Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-24 / 295. szám
C9 4 0 d e c e w b e r 24. E-LX'BN'Z-éKmnam ÉSZAK GÖRÖGJEI Ugyancsak ppnt-os együtt működési \ kivárt a medvevadászat is. A medve majdnem minden finn nép szent állata, toteme. Elejtése tehát ünnepélyes külsőségek között megy végbe. A résztvevők feladatukat megszabott módon oldják meg, mindenkinél,: szerepe van a vadászatban. Amikor pedig a szent állatot elejtették, messze környékre elviszik a hírét és medveünnepre csődilik össze az ismerősöket. Ez az ünnep napokig eltart, bizonyos ce- rmeániák szerint darabolják föl a medvét, főzik a húsát stb. A ceremóniáit alakoskodó játékkal járnak együtt, a szereplők medve- énekeket énekelnek s liturgikus szavakat mondanak. Kannsilo professzor tanulmányai a vogul medveünnepekről élesen belevilágítanak ebbe a társadalmi ténykedésbe íme tehát, az együttműködés, a vállalt szerep, a megszabott feladat hogyan köti szoros kollehtivumba a finnt. Csuk azok alakíthatnak ki ilyen höllektivumokút. akik tisztában vannak a közös célokkal, akii- feltétlenül megbízhatnak egymásban s tudják, hogy a legkisebb, legjelentéktelenebb részletmunka is beleillik a kolleklivum munkájának egységébe. íme, a szorosan összetartó finn nemzetségek. társadalmi szervezeteir. egyesületek és társaságok lelkiségénél,- egyik alaptényezője. A Finnországban található kuntál-: szívós fennmaradásának. szétbont hat lan szilárdságának, a tagol: és vezetők együttműködésének, az egyéni érzelmek és érvényesülések, hiúságok megfékezésének, a kollektiv érvényesülés, a kollektiv, hiúság uralmának egyik magyarázata. A finn törzsek nein együttesen foglaltál: el hazájukat, nem katonai módszerekkel, mint A finn-orosz háborít drámai gyorsaságnál lepergett eseményei Finnországra irányitól- iák a figyelmei az egész világon, de különösen Magyarországon. A kis Suomi rettenthetetlen harcát az ötvenszeres túlerővel az ókori görögöknek a perzsákkal vivőit élct-halálhar í cúhoz hasonlították s maid meglátjuk, -~f nem is csupán külső egyezések miatt, — a karjaiéi földszorost Tcrmopyléhez. A hasonlóságot tetézte az. hogy 1940-ben Finnországban akarták rendezni as olimpiaii játékokat s a Stadion, az olimpiai falu majdnem készen várta a világ minden nemzetéből gyülekező sportolókat. Csakugyan, sok hasonlóság van a finn s az ókori görög nép között. Finnországot nyugodtan nevezhetnénk Észak görögségének. D< hát milyen az a lélek, amely hitetlen, kiábrándult, megalkuvás alkalmain túlságosan is kapó korunkban oly csodálatos példáját adta a személyes és kollektiv bátorságnak. a szilárd összetartásnak, az élet pátosz- talan föláldozásának, a létért való küzdelem könyörtelen vállalásának, az elképzelhölet- len magabizásnak, a minőség ériékének a mennyiség fölött, a higgadtságnak, a lélek készségének? Miiven az a lélek, mely meg- leckéztette a világon hinni tu dósból, erkölcsi tisztaságból, meg nem alkuvásból? Milyen a lélek, mely látszólag irreális vállalkozásban tette kockára egész sorsát s emellett mégis oly reálisnak bizonyult? Ha oly nép lélekvilágát, jellemét vizsgáljuk, számba kell vennünk eledelét, történelmi múltját. né pisé gének összetételét, a környezetet, melyben élt és él, a foglalkozást... melyet, folytat, a kultúrkört, melyhez tartozik — s még számtalan kisebb-nagyóbb tényezőt. Az ember. mint. minden létező dologs végtelen számú összetevő eredője, nem leltet egyetlen meghatározással leírni, egyetlen jelzővel jellemezni, egyetlen vonásból megérteni. Es félő, hegy akkoi sem látunk beléje egészen, ha minden komponenst lelkiismeretesen megvizsgálunk, mert hiszen éppen azért ember az ember, hogy megismerhető vonásain hívül még egy titkot is rejtsen magában s gyakran éppen ez a titok határozza meg döntő módon; hogy micsoda. '• *ţ. A finn népek Európa észalti vidékein, hűvös, sőt hideg éghajlat alatt élnek, mióta első nyomaikat a tudomány gyenge világosságánál sejtjük. Lelki világunk, természetesen, alkalmazkodott a földrajzi viszonyokhoz, a táplálkozáshoz, az életmódhoz. Ezeket a tényezőket az erdőség és a bő számban található vizek határozzák még. Ahogy egészen más jellemvonásokat találunk a délibb, ligetes szteppekre vonult ugorságban, — ha nem Így volna, nem csatlakozhatott volna u bolgártörökök sztep- j pelakó törzseihez, nem alkalmazkodhatott volna azok egészen más eleimódjához és kultúrájúhoz — mások az erdőlakó. vadászó- halászó finnség lelki, jellemvonásai is. A suomi-jinn, ha legnyugatibb ága is m finnség- nek, lassú vándorlásai .során .elfégőit uj életkörülményeit nem találta gyökeresen . különbözőknek a régiektől. Bizonyos, hogy a lelki alkat keresi u számára legmegfelelőbb földrajzi viszonyokat. — igy kereste a honfoglaló magyarság is a Duna-Tisza közének fii- ] vés szteppevidékeit, a magyarságban feloldódott ugorság az erdős-vizes tájakat, — de az is bizonyos, hogy c táj alakitó hatással van a lelki alkatra. Hogy a finnség azért lelt-e prémvadász, halász néppé, mert lelki alkata ehhez vonzotta, vagy azért, mert a végtelen rengetegek. a mérhetetlen folyók és uracsaiul: erre kény szeritelték, eldönthetetlen kerítést. Némi kölcsönhatás bizonyára föltehető a lelki alkat és a táj és élclemszerzö foglalkozás között. Arról már történelmi föl jegyzések. - kútfők tanúskodnak. hogy az erdőlakó, vizmelléki finn népek főfoglalkozású á prémvadászat és n halászat volt. Az oroszországi nagy folyók, melyek összekötik az északi tájukul a déliekkel s már a lesősibb időkben kereskedelmi ] iitchul szolgállak, a prémkereskedelem elevenen lüktető érrendszerévé váltak. Lehetséges. hogy bizonyos léinek bányászatával és kidolgozásával is foglalkoztak, erre vall néhány, finnugor nyelvekben található közös ■fémnév, de nem valószínű, hogy a. vadászai és kalászai mellett döntő tényező, volna. Az őserdők vadászó, halászó embere, a nia- XÉMET POLGÁRSÁG MAGYAR FÖLDÖN' Pukíirtszky Róla uj könyve (..Magyarságismeret4') mindenben szenzációt jelent, leve 5.80 p. Kereesényi: Kölcsey Ferenc életrajza kve 4.80 p. Zweig-Winternitz: Pasteur kvc 5.80 p. A Magyarságismeret“ előbbi kötetei: Bon káló: A rutének, Lajos: A magyar nép játékai. Zolnai: A magyar biedermeier Lepage- nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. Irta: KODOLÁNYI JÁNOS gúny embere. Többnyire egyedül, vagy legközelebbi családtagjaival járja az erdőuet. keresi fel a folyóvölgyeket. mocsarakat. A közösség kialakulására csak a nyári hónapok alkalmasak, amikor a halászat nagyban folyik s a prémállatok vadászata szünetel A vogu- lok, osztjákok is a nyári halászat idejére csoportosulnak össze a folyóvölgyek érintkezéseinél. hogy nagy haalászataikban kollektive vegyenek részt, Merőben különbözik ez a szteppenépek katonás szervezetétől, a tekintély i uraimon alapuló, az erősebb jogút elismerő és tisztelő, szigorú törzsi rendjétől, a nemzetségek hierarchiájától, a közös állatle- gletetés, valamint a nagy fegyveres baranták és legelő hódítások évszázados életformáitól és törvényeitől. A vadászó finn magányosan, vagy kisebb csoportokban barangolt az erdőben. figyelte a vadak életmódját, a természet változásának jeleit. Tcste-lelke tökéletesen összeforrott az erdő életével, viszonyai- í val. Órákon, esetleg napokon át kellett várnia egy-egy nagyobb vad kézrekeritésére. Türelme hasonlatos volt a lesell.edő ragadozóéhoz, mely moccanás nélkül, sőt álombameriil- ve képes őrt állani zsákmánya csapái fölött. Rejtekezve, surranva, magút gyakran álcázva, teljesen a maga erejére, találékonyságára hagyatkozva járt. az erdőieké, hogy éleiét fenntarthassa családjának táplálékot, a folyók kereskedőinek prémet s azért cserébe vasat, aranyat, ezüstöt, vagy egyéb szükségleti cikket szerezzen. íme, a finn katona taktikai módszerének egyik magyarázata. Az orosz-finn háború kitörésekor a Szovjet nyilván nem volt olyan tájékozott a finnek katonai ereje, szervezettsége, stratégiai tervei és védelmi berendezkedése felől, mint amilyen értesüléseik a finneknek voltak hatalmas ellenfelükről. E nagy vad természetének, útjainak megfigyelésében a finnek tökéleteseknek bizonyultak. Ugyancsak az erdőlakó nép lelki alkatához igazodott, a finnek harci módszere. Lesben- állni az erdőn, megbújni a keskeny földszo- rósok, vízesések, gyorsan rohanó folyók mentén, csapdát állítani az ellenségnek, tőrbe- csalni álcázott mozdulatokkal s aztán villámgyorsan rajtaütni, magányos sicserkészést folytatni a végtelen hóvilágbaii, csoportosan i kerülgetni a hatalmas vadat, ez a finn katona életcleme, természetének megfelelő taktikája. Es ez a finn hallgalagságnak, az idegnélküli türelemnek a forrása is. A nyári nagy halászatok és csoportos medvevadászatok idején a finn. erdölakók jót szervezett, óramiiszerüen együttműködő szabad csapatokat alkotnak. Az óriási hálók vontatása szigorú« együttes föladat, abban mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenki ismer minden fogást, — akár a régi, j ma már, sajnos, kipusztult tihanyi halászbokrokban. Tudjuk, egész Tihany egyetlen halászszervezet volt még a mult század végéig., amikor a halászati törvény megölte. Kard- hal. —e- ismertebb nevén: garda -— vonulás idején az egész falu tudta föladatát s min- denki a helyén volt. így van ez az Északi- tenger halászainál is. Finnországban a Botlent-öböl bejáratánál lévő apró szigetel: süni világa egyetlen halászbirodalom, halrjsskirály- hal s az ö föltótien uralma alá tartozó halászok aprajával-nagyjával. A Iíalászkirálynnk — krdastajakuningas —- féltve őrzött ősi oklevélben vannak megállapítva a jogai és kötelességei. Ez nem is lehet másként. a szteppelakók s mint a honfoglaló magyarság is. A finn honfoglalás erdei vándorlások, csoportonként való vonulások láncolata volt. Egyik részük Észtország két nagy szigete, a Saaremaa és a Ffiumaa. valamint az ezekkel szomszédos félsziget csücske felöl kelt át a tengeren s szállta meg a délnyugati partokat és Uusimaat. másik része Karjala felől nyomult föl és befelé, a szárazföld belsejébe. Az olt talált lappokat, Suomi s talán Európa ős lakott lépésrŐl-tépésré szorították a belsőbb tájah s egyre északibb vidékek felé. Egy résükkel összeházasodtak, magukba olvasztották. Végezetül egészen a Jeges-tenger vidékére nyomták őket. A finn honfoglalás jellegzetesen finnugor módon folyt tehát le. ellentétben a magyarral, mely egy szteppenép céltudatos, szervezett katonai, cselekedete volt. Passzívnak lehetne mondani az egyiket, aktívnak a másikat. A finnek törzsei sokáig hadakoztak egymás ellen a legnagyobb gyülőlséggei ■ Csak a hosszú svéd uralom, a svéd-orosz harcok, a külső ellenség állandó nyomása alatt alakult ki légül a ' totzsek között teljes egység. mintegy reakcióképpen. A törzsek és nemzetségek összetartozása ezután az egész népre kiterjedt. De a finn közigazgutás ma is törzsek szerint osztja föl az országot, a finn társadalmi, kulturális és egyéb szervezetek ma is törzsek szerint alakulnak s foglalják magukba tagjaikul diákkoruktól halálukig. Mozaiknép a finn. csakhogy e különös mozaiknak van egy rendkívül fontos jellemvonása a részek azonos fajtáiból, azonos vérből valók. Mindegyikben vannak olyun lelki vonások, amelyek élesen megkülönböztetik őket egymástól, az Musimaa-i mélabus. költői lelkületű, szomorúságra hajlamos, a Iliimé-! bolondos, játékos, dalos, táncos, életvidám, u poh- jola-i hallgatag, harcias, nyers és kegyetlen s igy tovább. Mindegyik ragaszkodik helyi ha 28-án nyílik meg Kolozsvár iegmagyarabb üzlete 99 Hargita Mátyás kíráíy-tér íMíts is falatozó K kaphatók a (eij- ÍKíOínaíiti mlnősépli ksntesáruk. Hideg ételek. Nyitott és dugaszok italok! —Tízóraira és uzsonnára különleges szendvicsek. uHH&ptkzt Imáfv faUtdztt AápóWf és fcâdid s&atuúzlet Mafotn-uUa 2, szám. a» wmusm II gyomúnyáthoz, —- sehol sincs annyi falusi m.uzcum, mint Finnországban, — tájszólásé hoz és szokásaihoz. Más és más szinti a különböző törzsek leányainak a. ruhája, u. D‘ valamennyi: finn, véreben szinte u legtisztább fajin Európa üssze-visszu kevert népei közölt. Csak a svéd partvidékeken van svéd keveredés, ez aztán a nép külsején de u jellemében is — első pillanléisia felismerhető. A lapp keveredés sokhelyütt erős mongoloid- vonásokat és lelki tulajdonságokat ojtott beléjük. De eltol eltekintve a finn tiszta es egységes fajta, akárcsak az ogermán skandináv népek. Könnyen elképzelhető, hogy az ilyen iiomo- gén jajla lelki tulajdonságaiban is homogén, a különbségek csapéin árnyalatiak Nehezen megoszthatók tehát. Ezt megmutatta a háború is. Kuusínen sziinaloniruméhó próbálkozása, melynek hajtóereje az c mi gr áh sue- ban fölgyülemlett gyűlölet., a sértett hiúság volt, nem tudta megbontani társadalmi rétégéit. A szovjet fegyverei nem bírták szétrobbantani kőkemény tömbjét. Ebből az egyfajuságból ered a finnel: i e- lühsziiletett demokráciája is. Suotniban sohasem volt arisztokrácia, a svéd előkelő családok idegenek voltak s ennélfogva gyűlöltek is. Finn a finnel, mint teljesjoga, egész ember áll szemben, szabad és büszke, nem érzi magát alacsonyabb értékűnek a másiknál, nincsenek tehát ebből eredő beteges lelki tulajdonságai sem. 'Sem hazudik, — a hazugság: védekezés. — nem lop, — nem érzi magát megrövidítettnek — nem koldul és nem áskálódik. *&í\ifÉe,&($SÉ.AÍ Csak a legutóbbi évtizedekben fejlődött Finnország modern polgárosuli társadalommá. A papir-. a cellulózé gyártás, a faipar rohamos fejlődése alig egynéhány évtized eredménye. Csak most távolodott el a finn az ősi természettől: erdotől-viztől, mely egész életét s lelkiségét meghatározta. De most sem szakadt el tőle. Észak görögjei ma is szoros kapcsolatban vannak a természeti környezetűd, mint valaha az ókori görögök. Bizonyos szempontból primitiv népnek lehetne mondani, ha egyáltalában lehet egy nép „primitív". Tény, hogy a természeti népek számtalan tulajdonsága csorbítatlanul megvan a finn lélekben, ez azonban nem jelent értékelést, vagy, ha igen, a finnek javára. Ilyen például, hogy a finn ma is szinte varázserőt tulajdonit a szavaknak. A kimondott, vagy leirt szót szentnek tekinti. Ezzel együttjár a költészet példátlan megbecsülése és szeretete. valamint a népi nyelvkincs rendkívüli tisztelete. A finn még folyóbeszédben is szereti az aJliterációt, a szépen elosztóit hangsúlyok zenei szépségét, a tiszta, hibátlan kiejtést, az idegenszerűségeket üldözi, nem tűri. Bár a sajtó sokat rontott ezen a téren, az ország belsejében teljes fénnyel ragyog n finn szó szépsége és igazsága. Természeti nép a finn abban a tekintetben is, hogy az északeurópai luteránizmus egyes szigorú formái — puritánizmus, pietizmus stb. — ellenére bár őszinte, de tiszta életet él. Szemérmes a finn, de a vonzalmai ösztöne szavára ő is hallgat. Gondolkodásmódja is a természeti népekéhez hasonló. A mi mértékünk szerint lassú, láncszerűen és nem ugrásszerűen kö vetkeze- les, erősen tárgyilagos, indulatok hijjún való. Idegenekkel szemben a finn erősen bizalmatlan. Nem tárja ki sem a szivét, sem az otthonát. Kissé megveti az idegent, vagy talán fél tőle. Idegesíti az idegen ember kíváncsisága, — mely szemében gyakran tolakodássá nő, — szokatlan észjárása, gyors képzettársítása, színes fantáziája, indulattelt modora, gesztusainak, mozgásánha erőteljessége, váratlansága. Csak a rokonviselkedésii északi emberrel szemben tűnik fel a finn idegesség, tehát az angollal, svéddel, norvéggal szemben. De már az észtet a finn gyanakodva nézi, hamisnak, szinészhedöneh, megbízhatatlannak tartja. Távol van a finn a magyartól is. különösen a tipikus középosztálybeli magyartól. Nxugodtabb, természetesebb, kiegyensúlyozottabb parasztságunk azonban sokban hasonlít, hozzá, mint általában minden természeti. ember. És a történelem arra nevelte a finnt, hogy halálmegvetésscl harcoljon éleiéért. A svédek UJ MAGYAR KORSZAK ELŐTT Vitéz Feketekutv dr. hatalmas könyve 6 p. Jugoszlávia magyar szemmel kve térképekkel .8.20 p. Kovács: Szovjetoro&zország k 3.20. Just: Mi európaiak f. 3.60. k. 4.80 p. Jn<t: Szagosmise-regény f. 3.80. k. 5.50 p Lepage- nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. GysrmekneK Szülnek Testvérnek Barátnak könyvet vegyünk”,?!“! bo iában Kstetfár, Mátyás király-tér. Vidékre utánvéttel is azonnal ««liiiuak. Könyvárjegyzéket ingyen adunk.
