Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-14 / 287. szám

Most már az ő különleges érdekét is előtérbe kell állítani. Amikor a kelet- magyarországi és erdélyi területek min­den ügyét meghányják-vetik, akkor illen­dő, hogy különlegesen forduljunk a ke­leti falu felé. Ama falu felé, melynek te­lepülési, népesedési, társadalmi helyzete lényegesen más, mint a „magyarországi". Első sorban soha se felejtsük el, hogy az erdélyi faluk sok érdekes kiváltságban részesültek a fejedelmi múltban, hogy a XÍX. század egyenlősitési mozgalmaiban szenvedett veszteségei ellenére is tudtak elég jól felszínen maradni, aminek bizo­nyítéka kisgazdarendszerünk úgyszólván kizárólagos érvénye- megtámasztva a nép- fölöslegek életrevalóságától és bent, a volt Romániába való alapos kirajzásától, hogy a földreform és konverzió következ­tében sajátságos társadalmi alapzatuk fejlődött ki, hogy a vallások lelki és szel­lemi versenye a rendes falusi színvona­lat magasabbra emelte. Elég a legutolsó napok eseményei közül hivatkozni Teleki Pál miniszterelnöknek a marosvásárhelyi értekezleten mondott beszédére, melyben hathatósan és megnyugtatóan leszögezte, hogy például az erdélyi földbirtok-ügyet —- ez természetesen főleg a falu főben­járó kérdése — nem szabad elhamarkod­ni, inert ez már a legelő és erdőközbirto- kö ss ág ok miatt rendkívül bonyolult, ami­ért az átmeneti közigazgatás korai rendel­kezéséért e területen megsemmisítette. Természetesen a 22 év alatt önmagunk: az erdélyiek részéről szintén történt-egy és más, igaz, hogy az éber román köz- igazgatás és karhatalom gáncsolásai miatt csak egyoldalú módon és elhatároltan. Az ifjúság némi falumunkát végzett, de a nagyobbarányu kutatáshoz és a falu- munka megsegítéséhez hiányoztak az anyagi és megfejelő személyi feltételek. Az egyik egyház ismételt falutáborozásai lényegében elszigetelődtek és hamarosan véget értek. A Guszti tanár vezette román társadalomtudományi mozgalomba se tud­tak fiataljaink bekapcsolódni. Ezeken a pontokon a német mozgalmak népszerűén sikerültek. Más tekintetben viszont az EMGE már megbecsülhetetlen érdemeket hirt szerezni. A gazdakörök, tanfolyamok, kiállítások, vetőmag és tenyészállat osztá­sok módján sokat cselekedett a falu lelki és gazdasági emelése tekintetében. A nép­művészet és annak főleg . eliparosiţotî. ré­sze a jó üzlet címén nagy figyelemben részesült és igy a falu érdekeinek is ja­vára vált. A lehetőségek szerint a szö­vetkezeti mozgalom szintén hajtott hasz­not a falunak és átvészelte a nagy mező- gazdasági és konverziós válságot. Ismé­teljük, hogy mindezt csak igen korláto­zott mértékben végezhették el az illeté­kesek, akiknek sorában a pálma falvaink le.lkészkedő és tanító hőseit illeti meg leginkább. De a falu fönnmaradása, sőt virágzása, főleg a saját önerejének és fo­kozott munkájának eredménye volt. Most az erdélyi cs főleg székely falu „a korlátlan lehetőségek'4 területe lett. Ha kiheveri az utolsó év koncentráció és az utolsó hónapok főuralomváltó áldoza­tait, a maga megedzett erejét és szorgal­mas munkáját most már akadály nélkül állíthatja be a sorompóba. Az államhata- logj immár nem ellenséges és bovihen van lelki, szellemi, anyagi eszközöknek, ame­lyekre a falu-érdek epedve szomjazik. De a társadalmi alakulatok, EMGE, falu­kutató, tudomány, szövetkezeti mozga­lom. népművészetet vezető egyesületek, egyházak szintén megtehetnék a magukét, most már szabadon és teljesen, de bizo­nyos az is, hogy ez az uj falumunka át­gondolt és rendszeres keli legyen, minde­nekelőtt erdélyi és politikamentes. Más országrészekből hozott fölfogások és kí­sérletek csak bajjal járnának és az elvi egyesítés merev szempontjai hasonlókép. Az erdélyi jelleg nyilvánvaló és ezért kü­lön erdélyi módszert és érdeket igények Minthogy két évtized alatt szakadatlanul politizálni kellett, kisebbségi politikát és rejtett lelki politikát üzoi — a falu most már inkább a gazdasági és művelődési munka legmagasabbra való felfokozó sál igényli. A mezőgazdasági termelés cs ér­tékesítés áll az érdekek első vonalában. A körülmények rendkiyül kedvezőek. Er­dély iránt az érdeklődés és a tennivágyás akkora, hogy még legvéresebb álmaink­ban sem képzeltünk hasonlót. Kormány­zat pedig lázas szeretetet fejt ki. Való­ságos erdélyi lelkiséggel. A két legfőbb tényező a falu ‘ szempontjából, a minisz­terei nők és a föidmiivelődési 1 miniszter ugyanis erdélyi származású és igy a hiva­tali kötelességén túl az erdélyi szellem sugallatait is külön mérlegelik. De mind­ez az erdélyi társadalom öntudata és köz­életi fölkészülése nélkül egyoldalú, lenne. A Gazdasági Tanácstól kezdve a népipari egyesületekig Mindenkinek meg kell ten­nie a magáét, a faluért, mely az elmúlt küzdelmek egfőbb erőforrása volt. A faiul a közéleti tevékenység középpontjába kel! helyezni. Ez a sorsfordulatból eredő egyik sürgős és főfeladatunk /Sp.j ife etsé m&tytyúA emits€§ . .T-. —rrm—w --­tódo-zst/ábOH {doll áíloit i/izsfába. fóíUUddlélc a kí^esíi'á vizsgák eázdtníntytL Szinfofák vád áfák fnőyüi a „SKÓMidít'' KOLOZSV 4R. december 14. (Saját tudósi- tóuktól.) A felszabadult erdélvrészi kczépis- kólákban a román főhatalom idején végzett növendékek számára kitűzött rendkívüli érettségi és képesítő Vizsgáztatásra kiküldött három kolozsvári bizottság közül elsőnek a 3. számú vizsgáztató bizottság hirdetett eredményt. E bizottság Dobossy Elek tan­ügyi főtanácsos elnökletével az állami tanitó- képzöintézetben működött. TIZEIN NYERTEK KÉPESÍTŐT A mult hét elején megejtett írásbeli és a három napig tartó szóbeli vizsgák befejezté­vel tegnap délben záróértekézletre ültek egybe a bizottság tagjai. Ennek végeztével' kihirdették az eredményt. A képesítő vizsgára megjelent 21 jelölt közül összesen 10 (5 fiú és 5 leány) nyert . kópesitőt, inig li-et javítóvizsgára utasítot­tak. A sikerrel vizsgázónak közt hatot ma­gyarnyelvű, négyet (2 fiút és 2 leányt) pedig románnyelvü elemi iskolai tanitásra képesí­tettek, Bár a bizottság szigora tárgyilagos­sággal bírált, az elnök méltányos és jóindu­latú mérlegelése révén véglegesen senkit sem buktattak el. Az egy vagy két tantárgyból megbukott jelölteknek két hónap múlva jo guk volna a javítóvizsgára. A bizottság ja­vaslatára azonban újabb javitóképesitőt csak május havára tűznek ki, hogy az érdekeltek­nek megfelelő idő álljon rendelkezésükre fel- készültségük teljesebbé tételére. d ßm kétm hUdetnek végtegzs- ecedményt A két érettségiztető bizottság előtt szom hat óta szakadatlanul folynak a vizsgáztató sok. Noha itt is ötös csoportokban járulnak a tanárok eié a jelöltek, nagy számukra való tekintettel — külön miniszteri engedély alapján — a kereskedelmi középiskolában naponta 13-én, az állami főgimnáziumban pedig 25-ön tesznek szóbelit. Az eredmény kihirdetésére igy is csak a jövő bét -elején, illetve — ez utóbbi intézetben — hétvégére várható. Mivel G magyar érettségitörvény szigorúan zárt keretű, tehát szülők és hallgatóság, nél­küli vizsgát ir elő, külön elnöki engedelem~ mcl hallagaltuk végig a gimnáziumi növendé­kek egyik tagozatának szóbelijét. MEGKÖVETELIK A TUDÁST, DF. JÓAKARATTAL A decemberi napfény felfokozott hévvel sugárzik út az egyetemi gyakorló főgimná­BUMPISÜN használjon „UNIT11S“ bérautót. (Órabér-napiber) Telefon: 292-335. zium dísztermet helyettesítő földrajztermé­nek hatalmas üvegablakain. Napsugár ciró­gatja a homiokzatfaiat ékesítő kormányzói képet, az annak jobbján elhelyezett első fel­hívást, amidőn „ütött a várva várt óra . . A taüári emelvény mellett álló fekete táblát Magyarország Kárpátok koszoruzta térképe deríti vidámságfa:. Azon is megcsillan, szinte tavaszias pajzánsággal ez az elkésett, de még mindig idejében érkezett fénysugár. A. Duna* Tiszavölgye sötétzöldjét e derű egészen az erdélyi fensik szintjére emeli. Még az emelvényen sorakoztatott asztalok mögött ülő tanárok arcára is miutha. szelíd enyhet lopna ■ az életadó nap. ; S a .velük szemben, a dobogó előtt helyet foglaló öt je­lölt annyi bizakodással hajol kisasztalkáikon fekvő könyvei fölé. mintha e rájuk nézve döntő percekben nem a bukás fenyegető ré­mét megtestesítő tanárt, hanem sorsuk, jö­vőjük egy uj szakaszának irányítóját, támo­gatóját sejtenék bennük. Az Anghelescuráreltségi törvénnyel (1924­ben) kezdődött lélekölö szorongásnak nyo­mát se látni. Ám igaz, hogy a most vizsgázó jelöltek a fia* alabb évjáratuak közül kerültek ki. akiknek tudását még nem bomályositotta el küzdel­mes évek sokasága. SZÓHOZ JUTOTT ÚJRA A MAGYAR SZELLEM Éppen magyar irodalomból felelnek. Erdé­lyi balladák hősének, Kádár Katának szere­pét fejtegeti az egyik jelölt. — Hogyan kapcsolódnak egymásba Ma­dách Ember tragédiájának jelenetei? -— szól az újabb kérdés. — Milliók egy miatt . . . egy mindenkiért . . . sorakoznak a feleletben a történelmi ké­pek.. ' Erdélyi szellem, uj történelmi szemlélet lebeg a nemrég még Fanar kihunyó leiküle■ ténck kifejezőit őriző teremben. ELŐBUKKAN A FARKAS-SZOBOR ELTŰNT ROMULUS-SZA Latin nyelv következik. Caesar... Mielőtt megütközött • volna, elszállittátta a lovakat, hogy még a futás reményét is elvegye ... —• Jóízű, megbízható, enyhe. Biztosítja a belek fájdaiommaotas kiürítésit Egy csokoládé pasztilla ....... ára Î2 (Illát ~ Nem rossz hadiőclei, a tanár azonban nyelv­tani tételre, az ablaiivus absolutusra kiváncsi. Majd a római katona fegyverzete, táborozá­sának körülményei kerülnek sorra. Ovidiusból felei a másik. — Milyen a latin verselés? — kérdezi a tétellel kapcsolatban a vizsgabizottságba szak­tanárként kinevezett Gálffy Zsigmond, az unitárius főgimnázium igazgatója. A jelölt szabatosan válaszol. —- Próbálja skandálni, de nehogy skanda­lum legyen belőleP — jegyzi meg humoro­san a közszeretetben álló igazgatótanár. A következő jelöltnél a rómaiak technikai csapatai iráni érdeklődik a vizsgát Fsupa .jó­indulattal vezető di. Koch Nándor bizottsági elnök, tankerületi főigazgató. — KcleLes-e valaki fegyvert emelni hazája ellen, a barátságért? — fejtegeti a barátság szerepét a széretetben, Cicero müve (Amici­ţia) szerint, a soros jelölt. Egyikük a kerek Í00 napja megszűnt ro­mán főhatalom emlékét idézi fel akaratlanul, amint a románok kiejtési módja szerint ol­vassa: miiiíes perfedzserunt — perfegeruni (áttörték... a katonák) ’ helyett. . A római- állampolgárokról (királyság, köz­társaság, császárság) szólva pedig felhangzik az erdélyi földön szintén annyi szoborba me­revített Romulus, az alapitó neve. •MIKOR KÉSIK AZ INGAÓRA? — Mire szolgál a hallás, a látás? Az Ítélet alaptörvényei és nyelvi kifejezése —- szere­pelnek a bülcsészeltani kérdések között. Vé­leményt hallunk költői meglátásról és arról, hogy mikor lehet ítéletet mondani (Persze nem jogi szempontból!) Az Aristoteles elnevezte syllogismusra pél­dát kér a tanár., — Ha csillagok nem volnának . . . állilja feltételként a felelő. Azonban intelmet kap: — A feltételezésnek valószínűnek kell len­nie. Az egyik bizonyosságról a másikra vonat­kozó laneköyetkeztetést viszont ekép.pen mu­tatja he: — Ha a testeket felmriogitjük, ki­terjednek, a kiterjedt inga lassabban jár, te­hát melegben az ingaóra késik. AMIBŐL HONFOGLALÓ ŐSEINK ÉLTEK... — Más. Az elhangzott elnöki szóra a jelölt feláll, átveszi a katedráról a következő tantárgy — ' ezúttal történelem — -cédulára kijelölt kér­déseit és visszaülve helyére azok tanulmányo­zásába fog. Eközben a sorban első jelölt már meg is kezdi a hozzáintézett kérdésre, a hon­foglaló magyarok életmódjának ismertetését. Még mindig kisért a román történészek által őseinknek vérivókká elrajzolt. képe: — A portyázás volt főfoglalkozásuk — ál­lítja tanulmányai' hatása alatt a jelölt. — De valamiből csak élníök kellet. Miből szerezték meg a mindennapit? — vezeti jó- indulatulag kérdésével a felelet megoldására az elnök. — Halászatból, vadászatból, állattenyész­tésből . . . helyesbíti hamis nyomon indult el­képzelését az útmutatásra a felelő.' A történettudomány függelékeképpen fel­adott alkotmányiam kérdésekben a magyar­ság alapvető jogairól esik szó. így a tulajdon­jog sértetlenségéről. Sorra kerül a köznemes Werbőczy alkotta Triparíitum, Mária Teré­zia „Urbarium't-a, íiiiben az érdekében vivott Sorozatos harcok elismeréseként újbóli bizto­sította a jobbágyságnak az 1514. évi pórláza­dás miatt elvett szabadköltözködési jogát. Nemzeti történelmünknek egy emberöltő óta szabadon nem hallott küzdelmei, diada­lok bátorító példái' elevenednek meg előt­tünk ez uj.életnek induló fiatalok ajkán, ön­tudatos igyekezettel oldják meg a gondosan latolgatott kérdéseket, melyek révén a bízott- sgá — bár jóindulattal — meggyőződést akar szerezni a jelöltek elkívánható jártasságáról. A kérdések rendjén Hollós Mátyás birodal­mának hanyatlása mellett — amidőn idegen trónjelölteket az ugyancsak idegen „Dobzsá:í László (II. Ulászló) az ország szent földjéből elégített ki — az alkotmányosság és abszolu­tizmus küzdelmei, hosszú, véres háborúk so­rozata mellett nem mellőzik a mának köve­telményeit sem. A megyei és törvényhatósági joggal felruházott városok jogi helyzete, avagy az állampolgári jogok (küíellenség és belső bajjal szembeni védelem, vagyon és életbiztonság), kötelességek (iskolai, katonai, adófizetési) egyaránt szőnyegre kerülnek. Egyik, jelölt életkor szerint ismerteti e kö­telezettségek kiterjedését. —• Az iskolai 6—14 éves korig terjed ki, a 21. évvel a katonai és családalapításkor az adófizetési kötelezettség kezdődik ... — Családalapításkor? Téved! Adót fizetni családalapítás nélkül is lehet, sőt kell — mondja a szaktanár. Ő csak tudja!.., Raffay István. ÜÉ-' r vSÍ3 «. fcÄ rV V'- I \i,kGs e,7>v \\'L$ ^ % & wkkGA­_______________ ni (A- nHe1 T-M'A'xjro’ r.ţA ' l o K ******* né ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom