony táján, főképen pedig a nyáron rengeteg üdülő szándékszik Erdélybe utazni. Mondhatni a fél Budapest Erdélyben akarja tölteni részint a karácsonyi, részint a nyári szabadságát. Erdély szépségei olyan hatalmas vonzóerőt jelentenek a huszonkét év alatt Erdélyben nem járt anyaországbeliek számára, hogy Erdélynek idegenforgalmi szempontból nagyon fel kell készülnie erre a fogadásra. Ez a hatalmas arányú idegenforgalom különleges feladatok elé állítja Erdélyt. Rövid idő alatt természetesen nem lehet mindent megszervezni, de mégis igen sokat lehetne tenni annak az érdekében, hogy az erdélyi falvak népe részesülhessen az idegenforgalom anyagi előnyeiben. Magyarországon már régen rájöttek arra, hogy az utazók jórészének nincs pénze a drága szállodákra. Ezért az üdülésre, sportolásra alkalmas falvakban megszervezték.. összeírták a falu lakossait, a kiadó lakásokat is hirdetések utján bérbeadták idegen üdülőknek. Ez a pénz egy pár faluban rengeteget jövedelmezett. 10 4 0 dec* nthcr 24 Parkettszésl munkaiatokat ]utá nyomán /állít Lőrincz! & Go. Zipolya-utoa 8. á* a«»at«gytláf utou U (Csóka-3ukrí«4ia). Illetékes helyen hangsúlyozták az Ellenzék munkatársa előtt, hogy nagyobb társasutazások indulnak egymásután a felszabadult részek gyönyörű vidékeire. A Gyilkostónál és a többi közismert helyeken részint bizonyára le vannak foglalva a szállodák és penziók a sizéere Erdélybe utazók számára. Pedig egyedül Budapesten ezrek és ezrek akarnak rövidesen Erdélybe utazni. Által áhan az a hangulat, hogy Erdélyben nincsenek megfelelő menedékházak és kellő számú szállodák, illetve kiadó helyiségek. Ezen a lakosság érdekébe rövidesen változtatni kell, A követendő példa adva van az anyaországbeli megoldásokkal. Az üdülésre alkalmas magaslati vidékeken sürgősen meg kell tehát szervezni u fulu lakosságát és az Idegenforgalmi Hivatal utján, vagy egyéb uton-módon kell hirdetni a kiadó lakásokat. Ilyen módon rengetegen keresnének fel egy- egy kies fekvésű falut, vagy várost és a lakásokért fizetendő bérekkel nagymértékben hozzájárulnának a lakosság anyagi fellendüléséhez. Ha bármelyik hegyvidékben fekvő falu akár újsághirdetés utján is közölné az otlani kiadó szobák árát, akkor egészen bizonyos, hogy rövid idő alatt rengeteg üdülő jelentkezne és venné ki ezeket a szobákat. Ez a munka a falvak és kis városok hivatalos, vagy kulturális vezetősége u'ján kevé3 felvilágosító munkával könnyen megvalósítható. Ezt azért kellene már az idén megszervezni. mert ha a most leutazó anyaországbeliek nem tudják téli szabadságokat kellemesen eltölteni, vagy ha a lakásviszonyok miatt !e sem mernek utazni akkor az idei rossz tapasztalatok után jövőre már sokon idegenkedni fognak attól, hogy szabadságukat Erdélyben töltsék. Ez az idegenforgalmi szervezettség magánkezdeményezésbő! kiindulva is igen nagy gazdasági előnyt jelentene Erdélynek. Fel kell tehát készülni és kellő hírveréssel széles körben ismertetni kell a télisportokra és üdülő szabadságokra alkalmas erdélyi vidékek szépségeit és előnyeit, mert bár Budapesten mindenütt ez a jelszó: megyünk Erdélybe: még sem tudja senki, hogy egy-két hires üdülőhelyen kivül még hol tölthetné a szabadságát. Pedig mennyi ilyen ismeretlen gvöuyörü vidék van Erdélyben és mennyien vannak, akik számára nagy segítséget jelentene az idegenforgalomból befolyó összeg. Nem is beszélve arról, hogy milyen nagy áldás nemzeti szempontból is, ha erdélyiek és anyaországbeliek spkszor és minél nagyobb számban találkoznak. Tóth Bálint. Mátyás király képe díszít! az erdélyi emlékérmet BUDAPEST, december 24. — A „Nemzeti Újság“ Írja: Magyarország kormányzója — mint megírtuk, — Erdély egy részének visszatérése emlékére Erdélyi-emlékérmei alapitott és elrendelte, hogy az érmet megkapja mindenki, aki a visszacsatolás idején legalább 28 napi fegyvergyakorlaton veit részt. Az emlékérem veretésével kapcsolatban felszó’itották a legkitűnőbb magyar iparművészeket, hogy készítsenek tervezetet, az érem-inodelleket azután bemutatták Magyarország kormányzójának. A legfőbb hadúr választása Berán Lajos iparművész modelljére esett. Ezt fogja a pénzverő sokezer példányban elkészíteni és az érmeket ezután a honvédelmi miniszter rendelkezései alapján szétosztják. Az Erdélyi-emlékérem felső oldalán Mátyás király mellképe kapott helyet, a másik oldalra Erdély címerének reliefje került. A Mátyás király domborművű képét körülölelő felirat azt hirdeti, hogy az érem az erdélyi részek visszacsatolásának emlékére készült. A másik oldalon pedig azt adja tudtul a felirat, liogv Mátyás király születésének ötszázadik és magyarország országgvarapitó kormányzásának huszadik évében történt a visszatérés. Az Erdélyiemlékérmet, értesülésünk szerint, a közeli napokban a miniszterelnökség utján rendelik meg az Állam: Pénzverőben, a honvédehni minisztérium igénylése szerinti mennyiségben. Az érmeket kiverése után a honvédelmi minisztériumnak szállítják le, a kiosztás pedig — hasonlóan a Felvidéki-emlékéremhez — az egyes csapattesteknél fog megtörténni. Fénykép-albumok bőrben, selyemben, vászonban, minden m Hőségben reRÍlíiViiil OlíSÓ ársboil az ELLENZÉK kdnyvesboltjábag l(c.:sj¥áf,jíálíá$ feráíHér.
