Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-24 / 269. szám

L X i. H \ I O I. Y A VI, 2 6 ó. S 7. Á M ELLES 2 ÉK Az udvariasság halála Kii íl'ncvs le. ki vál?ág. még kibönösebh je­lenségei mutatkoznak most szertei.szét a vi- hígban. A szerénység, az önmagát aláérté- kelni. de tuiérléke ni se tudó, határozott magabizás, a c-mk a munkára alapozott el* ismerésrevágyás ,a konto'y és megfontolt vi­selkedés helyett sokszor és sokféleképpen lelteit útin n kiméletlen törtetés* az erősza­kos érvényesülés és az ürels fü ény elkeserí­tő megnviUanulasait. Tartalmatlan, vagy kis lelkitarlalmu kiesépeit lelkek gyakran kerül­nek most élre, s aminthogy nincsenek meg a maguk tiszta, világos szempontjai, nines kiegyensúlyozott: értékmérésük, körükbe is csak hasonló fe'szin- és látszat-embereket gyűjtenek. Másik beteges jelensége ennek a kornak, hogy az igazi. komoly tehetségek és értékek visszahúzódnak és értbe tettemül tűrik ezeknek az Ady .szerint ,.perc-emberek­nek dáridóját" és 'tobzódását. Ezt teszik ahelyett, hogy bátran, férfiasán, odaülnének a tortátok és nyeglék tábora közé. Ugyanilyen meghökkentő és megdöbbentő jelensége a Mának: az udvariasság szinte fokozatosan észeÜiető elpusztulása. Az ud­variasság és figyelmesség eddig komoly em­beri és társada mi erények voltak, de most régi valutamérőjellegük csaknem teljesen megszűnt és már-már lemosolyogják társa­da inunkban az udvarias embert. Az utcán kedélyesen vihogva lökik félre az útból egy­mást az emberek: öregek, nők, gyermekek számára nincs a figyelemnek és szeretetnek semmi rokonszenves és megnyugtató jele. De különösen észlelhető ez a tömegmegnyil- vánu ásoknáHa valaki tárgyilagos szemlé­lő véletlenül belesodródik bármilyen estély, színházi előadás, vagy mulatság befejeztével a ruhatári jeggyel kezében hazafelé igyekvők tömegébe, szinte megborzadva fogja látni, hogv nők és férfiak milyen könyörtelen ök- lözéssel igyekeznek itt előbbre jutni. Türe­lemnek, előzékenységnek, várakozási kész­ségnek jóformán semmi nyoma. Lökdösődés, tülekedés minden vonalon és úgy tesz min­denki. mintha ta'án az élete függene attóL hogy ő mehet cl három perccel előbb a töb­binél. És ami még fájdalmasabb, ezt a sú­lyosan lehangoló jelenséget nemcsak a Há­borús le küfet légkörében bizonyos fokig nyersebbé vált férfi-társadalomban látjuk, baneui mélyen elgondolkoztató és e szomo- riló jelenségként a nők körében is. akik bizony elég sokszor még erősebben tüleksze­nek, mint a férfiak. Ugv látszik, az udvariasság nemes euró­pai értelemben vett erénye kihalóban varr- Az én kultuszának, az egyéni előretörésnek és érvényesülésnek olyan. je'enségei váltják fél amelyikben szinte semmi nyomát és je­lét nem lehet felfedezni az önzetlenségnek, a szerénységnek, az emberi megértésnek, ha­nem mindennek középpontja az önzés, .az egvéni érdek, az egyéni szempontok könyör­telen érvényesillése. Pedig mondani sem keli', hogy ezek a szomorú jellegzetességek éppen nem vigasz­taló tünetek, mert a lélek elközönyö&ödését, sőt szinte azt mondhatni a lélek eldurvulását jelentik. Nem a negédeis és romantikus szí­nezésű trubadur szellemet kívánjuk vissza, nem a túlzott ovagiaskodást, hanem az iga­zi egyetemes rendbe va ó szellemi beillesz­kedést, ahol mindenki meg tudja látni és meg tudja érteni mások értékeit és megadja másoknak a tiszteletet, mert érzi, hogy csak akkor kaphatja meg ő is a viszonţ- tiszieletet. A társadalmi élet iga/i közösségi szelleme csak igy építhet ki. ezzel a kö cső* nős megbecsüléssel, szere telttel és tisztelettel, ezért kell tehát! az udvariasság halá'át vagy legalább is haldoklását fájdalmas tényként regisztrálni. Mert amié a kölcsönös emberi itiszte ét légköre, az egymást-megértés és egymást-megheesü és szelleme a maga tiszta­ságában határozott alakban ki nem formá­lódik, addig a népek és fajok, az emberek és cgytdek nagy közösségi összefogásának, egyetemes egymásra találásának programja csak jelszó maiad, üres szokni és tartalmat­lan ábránd. Már pedig éppen az emberiség érdeke, az uj világ-rend megszületése köve­te i, hogy ennek .éppen az ellenkezője való­suljon meg. Vagyis az egyetemesség igazi gondolata, ahol mindenki egyforma és egyen­lő é's mindenki emberszámba megy önmaga és mások eőlt egyaránt. WALTER GYULA. Nem ücli odót fizetői o világ legboldogabb országában Magyar orvos harcol Venezuela osvnáoniábun a trópusi betegségek ellen BUDAPEST, november 24. — Rövid idő­vel ezelőtt a délamerikai Venezuela köztár­saságéiba érkezett Halbrohr János dr., egy liatal. kitünően képzett magyar orvos, aki Sashalomról utazott ki a trópusra. Utazá­sának célja az volt, hogy tökéletesítse szak­tudását a trópusi betegségek elleni orvosi küzdelemben, a szerencse azonban hamarosan kedvezett neki. mert kiváló orvosi jóhire megelőzte őt és partraszállása után rövidesen ígéretet kapott, hogy állami szolgálatba lép­het. ELINDULÁS GENOVÁBÓL H. János dr. Genovából indult az akkor legutolsónak kifutó Conte Biancamono nevű olasz óceán járóval. Az ut a háborús tenge­reken eleinte zavartalan volt. Barcelona és Gibraltár kikötőjében a hatóságok csak ép­pen formális vizsgálatot tartottak. A Kanári­szigetek főkikötője, Las Palmas után rádió- utasítás kiparancsolta a hajót rendes menet­irányából, a nyugat afrikai partoktól és nyíl­egyenes vonalban kellett átszelnie az. Atlanti óceánt. A parancs szerint elsötétitett lám­pákkal, gyorsabb menetben kellett Hajózni, aminek következtében három nappal hama­rább érték el Amerika partjait, mint máskor. Összesen tizenháiom napi utazás után szerencsésen magárhoz ich Venezuela ItUtöLöjébe, La Guayra elé. ALAPOS UTAS-VIZSGÁLAT A pokoli trópusi hőségben rendkívül szi­gorít, mindenre kiterjedő alapos utasvizsgálat következett. Előbb a hajó fedélzetén, majd a parton, egyénenként. Kora reggeltől késő délutánig tartott a vizsgálat, noha csak 140 utast érintett és ezeknek is túlnyomó része venezuelai állampolgár volt. Érthetetlennek tartották a nagy szigorusá- got, miután a behajózás előtt a külképviseleti hatóságok már hasonlóan alapos ellenőrzést tartottak. A szigorúság akkora volt, hogy a legkisebb kétely esetén megtiltották a partraszállást, nctlin a visszautasilotlnak szabályszerű érvé­nyes beutazási engedélye vóll. Mint kiderült, a szigorú ellenőrzés oka az, hogy Venezuela a jómód és boldogság békés országa, ahoVa meg akarják akadályozni a mindenféle politikai irányzat agitátorainak beszivárgását, de a munkapiacot rontó prole- társág bevándorlását is, ami a mai paradicso­mi állapotok lezlilléséhez és a ma jómódban élő munkásság elproletarizálódására vezetne. CARACASBAN Végre sikerült a sashalmi magyar orvosnak akadály nélkül partra jutnia, mire sietett a pályaudvarra, hogy a fővárosba, Caracasba utazzék. A közel félmillió lakosú főváros har­minchat kilométerre fekszik a tengerparttól, 700 méterre kiemelkedő egészséges fensikon. Míg La Guayra-ban kemencéi forróság teszi tűrhetetlenné az életet. Caracas kiimája egé­szen kellemes, állandóan napsütéses, abszolút egészséges és száraz, amit a kellemes trópusi esők szakítanak meg, évente két-két hónap­ban. A főváros magán viseli a gazdag, kiegyen­súlyozott ország jeleit. A házak csupa egy emeletesek, vagy földszin­tesek. pálmák és banánfás kertek között rej­tőznek, igy az egész város egyetlen hatalmas erdő be­nyomása kelti. Látszik mindenen, hogy ez a még ki nem élt föld a jövő boldog országa. A BOLDOG ORSZÁG Venezuela valóban boldog ország. A föld mérhetetlen természeti kincseinek nagyobb részét még nem tárták fel. Legnagyobb kincse az országnak a rengeteg petróleum- kut, amely mind állami tulajdon. A kincstár maga nem foglalkozik velük, ame­rikai világcégeknek adta bérbe kiaknázás cél­jából. Venezuela a kőolajtermelés világpiacán ma a harmadik helyen áll, az USA. és a Szovjetunió után. 1937-ben például 29.504.213 köbméter kőolajat termelt. Az olajkutak magas bére és a szintén álla­mi aranybányák jövedelme a hatalmas kivi­teli bevételekkel együtt bőségesen biztosítják az állam és a középületek mindennemű szük­ségletét. Nincs adófizetés Török lőzsef k*fyliésme«er Raktáron m0. Kalóz ;vár, deil-kandailók, Deák F .•a. oszlop kályhák r . minden szin­ben és nagy­Átrakásokat, javításokat és kályhasep­réseket gyorsan és olcsón eszköziök . ÚGY HELYSEN, MINT V1DÉKFN! ' Ennek kövekeztében ennek u délamerikai fogalmak szerint nem nagy országnál; egész területén nem is­merik az adófizetést, legfeljebb — hírből!... A lakosság tehát nem fizet adót, az állam mégis akkora jövedelem felesleggel rendelkezik, hogy fantasztikus összegeket leolt népegészségügyi célokra, kórházépíté­sekre, sserológiai gyógyszerekre , továbbá sokezer kilométert legmodernebb gép- kocsiuiat építenek az egész ország területén, gyors ütemben cinciik a lakosság szociális élet­színvonalát, sib. Ilyen viszonyok között teljesen érthető a szigorú elzárkózás, noha — hiteles megállapítások szerint — még több millió holdnyi művelésre kiválóan alkalmas földterület hever parlagon Venezue­lában, amellett alig felbecsülhető szénkiucse, fémje, vasérce és egyéb ásványai érintetlenül bevernek a föld ölében, vizi és egyéb erő­forrásai pedig kiaknázatlanok. Venezuela még számtalan embert tudna eltartani tisztes jó­létben, iia a bevándorlást megengednék. BŐSÉGÉS MŰNKAALKALOM Venezuelában bőségesen van munkaalka­lom minden dolgozni tudó és akaró ember részére. — írja a magyar orvos. — Aki pedig dolgo­zik, nemcsak- rendesen megél, hanem józan, takarékos életmód mellett félemberöltő alatt számottevő vagyont tehet félre, bármely fog­lalkozási ágban, minden spekulativ tevékeny­ség nélkül. Az idegennel szemben barátságo­sak, jók és készségesek. A megélhetés csak a nem dolgozók számú­ra drága. A keresetek relative és abszolút számukban is magasak. Jellemzésül erre egy példa: egy állami szolgálatban lévő vidéki segédorvos havi fizetése —- a teljes úri el­látáson leiül — 800—1000 Bolivár (1280— 1600 pengői, emellett magángyakorlatot is szabad folytatnia. Ezzel seemben a teljes havi penzió ára a fővárosban 150—200 Bolivar (240—320 pengő). RENDIMÜL OLCSÓ AZ ÉLET A nagyfokú főzelék és gyümölcstermesz­tés rendkívül olcsóvá teszi az életet. A különféle zamatos, tápláló, egzotikus gyü­mölcsök potom fillérekért kaphatók. Magti az ország a végletek, a természet rit­ka szépségeinek országa. Az örök hóval borított csúcsok, zord glecse- rek, érctartalmu sziklás begyek működő és ! kialudt vulkánok, buja trópusi növényzetű völgyek, termékeny síkok, sivár homoksivata­gok, végtelen füves pampák és óriási mocsa- 'rak váltakoznak folyton folyvást, utóbbiakban a gyilkos moszkitók milliói és az ocsmány alligátorok ezrei tanyáznak, végül a végtelen­ben elvesző őserdők, amelyeknek, sötét vadon­jaiban a nomád indiántörzseken kivid ember­fia még nem járt, de ott meg sem élne. Ennyi gazdagság és szépség együtt a világ legboldo­gabb országává teszi Venezuelát. Az ország klasszilcus hazája n legfinomabb kakaónak és a legzamatosabb kávé fajtáknak. Nagy mennyiségben termelik még a cukor­nádat, gyapotot, szÖllőt. banánt, kukoricát, (amely sok helyen bárom aratást ad évente!), a kanosukot, narancsot, ananászt, rizst, ga­bonaféléket. Hatalmas juh- és szarvasmarha- állomány legel az országban és jelentős kivi­tel van gyap júból, fogyasztott húsból' és nyers­bőrből. A DEMOKRÁCIA VILÁGA Még valamit a közállapotokról is. Venezuelában a legteljesebb amerikai de­mokrácia uralkodik, teljes jogegyenlőség, minden faj és .felekezet számára teljes egyenjogúsággal. Sajtója szabad, a gondolat, vélemény, vagy lelkiismereti szabadság semmiféle korlátozás alá nem esik, a cenzura ismeretlen . . . Es ebben a hatalmas országban amelynek viszonyai szinte meseszeiüek, mindössze csak negyedfél millió ember él, akiit közül kétszázezer a fehér fajú. HÁBORÚS GONDOK A háború Venezuelát is súlyosan érinti. Termékeinek értékesítése és a szállítási lehe­tőségek egyre nehezebbé válnak, mivel a transzóceáni hajózás egyre inkább szünőben van és igy az ország elveszti legbiztosubb állandó ve­vőit. A hatalmas petróleum világtrösztök a háború okozta szállítási akadályok miatt termelésüket harminc százalékkal csökkentették. Mindezek okozzák, hogy Venezuela természeti kincsekben és nélhii- lözhetelen nyersanyagokban való fantaszti­kus gazdasága ellenére is inltább szenvedő alanya. mint haszonélvezője a háborúnak. Még sze- rencséje, hogv ipara egészen kezdetleges és igy ipari válsággal nem kell küzdenie. AZ ORVOS ÚTJA Ezekről irt részletes beszámolóiban, amelyeket szüleinek küld — a Sashalomról a földgolyó másik felére elkerült fiatal orvos, aki nyílt szemmel. biztos Ítélettel nézi uj hazája viszonyait és lehetőségeit. Rövid tájékozódás után az Ősvadonba uta­zik. ahol megkezdi nagy harcát az ember legkönyörtelenebb, legalattornosabb ellensé­geivel, a gyilkos, jórészben még ismeretlen kórokozókkal, amelyek a szörnyű trópusi betegségeket idé­zik elő és némelykor ezrek gyors halálát okozzák órák alatt. Ahova a fiatal magyar orvos .megy. a dzsun­gelek vadonja felett béke honol. Oda nem hallatszik el sem a fegyverek pokoli dörgése, sem a tömegnyomoruság szörnyű, egetverő jajkiáltásainak hangzavara. Ebben a paradi­csomi békességben csak az ő csendes harca fog folyni: H. János dr. szívós küzdelme a tudomány legmodernebb fegyvereivel az em­beriség üdvére. Ismét egy derék magyar ember, aki tudá­sával hozzájárul az emberiség jólétének meg­teremtéséhez! (P. H. R.) RABLÓGYILKOSSÁG- ÜLLŐN. Rablással párosult gyilkosság történt junius 13-án éjjel Üllő községben. Kiszely László iparossegéd megölte SchmÖller Adolf 88 éves kereskedőt. A pestvidéki ügyészségen most készült el a vádirat. Az ügyészség szerint a 19 éves fia­talember biciklit akart vásárolni, de nem volt pénze, ezért elhatározta, hogy az öreg kereskedőt kirabolja. Este revolverrel rontott az öregemberre és a halálra rémült aggas­tyánt tizszer fejbevágta. Mielőtt a pénzszek­rényt kifoszthatta volna, a szomszédok tét- tenérték és megfutamították. Kiszely Lódé­val együtt rablás és szándékos emberölés bűn­tettéért a vádlottak padjára került egy fiatal­kora is, aki őrt állt a kereskedés ajtaja előtt. A nagyszabású bűnügyet december elején tár­gyalják. 35 120 perc Marosvásárhely vagy Nagyvárad, perc Budapesf repülőgéppel. A Magyar Légiforgalmi r. L járatai egész éven át közlekednek. Felvilágosítás: Mátyás kieály-téf 7, Telefon: 35-95.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom