Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-24 / 269. szám

r:r.l.FN7f:K i:xi. í?vror yam, ?6o. szám. áE^irséseseí's szabálvoziék_ a koSozsvári ket®skßda^ifti alkalmazónak fizetését KOLOZSVÁR i.■.->vemher 23. (Saját tud.') Ismeretes, hogy 1939 é\ öszeu Kolozsvárott a kiilönbü/ü kereskedelmi szakmákban az al­kalmazottak es munkaadói!' , — a helyi mim- kaügyi hatóságok irányításává!----egyetemle­ges nninkabérszerződé-l kidőltek. Ez a szer­ződé.' bizonyos fizetési osztályok megáilapí­tana mellett a drágasági aráuyszám 3 havon- kén ti tekintetbe vételét is kötelezővé tette, ily, inódon az elmúlt év szeptemberében (a fizetésekhez viszonyított fokozatos csökkenés- sel) 2Ubz-os. ez év februáriéban l.'/z-os. íua- jusban 17/é-os, augusztusban pedig 8'-os, összesen tehát addig 5/1» drácasági pótlék folyósítására került sor. A szerződés időtartama azonban a lőszer és csemege, továbbá a cipőszakmában október elsejével, illetve 13-evel, a textil szakmában pedig november elsején járt le. Emlékezetes azonban, hogy a főhatalom változásakor városparancsnoki rendelettel az augusztus havában fennálló fizetési viszonyt érvényesitették továbbra is. Az alkalmazottak, ennek alapján ragaszkodtak az egyetemleges szerződési feltételek meghosszabbításához. Az érdekelt mukaadók viszont az egyetemleges szerződés érvénytelenítését, illetve egyéni tárgyalások megkezdése iránti utasítás* kiadá­sára kérték fel a városparancsnokságot. Be­adványukban arra hivatkoztak, hogy az alkal­mazottak kelleténél jobban vannak fizetve, sőt egyesek javadalmazása még a királyi táb­lai elnök fizetését is meghaladja. A munkaadók beadványát Dr. Pál György munkaügyi előadóhoz tették át véleményezés- | re. Dr. Pál előzetesen meghívta a szervezet képviselőit is, mivel az érvényben lévő tör­vényedé szerint minden ilyen bérviszály ren­dezése a szakmai szervezeteken keresztül tör­ténik. A megbeszélésen a munkaadók nevében Dr. Daróczi Ferenc és Miklós megbízott ügyvé­dek, valamint Sallck Dezső és a ..Gólya“' áru­ház egyik társtulajdonosa, Rosmarin jelentek meg, inig az alkalmazottak nevében Burghardt Károly (Pascu-füszerkereskedésbőL), özv. Ku- dor Jánosné (Farkas cipőüzlet), Heim Tibor (Gólya-áruház), Friedl József (Szabó Jenő- eég). valamint Tlieil János és Studnicska Je­nő (Heller és Molnár) jelentek meg. A november 4-én történt első tárgyalás al­kalmával a munkaügyi előadó 10 napos határ­idővel részletes kimutatást kért a munka­adóktól az alka'.mazottak fizetését, szolgálati idejüket és a szándékolt bérleszállitást ille­tőleg. A kimutatás beterjesztése után — amely­ben a munkaadók az 1939 és 1940-es évek fizetési középarányosát jelezték alapul, — Dr. Pál György meghallgatta a szakmai szer­vezet elnökének: Dunky Jenő banktisztviselő­nek, Cellért János titkár-helyettesnek és Dr. Dnctschtd; Géza ügyvédnek, a szervezet jog­tanácsosának álláspontját is. amely az egye­temleges szerződés meghosszabbítását hangoz­tatta az árindex alapján. Az eltérő vélemények összeegyeztetese alap­ján készítette el jelenté-ét a munkaügyi le:- ügyelő, amire a városparanesnokság az alábbi 4 pontban állapította meg a fűszer e.s cseme­ge. textil" és eipőkereskodelmi alkalmazottak fizetését a téli hónapokra: 1. A kolozsvári fűszer és csemege, textil és cipőkértskedeimi alkalmazottak. közül, akinek 1940 szeptember havában 230 pengőt azaz 7.500 lejt nem haladta meg a havi brut­to keresete, azoknak 1941 március 1-ig oly módon számítandó ki és szolgáltatandó ki a fizetése, amint az 1940 szeptemberében tör- tént. tehát a régi lejárt kollektív-szerződés alapján az utoljára 1910 július 11-én meg­állapított hivatalos árindex figyelembe véte­lével. Újabb árindexet azért nem kell alkal­mazni, mert a kedve ő lej beváltással az al­kalmazottak kárpótolva vannak és mert az árak lényeges esésére lehet a jövőben szá­mítani. 2 Akinek 1940 szeptemberében 250 pengőn felüli bruttó keresete volt e szakmában, azok­nál a 250 pengőn felüli illetmény szabad egyezkedés tárgva. Amennyiben azonban nem jönnek létre békés megegyezések, úgy a ka­tonai parancsnokság a 250 pengőn felüli jö­vedelemrészt legfeljebb 25 le kai engedi csök­kenteni. Ha e leszállítást az alkalmazott nem fogadja el, a munkaadó felmondhat neki, de helyébe uj alkalmazottat kizárólag a kolozs­vári Hatósági Munkaközvetítőn keresztül ve­het csak fel. Aki ez utóbbi rendelkezést ki- jálsza, iparigazolványa azonnali megvonásá­val sujtatik. Az ellenőrzést a Munkaügyi fel­ügyelő gyakorolja. 3. A fenti szakmák azon alkalmazottainak akiknek fizetése nem éri el a ni. kir. keres­kedelmi és közlekedésügyi miniszter nr által az anyaországra nézve a 25.297—1939 T a. számú rendeletben meghatározott fizetéseket, illetve béreket. melyek a Budapesti Közlöny 1939 április 23-iki 91-ik számában tétettek közzé, a mai naptól életbeléptetem a Buda­pest főváros területén érvénvben lévő mini­mális fizetéseket (béreket). Ezek szerint ke­reskedősegédek az eisö évben legalább 80 pengő, a második évben és harmadik évben legalább havi 100 pengő, u harmadik év után legalább havi 130 pengő fizetést kell élvez­zenek, amihez hozzászámítandó még 7% ál­talános drágasági pótlék. A budapesti leg­kisebb bérek illetve fizetések alkalmazását a kolozsvári drágaseágra való tekintettel rende­lem el. 4. Az érdekeltek 1941 február 15-én jelen­tést tartozna!; tenni a kolozsvári munkaügyi felügyelőnek az akkori helyzetről. Landol) nem válaszd! BíűK Csak szeretteim forró imája és a jó Isten különös kegyelme teheti lehetővé, hogy háború után találkozhassunk — írja szüleinek hónapokig vándorló levelében a London ban rekedt kolozsvári urileány. — Túlfeszített munka, hajszolt szórako­zásiorvosság a légitámadások ellen már két hónappal ezelőtt KOLOZSVÁR, november 24. — Sunholm 1944) augusztus 16. Délután öt óra. Csurog az eső . .. Ezzel a mondattal kezdi Angliá­ban keit levelét Boga Ibolya kolozsvári úri- lány, Boga Ödön adóhivatali ügyvezető fő­nök lánya, aki egy szép napon összecsoma­golt, vonatra szállott a kolozsvári pályaudva­ron, amelynek vasoszlopai közömbösen néz­ték elindulását, és útnak indult Albion felé. LEVELET HOZ A POSTA Utjának célja: tanulás. Látni, tapasztalni. Végig járta a Londonba került magyar lá­nyok útját. Igen előkelő családhoz került be társalkodónál minőségben, később angol főnemesi családnál helyezkedett el és tel­jesített szolgálatot. Ismerkedett. Útra keit London zűrzavaros Bábelében, álmélkodott a sok furcsa és sok szór visszatetsző szokáson, hagyományokon, az egészséges erdélyi lány józan ösztönével kalauzolta magát a sötét, hallgatag vizek fe­lett. Minden élményéről híven beszámolt szüléi­nél;. Egyik levél jött a másik után. Képeslapok, fényképek, csomagok, csecsebecsék vándorol­tak keresztül, végig a kontinensen, találkoz­tak szemben jövő vonatokkal, amelyeknek csendes, hallgatag volt a személyzete, mert akkor már ágyukat szállítottak. Levelek jöttek, de már egyre gyérebben, ágyuk mentek, de egyre sűrűbben, mig végül sikoltani kezdett a világváros minden sziré­nája és „stukák“ jelentek meg a londoni Szt. Pál katedrális felett. NINCS SEMMI BAJOM ... Hogy aztán mi történt Boga Ibolyával, az idegen földön rekedt erdélyi lányokkal, Má­riákkal és Júliákkal, tudni nem lehet. Csak tudósítások jelentek a támadásokról, a le­lőtt gépekről, ellentámadásokról, de a londo­ni milliókról, köztük egyről, a kolozsvári uri- lányról senki meg nem emlékezett. Nemrégiben sürgöny jött a családhoz. Angliában adták fel. Csoda történi. Egy sür­göny végigjárta ü fél világot, bekopogtatott a kolozsvári lakásba és jelentette: Nincs sem­mi bajom. . , . A sürgönyt levél követte. Egyetlen remény Istennél van és én imádkozom állandóan mindnyájatokért! — írja levele bevezető so­raiban az elveszettnek hitt lány, sorai ki­mondhatatlan örömet szereztek hozzátartozói­nak. Anyukám, nagyon vigyázzon magára — írja további soraiban Boga Ibolya, aki csak a mult hónapban tudta meg, hogy édesapja időköz­ben bevonult katonai szolgálatra, — se vizet, se tejet ne igyon semmi szin alatt csak forral­va .. . ívérlek szépen, Írjatok állandóan, talán egy-egy tudósítás valahogyan mégis csak ide talál. SZÉP CIRKUSZNAK NÉZÜNK ELÉBE ... — Hát bizony mi szép cirkusznak nézünk elébe, folytatja levelét. - Lesz itt hadd el hadd' \/\ írjátok ..bújj a fede/.ékhe“'. Az bizony no in okai lui-/nál, azt hiszem, hogy fedezé- keslö! fognak fclrüpileni. Itt bizony a legrosz- syahI» helyen vagyunk, pont a város határún három repülőtér között. )h y /i< II írnom minden Löritörfalazás nél­kül. hogy el vágynál; kézül re a legrosszabb- /<) is. lit már csal; tt sors dönt: vagy-vtigy. Sok reményem nines. Csak szeretteiin forró imája és a Isten kü­lönös kegye teheti lehetővé, hogy a háború lilán találkozhassunk. Mo-t hazamenni teljes lehetetlenség, kész öngyilkosság lenne. En már belenyugodtam sorsomba... Rövidesen lesz. alkalom megmutatni, hogy mi is a -ma­gyar kurázsi“ . . . Nem tudom mikor kap já­tok meg levelem, talán akkorra már itt is e] dől a sorsunk. MOST MÉG JÓ DOLGf NK VAN ... .Most még jó dolgunk vau. bár szigorúan ellenőriznek minden idegent. Állásom még mindig változatlanul jó. Levele további részében beszámol arról, hogy mivel tölti napjait, végül ezeket írja: Ne legyetek szemreháuyást, hogy igv élek. sokat sportolok, szórakozom, valamit kell csinálnom, le kell foglaljam minden per­cem. nem szabad időt engednem magamnak eg\ pere gondolkozásra sem. agyon kell hajszolnom magam, hogy estére halott fáradt legyek és csak egy Mialyárík elmondásáig maradhassa!; ébren. Különben rég megőrültem volna... dzt hiszem gon dvllcoil t nli/L sorsom fideli es b<dát jól oh, Irog) igazam van. Csak így lehel élni. lg) telnek a napok, repülnek, óh van remény, hogy talán minél előbb, hamui ahh mint gon­dolni mernénk, ismét találkozhatunk. LONDON NEM VÂIASZOI ____ Mivel a levél i i <5 ja nő. ki '.an zárva hoev szé* ne volna az ágyudorgés és légibombáz. A közben --- riiha-prohlérnákről. A levélíró iiriláuy előbb szakszerű taná­csokkal látja el Kolozsváron maradt bugát, majd saját ruha-elgondolásairól számol he: — Nemsokára garden party lt>z egyik klub. ban. Magyar rüllőt akarói; rnagamnal; arra az alkalomra csinálni virágos vékony gyapjú- anyagból. fehér hl azzal és köténnyel, és a Iliini anyagából páriát, hosszú piros-fehér- ziilil szalaggal, a mellényt pedig fehérrel síi jtásozvn. ..Na de több munkát nern adok a cenzor­nak, — fejezi be levelét Boga Ibolya. — Szeretettel Ölel, csókol és forrón imádkozik értetek Kányátok.“ Ezeket Írja 19-10 augusztus !6-án délután Sunholmból a kolozsvári urilány. Azóta sok levél, rok aggódó sor kelt útra London felé;, de minden hiába. ..Stukái;'' zugnak a Szent Pál katedrát is felett és London hallgat. London nem válaszol . . . (m ; Az ötven év előtti kolozsvári színészet Irta: PÁSZTOR BERTALAN 111. E cikksorozatunk legutóbbi j része szeptember 1. számunk- I ban jelent meg, a közben le- J folyt dicső napok eseményei­nek tu zsúfoltsága késleltette a további kö/'eményeket. A prózai együttes női csoportjának ki­érné kedő erőssége kétségtelenül a direktor- j né D. Libencshütz Mari vö t, kinél igazak­ban, közvetlenebben és gyönyörűbben zengő magyar nyelven alig to máosoltak még női érze ineket a magyar színpadokon. Finom lelkű Kit ü, valódi müvészegyéuiség, aki távol j a direktriszek tipikus zsarnoki tempóitól, j tisztán a családjának és szerepeinek élt. Semmi részt nem kért az igazgatásból s a | legideá isabb ko léga volt. Feá-léptei igazi ün- j népi esték voltak: Nórá-ja, Noéini-je, Fran- j ei lon-ja. Violá-ja (Bartók: A méhek), utói- j ! érhetet’euelc maradtak. Dóczy csók defini* ! í cióját se szava-ta el senki ná áuál hangula- I toSahban és meggyőzőbben, j A direktorné sógornője Orbán kávésnak, j ! kinek felesége szintén Eibenschütz leány. Az i j Orbán kávéhoz a régi Kolozsvárnak egyik ! ! érdekes és népszerű lokálja. A jelenlegi j j Név vvork szá óval szemben lévő ugyneve- ! j zett lábas-ház szegletén három helyiséget j ! toglal eh Cukrászda, játék és olvasó-terme- { j ben löKg a diákság és másnemű fiatalság szórakozik. Ifjú gó yák, az anatómiai • órák­ért nem nagyon lelkesedő medikusok itt gyakorolják a karambolózás technikáját két szomszédos Seiffert asztalon, hátrább szi­gorlati há trafiákkal küzdő Bukovay Abszik és öreg doktorandusok keverik az ördög bibliájának lapjait szelíd kaláberjátékban. amely azonban prímákon vad „nemzeti csöndes“-sé zajlik át . . . Orbánéi; a kolozsvári társaság jobb körei- , bez (tartoznak, a lányok körülrajongott báli hölgyek. Előkelő házat visznek, disztingvá’t fiatalság • gyülekezik zsúpjaikon. Egyikük Vaisziovieli Emil a monostori gazdasági aka­démia növendéke, ma a hires váradi Park- szálló sokat emlegetett tulajdonosa. Orbánék összejövetelein Ditróiék is jeden vannak, a két család őszintén ápolja a rokoni viszonyt. Egy ilyen zsuron ismerkedik meg Ditrói a fiatal gazdásszal s ez ismeretségnek feljegv* i zésre méltó következményei illettek. Ditróinak feltűnik a biztos fe.lépésű, élénk szel'emü váradi ifjú. Megkérdi tő e, hogy szokott-e színházba járni, \aiszlovicb ■sajnálkozva nemmel felel arra hivatkozva, hogy otthonról kapott e'-'ég szűkös havi pén­zét igen be keli osztania s bizony a Színház­ra nem telik. — Nahát én segíteni akarok ezen a kö­rülményen — folytatta Ditrói — kérem ke­ressen fel holnap az irodámban, kap tőlem egy passzparlut, amely lehetővé (teszi majd magának a színházlátogatást. Vaisz'ovich másnap meg is kapta a bűvös kartonlapocskát, amely szabaddá tette szá­mára Thália csarnokát, minden este ott volt a színház földszintén, azon a helyen, amely éppen foglalat.'an voH. Múltak az évek, Ditróibó’ gondokkal küz­dő öreg nyugdíjas színész lelt, Vaiszlovich- ból pedig tehetős hotelier, aki azonban nem tudta lefedni, hogy egykor milyen körii me­nyek között jutott hozzá a színházi kultúra élvezetéhez. Egy budapesti útja a'kalmával találkozást keresett Diíróival és eszébe juttatta, hogy minő tartnzáct érez vele szemben, ezt most le akarja róni. Intézkedett, hogy bu­dapesti meghízottja minden hó elsején bi­zonyos ö-szeget juttasson ei hozzá élte fogytáig, hogy így fizethesse vissza egy­kori ko'ozsvári színházlátogatásának be­lépti jegyeit. És azóta Ditrói tényleg kapja az e’ég je­lentős \ aisz "ovich-féle havi tör eszíést » tgykori ligyelmességének e regényres követ­kezménye mégis csak elviselhetőbbé teszi exisztenciáját . . . Ditróiék családjában élt mint a fiuk ját­szótársa é-s korrepetá ója zz a szegény re­formátus kol’egista dipje. aki később mint Dr. Major Simon gyalui ügyvéd ett isme­rete? nem annyira ügyvédi minőségben, mint inkább magyar-nóta czerzeményei és néhány a budapesti Népszínházban nagy sikerrel be­mutatott színdarabja révén. Szegény Major Simi, egyébként test vérbátyja a Sicu néven becézett Major Henriknek, a nagyhírű karri- katuristának. aki tragikusan fejezte he éle­tét, kinzó betegségétől öngyilkossággal' igye­kezett megszabadulni. Hunyadi Margit, a társa at tragikája. Hu- nyady Sándornak, a kitűnő magyar Írónak az édesanyja. Pompás fizikai adottságok, ru­tin, iz'lós és nagy műveltség segítették alakí­tásai tökéletesé tételében. Kei tői vénájából nem egy igen sikerült poéma és szeVemes prózai mii került a helyi, sőt a fővárosi la­pok tárcarovatába. Kolozsvárról! a k igszin- házhoz került, ahol 'Szintén nagy sikerei voltak. Szerémy Gizella és Delii Emma izmos te­hetségű fiatalok, az előbbi drámai szende, az utóbbi vígjátéki iszubrett, minden szere­pükben figyelemre méltót nyújtanak. Ditrói különösen Defli Emmávaíl foglakozik, aki pompás temperamentuma mellett valami újabb, modernebb szint hozott magával. Ditrói őt is felvitte a Vígszínházhoz, ahol aztán teljesen kibontakoztak ama kvalitásai, melyek az ország egyik legkiválóbb színész­nőjévé avatták. Később, egytemi tanár férje kívánságára, visszavonult! a Színpadtól; Külön sokat lehetne írni Krasznayné Mi­miről a felejthetetlenül kedves komikáról, aki élőha’ott férje oldalán, akit gondosság­gal ápolt, igazi martir életet élt, de azért a színpadon mindvégig derűt fakasztó bájos­ság maradt. A későbbi kor nevesebb komi* kái mind az ő iskoláját járták. (Folytatjuk.) Parkeftezésl muricftlatokat jat&syogiu» wiílxV Lőrfnczi & Go. Zäpolya-utoa «. éa Sxajstagyiis utó* l. (Csoiía-<mkTga*£tt),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom