Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-24 / 295. szám
,12, •EILEN 19 4 0 'december 24 M— hosszú, s: ros hadjáratai a finn törzsek ellen, 0 svéd-orosz hahóink, a történelem számos 1 iaskodúsu. u jinn nép földjén, vereti ment régbe. I muguri fimit a svédek kergetlek e. keleti finn. n keletit az oroszul: ti nyugati illeti. Mindenl:ét>]>en u finnek földjét dohuk föl. finn házacskákat vitettek, finn csaladokat tettek tőnkre Mintegy száz esztendővel ezelőtt. mondjuk, a finnség alig tett ki többet háromszázezer embernél. ug\ megeső polt a várét a sr d-otosz háború. Suoniit számtalanszor jöldundiollál; l olt úgy is. liog\ csal: a nyugati sarkát nevezték Finnor zúgna! holy ionos er<irszitcse!:kel es véráldozatokkal kellett visszaszerezni otthonát. megvedetmeznie tűzhelyét. Emellett oz oroszul: görögkeleti ve ti ttok Kar jalát s a l:nr. falai jinn segít szembeállították e. másil: rész- szel, amely luleránns. Irtőztató harcol:, szorongató nyomorúságok között verekedett a finn nép r. megmaradásért. Tudja, kik az ellenségei s azt is tudja, hogy a harcban kíméletlennek kell lennie. A hires finn kés, a puukko pengéjébe ezt a mondatot szoktálc edzeni: ,.Az ördög és a muszka ellen!’1 Ha harcra kerül a sor, a finn könyörtelen, utolsó lehelleiéig küzd. sebeit fel sem veszi, olyan, mint az erdők ragadozója: még haldokolva is beleragnszltodik ellensége torkába. Ezen a tulajdonságon az sem változtat, hogy annyira vallásos A mostani háborúban a katonái: térdrebo- rulva imádkoztak s úgy indultak' rohamra. Imádkozott a géppuskás a géppuska mellett s addig nem vette le Icezét a fegyver billentyűjéről, címig a töltény szalagban töltény volt, vagy amig öt magát szilává r.em lőtték. Egy fiatal teológus barátom írja: azért olyan jó katona a finn. mert hivő. Hivő, igen, de az életbe, jövőjébe, önmagába vetett hitét azonosítja leeresztvén hitével, az Evangéliummal s miközben jézushoz imádkozik, a maga istenére, Jumalára gondol, ha erről nem tud is. Kultúrája az északeurópai. helyesebben a skandináviai kultúrkörhöz tartozik. Ez rányomja bélyegét életmódjára, szokásaira, irodalmára, művészetére, politikai életére. A svédektől kapta a keresztyé.nséget, először a katolicizmus, majd c protestantizmus formájában. Ez sem folyt le egészen simán, l.épés- rul-lépésre, gyakran ádáz harcok árán sikerült csak ez erdőkben megbújt, tavak közé menekült finneket keresztvíz alá hajtani, s ha meg is keresztelkedtek, az még nem any- nyit jelentett, hogy keresztyének. Tudjuk, a finnugor népek mily szívósan ragaszkodnak hagyományaikhoz és isteneikhez. Az oroszok minden kegyetlensége sem tudta kiirtani az osztjákok, vogulok, vagy akár a mordvinok ősi vallását, noha a népet úgyszólván teljesen sikerült kiirtaniok. A kondai aranyréce- bálványnak titkon bizonyára még ma is vannak buzgó hívei. A finnek tehát katolikusok lettek, legalább névles, de erősebb keresztyén vallásos életet tulajdonképpen csak a protestantizmus elterjedése óta élnek. Vallási buzgalmai: különös módon keveredik pogány hagyományaikkal és szellemükkel. Isteneik és ördögeik egész légiója még ma is eleven élete él, amit bizonyít, hogy Hiedelme- sebb emberek nem mondhatják ki az ördög nevét. (Van egész sereg.) Nagy erejük lehet ördögeiknek, ha említeni sem szabad őket! Mély keresztyénségükkel magyarázzák sokan, milyen emberségesek, milyen békések, türelmesek, mennyire el tudják nézni egymás hibáit, mennyire kerülik az emberszólást, rágalmazást. Mily végtelen szeretettel bánnak betegeikkel, mily türelmesek a gyermekhez, hogy kímélik az állatot. (Gyermekei megütni nem szol,ás Suoiniban, a lovat sem hajtják ostorral. Szép szóval, megértő türelemmel, okos érveléssel masukhoz nevelik a gyermeket s a lovakat.) Igen. vallásos, őszintén protestáns a finn. Lélekemelő, lélektiszlitó dolog istentiszteletre menni templomaiba, baráti kapcsolatban állani papjaival, fiatal teológusaival, vagy tudósaival. Mély és igaz öröm parasztjai között élni. Meit vallásossága tiszta, őszinte. De azért a legtöbbjének valami ősi pogány neve van s azt használja. Az Aatamik, az Aapelik, a Kaarlok, a Kerttuk, c Markéitól: mellett lépten-nyomon vannak férfiak, akiket Urho-nak (Hősnek), lányok, akiket llmá-nak (Levegőég), Pilvikhinck (Felhőcske), Püivikkinek (Napocska) stb. neveznek. Jellegzetes vonása cl finn léleknek a konzervativizmus. Ez már a finn nyelvben is megnyilvánul. A finn nyelv olyan, mint egy ezeroldalu, szabályos kristály. Időtlen szóalakok, ragozási’ formák alakjait őrzi s aki tisztában van a nyelv komplikált törvényeivel, megoldhat és megérthet minden nyelvi nehézséget. Nincsenek benne szabálytalanságok, rendkívüli formák. Minden nyelv szabálytalanságai nem egyebek kihalt alakoknál, amelyek megőrizték eredeti törvényeiket s önálMéfy v#h Uätött tiszt# fytyOfiju gyarmek és nci iickavédö (S uznö mi és férfi harisnya, sí-prniiura, stb. mediwt-UMde. (Mád^íálv‘,ér 22‘ lósitoltál: magukat. A finn nyelv annyi eredeti törvényt őrzött meg. hogy ilyen önállósodott alakok nem is igen akadnak benne. V g\ an ilyen konservativ maga a finn ember is. Babonásan ragaszkodik ősi szobásaihoz, akárcsak némely magyar videi: paraszt saga. A társadalmi élet sol: apró szabálya, a halottak tiszteletének kultusza, mind ősi szabályokon alapul. Természetesen, a modern életformák a fiatalabb nemzedékből lassan-lassan l:i pusziit jól: ezeket a kultikus szokásokat és társadalmi szabályukat, de azért mégsem anyucira, mint Európau más népeinél A csendes vidéki templomul: körül csodálatos temetői: térülnél: el. Szépen rendben- tartott fák és utak, gondozott bokrok és virágágyások, a sírokon állandóan viruló virá gok és üde koszorúk vannak. Sebolscm lát az ember besüppedt sirt. kidőlt síremléket, leomlott fej fát. A halottakat legszívesebben a család közös sírhelyén, vagy ugyanabban a temetőben temetik el, igy dédapái: és ük- anyái: csontjai feküsznek a dédunokái: és iikunolcák mellett. S a legrégibb síroknál: ugyanúgy kijár a tisztelet, az ápolás, a koszorú. mint a legfrissebb halottnál:. Egyik barátom fia évekkel ezelőtt meghalt, fényképe előtt azonban most is gyertya ég a szoba egyik sarkában, számára fenntartott helyen. Vájjon nem a pogány finnugor népek lialottkuluszára ismerőül: ebben? Vájjon nem a kiváló halott bálványának, a ..fejedelemistennek“ nemzedékekre átszármazó kegyelete ez? Ha valagi meglátogatja gyermekkori faluját. a színhelyet., ahol növekedett, ahonnét a városba elszármazott, nem mulasztja el, hozy ősei sírjára i'irápnt ne vigyen s egy néma. bensőséges imádsággal ne üldözzél: emléküknek. A gyász, az elhunytak leikéért való könyörgés azonban sohasem hangos. Láttam temetést falun is. városban is. A gyászolók némán, lehajtott fejjel, de száraz szemmel lépkedtek a szánra helyezett koporsó nyomában a városi remélőben is hallgatag, könny télén emberek állták körül a sirt. miközben ü zenekar egy régi-régi. végtelenül szomorú és fájdalmas bölcsödült muzsikált. Ilyen néma fájdalommal dőltek neki házuk ajtófélfájának azok az asszonyok is ülőknek oda kellett hagy ni ok családi hajlékukat Karjaidban, hogy birtokba vegye az orosz. Egy néma perc, egy sóhaj, — azután összeszori- tolt ajakkal mentek tovább, lös molyójuk után. mely már szánra rakva várakozott rájuk az utón a szán előtt a zömök fakóvul. * 1 égigtekintvén már most a finn lélek ar- culc.tának vázlatán, talán megértjük, miért emelkedett ez a kis nép a bátorság, a habil- megvetés, az összetartás, a önbizalom s ez életbe vetett hit oly példaadó magasságába, miért tudott és mert szembeszállni óriás ellenségével s hogyan tudta — ha fájdalmas veszteségek árán is, — megtartani szabadságát és hazáját. Talán sejtjük, miért és hogyan adhatott leckét az örök törvényből: élete csal; unnál; van, aki tud meghalni, értéke csak az olyan életnek van, amelyet halál árán tartunk meg. Látjuk, hogy miért Észak görögsége a suorni nép. mily különös egyezései; vannak a görög, meg a finn természetérzés, a görög, meg a finn demokrácia, a görög, meg a finn bátorság között. Mert mind a kettő életéi zése tragikus, — nietzschei értelemben diortysosi, —- gondolkodása pedig apol- lói. lux lett ez a maroknyi kis nép fáradt, kiábrándult, a realizmushozmód fölött ragasazkodó, 0 megalkuvás alkalmain tulmohón kapó korunk nagy tanítómesterévé. Százéves fennállásához érkezik az Erdélyi Bank R. T. a a intézete, a y@§?égii?b magyar bank R Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítása óta az egész ország gazdasági életét szo.rálja Immár száz esztendeje lesz az uj évben, hogy nevében a pesti1 szót viseli. hololt munkássága, üzletműködése, alapítása óta az egész ország gazdasági életét szolgálja. Az ezernyolcszázas évek elején Pest és Buda két külön város volt, igaz, testvérváros, d,. nem tartóztak össze. Sajaát egyéni életüket élték, egymássl szemben, a Duna két partján, s a hajóliid volt közöttük az egyetlen kapocs, a tél beálltával azt is felszedték s csak a jégzajlás elvonulása után állították fel ismét. Buda a magas hivatalok, magasraugu tisztviselők és katonák városa, Pest pedig kereskedett s iparosodni akart. A pesti kereskedők és iparosok arra törekedtek, hogy országszerte kivívják maguknk a megbecsülést és a népszerűséget, ezért dolgoztak, azaz dől goztak volna, ha a mostoha, sőt kegyetlen hitelviszonyok nem nyomorítják őket. Mikor 1830-ban elhangzott gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar jajkiáltása, hogy hitel nélkül nincs boldogulás, a pesti kereskedők elhatározták, hogy bnkot alapítanak. És ezek a pesti kereskedők nem Pest számára akarták a bankot létrehozni, az egész országra gondoltak, amit élénken igazol, hogy kérvényükben az ,,Első Magyar Kereskedési Bank'1 cégért említették s a részvényaláirási iveken is igy nevezték el az intézetet. Mire V. Ferdinánd király. 1841. október 14.-n aláírta a szabadalom-levelet, a cégér megváltozhatott, de az alapvető elgondolás, mely az egész ország, a pestinél még válságosabb helyzetben álló vidéki kereskedelmi és ipari élet támogatását tűzte ki feladatul, nem változott meg. Az előkészítő munka, ami a 2 millió pengőforintnyi alaptőke 500 forint névértékre szóló részvényeinek lejegyzésére megindult, az egész országra kiterjedt. A vidék éppen úgy felismerte a bankalapítás szükségességét, mint n főváros. Az első részvényjegyzék közt találjuk, a Pest-budai lakosokon. József Nádor, Széchenyi István gróf, Andrássy György gróf, Appiano József kereskedő. Gömöry Károly gyógyszerész, Gallbrunn Ádám ezredes, Kartleben Konrád Adolf könyvárus, Nagy József posztókereskedő, gróf Nákó Sándor, öt Podmaniezky báró és Reseta János egyetemi tanáron kivi.il, ifj. Barkóczy János grófot Kassáról. Bertchtold Anta1 grófot Fülekről, Albanich János Györgvöt Szekszárdról, Dobsa Sámuelt Makóról, a két Festetich grófot Tolnáról, Huszár Józsefet Kőszegről, Mar- cibányi Lajost Csókáról, Plath János tudortanárt Kassáról, Pfahler Károlyt Keszthelyről, a Sztáray grófokat Nagymihályról. azonkívül Lúd, Nagy-Szenl-Miklós. Lovasberény, Gács, Hidgya és Kurta-Kész helységekből is jelentkeztek részvényjegyzők Az intézet működése kezdetén beigaz olta. hogy valóban országos munkát óhajt kifejteni. Az első nagyszabású segítséget, melynek jelentősége a Pest-budai kereteken túlnő, a Központi Vasúttársaságnak nyújtotta. Ez a társaság épitetíe az első magyar közforgalmi gőzüzemű vasutat Test és Vác között. 34 kilométeres szakaszon. A vasútnak adott hitellel a Kereskedelmi Bank évtizedekre eljegyezte munkásságát az országos vasut-háló- zat kiépítésének alkotó-munkájával1 A kilencvenes évek elején alapítja meg az intézet a Magyar Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságot s mindjárt az első üzleti évben megépülnek a következő hálózatok: Budapest -Laiosmizse. BalatonszemgyÖrgy-Somogy szob, Haraszti-Ráczkeve, Békés-Csanádi Hév., Bácsbodrogmegyei Vasút. A következő esztendőben a bank üzletköréhez tartoznak az alábbi vasutak is: Kar- czo.g-Tiszafiired Kecskemét-Tiszaug, Temesvár-Buziás, Zsebely-Csákóvár. Fehér-Tolna- vármegyei Vasul. A vasútépítő programm évről-évre fejlődött s ahol a közlekedés megszületett, szebbé, jobbá lett a vidék élete, a gazda drágábban adta el termését, a kereskedő és az iparos áruforgalma megnövekedett és a közszükségleti cikkek beszerzési árai csökkentek. A hatvanas évek elején létesítette az intézet az első szoros vidéki összeköttetéseket. Már erős, kiállta a szabadságharcot követő idők tüzpróbáját. Kossuth Lajos pénzügyminiszter a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kötött szerződést a Kossuth-bankó kibocsátására. Az intézetnek ez a szerepe be van irva a magyar történelem aranykönyvébe, igazi hősi szerep volt, méltó a szabadságharc fejezeteihez. Az abszolutisztikus kormány idején lidérenvomásként nehezedett a bankra a Kossuth-bankó kibocsátásnak pénzügyi következménye, de lassan lassan e nyomás alól is felszabadult. Á koronázás előtti évben, i 866-ban lép összeköttetésbe a Szegedi Kereskedelmi és Iparbankkal és szinte egyidejűleg az Első Bánáti Kereskedelmi és Iparbankkal is. Ez csak a kezdet kezdete a vidék pénzügyi és hiteléletének munkakörébe való bekapcsolásában. Soron követte ez egész országra kiterjedő hálózat megteremtése, úgy, hogy a százéves fejlődés útját ma már az egész országot behálózó vidéki ‘"ii’.k- és leányintézetei és utóbbiak fiók iái jelzik. A Felvidék egv részének visszacsatolásával majdnem egyidejűleg ott is felállította leányintézeteit. Erdélyben a régi, nagy hálózattal bíró Erdélyi Bank R. T. mellett Nagyváradon újból megnyitotta a román uralom alatt kényszerűségből beszüntetett fiókját. A megnagyobbodott Magyarország területén négy vidéki fiókja, 24 leányintézete és utóbbiaknak 12 fiókja működik. Így gondolták el az alapítók, igy gondolkozott a bank fennállása óta és igy gondolkozik ma is. Szive, mely a fővárosban van, az egész országért dobog, ezer dolgozó karja kinyúlik az alföldi tájak és a magyar bércek felé, magához öleli egész gazdasági életünket. A Kereskedelmi Bank százéves születésnapja az egész ország ünnepe. tű. Erdélyi Gazdaság: Tanács Erdély iparosításáért és az iparcsctíEionokért KOLOZSVÁR, december 24. Az Erdéiy- részi Gazdasági tanács legutóbbi ülésén ismételten foglalkozott az iparostanonc-ott- honok kérdésével. Az otthonok létesítése fontos nemzeti érdek, mert elősegíti a falusi nép íiai számára kereskedelmi és ipari foglalkozások elsajátítását. Az otthonokban a nép fiai nemcsak lakást és ellátást, hanem megfelelő nevelést kapnának. így nemcsak szakmájuknak lesznek jó munkásai, hanem műveltségben és erkölcsiekben is mintaképeivé válhatnak az egyik legfontosabb nemzetfenntartó elemünknek bizonyult magyar kisiparosságnak. Ismerve a kormányzatnak a magyar kereskedelem és ipar iránt megnyilvánuló messzemenő gondosságát, minden remény meg van arra, hogy a Gazdasági Tanácsnak az otthonok fejlesztése érdekében teendő előterjesztését méltányolni fogja és a lehetőségek keretén belül a pénzügyi támogatást is megadja. A Tanács most adatgyűjtői munkát indított be annak megállapítása céljából, hogy hol és milyen mértékben van szükség tanoncotthonokra, hol vannak mar meglevő, működő, vagy megnyitásra váró otthonok, mennyi ezekneK férőhe'.yűk, milyen állapotban vannak stb. A beérkező adatok alapján fogja megtenni javaslatait a kormánynak. Habár a háborús idők nagyon megnehezítik. mégis számítani lehet arra. hogy Erdélyben a máris megindult közmunkák tavasszal újabb lendületet kapnak, ha talan nem is olyan ütemben, mint amilyenre nyugodtabb viszonyok között számiíhat- nánrk. Mindenesetre a középületek rend- i:okozása, az utak és vasútvonalak korszerűvé tétele, a Székelyföldet az országgal összekötő rendes nyomtáva vonal építése, az iparosítás megindítása, stb. sok uj munkaalkalmat fog jelenteni, aminek nemcsak a közvetlenül érdekeltek, hanem Erdély egész gazdasági élete hasznát látja. Az Frdélyrészi Gazdasági Tanács mór legek: ő ülésein foglalkozott azzal a fo' os kérdéssel hogy a közmunkáknál a Kisipar minél nagyobb szerepet kapjon. Ürömmel állapította meg, hogy a kormány ezt a kérdést a legnagyobb megér tűssel kezeli. Ez legutóbb a marosvásárhelyi értekezleten elhangzott felszólalásokra adott miniszteri válaszokból is kinyilvánult. Az Erdélvrészi Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén ismételten foglalkozott a kérdéssel. A kormány részéről azt a felvilágosítást kapta, hogy a nagyobb közmunkák természete megkíván ja a generál- vállalkozók megbízatását. Meg van azonban ü lehetőség arra. hogy a generál' ál- lalko/óknál a kisiparosok foglalkoztatását feltétlenül kikössék, ilyen módon még a vasútépítésnél is munkát lehet adni a kisiparnak. amely különben eddig kimondottan nagyvállalkozók munkája volt LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolozá* vár. Mátyás király-»tér 9. É■ 0
