Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-03 / 251. szám

4 8 EI LENZ É K I 9 i li n o v t rí I) c r ipjppli Mindenféle gyártmányú Standard, Por­table .és aktatás'<a-iró^épek besze­rezhetők legolcsóbb árban, ked­vező fizetési feltételek mel­leit. Speciális javítómű­hely iró-, számoló-, sokszorosító­gépek ré­szére köirnienoy Miháiíy Kofoisvár, DEÁK FERENC-UTCA 33. Te’. 25—83 Erdély gazdasági feladatai A felszabadult Erdélyt a kivonuló románok -— készletek tekintetében — mostoha viszo­nyok közt adtok át. Ezt a helyzetet súlyos­bítja az is, hogy az ifiéi gazdasági esztendő iger szűkös termés kilátássá! kecsegtet. \ bécsi döntés után a hozzánk eső terület vas­úthálózata is olyan, hogy a Székelyföldre köz­vetlen összeköttetés nem vezet. Igv ennek elsősorban való ellátása kettőzött fontosság­gal hír. A felszabadult részek gazdasági éle­tét az is hátrány« san befolyásolja, hogy a visszacsatolt részek gazdasági kapcsolatai 20 éven át Románia felé irányultak és ezt a piacát most, az uj határ megvonással elvesz­tene. Számolhatunk tollát az erdélyi fatermclés értékesítésének nehézségeivel jóilehet a Szé­kelyföld lakosságánek legnagyobb része ebből él. így kereseti lehetősége a kiépülő Szr.ret- falva—Déda-i vasútvonal elkészültéig árme- neti zökkenőket fog mutatni, amelyeknek le­küzdésére a kormányzat minden lehető-, el­követ. Annál nagyobb súlyt kell vetni e vi­dék közellátdsára. A közellátás feladatai közé tartozik az idei fen és kicséplésének végrehajtásához szüksé­ges üzemanyag biztosítása. Enélkül még az idei termés sem kerülhetne a fogyasztókhoz. Erre azért is szükség 'an, mert Erdély ipara a román olcsó nyersolaj árak n iatt fa- és szén-tüzelési rendszer he­lyett inkább olaj tüzelésre van berendez er. Az üzemanyagban mutatkozó szükségletek biztosításáról, a katonai közigazgatás kere­tében, az Iparügyi Minisztérium gondosko­dik olyképen, hogy Erdély területén 8 pol­gári üzemanyag elosztó állomást (distribu- tiát) állított fel. Az állomásokat személyzettel is ellátta. Az anyagelosztó állomás juttatja el az anyaor­szágból a 8 erdélyi tároló helyre szükséges üzemanyagot is, hogy aztán a katonai köz- igazgatás ellenőrzésével és irányításával a ki­csiben 'árusítókhoz is el'áthasson. Mint első szükséglet fedezésére szolgáló mennyiséget ut- bainditottak már mindé?, egyes elosztóáüo- másra 15—15 vaggon üzemanyagot. Neveze­tesen: 6 vaggon kőolajat, 3 vaggon motalkót, 3 vaggon gázolajat, 1 vaggon festett kőolajat és 2 vaggon festett nyersolajai, ezenfelül 4—4000 kilogramm kenőolajat. Az elosztóállomások helyei: Kolozsvár, Nagybánya, Szatmárnémeti. Dés, Zilált, <V agyvárad, Marosvásárhely, Sepsiszent* györgy. A benzin és olajárak azonosak az anyaország­beli álakkal. Erdély vetőmag szükséglete már eddig is biztosítva van. A íüldmivelésügyi kormányzat e mennyisé get részint a mai napig Erdélybe szállított 450 vrggon vetőmaggal, részint Marosvásár­helyen felvásárolt újabb vetőmag mennyiség gél fedezte. Gabonanemüekkel, élelmiszerekkel és leg­fontosabb közszükségleti cikkekkel, minded­dig csak az elsőrendű hiány tételeket pótol­tuk. Számolnunk kell azonban azzal, hogy különösen a zord időjárás beállta után Er­dély keled része. így különösen a Székely­föld, az anyaországtól ellátás vonatkozásában elszigetelődik. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a hava­zás beállta előtt ott a közszükségleti cikkek­ből annyit raktározzanak fel, hogy az tavaszig elés: leeven. (—) Csak É942-ben esedékes a kolozsvári magyar színház százötvenéves évfordulója Meg kell íratni az erdélyi színészet történetét. — Beszédes adatok a színjátszás múltjából KOLOZSVÁR, november 1. (Saj. tud.) Erdély ma sorozatos ünnepnapokét él ál az anyaországgal együtt. Találkozók, ün­nepségek, jubileumok követik egymást és ezek közölt is kimagasló jelentőségű ese­mény a magyar színészet, nevezzük igy, hivatásos magyar színészet másfél százados fi unállásánuk évfordulója. A hitviták, az úgynevezett vallási disputák, az iskola- drámák, a császári és fejedelmi udvarok­ban rendezett alkalomszerű szinielőadá- sok után 1790 szeptemberében tartotta meg Hu dapesten az első belépő-díjas színházi előadást Kelemen László. amikor is Simái Kristóf szerzetes: Igazházi cinül darabja került szinrn. A magyar szinját szás igazi történetét az '.rodrdomtörté ítészét ettől az időpont töl keltezi. Természetes azonban. hogy a megelőző szinjátszási vonatkozású eseményeket i hűségesen nyilvántartják, mint a magva szellemi élet érdekes és értékes menyil vonulásait. Hiszen éppen erdélyi vonalion zásban nem mindennapi jelentőségű cse I meny volt az, amikor 1696-br.n Felvinczy G < rgy eppen Kolozsvárról leért állandó szia iát szás céljaira engedélyt Lipót csá­szártól e.\ leit áiylól. Erről a Felvinczy féle vállalkozásról, csak kevés,és hiányos adat áll az irodalomtörténet Írás rendelkezésé­re. de már maga az a tény, hogy az ál­landó színtársulat eszméje mar közel két és 1 élszáz esztendő előtt felvetődhetett Erdélyben, határozottan nagy jelentőségű. AZ ERDÉLYI SZÍNJÁTSZÁS KEZDETE Erdélyben az 1791-iki országgyűlésen a nagy újító szellemű Anniim György volt az. aki a magyar szinjátszós megszervezésének gondóla­iéit felvetette. éppen Kelemen László lelkes fáradozásai nyomán. Kelemen mellett még Fejér Já- no> ügybuzgalmát kell megemlíteni. Arán len lelkessége, továbbá f r. W 'esse- lényi Miklós és a többi főnrak megértő áldozat ossága hamarosan lehetővé tette, hogy Kolozsváron is testet öltsön a 1 magyar anyanyelvű színjátszás eszméje. Alig kél évvel a budapesti kezdeménye­zés után 1792 nőnembe" 11 -én már Kolozsváron is megtartották az első magyarnyelvű színi előadást. A Newyork szállodával szemben lévő gróf Rhédcy-féle ház volt a színhelye ennek a nagy eseménynek. „A titkos ellenség” e:mii darab került ekkor színre, a társu­lat vezetője pedig Ernyi Mihály volt K otsi Patkó János neve emelkedik még 1-i ebből a mindjárt kezdetben küzdelem- teljes szinházi korszaknak történetéből. Meri ahogyan Kelemen Lászlóval tör­tént. ugyanaz történt Erdélyben is. A magyar színművészet első apostolai­nak hihetetlenül sok akadállyal és ne­hézséggel kellett megküzdeniük. A kezdeti próbálkozások ugyanis csakha­mar megfeneklettek és az első 2—3 év- tiied titáni erőfeszítést jelentett a szín­játszás nemzeti szempontból rendkiviil jelentős, de emberileg sok-sok megpró­báltatással járó vándor-apostolaira. Az első kolozsvári közönség Erdély ősi áldozatos lelke azonban a főurak, a nemesség és a lassan kialakuló polgárság együttes pártfogása és meg­él tő áldozatkészsége lassan áthidalta mindazt a sok nehézséget, amely a ma­gyar színjátszás rendszeres kifejlődésének Htjában állott. 1821-ben már állandó kőszinházzal ren­delkezett Kolozsvár a régi Farkas uccu­ban. ahol most a Mátyás király diákház épülete áll. 1821. március 11-ike újabb fontos év­szám a kolozsvári színjátszás történeté­ben: Körner: Zrínyijének előadásával múltak meg az állandó* magyar színház­épület kapui. Ezen a napon még nem hi­vatásos színészek játszottak, hanem Petri­chevicli Horváth Dániel fordításában és irányításával Zrinyi-t az akkori magyar főúri társadalom előkelő asszonyai és fér­fiúi játszották el, pazarabbnál-pazarabb jelmezekben. Ugyanis a szinészegyüttes csak másnap mutatkozott be SzentjobLi Szabó László Mátyás király vinni szinjáté- kával. Kolozsvár ezen a téren 16 évvel előzte meg <i fővárost, mert Budapesten tud­valévőén csak 1837-ben teremtett ma­gának állandó otthont a magyar szín­társulat. A magyar színészet másfél­százados jubileuma tehát pontos szá­mítások szerint csak a budapesti ma­gyar színjátszásra nézve áll fenn, Kolozs­váron a más félszázados jubileum pon­tos időpontja csak 1942-b°.n esedékes. A Farkas uccai első kolozsvári kőszin- Lázból, amely mellett időközben egy fá­ból készült úgynevezett nyári színkör is létesült, a Sétatér elején, később el kel­lett költöznie az egyre jobban fejlődő vá­ros művészi igényeit mind jobban kielégí­teni vágyó szinész-együttesnek. így épült fel a Hunyadi-téri gyönyörű épület a hé- c-i Fellner és Hellmer müépitész-cég vál­lalkozásában és igy nyílt meg ott az uj színház 1906-ban és működött ebben az épületben mindaddig, araig a román fo- hatalom erőszakos intézkedése folytán nem kényszerült átmenni a 'égi fából ké­szült színkör helyére épült tulajdonkép­pen mozi-jellegü helyiségbe. Megoldásra váró ieíadatok Az erdélyi magyar szinját-zás történe- ének részletes megírására nőst még kö­zel 2 év áll rendelkezésére. Ezt a két évei n kolozsvári magyar színtársulat vezetősé­gének és a Szinpártoló elnökségének kez- ceményezése mellett arra keuene felhasz­nálni, hogy a lehetőségek szerint meg­felelő emberrel behatóan összegyiijisék és feldolgozzák az erdélyi magyar színjátszás történetét. Mert az igazság az, hogy ezt a munkát mind a mai napig nem végezték cl. Sok részletes és összefoglaló munka jelent meg, igy többek közö l Bayer Jó­zsef, Yáli Béla, Eerenczy Zoltán, Mol­nár Géza, Hegyessy Vilmos, Gyalui Far­kas, Jancsó Elemér, Janovics Jenő stb. több összefoglaló munkával, vagy részlet- tcnuímánnyal szolgáltattak értékes adalé­kokat ehhez a nagy egységesítő munká­hoz, de a teljes mü még nincs készen. Pedig olyan feladatról van szó. amelynek el- ! végzése Erdély, illetve Kolozsvár szá­mára jelent erkölcsi kötelezettséget. És talán egy kis jóakarattal az is meg­oldható lenne, hogy a Hunyadi-téren rövidesen újból meg­nyíló kolozsvári Magyar Nemzeti Szín­ház egyik helyiségében rendezzenek be kisebb színháztörténeti múzeumot, ahol összegyűjtenék az erdélyi magyar szín­játszás történetével összefüggő sok-sok érdekes anyagot (szinJapok, régi rajzok és fényképek, uj- ságanyag, egyéb emlékek, stb ). Ez ugyan­csak erkölcsi kötelezettség volna Kolozs­vár és az itteni magyar színtársulat szá­mára, hiszen • ez a város a magyar színjátszás törté­netébe kitörölhetetlen, örök betűkkel véste bele a nevét <_ és r. színtársulat jelenlegi legfőbb vezető­je. br. Kemény János pedig mélységes kultúra szeretettel és sok művészi hozzá­Haíigezapeket, harmonikákat, gramofonokat, lemeze­ket, kottákat legolcsóbban az ősrégi WÁ OMÉK liangszerkirálytól Î Budapest, Vili. kér., József kőrút 15, Árjegyzék ingyen! A német autó­ipar csodája 3 0. R. I 6—7 lite-p űsemanya" száz kilométerrel Ideális 4 személyes kocsi-iizeinbiztonság-garancia, ára 3308 Pengő. KÉNYELMES HAVI RÉSZLET. — Évi adója 40 Pengő. Bemutatja: Szab5 és Kopenetz Kőszv.-Táps. autó és motorjavitó üzem Kolozsvár, Honvéd-utca 51. szám alatt. Telefonszám: 10-37. — Auto Union körzetképviselete és service. értéssel megáldott egyéniség. De szüksé­ges volna, hogy a magyar színészet régi nagy büszkeségeinek nevét és emlékeze­tét is, Kotsi Patkó Jánosét, Dérynéét, Piieile Kornéliáét, Jancsó Pálét, Gyula-/; Ferencet, Pergő Celesztinét, Egressy Gá­borét, E. Kovács Gyuláét, Szentgyörgyi Istvánét, Szakács Andorét, a még ma 91 éves korában is közöttünk élő Várady Miklósét és sok-sok kiváló társáét, meg­örökítsük és fenntartsuk az utókor szá­mára. A kolozsvári Magyar Színház nemrég Romeo és Julia díszelőadásával ülte meg a magyar színészet megszülőlésének más­félszázados évfordulóját. Magának a ko­lozsvári színháznak ez a külön másfélszá­zados évfordulója, mint már említettük, csak 1942-ben esedékes. Eddig az idő­pontig kellene megvalósítani a két legfon­tosabb feladatot, a kolozsvári, ilietve er­délyi magyar színjátszás másfélszázados múltjának megírását és a kolozsvári szia- liáztörténeti muzeum felállítását. Azután volna még egy feladat. Számba venni a kolozsvári temetőben lévő nagy szín észhalottak sírjait és valami­lyen uton-módon azok karbantartásáról gondoskodni. Ezekkel a tényekkel ugyanis a szó leg­nemesebb értelmében rónánk le igazi ke­gyeletünket azokkal a nagy nemzet-apos­tolokkal szemben, akik másfeiszáz eszten­dő'sok-sok szenvedése és időakénti boldog ölömé közben mindig törhetetlen hűség­gel szolgálták a magyar színjátszás ügyét. Ezzel pedig nemcsak gyönyörködtettek, de fontos nemzeti küldatést is végeztek, — erősítették elődeinkben és bennünk 3 magyar hitet, reményt és tudást. Si alter Gyula♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom