Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-14 / 287. szám

Lát^gcstás a szamosfalvi p©i<i»i repislütésresi,

aU(>t Uá^a\vok> áfa a murdtásbU s-vânai d&ífycyz-'oaU a<z átalaUílási tnunUáíatokfrH is a téqiUdcötó téti iet’záltáz'ía- íz aíUaltn&zsá tételén

igy szolt o női joűrusz, kezűben ollót csattogtatta hogy a magyar hölgyei;, sajnos, keresőt törődnél; u szép hnjrisc lettel. \h. herein, id resztet till; Izlienseinl; nyolc inn százait l;át. I sok n j ideköltözött. idehelyezel t család hölgy tagjai, hérem. úgy látszik otthon mosnál; hajat, aztán sajátkezűiég felcsavarják, vagy mit tudom én . . . Mert hozzánk nem jönnek he, kérem, ez sajnos, de i aló . . .

— De hiszen most is rengetegen vannak!

Legyint a fodrász, egy ujjnyit lecsippent a lm janiból és igy szél: szomorúim:

— Rengetegen? Szombat délben? Látszik. hogy ön se jár fodrászhoz, különben tudná, hogy szombaton délben egymást ölik u hölgyek a fodrászteremben. Kérem, szombat délben csurognia kellene az emberről az izzadtságnak. Mi ez itt? Sem mi!

— Maga most panaszkodik?

— Kn? Dehogy! Megverne az Isten . . ■ Ez volt nekem a legnagyobb vágyam, családos ember vagyok, de úgy sírtam én, mint a gyermek azon az áldott szeptemberi napon . . . Nem is magyar az, aki egyéni dolgokat néz most ebben az aj életben, mikor csal; az ország a fontos — csak itgy megjegyeztem a hölgynek, hogy vannak szakmák, ahol a viszonyok miatt nagy visszaesés tapasztalható. Mondjuk, a luxusszakmái;. Így a miénk is. Az üzlet nem az enyém, igy nem panaszkodom, mert legfeljebb kevesebb a munka. Mert, tessék elhinni, nem könnyű mesterség,

illetve maga a tanulta nem nehéz, hanem a levegő.

— Ezt nem értem.

— A levegő nehéz, kérem — tessél; a fejet egy Itiesit balra — igy, köszönöm - — szóval, hogy is magyarázzam meg. Itt samponszag van, kérem, meg éterszag a körömlakktól. Némelyik hölgy felsütteli a hajéit. A haj zsíros, hozzáér a meleg vas s ez n meleg hujzsir rettenetesen rossz szaga, kérem, némelyik ,,kuncsaft" szalu- miákszeszes mosást rendel, aztán beji n egy hölgy: Cotyt használ, bejön egy másik hölgy, ibolyát használ, egy harmadik Molnár-Mosert; a végén úgy elkábul az ember u sok mindenféle illattól, mintha fejbeverték volna . . .

— Szóval, kevés a munka?

— Kevés. 4 magyar hölgyek takarékosak, nem fláncolnák, kérem. Fodrász- szempontból ez baj, emberi szempontból erény. Egyszerűek a magyar hölgyek. Tessék megnézni az esti korzót. .Errevonv.t- kozólag mondok valamit. A napokban bent járt nálunk egy regéül hölgy, régi kuncsaftunk, itt volt három napig,, a dolgait intézte s bejött ondolédtatni s ma- niküröztetni hozzánk. Azt mondta: A a- hát, hogy megváltozott a város, nem láttam egy elegáns nőt sem. Szerettem volna felkiáltani: Pardon, nagyságos asszony, talán nem tetszett látni egy feltűnő nőt sem —■ mert ez nagy különbség. A kis re gáti nagyságos asszonynak csak az volna elegáns, aki jól kikészítve, félméteres cipősarokkal, feltűnő, merész ruhában, kalapban jéir. Mert o ezt szokta meg és ezt tartja szépnek. Hát ez a fajta feltűnő és kirívó elegancia csakugyan el is dint innen. Ott lakunk', kérem, közel az egyetemhez, mondja a jeleségem, hogy a mostani egyetemi hallgatóitok milyen egyszerűek, nem festik magukat, lapossarku cipőben járnak.

— És magának melyik tetszett jobban?

—- Csakis az egyszerű, kérem. Komolyai;. kérem, a magyar hölgyek, egyszerűek. igazán bámulat osan finomak, de . ..

Elhallgat, dolgozik serényen.

— De?

De azért mégis szerelném, ha nem hanyagolnák el a fodrász!part sem — íe- jezi be és .sóhajával teszi még terhesebbé a ..szalon" nehéz levegőjét. . . (M. L.>

POMPÁS KARÁCSONYI

64 oldalas könyvjegyzéket kérjen ingyen Le- pagetól, Kolozsvár. Azonnal rendelve jut idő arra is, hogy cseréljen, visszakiildjön. írjon még ma Lepagenak.

Legelegánsabb divat és magyar ruhák

Tdtfa. Sámuel

drezűöi müszabászati aüíatSé* midi védeti uri szabónál ne- Készüineh. Szolid árban?! —

Unió-utca 21 szám. (Redut épület.) Tanuló felvétetik.

KOLOZSN ÁR. december Î4. (Saját tud.) A gyalui havasok felett hatalmas hófelhők gomolyognak és a kincses városunkat környező hegyek ködfüstöt pipálnak. A járókelők tiiszkölve, köhögve húzzák szorosabbra ruháikat és sietve igyekeznek ügyes-bajos dolgaik után a város reggeli hangulatában. A vékony dödfátvlan •keresztül némelykor átcsillan egy-egy napsugár, de a párás levegő fojtogatva szorongatja az ember torkát és a vékony decemberi szél süvítve söpri végig a Mátyás-teret. Hirtelen meg/endii! az ég és a járókelő csodálkozva kapja fel a fejét: Ta- ián nyári zivatar készül?

MAGYAR GÉP A KINCSES VÁROS ELETT

A ködíuggüiivön hirtelen ezüstfehér hatalmas légicsoda tűnik lel és mennydörgésszerű robajjal suhan át a váro3 felett. Az őskor csodaszörnyeire emlékeztető hatalmas gépmadár'szárnyain és farkán öles hetük sötétlenek: a magyar légiforgalmi társaság jelzései és

büszkén virít a magyar nemzeti szitud; üde piros-fehér-zöldié.

\ magyar légiforgalmi társaság pompás, hárommotoros utasszállító gépje érkezett inog. amely a főváros és a székelyföld között bonyolít ja le az összeköttetést és

harminc Személy mellett niég egy gépkocsi- rakomány postát is képes magával ein ni. Csodálkozással, vegyes ölömmel állapítjuk meg, milyen

kitünően ián megszervezve a magyar polgári repülés, hogy még a legszigorúbb téli hidegekben is Lépes a közlekedés fenntar- • fására és zavartalan biztosítására.

Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy az utóbbi években, amikor a tornán kormányzat már tartott fenn légi járatokat az egyes varosok között, szeptember végén, legkésőbb október közepén ezek a légi-járatok besziinették koz1 ickedé>iiket és május végéit: s/ó sem lehetett arról, hogy egyetlen utasszállító gép is levegőbe szálljon a városunk mellett lévő számos- falvi repülőtéren.

s ■cniéb‘o édbtéi haroniinutui vt gép /< nőid Lorri es után simán laarcfdtedik u földi'. Kipirult arcú utasok ''/.állnak ki a gépből ••-> a légi utazás izgalmának örömével sietnek a váróterein feli. Az utuojt ko/t érkezik í

léz h i,,s Csiilu uiiim/teri tanácsos, a magva; országi közforgalmi repülőterek központi igazgatója, aki ellenőrző útra, indult a S/.t kulvlöldre s most átutazóban volt városunk- ielett. Később

kiszáll a gépből Bánhidy Antal, egyike Magyarország leghíresebb polgár- repülőinek, akinek neve világviszonylatban is első helyen áll a sportrepülők között, * aki a gépei Budapestről Marosvásárhelyig vezette.

Rádiós tisztje a szakmájában szintén kitűnő Prileszky Pál volt.

A JÖVŐ FELADAT4

Miután a gépmadár tovaszallt Marosvásárhely felé, tovább folytattuk körsétánkat a repülőtéren, megtekintettük a végzett munkát és megérdeklődtük a jövő teendőit. Megnéztük a hatalmas vízlevezető árkot, amelynek az a feladata, hogy a repülőállomás épülete alól levezesse a talajvizet a közelben folyó patakocska medrébe. Az árok felső részén már megkezdték a levezető csatorna betongyűrűinek lefektetését, míg a repülőtér szélen az országút mellett egyelőre széles árok biztosítja a víz lefolyását, de

igen szükséges lenne énnél; a résznek Is mielőbbi csatornázása,

mert az. agyagos talaj kisebb esőzésre is könnyen felázhat és betemetheti az árkot. Ezen kívül

nagyon szükséges volna a polgári repülőtér és a ke.loriui repülőtér között fekvő Holt- Számos medernek és a kissé távolabb fel:- vő s a rámái 1;orból származó sóbányának a betömése is,

hogy a repülőtéren való leszállás észak-nyugati cs észak déli irányba is biztosítva legyen. Ezeken a részeken egyelőre a földre fektetett hatalmas, fehér, télen piros T betűi: jelzik, hogy ott tilos a leszállás . Feltétlenül szükséges volna még az állomás előtti részen legalább egy 500 méter hosszú és 300 méter széles területet kibetonozni, hogy a fel és leszálló gépek nyomán támadó légáramlás ne csapkodjon, különösen nyáron, porfelleget a várakozó közönség arcába. Természetesen

ez a munka legalább hét esztendőt venne igénybe és rengeteg költségbe kerülne az elvégzése.

Akkor olyan tökéletessé volna téve a repülőtér, hogy bármely európai fővárosnak busz kesége lehetne.

A kereskedelmi és iparügyi miniszter nem is sajnál semmilyen munkát és költséget énnél; megvalósítására

és a magyar légiforgalmi társaság, a MALERT igazgatóságával karöltve mindent elkövet az erdélyi repülőterek alkalmassá tételére és a székelyfölddel való közlekedés biztosítására.

Természetesen ez már •városunknak és a vármegyének is szívügye kellene legyen és a városi és vármegyei hatóságoknak is részt kellene venniük- a munkában hiszen a repülőtér elkészülése eseten Kolozsvár legnagyobb büszkesége lehetne.

Miután ezt megfelelő anyagi áldozattal és munkaszolgálattal lehetne elérni.

kicánatosnnk és célszerűnek tatáinál;, ha a táros és vármegye területén található menekül tökből és munkanélküliekből muri- kásosztngokat szerveznének, akik megfelelő napibér mellett dolgoznának a repülőtéri munkálatokon és amellett, hogy kezük munkájával tisztességesen eltartanák családjukat. hasznos c‘s üdvös célú mim 1;át végeznének.

Meglehet, hogv ezek kozott egészen más szakmája és talán az értelmiségi osztályhoz tartozó egyének is vannak, de az illetők meg fogják érteni a munkalehetőségek fontosságát és bizonyára örömmel fogják átmenetileg I vállalni ezt az életmódot.

AZ ELSŐ UTAZÁS

Még beszélgetünk a repülőtér előtt és nézegetjük az állomási épületen végzett átala- kitási munkálatokat, mikor

ismét hulljuk a motorok zúgását és pillanatok alatt előttünk áll ismét a gépmadár, amely vitéz C,er gye József világháborús ttős pilóta nevét viseli. Alig telt el egy orn és a gép máris megjárta Marosvásárhelyt és már készen is van, hogy tovább repüljön a főváros felé.

— Kis vihart kaptunk az útban — mondja Majoros János, a szintén világhírű pilóta, aki visszafelé vezette a gépet, de

rádióstisztje: a székely származású Péter Pál mosolyogva legyint: Ez még semmi, ennél már tízszer erősebb szelecskét is kibírtunk.

Az, utasok közül karcsú barna lány válik ki. aki lelkendezve beszél , az utazás izgalmáról. GyergyóLól jött és még’ sohasem ült re pül ©gépen. - A fővárosba igyekszik a karácsonyi ünnepekre rokonlátogatóba és könnytől csillogó szemmel mondja:

— Nagy élmény volt.

Nagy Kálmán.

Nyilatkozik a repülőtér parancsnoka

Tájékozatlanságunkban a szamosfalvi polgári repülőtér parancsnoka, Rád Árpád magyar királyi légügyi felügyelő adta meg a megfelelő felvilágosításokat, aki mikor munkahelyén felkerestük, örömmel fogadta az erdélyi sajtó képviselőit és komoly

férfias büszkeséggel mutatta meg a hatalmas munkálatokat, amelyeket közel három hónap óta folytatna!; a polgári repülőtéren és amely munka nélkül teljesen lehetetlenné válna Kolozsvár bekapcsolódása a légi forgalomba,

mert egyetlen nagyobb utasszállitó gép sem tudna leszállani a .szamosfalvi repülőtéren. Ez pedig jól tudjuk, mit jelentene. Hiszen a Budapest—Kolozsvár—Maiosvásárhely között közlekedő repülőjárat jelenti az egyetlen közvetlen összeköttetést az anyaország és a Székelyföld között. amely a repülőjárat nélkül valósággal el lenne. vágva a világtól és lxostzu napok telnének el addig, amig egy levél a fővárosból eljutna Udvarhelyre, vagy például Sepsiszentgyörgy- re.

Ez a repülőjárat, nyugodtan mondhatjuk, a Székelj öld legfontosabb élettere, amely nemcsak gyors összeköttetést biztosit a keleterdélyi részekkel, hanem megfelelő biztonságérzetet is nvujt a székelységnek, • akik ma naponta megkaphatják a fővárosi és kolozsvári postát és ha akarnak Kovászosról is a legmegfelelőbb körülmények kozott egy nap alatt felutazhatnak Budapestre.

A polgári repülőtéri állomás épülete előtt beszélgetünk Rád Árpád parancsnokkal, miközben

körülöttünk serényen folyik a munka.,

Két hónap óla már állandóan két-három század munkaszolgálatos dolgozok a repülőtér használhatóvá tételén, akik

$2@rfşcs!ras§gfgn #@Iynak

sax áfaiakáfé

Ezeknek

a hibáknak és nehézségeiméi; kiküszöbölése érdekében folyik már hónapok óla a megfeszített munka

és araint meggyőződhettünk róla már eddig is kitűnő eredményeket értek cl.

Legfontosabb része a munkának a repülőtér használhatóvá' való tétele, a mocsaras részek ki szárítású és a felgyülemlett pocsolyák lecsapohísa volt.

Ezt ugv hajtották végre a műszaki tisztek vezetése alatt dolgozó mmikaszolgálatos századok, hogy

a repülőtéren sűrűn egymás mellé úgynevezett vízlevezető almákat ástak,

eddig már közel 200 ezer műnk.dórát for- ditotlalt a munkálatokra.

— De még mennyi munka volna hátia, — sóhajtja a repülőtér parancsnoka. — hogy teljesen korszerűvé, használhatóbbá, európai viszonylatban is megfelelővé tegyük a teret.

A REPÜLŐTÉR HIBÁI

A szamosfalvi repülőtér, bármilyen hihetetlenül hangzik is, repülőtér'céljaira a leghevésbbé alkalmas terűiét.

Ez a többszáz holdas mező, amely régen községi legelő és egyes magánbirtokosok tulajdona volt. a Szamos, árterületében fekszik és talaja másfél-hét méter mélységű agyagos palából áll. amely tudvalevőleg nem ereszti ált a vizet. Ezért nagyobb esőzésekkor a tér talaján hatalmas tócsákban szokott meggyűlni n viz. amely heteket: keresztül sem szárad fel és eliszaposilja. mocsarassá teszi a mezőt.

Közvetlenül a vizátnemeres/tő agyagos palaréteg alatt talajvíz van, amelynek átkát a románok által épitett repülőtéri állomás épületén lehet a legjobban megfigyelni.

A Icái ön ben teljesen korszerű és kividről mutatós épületet a róni áttol; minden szigetelés nélkül a talaj vizet tartalmazó réteg felé építették, ami agt idézte elő. hogy' az idei őszi esőzésekkor a talajvíz beszivárgott az épület alagsori részeibe és egy méteres mélységű víztömeg árasztotta el a pincéi és egyéb raktárhelyiségehet A vizet nagy ’ munkával kiszivattyúzták már az alagsori helyiségekből, de a szigetelés nélküli falvak továbbra is szivacs módra szívják fel a talajvizet, aminek következtében a falakról mindenütt leválik a vakolat és több centiméteres vastagságban kristályosodik ki rajtuk a ^salétrom.

munkálatok

ami abból állott, hogy az agyagospalásréteget áttörték, .amig a vízáteresztő- rétegig értek, azután ezeket az aknákat feltől lottók durva homokos kaviccsal, amely alkalmas arra. hogy környékéről lecsapolja a felszínen felgyűlt esővizet.

Eddig már több. mint 300 ilyen négyszögöles felületű vízlevezető aknát készítettek, de. még egy-két- ezerre lenne szükség. hogy az egész 200 holdas polgári repülőtér teljesen mentesítve légyen a mocsaras, dagvá- nyos részektől.

MEGÉRKEZIK A GÉPMADÁR

Miközben a repülőteret járjuk. a város felől hirtelen felcsillan a hatalmas- --