Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

1 ÜN 26, BrZP?V7ff)C'' 7 940 TMte'ntb'c? nali fény <a meicosé^i $^érw«siy©k lelett Az !■’I Jt'ly iöhlj« fölé emelkedő nap su­garai eljutnak »/ c’nénmlt harangok ors/á- jjáliu i.s. Dós« n katonák, papok. közigazga­tás: tn/t viselők «'s it óh egyesületbe tömöriil- n«‘k >/orvániMik talpraulütasaért. Az K'l«*n- yck pedig nemrég I • Ctrvb András tollából ...I ;ni- tervezetet közölt erről a tárgyról. A cikkben k!>. benne van mindaz, amit a szor- \ -ítn ni;i::\:ii':..i“ megmentése es megerősítése érdekében tenni lehet és tenni kell. Nem jnjong, iiiin*. M .rius Karthágó romjain, nem tániad, nem von felelősségre, mint az üres lelkek. A tiszta, tevőleges. <7 ilű munka kör- vonulóit rajzolja meg szál-avatott kézzel. Aki e téren to\ íbb dolgozni akar, annak az itt elmondottakkal számolnia kell. b sorok es ik kiakarják* egészíteni a cikk adatait és a'á akarják huzni egyes tételeit abban a remény­ben, hogy az elvi tisztázás után meg fog születni az. ami minden mozgalom életképes­ségét mutatja: a tett. HOGYAN JUTOTTUNK IDE? Téves utcn járnak azok. akik az északer- délyi (mezőségi) magyarság pusztulását tisz­tán a román nép beolvasztó képességéből ma­gyarázzák. A Mezőség elnemzetietlenedése már akkor megkezdődik. amikor a román népelem Erdélyben kisebbséget alkot. János Zsigmond megemlékezik egyik, 1570 aug. 28-án kelt rendeletében arról, hogy Doboka megyében a magyarok és románok mellett bulgárok és rácok is vannak. Ezek bizony még ^ nagy tőrök háborúk idejében szivárog­tak be a Balkánról és természetesen a Nagy István és Rares Péter által használt mene­dékvárak környékén szaporodnak. A keleti egyház nagy kohójában peesze mindnyájan románok lesznek De különösen két háborús csapás gyöngíti az itteni magyarságot. Egyik a Básía-dvlús. A goroalói csata után (1601 aug.) elemik Kolozsvár, Szamosujvár, a követ­kező évben Bethlen és Beszterce. Az ut in­nen Marosvásárhely felé Uzdiszentpéleren át vezet. A rabló vallon, rác, német és lutjdu csapatok borzalmasan kipusztitjúk az ut menti magyar és szász lakosságot. Hasonló csapás éri e vidéket a íl. Rákóczi György elestét követő töröl: pusztulás alkalmával (1661 aug.—szept.). Ali budai basa utiiáuya Nagybánya — Kővár — Des — Beszterce — Marosvásárhely. Az utóbbi helyen 170.(100 fo­goly felett tart szemlét. Hányán pusztulhat­lak el még a kard és embertelen kínzás kö­vetkeztében? ... A hadjáratot követi Belső- szolnok és Doboka megyék megszállása Pisi­basa állal, ami az itteni törzslakos magyarság­nak a súlyos közterhek és zsarolás előli me­nekülését s igénytelenebb balkáni nép bc- özünlését vonja maga után. Ez az idő, ami­ről Bőd Péter azt irja, hogy igen elfogytannk a magyarok, kivált a várni agy alien s a sze­génység majd minden jóra alkalmatlanná tet­te őket. A XVIII, és XIX. század csapásai, kuruc-labanc dulások, pestis és az 1848—49- iki szabadságharc már csak betetőzik a feje­delmi korban lejátszódott mezőségi magyar tragédiát. Községek, virágzó anyaegyházak, melyeknek drága emlékeit a széki és dési re­formátus egyházmegyék régi jegyzőkönyvei őrzik, enyésznek el, vagy siilyeduek le szór­ványokká. Az általános pusztulásból csak a helység- és halárnevek, az építkezési emlékek marad­nak meg. És az ötfokú hangsor, mely zenemű- értőink szerint a mezőségi román énekekben