Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-12 / 258. szám

a (Ehöflduli cikkünk foly\talßsn). dimsBukarestben amelyen repedések ne mutatkoznának BUKAREST, november 11. (Német Távirati Iroda.) Kcletourópai időszámítás szerint hajnali 3 óra 39 perckor olyan heves földrengés rázta meg Bukarestet, amilyenre a város történetében még nem volt példa. -V 1 öldrengeskutato intézet megállapítása szerint a földlökések 3 per­cen át tartottak, hevességük elérte a 9 fo­kot. igy csak egy fok hiányzott a kataszt­rofálisnak minősített lü fokos kilengés­ből. Bár Bukarestben hatalmas eső volt, a nép az utcákra tódult. A város képe rom­halmazhoz hasonlít. A belvárosban egy tízemeletes palota, amelyben filmszínház is működik, összeomlott és maga alá te­mette a benne tartózkodó embereket. Heggel 9 óráig zavarok mutatkoztak a nemzetközi táviróforgaloinban is a föld­rengés következtében. Egy másik távirat szerint nincs Bukarestben olyan épület. ame­lyen repedések ne mutatkoznánakr. A legtöbb házon összeomlottak a kémé­nyek. Á Bratianu-köniton lévő Carlton- palota romokban hever s az összeom­ló falak maguk alá temették az em­bereket. Hozzávetőleges becslés sze­rint körülbelül hatszáz halott és sebe­sült lehet a palota romjai alatt. ERDÉLYSZERTE ÉREZTÉK A FÖLD RENGÉST A Leves földrengés Magyarország több vá­rosában is károkat okozott. A Magyar Táv­irati Iroda jelentései az alábbiakban számol­nak be a* földrengésről: (Csíkszereda.) A földrengés következtében súlyosan megrongálódott » híres csiksom- lyói kegytemplom. A hires orgona fölötti részen a templom tetőzete beomíással fe­nyeget. (Kézdivásárhelv.) Két óra 46 perckor északkelet-délnyugat irányból 65 másodper­cig tartó földlökéseket észleltek Kézdivásár- helyen is. A városban «ok épület megrongá­lódott s több gyárkémény az összeomlással fenyeget. Emberéletben nem esett kár s igy sebesülés sem történt. (Szászrégen-) 2 óra 46 perckor hat centi- méteres kilengéseket észleltek Szászrégen- ben. A földrengés következtében néhány házban megrepedtek a fallak, nagyobb kár nincs. A földrengést Nagyszalontán. Nagyvá­radon. Maroshévizen, Szovátan, Székelyud­varhelyen, Borszéken és Sepsiszentgyörgyön is érezték. Az utóbbi városban a földrengés kisebb károkat okozott és Marosvásárhelyen is. HÚSZ—HARMINC VÁROS ROMOKBAN BI KAREST, november 11. (Magyar Távirati Iroda.) A vidékről érkező je­lentések ijesztőéi:. Bariad, Tecuci. Ca­iac, Giurgiu, Râmnicul-Sar ai, Ploeşti, Husi. Cam pina és még 20—30 város félig romokban hever Eddig Galacban magá­ban 21 halott és 100 sebesült van. A vil- lamosközpont nagyfeszültségű vezetékei a házakra estek és tüzet okoztak. A szé­kesegyház összeomlott, úgyszintén a Szent Ilona templom is. Az állomás telje­sen elpusztult. A város külső részein igen sok ház összedőlt. Buzauban bor­zalmas a pusztítás. Sok a halott, több- száz ház elpusztult. Ploestihen a Central Hotel romhalmaz. A városháza, a rend­őrkapitányság, a kereskedelmi Kamara és több más palota összeomlóban van. Arról még nincs hir, mennyi az áldoza­tok száma. Panciu cs Odobcsti teljesen romokban hever. A mentésben a katona­ság és a Vasgárda közösen tevékeúyked- uek. A mozgófényképszinházak és szóra­kozó helyiségek zárva vannak. A rádió nyugalomra inti a lakosságot. (MTI). KOLOZSVÁRON ÎS LEHETETT ÉREZ­NI A FÖLDRENGÉST Kolozsváron a földrengést ugyancsak meg­lehetett érezni. Sok helyen, különösen az eme éti lakásokban, az emberek riadtan éb­redtek feil az erős földlökésekre. tudományos megfigyeléseket nem lehetett eszközöli, mert a Mátyás király diákház­ban elhelyezett földrengéstani megfigyelő intézet keSzi: ékeit a románok kivonulá­suk alkalmával, csaknem mind magukkal vitték és csupán néhány alkalmilag össze­szedett műszer áll itt rendelkezésre, ame­lyek rendszeres észleletek lerögzitésére nem alkalmasak. A megismétlődő földlökések nyomán azon­ban sok helyen megállottáit az órák. a szo­bában lévő tárgyak megmozdultak. Je’entő- sebb anyagi kár azonban sehol sem történt. A jelek egyébként arra mutatnak, hogy Ko­lozsvár nem cselt bele kilejc/.etti m .1 fö,(Bö­kések irányvonalába, hanem amink csak mellék rezgéseit érezte. S\ FDORSZÁGBAN Stockholmi jelentéi szerint Svédországban olvnn erősek voltak a földlökések, bog) a tudományos intézetek műszerei hasznavehe­tetlenné váltak. A földrengés kisehh-nagyohh megszakításokkal esv óra hosszat tartott. ÜÜLGÁPTABAN SZÓFIA, november Jl. A földrengés Bul­gáriában is zavarokat okozott- Aehuuy épület je le lilék le lenül megsérült és egy pár gvcii­I X I. \ V UO I. V A M, V"K. S / \ M. nc.ttU’Tl'Stt/r.'TVÍÍSJl sebesülésen kiviil cmberéUlbni kár oevp eteti. , i'nuib-i»r*l v as-u u-ipra virradó öoI;• ár főváré-hm is éreztek a Inldiengeii melynek k< /pontja Romániában volt. V lo'd- löké.-ekct egvéhkéni e}•/•■/ BnI;;áriában érez- lék. í j /í iségiik r. i fok között váltakozott. I.e;'erősebben a Duna vidékén erezlek 1 iöhl- reti"ésl. méh 1\nszeraikhan károkat i-> ok<>- Z()|l. In több kémény és fal leomlott es né­hány ember megscbi.1 iilt. Szófiában, almi bá­rom peréig tartott a földrengés, a I ül.Iloke s»-k következtében a harangok megkondnl';.k ;i tornyokban. A in.lgár fővárosban ('"Va li­kén! a földrengés néhány falrepedésen kiviil 11 C‘111 okozol kiírt­FRANC! AOKSZ \C,]) V\ \ ichyből érkező jelentések szerint a föld­rengés Franciaországban is érezhető volt, kü­lönösen Marseille környéken. Rádió Siiilííis legoícsób!) dvsge- zes és képkerete- zésí vállalata, ERa- gyar-üíca 72. széni Teiefon: 26-29. A FőldrengéskuiaiőIntéz&t vezetőiének A Romániát végigpueztilő és egész. Euró­pában mindenütt jui érezhető földrengés okairól és körülményeiről megkérdeztük ii j Xantus János tanárt, a kolozsvári meteoroló­giai és földmágnesség intézet vezetőjét, aki a következőket mondotta: — A földrengés az u. n. tektonikai rengé­sek csoporljába tartozó elmozdulás volt, me­lyet a földkéreg darabjainak egyensúly meg­bomlása idézett elő. A rengésnek semmiféle vulkánikus oka nem volt. téves lenne tehát a tiizhánvó működésekre gondolni. A rengés epicentruma (középpontja) a Vrauca hegy­ségben lehetett, amely Romániának füldrcn- géslanilag igen labilis területe. Itt a Kárpá­tok kanyarulatában a föld kérgének egyen- sulyhelyzete bizonytalan és emiatt a földren­gések ezen a tájon igen gyakoriak. Bukarest­ben a földrengés 9-es erősségű volt, tehát csak egy fok választotta e! az u. n. katasz­trofális jellegű 10-es számmal jelzett föld­rengésektől. A jelentésekből kitűnik, hogy — I ■i»i muI nin igen erős. keletnyugat irányú, másodpercen­ként 4—-5 kilómét-r sebességgel haladó ha- rántliullámokrol volt szó. melyek jóformán az. egész kárpáti öv területén érezhetők vol talv. A rengések Erdélyben i-. /lelhetők vol- lak. Kolozsváron például 4-es. 5-ös erősség­gel. Az ilyen intenzitású rengéseket az. otu- j berek nemcsak pihenés közben, tehát ágy­ban fekve érzik, hau< m mindennapi tevé­kenységük közben is. Kinyíló ajtók, lengésbe jövő lámpák s e ímsegő bútorzat árulják el a nálunk aránylag ritka tüneményt. \ íiild- rengés erejét mi csak lecsökkeni ve éreztük, a Kárpátok hatalmas ive ugyanis mint szi­getelő szerepelt s meggátolta a földrengés­hullámok tovaterjedését. Tekintettel arra, hogy a földkéreg darabjainak egyensúlyra való törekvése nem történik rövid -idő alatt, esetleg további kisebb rengések még várha­tók. A földrengés Bulgáriában is érezhető volt 7-es erősségi fokkal. mait ciiauderumn LONDON, november 11. Az angol po­litikai életet nagy veszteség érte. Ile.t- lenegyéves korában, rövid óbb széniedéi után, vidéki kastélyában meghalt Neville Chamberlain volt miniszterelnök. Cham­berlain mozgalmas pályát futott meg, Négy éviizednél több ideje egyik leg je­lentősebb tényezője veit az angol poli­tikának. Képviselő, ismételten miniszter. majd miniszterelnök c< ebben a minősé­giben ö volt annakidején a müncheni egyezmény egyik aláírója. Később azon­ban szakított megbékélő politikájával és élesen szembe her ülve Németországgal, mult év őszén hadat üzent n harmadik bi­rodalomnak. Anglia sorozatos kudarcai miatt átadni kényszerült helyét Chur- cliillnak. L gyanak-kor fokozatosan csök­kent a befolyása az angol politika irá­nyítására. bár a /.ormányban furábbra ii helyet foglalt. Néhány hét előtt súlyosan megbetegedett és most elvitte a halál. RögtBnltálő bíróság elé került a buda­pesti magántiszivlsalő ás kilenc társa, akik erőszakkal magukhoz akarták ragadni az államhatalmat -G...45 BUDAPEST, november 11. A Magyar Országos Tudósító jelenti: Kiema Jó­zsef harmincegy-éves állástalan magántisztviselőt és kilenc társát ma, hétfőn dél­előtt tíz órakor rögtünitélő bíróság elé állították. Klemát és társait az 1921. évi harmadik törvénycikkbe ütköző bim cselekmény miatt vonják felelősségre, ínért jegy veres alakulatokat szervezlek -es erőszalckal akarták magukhoz ragadni az államhatalmat. Kiema Józsefnél és társainál a vizsgálat során 212 kézigrá­nátot és több lőfegyvert találtak. (MTI). vitéz József Ferenc királyi berreg hos zahb üdvözlő be-zédben üdvözölte a visszatért erdélyi testvéreket. lít-jelentet te. hogy stafétái hozott ide. A slu* I lét a az. első Baross .székház gerendázaáának egyik táma«zda áltól készül. Méiyértékü j<- - kép ez. és í) maga kérte, hogy ebből u tá­maszból lehessen a staféta. Azt akarták ez­zel jelképezni, hojry az a valóságban is értel­mi — szellemi értelemben is —tárnaszfaL lesz. tnig a Baross gondolat él a magyar bi­rodalomban. Olyan az, mint a római faksio. Majd Kádas államtitkár beszélt, akinek beszédét helyszűke miatt holnapi számunk­ban közöljük. Ezután dr. Spurné Bárdos-Féltorouyi Mag­da dr. bejelentette a Baross Női Tábor aia- kn!ácát. majd Kárpátalja képvi-«-lője, Föl- dcssv Gyula országgyűlési képviselő, vt't prá­gai szenátor a ruszin nép nevében üdvözölte a nagygyűlést. Dr. Kiss Béla. a Baross Szövetség égy ve­zető alelnöke felolvasta az üdvözlő távirato­kat. Majd Máthé Árpád kolozsvári kece-skedő a kereskedők, Zndor János bőrgyároa a ko­lozsvári gyárosok és iparosok, Barczy Gábor felsőházi tag a kereskedelmi és iparkamara, Balogh Gyula, a debreceni Baross Tagazat el­nöke a tiszántúli Baross szervezetek nevében köszöntötte a Baross Szövetség kolozsvári ta­gozatát. Lehőtz Jó/'ef kolozsvári Baross-ei- nök pár szóval megígérte, hogy a Baross-e:z- me szellemében Istennel dolgozni fog a ha­záért. Ilov8zky János országos elnök hálás sziv­vel megköszönte az üdvözléseket. A Himnusz eléneklésével ért véget a tagavató nagygyűlés. MEGKOSZORÚZZÁK A MÁTYÁS­SZOBROT A nagygyűlés résztvevői ezután Mátyás ki­rály szobra elé vonultak. Itt a Himnusz el­hangzása után Tégiássv Béla dr országgyű­lési képviselő megkoszorúzta Mátyás király szobrát. A koszorúra a következő volt írva: ..4 nag\birodalom királyánál:, a nagy magyar birodalomért küzdő Baross Szövetség.“' A ko­szorúzás után a megjelentek hosszasan éltet­ték- nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyar- ország •kormányzóját és Teleki Pál gr jf mi- niszterelnoköt. KOLOZSVÁR, november 11. (Magyar Táv­irati Iroda.) Délután 3 órakor a Mátyás^ Ki­rály Diákházhan as^zonynap volt. A Himnusz eléneklése után dr. Spurné Bárdos-Fél toronyi Magda dr. bejelentene, h ogy ezentúl asszonynapokat fognak rendezni az egész országban. Kifejezte azt az óhaját, hosv a budapesti asszonyok megismerjék a vidéket és a vidék megismerje Budapestet. Kéri az erdélyi asszonyokat, neveljék bt csiilelescn gyermekeiket, hiszen azok lesz­nek hivatottak Nagymagyarország megte­remtésére. ‘Több felszólalás elhangzása után levethet­ték a Szent István napról készült kulturíH- raet, majd az asszonynap végétért. Ezer íagu baiJapesii IdlUü^sé^ ielenléiében megalakuld a kolozsvári üaross Szövetség KOLOZSVÁR, november 11. Vasárnap reggel 9 órakor érkezeit meg Kolozsvárra Ilovszky János m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a Baross Szövetség országos elnökének vezetésével az ezer tagú Baross kü'döttség a Baross Szövetség Ko­lozsvár és vidéke tagozatának tagavató nagy­gyűlésére. Fogadásukra kivonullak a tűzhar­cosok, a leventék, a földészek és a Baross Szövetség itteni tagozata. Grucza Lipót vá­rosi tanácsos, Kolozsvár város nevében üd­vözölte a vendégeket. Az üdvözlést Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, köszönte meg. A TAGAVATÓ NAGYGYŰLÉS KOLOZSVÁR, november 11. Va sárnap, november 10-én, délelőtt fél 11 órai kezdet­te1- rendezte a Baross Szövetség ,,Kolozsvár és vidéke“ tagozata tagavató nagygyűlését a kolozsvári Nemzeti Színházban. A színházat — a felszabadulás ót® először — zsúfolásig megtöltötte a Budapestről az avató nagygyű­lésre Kolozsvárra érkezett ezer Baross tag, a helyi Baross tagozat felavatandó tagjai, vala­mint a város társadalmi életének sok kivá­lósága, a katonai és poilgári előkelőségek. A Hiszekegy elhangzása után Ilovszky Já­nos országos elnök üdvözölte a megjelente­ket, majd dr. "Vékás Lajos közigazgatási elő­adó mondott üdvözlő beszédet. Kolozsvár város nevében tisztelettel és hó­dolattal köszöntötte a gyűlésen jelenlévő Jó­zsef Ferenc királyi herceget és a Baross Szö­vetség minden megjelent tagját. Ezután Ilovszky János országos elnök emelkedett szó'ásra. A Baross Szövetségnek — mondotta — vezércélja, minél több önálló keresztény eg­zisztenciát teremteni iparban és kereskede- liemben az országban. Ennek elérésére mindent elkövetünk. Az országnak hadseregén kiviil van már egy másik hadserege is, nem olyan nagy, minit a honvédség, de ebben a pillanat­ban 200.000 iparos és kereskedő á'! a BaroSs- zászló mögött. (Nagy taps.) A tagavat.áiS megtörténte után MÉR A ÉS TSA AUTÓBUSZ VÁLLAL AT R. T. KOLOZSVÁR. Meghívó. A Áléra és Tsa R. T. Kolozsvár, Nagt szamos-ulca G. sz. rend­kívüli közgyűlést hív össze 1940 november hó 20-nak d. e. 10 órájára a vállalat köz­ponti irodájába, melyre a részvényeseket ez­úton meghívja. A közgyűlés tárgyát képezi: 1. A Magyar Kir. Allamvasutk által folya­matba tett kisajátítási ügy végleges elintézé­se. 2. A felszámolás kimondása és a felszá­molók megválasztása. 3. Esetleges indítvá­nyok. A részvényesek tartoznak részvényei­ket a vállalat pénztáránál a közgyűlés meg­tartása előtt legalább 3 nappal letétbe he­lyezni. Azon esetben, Ka az alapaszbályok ál­tal előirt részvénytől bséget képviselő rész­vényes a fentjelzett napon nem jelenik meg. ngv a közgyűlés minden külön éresités nél* küí f. év november 29-én, ugyanazon helyen és órában lesz megtartva. Igazgatótanács. 0925 HIRDETMÉNY. Fedszólitom azokat a munkanélküli cipésziparosokat (cipő felső- résztüzőket. önálló kisiparosokat, cipészsegé­deket), akik .az erdélyi szociá'is szervezet Farkas-utca 4. szám alatti irodájában már eddig is jelentkeztek, hogy munkába állítá­suk céljából ugyanott sürgősen jelentkezze­nek. Fogadó órák dé^őtt 9-től 12-ig. Beek Albert ezredes, a város katonai parancsnoka. FELHÍVÁS. Felkérjük a biztosító társasá­gokat, hogy 1940 november 14-ig küldjék be ajánlatukat az autóbuszok biztosítására a Honvéd-utcai 119. szám alatti irodánkba. Te­lefon 30—29. Kolozsvár 1940 november S. ..Rapid“ autóbusz vállalat. QQ19 Ä Concordia R.U nyomdai mii ülté 2 elégek nyomása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom