Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-03 / 251. szám
19 4 0 november 2. ELLENZÉK Hellász A hétfőn hajnalban Görogorso ághoz intézett olasz ultirnatomot rövidesen követte az olasz csapatok benyomulása görög területre. Megszokott dolog már Görögországnak angol- barát magatartása, — hiszen az 1914—18-as világháborúban előbb burkoltan, majd Veni- zelot-z hadüzenete után (1916) nyíltan az Antalit hatalmak mellé állott. Most ugyanezt a politikai módszert próbálta ki, — de ez úttal a tisztázásra törekvő olasz lépés előzött“. Sajnálatosan eltávolodott bizony a sz ávví lett görög nép a klasszikus hagvományoktó . Az ó-kori művelődés hazája ma már csak a balkáni félkultura és analfabétizmus területe. Hiába, úgy látszik, az európai műveltség középpontja véglegesen áttevődő: a mérsékelt égöv területére, mégpedig Nyugat és Közép* európába. A görög sorstragédia bel övetkezeit a nép is elcsenevészesedett a malária pusztít a partvidéken. — hol van ma már az olimpiai játékokat megteremtő európai gondolat, az európai kn'túrát irányiíó hellén-szellem? Mindettől végzetesen eltá-olodoír Hellász, 1« tűnt hajnali dictősége, a romjai!,an is megdöbbentően gyönyörű művészet az európai felvilágosodás, a reneszánsz korái még utoljára megtermékenyítő hellén kultúra. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Mindent eltüntetett és elsorvasztott a keleti orlhodoxia és hogyan működtek közre ebben, a történelmi fejlődésben földrajzi adott ságok? A Balkán-félsziget fizionómiája a 41-ik szélességtől kezdve teljesen megváltozott. A nyugatról keleti irányban feivonuio kontinentális közeg elkeskenyedik és helyét a rengertől körülölelt északdél’ irányú félsziget foglalta ed, mely már h.-.lenyúlik a Földközi-tengeri éghajlat biroda'mába. Másrészről ez a vidék egyike a világ leggazd «- gabb tagozott paitvidékeinek. A „trörög part' a fold leggazdagabban differenciálódott part- tipusa, a tenger óriási mértékű 1 . nyomulásával. A széttagolódás végletekig menő és hí lehet még nagyobb méitékü az Egei-tenger- ben. A „sporidakus“ kifejezés áliMánosan is mert jelző és a földrajzi:.«.!» a szárazföldnek szig3t-darabkákra való -jzétfor pícsolódására vonatkozik. Mindezt a sok átalakulást te! no- kiai sülyedésekntk és gyűrődésének köszönhetjük. Az ország nyugati részén végig vonul > hegyvidék az «.lkán hegyeknek egyenes f’lv t.atása Ezek végigvonulnak Kó/op GörÖgor- szágó.- és Peloponézoszon és gyakran 2009 méteren felül is emelkednek. Találkozván egy nyugat-kelet irányban húzódó régibb keletű hegyrendszerrel, roppant bonyolult labirintus keletkezik, völgykatlam Iból. ge Incékből. egymásba torkoló gyürődA kből; ezeket keresztiil-kasül szabdalják a legkülönbözőbb irányú törésvonalak és süljedések. Ki cgyensulyozatlan vidék keletkeze»* igy, ahol egymást érik a földrengések és, vz.lkáni kitörések. Szantorin szigetének óriási krátere az Égei-tengerben viz alatt áll. A sülyedéscs árkok dél felé egyre gyakoribbal.. Itt a tengerparton a tenger negyedkori b -nyomulását észlelhetjük, ez a Pelononezosz i félszige' majdnem teljesen elszakítja a szárazföldtől, — úgy függ, keskeny szorossal kapcsolódva a kontinenshez, akárcsak a falevél ősszel, mélyet a legkisebb szellő is lefújhat onnan. A macedón partot, öblök és félszigetek csipkézetével látja el a tenger elöntése Tehát Görögországot a tengeri befolyás fokozatai ;/,f- rint három részre oszthatjuk: A kontinentális Görögország görög-Macedónia közép-Gö- rögország. Pelonezosz és a szigetvilág. A KONTINENTÁLIS GÖRÖGORSZÁG A kontinentális Görögország északnyugatot még teljesen baíkáni, szárazföldi jellegű, hátat ferdut a tengernek. Nyugaton Epiro« - mészkő-fensikjait kis lermékenv medencék aprózzák el, ahol kukorica, olajfa és narancsfa terem. A mészkővidéken taláb'uk a nagy Ohrida-tavat, továbbá a Przba és Yolosz tavakat, melyek tektonikus beszakadás utján keletkeztek. Középen áll a magas Pindosz (2500 méter) főleg elgörögösödött pásztornép lakja, az őshazában mara.P románság 1 alkáui maradványa. Keleten a t’cmszáliai medence „ termékeny siksága terül ei mely fölött magasan emelkedik az Olimpusz, — az Istenek birodalmának, felhokbenvuló tornya (2918 méter). MACEDÓNIA GörÖg-Macedcnia 1913-ban csatlakozott Görögországhoz Magas hegyvidék, ahol n mán. albán és görög pásztornép éli nomád ebiét. A parlvMék azonban tökéletesén mediterrán jellegű. Itt a lakosság nagy többse- gQ török volt a háború előtt. A termények: rizs, dohány és olajfa, különben gazdaságilag nagyon elmaradott terület, melye, k egyedüli fontossága abban állott, hogy a Konstantinápoly leié vezető útvonal irányán* esett. 1923 július 24-ike óta azonban nagy átalakulás ment itt végbe, mert a lausanne: békeszerző dés után a görög és török lakosság kicserélődött. 1912-b en Görög-Macedóniá! an 43 százalék török és 11 százalék szláv eredetű lakos élt, ma a kisázsiai és kelet-tráciai görög emigránsok beköltözése következtébe a ez az arány lényegesen megváltozott, mert 1 millió 500 ezer lakos közül ma 1 millió 10 I ezer görög, 90 ezer szláv, -i többi török, — tehát töb.»- mint 850 ezer görög vándorolt be. A vándorlók elhelyezése, végett kolóniák alakultak; a telepesek, az olajfa, szőlő, buza, rizs, gyapot és különösen a dohánytermelést /-agas fokra fejles tették, úgy hogy ezek a lermékek ma a kivitel főcikkei. Ez a megfiatalodott Macedónia ma hangsúlyozottan goi cg jellegű, virágzó tartomány, mely az ország legsűrűbben lakott területe, eltekintve a szigetektől. Külkereskedelme Szalonikiu (Te:.szalonike; keresztül bonyolódik le. Ez a Balkán legel ó- nyösfl b fekvésű kikötője, hajdan az earó- pai török tartományok valódi fővárosa. A jugoszlávoknak ma itt szabad kik 'tőjük va-v melv jobban biztosítja a tengeri összeköttetésüket, mint a többnyire elszigetelt dalrná-. ciai kikötők. A kereskedelmet :,okáig Spanyolországból beszivárgott zsidók tartották a kezükben, ma a lakosság nagy többsége görög (250.000). KÖZÉPGÖPÖGORSZÁG ma már sokkal komplikáltabb ébarálságta- lanabl vidék. Nyugaton a dinári gyűrődések külső lánca félig elmerült a teoger alatt, csak a ióni-szigetek: Korfu (KAbyra), De tikász, Kefalónia, Ithaka, — Odysczeusz hazája, — Zante i Zakyuthosz), „Levante virága” terméketlen mészkő-szigetei emelkednek itt és sorakoznak fel zárt ívben a korinthu- szi öböl bejárita előtt. A lakoss-'g halászattal és pásztorkodással foglalkozik. Az ország közepét zord hegység foglaijaa el, legmagasabb «• Parnaszuss — Apolló székhelye (2459). Szegény, elhagyatott vidék különben, iiiiimmiiihiiiiiib w—Mimrii umili«Iinni m A törv. védj, azbesztcement-gyártmányok: , nagylemez, cs^ mindenütt fényesen beváltak! Díjmentes árajánlattal és egyéb felvilágosítássá! készségesen szolgál 3 ° î tét Eternit Művek Hl Hatschek La|os, Budapest, V., Berlini-tér 5, mely a tengertől el van zárva, még a parton épült Delphi is nehezen hozzádélhető, akárcsak az orákulumban készült jóslatok. Keleten Reotiát magas hegyek veszik körül: a Parnaszus, Helikon, Citheron, Othyrisz, kis termékeny medencéjükké!,, apró városokkal. közöMuk Thébe a legkisebb. A hosszúkás Eubea szigeten a kontinens hegységei folytatódtuk. Lakosai kiriinö hajósak már az ó-kor óta. Az attikai félszigeten a kontinentális é_- tengeri befolyások egyformán érvényesülnek. A kitheroni hegygerinc ál! Beotia és Attika között. Északén és kelő ten csupa mészkőhegyek, itt a legelőkön kecskéket és jvd okát legeltetnek délen ellenben to mékeny sikság terül el, s-őlő és olajfi termeléssel, — a tenger a sza1 uniói öbölh: melyen behatol, s ez magyarázza meg Athén (Athemii) fontosságát és kerl’.*;.ő kereskedő'- mi helyzetét. Görögország legnagyobb váré- sáliak ma körüliéiül 400.000 !a-<o.a van, ki kötője Pireusz 136.000 lakos Az akropalisz lábáuál kitűnő helyzeten fekszik Athén, hegycsúcsain még ott ragyognak » napfény ben Parthenon ;s Propyíeusz, a najnali kla«z- szikus műveltség otthonai. A szellemi élet faagyén é&ezraii E nem lehet hanem olcsón és jól igen, az éberemben uropa Deák Ferenc-utca 6. Déli menü, három,fogás, étlap szédít 1.10 P. Havi abona ebéd és vaesora 40 P. Szabadság szelleme IU e bús síkon vallom, hirdetem, hogy az én lelkem nem hal meg soha, tudja meg a vert, a porhüfúít jelen, hegy dicsőség lesz minden Golgota s inig telkembe lehelt szabadságot, nagy Teremtőm egy kiskőrösi házban, a kozárühárd le mindhiába vágott, most is örzöm, tündöklőn, glóriásan. Én a szabadság szelleme vagyok, és élek, élek, mindörökre élek, ég, föld, hegy, völgyek, mezők, csillogok, a szél, mely sugdos szent álom meséket, a dal, mely szivem mélyébe feszült, sz igazság, amely erőmet adta, a rim, mit lelkem messzibe küld, mind mind szabadság, — más és más alakba. Ember, te is szabad légy és erős, mennybetörő, szüz szépséget sugárzó, úgy vagy magyar, ha büszkén égbe nőszf s ha kell ledől az, mint el hanyatt lóit zászló. Ember: szabadság legyen a Hited, törjenek bár rád a poklok erői, lengesd mindig igaz testvérszived, én mondom, föld néma halottja, — Petőfi, (Segesvár, 1937.). WALTER GYULA. BUDAPESTED AZ István Király Szállodában (VI. Podmanlozky-u. 8.) kaphat minden igér-yt kielégítő, mérsékelt árn szobát. Teljes kényelem, központ? fűtés, állandó me- leg-hidog folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 20A.-4S, H»4~24, imhmbéB■ ——mmmmmamaaamammrun aw nmir ..rr ~• in?r ■ -1 középpontja ma is Athén, itt van az egyetlen görög egyetem. PELOPONÉZOSZ Dél felé a tektonikai siilyedések mély síkságokat es öblöket eredményeztek Ezt a kimondottan tengeri jellegéi félszigetet csak egy körülbelül 10 kilométeres. aidnyHg uj keletű keskeny földszoros kapcsolja a konr.- ncnshez. Ma csatorna vágja keres.iüi. A ié'- szigel hegységei igen magasak: A Tajgetosz 2-100 méter, Albania zárt medencéi a?, idegen betoi ések idején biztos menedékei nyújtottak az őslakosságnak — ilyenek: Argolida, Lako- nia, Mc-sszilia, ma kevéssé népeseit: a malária pusztításai miatt. Az elidai és akkai ai de:i?ékben lorokbuzát, olajfát, lügefát *■_ szőlőt termesztenek. a Korín.,' uszi szőlőt megszáritva hozzák forgalomba é- főleg Angliába exportálják, de hozzánk i eljut'mazsola néven. Görögország egyéb vidékeit az Égei-tenger- ben szétszórt szigetek alkoiják. Eltekintve az északi Szporádoktól, melyek majdnem lalcat- lanok, a legfontosabbak.- Kréta, -hí ázsiai szigetek és a Cyklndok. Kiéta hosszúkás hegyei* sziget, a hegy/luék a 2100 méte.i is eléri, a lejtőkön terjedelmes erdőségekkel melyeket csak itt-ott szakit meg szőlő, olajfa és pálm*< *a kultúra. Az északi partok elég változat®-- sak, de a neves északi szél a hajózást akadályozza, — védett kikötőket csak a tíéH partokon találhatunk. A sziget-lakósok különben is — akúicsak a korzikaiak, — nem nagyon merészkednek ki a tengerre, inkább a hegyvidék felé húzódnak. Lezbosz Kiosz, Számcsz, a kisázsiai part mentén voltaképpe j j Ázsia testének uöredékei, melye*, csak a népesség görög jellege kapcsol az európai kontinenshez. A talaj termékeny és a lakosság is sűrűn lakja e szigeteket. Számosz szigetén 11.3 lakos él egy négyzetkilométeren. Végűi a Cykladok, a görög szigetek legeredetibb darabjai, egy elsiilyedt hajdani szárazföld megmaradt még kiemelkedő töredékei. Az éghajlat azonban igen száraz, a növényzet szegényes. a kopáreágot még az erdőirtások is fokozzák. A kevés termékeny földet óriási erőfeszítéssel művelik az idehuzodott őslakosság. A szigetek igen nagy fontosságúak, hajóközlekedés.' szempontból és nagy szerepet játszottak a klasszikus görög idők óta. Népességük leginkább megőrizte tiszta görög jellegét valamennyi görög sziget között. Görögország a legutóbbi 30 év alatt óriási átalakuláson ment keresztül. A mezőgazdaság fejletlen a nagyobbrészt terméketlen talaj miatt; főterméke a korín thuszi szőlő, az ol:~ va olaj és a bor, ezekből kivitelre is bőven jut. Ergasztiriában olmot bányásznak. Az ipar jelentéktelen. A világháború után Görögország területe is megnövekedett. Ha nem is sikerült az Égei-tengertől a Márvány-tengerig és Konstantinápolyig összefüggő birodalmat 'étrebozina, mégis sikerült megszereznie Krétát, a nagy ázsiai szigeteket, Délrna- cedóniát, melyek területét két»-eresére nö vélték; a Törökország i<ezén maradt területekről pedig másfél millió cörog vándorolt be. Mai népessége két és fél trillió. Az uj szerzeményeket megemészteni, beszervezni, a menekülteket elhelyezni, a csatolt tartományokban rendet tartani az uj állam feladata volt. Ezt a munkát a belpolitika, 'kiegyensúlyozatlanság is zavarta. Azonkívül rengeteg kiadással járt, amit nehéz a különben elégné élénk kereskedelem kizárólagos jövedelméből fedezni. l.-.-zr Ando, „SanghaiT Mi HORTHY M1KLÓS-LT fiO. TEL. 25-74-! Minden este 10 órától na ;vvárosi műsor, reggel 5 óráig lánc. 1 ) ra- gyo ó girl. Vasárnap és ünnepnap 5 órai műsoros tea.