kétségkívül feltalálható. Szerencsére egyes, védettebb helyekén levő községek, mint szi­getek az árvízben, megőrizték magyar jelle­güket. A nagybirtok pedig fennmaradt, mint keret és lehetőség, amit azonban csak olyan ideális lelkek, mint Bethlen Lajos és Ujfalvi Sándor igyekeznek megtölteni a magasai)!) erkölcsi és gazdasági élet tartalmával. Mind­kettő udvarházát a románok — hálából! — elpusztították. Merítési kísérletek Magyar fajmentésről 6em a Habsburg ura­lom nagyhatalmi ábrándoktól fütött világá­ban, sem a magyar liberalizmus kezdeti, naiv lelkesedésü korában nem lehet beszélni. Ott meg van győződve arról a kormány, hogy egyes katonai intézkedésekkel, mint pld. a határőrség szervezésével, vagy pontos köz- igazgatással megmenti az országnak Észak- Erdélyt, Itt pedig szentül hiszik, hogy meg­rázó röpiratokkol és parlamenti felszólalások­kal uj erőt öntenek a pusztuló magyarságba. Telepítés? . . . Ugyan ki beszélt erről? A mult század 40-es éveiben két nagybirtokos Lábíalvára (Baca mellé) tótokat, Tótszállás­ra pedig cseheket hoz be cukorrépa termelés céljából! E század elején végre megkezdődik Darányi mintaszerű akciója. De ez csak né­hány telep létesítéséig ér el. a belpolitikai, majd a világháborús zavarok megállítják azt. Teljesen hatástalan maradt — s ebben tö­ké! itesen egyetértek L. Geréb Andrással — a kulturális mentési kísérlet az állami isko­lák, illetve a magyar nyelv erőszakolása se­gítségével. Szekfü Gyula is rámutat arra, hogy a függetlenségi, koalíciós politika ugyan­azzal a liberális eszmekörrel dolgozik, mint a 67*es párt. Az állam jogkiterjesztő tevé­kenysége, az oktatás és némi gazdasági fellen­dítés, — ezek lettek volna hivatva az el- románosodott magyarság visszahóditására. A vállalkozás eredménytelenségbe fulladt. Az értelmi és nemzeti jelszavakkal dobálózó ta­nítás épugy nem tudta a kívánt célt elérni, mint a Mezőség szélét átszelő fővasutvonal, amelynek mentén tovább kallódtak a pusztuló magyar lelkek, — egészen napjainkig. A gyógyitást mélyebben kellett megkezdeni. És itt miadenekfelett két református püs­pökről, Szász Domokosról és Kenessey Bélá­ról kell megemlékeznünk. Mindketten szór­vány központokat létesítenek s ezekbe lelki- pásztorokat állítanak be. A Szász Domokos által létesített 40 körlelkészségből 17. a Ke­nessey által anyásitott 63 uj egyház közül Egy percig sem áitalhatja magát az erdélyi magyarság azzal, hogy ezzel vagy bárminő hasonló természetű akcióval megtudná oldani a szórvány kérdés egész szövevényét. Ide, amint a L. Geréb cikke hangsúlyozza, alap­vető. totális segítség kell! Egészséges gazda­ságvédelem, a népkultura legmélyén járó egy­házi nevelés, hitvallásos iskola, biológiai, faj- erositő intézkedések, s az állam teljes támo­gatása egyházi és telepítési téren. E külön­böző feladatok közt sorrendet felállítani igen nehéz. Hiszen mindenik életbevágóan sürgős. A fődolog azonban az, hogy a rég: elavult módszerekkel: lelkes beszédek, röpiratok, köz igazgatási fogadkozások! — ne kisérletez- zünk. Sokkal komolyabb ügyről van szó, minthogy azt szó és paragrafus-áradatba bele lehetne fullasztani. A*í a szempontot pedig, j hogy más népfaj ellen kell hadakozzunk, már i egyszersmindenkorra ki kell a munkából kü­szöbölni. Itt elsősorban még meglevő véreink megsegítéséről, felszaporitásárói van szó és nem egy másik erdélyi népfaj elleni megtorló intézkedésről. Az épitő munkát azonban komoly, szellemi tartalom keli hogy hordozza: a nevelő és fe­gyelmező szeretet. Éreznie kell a mezőségi szórvány-magyarnak is azt, amit a kalotaszegi és székely faj érez, hogy ő a magyarság és emberiség családjában önértéket képvisel. Tehát nem eszköz egy bizonyos gazdasági vagy politikai rendszer szolgálatában. Az önérték tudatának ez a hiánya — elfelejteti, kietlen vidéken élő, jobbágy paraszt! —• so­dorta mind mélyebbre, egészen hitének és fajtájának megtagadásáig. Az ébresztő esz* 24 esik a Mezőségre. S ezek résziut az egy­ház Országos Közalapjából, részint az állami kongruából tisztességes támogatásban része­sültek. Sajnos, a világháború alatt és után egyszerre megcsappan a lelkész! pályára lé­pők száma s az uj püspök, Nagy Károly. 1921 aug. 23-án egyszerre 75 üres, főként szórvány központ jellegű egyház papi állására hirdet pályázatot. A jobbak kaptak is — alsóbb képesítésű lévitákat, de a gyöngébbek vissza- sülyedtek leány, illetve fiók-egyházi sorba. Mások pedig ma már a szórványok közt sze­repelnek. Ez a kétségbeejtő állapot indította arra az itteni Református Teológiai Fakultás hallga­tóit, bogy megkezdjék a szórványmunkát, mint szabad egyházlársadalmi tevékenységet. Az 1928 év tavaszától fogva egész napjainkig a szórvány gondozás mind nagyobb körét ölelték fel. A kolozsvári környéki falvak lá­togatása lassanként a távolabbi vidékekre is kiterjedt, sőt a nyári hónapokban már az Ókirályság népesebb telepeit is megszállották ifjú elszánt munkásaink. Az elmúlt tanévben pld. a környéken (egészen Csúcsáig!) 12, az Ókirályságban és Erdély többi részén 13 gyü­lekezetei gondoztak. Megható látni, hogy ezek a lelkes, fiatalemberek iemoudanak va­sárnapi pihenőjükről, szórakozásukról és sok­szor 10—15 km. bosszú utakat gyalogóinak, odaérve vasárnapi iskolát tartanak, igét hir­detnek, családokat látogatnak — minden el- lenszolgáltaáts nélkül! Nyáron pedig az édes otthon helyett idegen helyeken nélkülöznek, fáradnak, csakhogy valamit tegyenek veszen­dő népünk megtartásáért. Pátrónusaik az Egyházkerület, mely legszükségesebb kiadásai­kat fedezi, a Főiskolás Ifjak Keresztyén Egyesülete, mely munkájukat irányítja s az a sok. szétszórt névtelen magyar család, amely örömmel nyitja meg előttük ajtóját, szivét. A cél egyúttal az is, hogy az ifjúságban ki­alakuljon a munkához annyira szükséges missziói lelkidet. Collétium Knngáucum felállítását lervszil? Belgrádiján Belgrádi és budapesti tudományos körök­ben sokat beszélnek arról, hogy Belgrádban Collegium Hungaricumot kellene létesíteni az egész Balkánra kiterjedő hatáskörrel. Ma­gyar részről rámutatnak arra, hogy milyen nagy jelentősége lenne ann'ak, ha a magyar ifjúság foglalkozna a szláv nyelvekkel és a szláv államok történelmével. Rámutatnak arra is, hogy a magyarországi iskolákban je­lenleg nincs alkalom a szláv nyelvek elsa­játítására, holott az első szláv nyelv megta­nulása után a többi már nem nehéz. Éppen ezért volna szükség a Collegium Hungári- cum létesítésére és az intézmény számára sokkal alkalmasabb hely lenne Belgrád, mint Szófia. Azzal a. tervvel is foglalkoz­nak, hogy Magyar Házat létesítenek a ju­goszláv fővárosban a két országot érintő tudományos intézmények összpontosítására. A Belgrádban működő Balkán intézet fog­lalkozik a Balkánt érintő tudományos kérdé­sekkel és ennek kiegészítő része lenne a Ma­gyar Ház, ahol főként a budapesti magyar egyetemi ifjúságnak nyílna mód arra. hogy elsajátítsa a szláv nyelveket és hogy tanul­mányozza a Balkán művészetét és kultúrá­ját. Magyar körökben hangsúlyozzák, hogv nem kell grandiózus intézményre gondolni, amilyen például Becsben, Berlinben vagy Rómában működik, mert cgvszerii keretek között is el lehet érni ugyanezt r, célt. Min­denesetre a magyar ösztömlijasolc részére in- ternátust létesítenének. A Collegium Hunga- ricum felállítása sokban hozzájárulna a iu- goszláv-magyar szellemi kapcsolatok kimélyi- léséhez. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az újvidéki jogászegylet a szabadkai jogi fakultás Újvidékre való áthelyezését kérte. Egyelőre azonban a jugoszláv közoktatás- ügyi minisztérium még nem döntött a sza­badkai jogi fakultás sorsáról (Peki.) közök a keresztyén egyházi élet igehirdetésé­ben és Bzeretet-munkaközösségében jórészt adva vannak. De vannak világi eszközök is. A magyarság történelmi szerepének, hivatá­sának, jellembeli minőségének bevitele a köz- tudatba gondos nevelés utján. A hely törté­net kihangsulyozása. Az ősi jogigény elevenen tartása. Mikor nemrég a veresegyháziak ka­pákkal, kaszákkal verték ki a legelőjüket el­foglalni akaró kékesvásárhelyi románokat, il­letve a segítségükre siető hatósági közegeket, olyan döntő győzelmet arattak a jogigény kérdésében, mint mikor Németország meg­nyer egy tengeri csatát. Meg kell rendezni az EMGE által beindított téli tanfolyamok mellett a Déai Gazdasági Egylet által olyan szép sikerrel tartott mczöségi gazda-napokat. Mint régen, tábori istentisztelettel, dalárda, torna és tánc-versennyel, állat és termény- díjazással. Ez lesz az igazi népi-bemutató és nem a városi színpadokon öss/.etoborzott Gyöngyösbokréta! A háziipar nemcsak a Szé­kely ség és Kalotaszeg kiváltsága, meg van ez, amint a Hősi Ifjúság K'-r. Egyesülete pár év­vel ezelőtt bemutatta, a Mezöségen is. A mű­vészi hajlandóság, a kultúra utáni vágy még mindig olt él a lelkekben. Az önérték azonban ne legyen a szórvány magyarságánál kész, természeti adottság, ha­vam olyan birtok, amiéit állandóan küzdenie, állandóan növelnie kell. Ila az állam és tár­sadalom csak gazdasági és kulturális előnyö­ket nyújt nekik, elkényezteti őket Egy jár­nak, mint a román telepesek, akiket elhal- mozott a kormány földdel, pénzzel, hivatali tisztséggel, — 6 hamarosan megszöktek mégis a fa'ukból. Vagy a városba vagy kezdetleges erdei gazdálkodásuk területéic. Legyen a .ni kormányunk gondos nevelő, aki semmit sem ad ingyen, hanem becsületes munka és meg­bízhatóság ellenében. Vi-zont éreztetnie ke'l azt a lélekben sokszor elfajulásra- hajlandó mezőségi magyarral, hog\ ö bab tartozik egy fejlődő és diadalmasan kibontakozó nemzeti életbe. Hogy az illetékeseknek gondia van arra. hogy családtagjai ne pusztuljanak el körorvos hiánya miatt, mint ahogv elpusztult ifjúsága virágjában ezért érv kedves, buzgó tanítványunk, a feketelaki pap. Hogy útját gondozzák, elhullott állatiát megtéritik, s eljuttatják hozzá uzsora közvetítés nélkül is az annyira nélkülözött építkezési anyagokat. Hogy időnként meglátogatják, panaszait meg­hallgatják, igazságosan elintézik. Erős kéz kell Szolnokdoboka megyében! — ez vrdt régen a kormányzati jelszó. Bővítsük ki ezt igy: a jó édesapa nevelő, erős keze. Végül pár szót a szórvány központok feltá­madásáról. Úgy képzelem el ezeket, mint a firm testvér népnél az u. n. templomos falu­kat. Ahová a környék kisebb telepeiről, ta­nyáiról minden vasárnap egybesereglik a nép lelki felüdülésre, erőgyűjtésre, ismerkedésre, a testvéri viszony ápolására. Aki volt vagy egyszer egy ilyen központi fekvésű magyar gyülekezetben, mint én, ezelőtt pár évvel Frátán 8 örvendezhetett 8—10 km. távolság­ról összegyűlt árva magyarok gzeretetének, felejthetetlen képet alkothat a szórvány-köz­pont értékéről. Jelenleg, amint előbb emlí­tettem, egész 6ereg ilyen gyülekezet várja az újból való feltámadását. És ez nem is olyan nehéz feladat, hiszen a magyar állam még 1918 előtt elismerte uzoltnck anyaegyház jelle­gét és a kongnia kiutalását vagy megkezdte, vagy megígérte. Ilyenek a következő gyüle­kezetek: Galgó, Kecsed. Néma. Hagymás; á- pos, Csomafája, Aranykut, Mezőszava, Fiiz- kutszentmihály, Noszoly. Y asasszentegyed, távolabb pedig Csúcsa, Farnos, Nagyida. AI- sószopor, Alsóvalkó, Fgérhát. Érhatvan, Krasznavécze és Szamosudvarhely. Persze a lelkészi állás betöltése igen sok körültekin­tést igényel. De a mérték ugyanaz, mint a körlelkészségek szervezésekor: elszánt, apos­toli buzgóságu, igénytelen emberek kiváloga­tása. Hogv ezeket legalább is úgy kell fizetni, mint az egyetlen gyülekezetét békésen pár­toló lelkészeket, az természetes. Az állam mellett ma már az Országos Közalap és a társadalom segítsége is igénybe vehető. Hi­szen ilyenforma együttes összefogással állí­tották nem rég helyre az egyik legveszélyez- tettebb szórvány-központot: Mezőujlakot, ahol az utóbbi években szép parochia, és — a filiákkal együtt — három uj templom épült fel. Fanját feleségestül együtt a mi katoná­ink szabadították ki a románok fogságából 9 hozták át magyar földre. De helyébe már oda lépett egy lelkes, ifjú tanítványunk, aki egy hasonló eondolkodásu barátjával Puszta- kamarástól Mezőn jlakig átvette az ottani kis gyülekezetek rendszeres gondozását. A missziói lelkűiét tehát készen van, csak a szervező munka van hátra. Hisszük, hogy ez sem fog elmaradni és beteljesedik a pró­féta jóslata: örvend a puszta és a kietlen; hely, mert a pusztában viz fakad és patakok a kietlenben. (Ézsaiás, 35 r.) Dr. Nagy Géza. Elés V r ist av üdvös’eb kém liicíd Cözsd títcjfivk szia 13 lüídom, Háromszor kiáltották itt Deus Lovát itatta a hét vezér Ut kap össze ki tudja mért? a két irigy Szamos. A \ cnat itt csak 5 percet át! kicsi város, há2iszőttes ö, Sétánk örZj még a rózsadomb, a Bakó és a Nagytemetö. Arca vidék, ábrázol héztetőket, Föalakfa a iemplomtoroiiv csak a kerete naóycn egyszerű: az ablakom! \ Ha kilépek ugatnak a kutyák kiköt a köd, megástak a rucák. Egyik indít s futnak a Szamosra, megnéztem az órát pont 6 óra. jEre2stt ég fútylasan lebeg: a hold habhátáu hattyú fellegek, a bakterék kutyája elbslón rutul vön it, mint egy bögö majom. Három araszt és egy méterest lep a Malatón az isten arcú nép, GyárüvöHés, szunnyadó hegyek este 6 óra, hazamegyek! I VARRÓ DEZSŐ Min enféle olaiísrinéksk. olajok és müsz&fei cikked nagykereskedése. Íj Duna Műszaki Olaj- és Villamossági nagy­íj kereskedő Budapest, Király-utca 75.1. cm. 1. Telefon : 229—518. Kérjen árajánlatot. m I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom